Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-07 / 215. szám

1998. augusztus 7., péntek Főzőcske - Receptek - Háztartás Dünántúli Napló 7 Grillezett zöldségek A grillsütők többségén el­sősorban fi­noman fűsze­rezett húséte­lek készülnek, pedig a zöld­ségfélék is kü­lönlegesen fi­nomak lesz­nek, ha roston sülnek. ízlé­sünk szerint gombát, cuk­kinit, padli­zsánt, uborkát, hagymát, pa­radicsomot, kukoricát akár egyszerre is süthetünk. Vala­mennyi zöldségfélét termé­szetesen alaposan meg kell tisztítani, alaposan meg­mosni, majd leszárítani az előkészítésnél, majd páclével bekenni. A pácléhez olívaola­jat, vörösborecetet, mustárt, kakukkfüvet és oregánót használjunk, s ezeket alapo­san összekeverve, sóval, borssal ízesítsük. Mindent ah­hoz mérten adagoljunk, amennyi zöldséget szeretnénk sütni, és számítsunk arra, hogy legegyszerűbb ecsettel végezni a pácolást, majd a zöldségfélé­ket legalább harminc percig le­fedve pihentetni kell. A grillsütő forró rostjára rakjuk utána, és időnként megforgatva süssük a zöld­ségféléket, közben pedig az esetleg megmaradt páclevet is kenegessük rájuk. Mustár, a fanyarul csípős A pecsenyesütőnél árult főtt kolbász csak mustárral igazi, s aki igazi vásárjárónak tartja magát, nem is mulasztja el ezt a fenséges ízt újból és újból megkóstolni. Moszkvában a lángolóan csípős a kedvenc, Londonban viszont a selyme­sen savanykás kerül minden­kor az asztalra. Nálunk meg­oszlanak az ízlések, a házi­asszonyok általában a lá- gyabb ízű mustárt tartalmazó tubusokat és üvegeket veszik le a pultról. Mondanom sem kell, ez is ősidők óta ismert fűszer. A gömbölyű, sárga színű, csípős ízű magok nélkülözhetetlenek az uborka és egyéb savanyú­ságok eltevésekor, de használ­ják halmarinádok, pácok, szó­szok, majonézek és különféle hentesáruk ízesítésére. Az is közismert, hogy egyes ételek­nek különleges ízt kölcsönöz­hetünk egy csepp mustár hoz­záadásával. A legfontosabb alapanyaga az asztali mustár­nak, amely megtört és olajtól mentes fehér és fekete mus­tármag, ecet, bors, szegfű­szeg, tárkony, hagyma, és só keveréke. A fehér mustármag, mint modem házi szer sokféle be­tegség ellen (érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcse­rezavarok, epe- és májbán- talmak, reuma, isiász, bőrkiü­tések) eredményesen hasz­nálható. Étkezés előtt egy csapott kávéskanállal szétrá- gás nélkül kell lenyelni. B. G. Az ételmérgezés elkerülhető A gomba idén is „megszedte” már a halálos áldozatait, de a nyár az egyéb, szerencsére enyhébb lefolyású megbetegedések­nek is a szezonja, amit megelőzhetünk, ha az ételkészítés higié­nés szabályait betartjuk. A szakemberek által hangozta­tott táplálkozás-egészségügyi jótanácsokat érdemes minden évszakban betartani, de különö­sen a nagy melegben kell gon­dosan eljárni az élelmiszerek tárolásánál, elkészítésénél.-A leggyakoribb a szalmo- nellás ételmérgezés - mondta Mehringné Simon Mara, az Ál­lami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat mohácsi köz­egészségügyi felügyelője. - A fertőző bélhurutot okozó beteg­ség néhány napos lázas állapo­tot, hányást, hasmenést okoz, s bár többnyire spontán gyógyul­hatunk ki belőle, senkinek sem hiányzik az, hogy a közérzete legalább egy hétig rossz legyen. Éppen ezért a hűtést igénylő nyers és kész élelmiszereket a vásárlást, illetve az előkészítést követően a lehető legrövidebb időn belül célszerű hűtőszek­rénybe tenni. Különösen a te­jes, tejfölös, gombás, tojásos, továbbá a belsőségekből ké­szült ételeknél van ennek jelen­tősége. Bármilyen tésztát, galuskát célszerű úgy kifőzni, hogy az elkészítéstől a fogyasztásig el­telt idő ne haladja meg a három órát. A gombás ételeket a készí­tés után maximum három órán belül fogyasszuk el, de csak olyan gombát vásároljunk, amelyet bizonyíthatóan előze­tesen gombaszakértő is vizs­gált. Húst darált állapotban még hűtőben se tároljunk tizenkét óránál tovább, sütni-főzni pedig hatvan fokon legalább harminc percig kell. Tojást csak főve, sütve tálal­junk. A szalmonellás megbete­gedés leggyakoribb eredete a töltelékként használt túróba ke­vert nyers tojás például a pala­csintában, vagy a madártejhez főzött tojásfehérje, illetve a sárga krém nem kellő kifőzése. A kész ételeinket ha újra me­legítjük, legalább hatvan fokra forrósítsuk fel, az alacsonyabb hőfok ugyanis kimondottan kedvez a szalmonellabaktériu­mok elszaporodásának. Az angyal-trombita a kertek, erkélyek igazi dísze. Fehér, krémsárga és rózsaszín tölcsérei 15-20 centisre is megnőnek, és június közepétől késő őszig folyamatosan nyílnak. A növény ősszel vagy tavasszal hajtatással szaporítható. A teleltetése hasonló a leanderhez, fagymentes, sötét helyen célszerű tartani, időnként megöntözni, így nem nyúlnak .föl, a hajtásai. Leveleit ugyan lehullatja, de amint kora tavasszal a szabadba kitesszük, új lombkoronát hoz. fotó: m. a. Málnabólé forró estékre Kellemes frissítő ital. Négy adaghoz 30 deka málna, 3 evőkanál kristálycukor, 1 evőkanál víz, 1 liter száraz fehérbor és 5 deci pezsgő kell. A cukorból a vízzel szirupot főzünk és kihűtjük, utána a megtisztított málnát leöntjük vele és legalább fél órára hű­tőszekrénybe tesszük. Termé­szetesen a bort és a pezsgőt is hűtőben tartjuk, de kínálás előtt a desszertespoharakat is a mélyhűtőbe állítjuk. Amikor a bort ráöntjük a málnára, to­vábbi fél órát hűtjük, és a pezsgőt csak közvetlenül tála­lás előtt adjuk hozzá. Fogfájást enyhít a nyúlámyéka A spárgát külföldinek és idegennek érezzük, pedig a régi ma­gyar konyha gyakran alkalmazta a népi nevén tavaszi csirágot ill. a nyúlárnyékát. A paraszt-pásztori gyógyászat használta a fogfájás és a méhcsípés duzzanatának megszüntetésére is. Az Országos Zöldség Termék- tanács egyik közössége Nagy Adrienn munkatárs közremű­ködésével akciót indított a me­diterrán tájak egzotikus nö­vényféleségének újra felfede­zéséért. A mai orvostudomány igazolja, hogy főként a spárga zöld változata sok C-, némi E-, Bl- és B2-vitamint, ugyancsak jelentős mennyiségű folsavat, valamint kevés rezet és vasat tartalmaz. A sárgás színű spárga hatóanyagai is hason­lóak értékesek. S ami fontos, hogy kevés bennük a zsír, ala­csony a kalóriaérték, tehát a diétázók is fogyaszthatják. A menedzser- és piacszer­vező munkatárs kérdésünkre elmondta, a növényt sose főz­zük fektetve, hanem állítsuk fel a fazékban - csomóban össze­kötve - annyi sós vízben, hogy az csak a feléig érjen. Ugyanis ha a spárgafejek a gőzben páro­lódnak, akkor megőrzik aromá­jukat, valamint hatóanyag-érté­keiket. Feldolgozás előtt hűtő­ben tárolhatjuk legtovább tíz napig. Magán próbálkozások vannak születőben, hogy erké­lyen és lakásban termesszék, de a technológia még kiforratlan és jelenleg nincs biztos faj, mely bírná a cserépben történő nevelést. A terméktanács csaknem tíz­féle főzési, sütési tanácsadó re­ceptkártyát szerkesztett. Lehet spárgát készíteni csirkével, mártással, tojással, rakottan, sültként, sajtos sonkával, vagy de jó levesnek is. Csuti J. Morzsák A naptól leégett bőrt nyugtatja az almaecet. Mi­után vízzel hígítjuk, szi­vaccsal vagy puha ruhával kenjük be a napon pirosra égett testrészt. Ugyanakkor jól oldja a hurutokat is: gar- galizáláshoz pohárnyi forró vízbe tegyünk egy evőka­nállal, majd várjuk meg amíg szobahőmérsékletre hűl, akkor gargalizáljunk. A kezünkön ejtett seb vérzését csillapítja, és fertőtlenítő ha­tású is. Mézzel keverve a magas vérnyomás, a gyo­morfekély, a bélfertőzés el­lenszere, de így álmatlanság ellen is használták régen. A darázs, és a szúnyogcsí­pés okozta fájdalmat csök­kenti a vöröshagyma. A bo­rogatáshoz a lereszelt hagymát gézlap közé téve használjuk, tegyünk rá kö­tést és tartsuk melegen. A hagyma leve gyógyítja az égési sebeket, a harapásokat és vágásokat, de tályogokra, kelésekre is alkalmazták egykor. Vérúsztító, továbbá hatásosan csökkenti az ízü­leti gyulladásokat. Egy szelet citromlé po­hárnyi forró vízbe téve és elfogyasztva serkenti a máj működését, jó csuklásra, to­vábbá hányinger ellen. A citromlé rendszeres fo­gyasztása erősíti az immun- rendszert, enyhíti a torok- gyulladást és az asztmás köhögést. Napozás előtt a bőrünket citrommal be­kenve megakadályozzuk a leégést, ugyanakkor tisztítja a zsíros bőrt, nyugtatja a ki- cserepesedett ajkakat. Orr­vérzéskor cseppentsük a cit­romlevet vattára, a tampont helyezzük az orrba, így eláll az orrvérzés. A nyers burgonyáié is jó égési sérülésekre, és enyhíti a bőrgyulladást. A nyers burgonya felkarikázva eredményesen alkalmazható borogatáshoz, dunsztkötés- hez és homlokra helyezve enyhíti a fejfájást. Tudósok szerint a burgonya bizonyos vírusölő és rákellenes anya­gokat tartalmaz. A leve ki­váló emésztési problé­mákra, fekélyre, hascsika- rásra és epekőre is. Fedezzük föl a mártásokat (2.) Hagymával, mustárral, jó borokkal és fűszerekkel Méltatlanul mellőzik a mai háziasszonyok a finom zamatú, nagyanyáink által szinte naponta főzött barna mártásokat, melyek színét a megpirított liszt, cukor vagy vörösbor adja. A barna alapmártáshoz 1 nagy fej vöröshagymát apróra vá­gunk, fél zellergumóval, 2 fel­aprított sárgarépával, 1 szelet füstölt sonkával, szemes bors­sal zsiradékban puhára párol­juk, 2 evőkanál liszttel lepirít­juk, 2 deci vörösborral és 3 deci vízzel fölengedjük. ízlés szerint húsleveskockával, eset­leg kevés cukorral ízesítjük. Összeforralás után áttörjük, úgy adjuk húsok mellé. A hagymamártás alapja a zsira­dékon puhára párolt vörös­hagyma, szemesborssal és ba­bérlevéllel összefőzve. Lepirít­juk a lisztet, húslével engedjük föl, végül egy deci tejfölt ke­verünk hozzá. Van, aki egy kávéskanál cukrot pirít, forró vízzel feloldja, és a hagyma­mártáshoz önti. Mások egy defci fehérborral vagy mustár­ral teszik pikánssá a mártást. Bármilyen húsételhez jó, de buggyantott tojással önálló étel lehet. Főtt krumplival ugyancsak önálló fogás a sza- lonnás hagymamártás. Szemé­lyenként 5 deka, apró kockára vágott füstölt szalonnát sütünk a hagymával, s a már leírt mó­don főzzük meg a mártást. Az uborkamártás ecetes csemegeuborkából és nyers uborkából egyaránt készülhet. A nyers uborkát legyaluljuk, besózzuk és fél órát állni hagy­juk. Letörölgetjük róla a ned­vességet, majd kevés zsiradé­kon 2 gerezd zúzott fokhagy­mával néhány percig pároljuk. Másik edényben 5 deka vajjal, 2 evőkanál liszttel, vízzel és húsleveskockával fehér már­tást főzünk, csöppnyi fehér borssal és borecettel fűszerez­zük, majd összeforraljuk a pá­rolt, de még ropogós uborká­val. Tálaláskor, a mártás mennyiségétől függően 1-2 deci tejföllel keverjük el. Sa­vanyú uborkából is finom a mártás. Az uborkát finomra re­szeljük, és egy fej fölaprított vöröshagymával zsiradékban puhára pároljuk. Megszórjuk liszttel, lepirítjuk, fölengedjük vízzel, majd húsleveskockával és kevés cukorral összeforral­juk. Ezt is tejföllel tálaljuk. A tatárszósz kifejezetten húsok mellé való. Négy tojássárgáját összekeverünk 4 evőkanál tej­föllel, és gőz fölött besűrítjük. Forrnia nem szabad. Egy mokkáskanálnyi ételízesítővel, sóval, cukorral, ecettel, őrölt borssal, apróra vágott savanyú uborkával, snidlinggel fűsze­rezzük. W. M. Tálaljunk színes tésztát is Változatosabbá tehetjük az étrendet, ha esetenként a megszokot­tól eltérő „küllemű” tésztát tálalunk. Színesre gyúrni nem művé­szet: piros lesz a tésztánk, ha 40 deka liszthez két tojást, két tojás- sárgáját, négy evőkanál olajat, három deka sűrített paradicsomot, és további három evőkanál paradicsomlevet teszünk, majd ízlés szerint sózzuk. Ha céklalével színezünk, akkor a már ismertetett mennyiségű liszthez és adalékanyagokhoz 75 milliliter céklalevet használjunk. A zöld tésztába három egész tojást, négy evőkanál olajat és 50 deka spenótot gyúrjunk a liszthez. 1

Next

/
Thumbnails
Contents