Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-06 / 214. szám
6 Dunántúli Napló x Hitélet 1998. augusztus 6., csütörtök Emlékeztető Antal Géza Pécsvárad új plébánosa. Pécsett született 1948-ban, 1971-ben szentelték pappá. Segédlelkész volt Mágocson, Görcsöny- ben, Sásdon és Tolnán. 1979-től sióagárdi plébános, két éve a Szekszárd újvárosi plébániát is átvette. Sióagárdot a nagy paphiány miatt a megyés püspök úr a kakasdi plébániához csatolta, a szekszárd- újvárosi plébániát pedig a belvárosihoz. Hásságyon felújították az 1700-as években épült Rókus-kápolnát. Augusztus 11-én, kedden este 7 órakor avatja fel Mayer Mihály megyés püspök. Naponta 2-7 autóbusz érkezik zarándokokkal, turistákkal Máriagyűdre. Most szombaton a szekszárdi espereskerület papjai és hívei köszöntik a gyűdi Szűzanyát. 17 autóbusszal érkeznek. A 10 órakor kezdődő konceleb- rációs szentmisét Jónás János bonyhádi esperes és Mayer Mihály püspök mutatja be a kerület papságával. Máriagyűd nagy ünnepe augusztus 15-én, vasárnap kezdődik. 10 órakor Kajtár Edvárd misézik. A mária- kéméndiek, versendiek és jánoshalmiak már bejelentették részvételüket. Éjszaka virrasztás lesz. 16- án, vasárnap 10 órakor főpapi mise, amelynek Karl- Josef Räuber nuncius lesz a főcelebránsa. „Táborozás Pizzaországban” Égbenyúló havas hegycsúcsok tövében, Val di Bre- guzzoban (Itália) táboroztak két hétig ötvenen az alsó- szentmártoni róm. kát. Egyházközség és a Collegium Martinerum diákjai a wit- teni (D) St. Pius Egyházközség DPSG cserkészeinek meghívására. Jugoszláv cigány és muzulmán fiatalok is voltak köztük, és találkoztak olasz cserkészekkel is. Az idei volt tizedik közös cserkésztáboruk. Ellátásuk költségeit a meghívó barátaik viselték. Utazásukat pedig a Renovabis német katolikus segélyszervezet és a Miniszterelnöki Hivatal Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács Titkársága támogatta. Búcsújáróhelyek a régióban Andocstól Hajósig több nevezetes pontja is akad e vidéknek Több száz búcsújáróhelye van Magyarországnak: mi a régiónk legnevesebbjeire próbálunk rátekinteni. Nem szem elöl tévesztve, de kilépve egy kissé a Pécsi Egyházmegye Máriagyűdre mutató Mária-év eseményeinek vonzásából, amely 1998-ban a kegyhelyek központjává tette Dél-Baranyát. A leghíresebb európai kegyhelyek a keresztény európai kul- túrközösséghez tartozó népek „szent találkozóhelyei”, s nem kis mértékben elősegítik a nemzeti sajátosságok és a kultúrák öntudatosodását. Ahol sokféle nép összejön, s ahol az eltérések ellenére erős összekötő szálak is létesülnek. Ezen szálak összekötéséhez a magyarországi búcsújáróhelyek kialakulása is hozzájárult. A katolikus egyház a búcsúról szóló tanítását a bűnbánati fegyelemmel, a bűnbánattartás- sal összefüggésben fogalmazta meg. Történelme során az egyház számos templomot ruházott fel a búcsúnyerés lehetőségével, s nekünk az idén a legszebb a Dráva menti népek közös Má- ria-kegyhelye, Máriagyűd. Az egyik legrégibb és legnagyobb búcsújáró hely. A kegyhely fénykora a 18. század: a csodás gyógyulásokat 1687-től jegyzik fel, mégis csak 1846-ban nyilvánítja kegyhellyé Gyűdöt Sci- tovszky János pécsi püspök. A búcsúnaptár igen gazdag: májustól októberig majdnem minden vasárnapon fogadják a zarándokok csoportjait. Az idén az eszéki Mária-szobor emeli fényét a búcsúknak. Máriakéménd a Rózsafüzér Királynőjének kegyhelye. Története csodás jelenéshez kötődik: 1740 áprilisában a Szent Miklós-templom romjai között néhány helybéli kislány füvet gyűjtött, amikor egy mélyedésben a kis Jézust karján tartó, tündöklő Mária-szobrot pillantottak meg. Máriakéménd első kegyképét egy pécsi asszony festette meg, akinek a kislánya szembajából Mária közbenjárására kigyógyult. Búcsúnaptárában Nagy boldogasszony (augusztus 15.) és Kisasszony-nap (szeptember 8.) emelkedik ki. Andocs, Somogy megyei kisközség, a környék legnevesebb búcsújáróhelye Mária, az Angyalok Királynéja tiszteletére. A legenda szerint a templom szentélyét, a gótikus kápolnát a kegyszoborral együtt angyalok hozták el vasrudakon Kalocsáról, mert ott a törökök éjszakára a lovaikat kötötték be a kápolnába. A kápolnát szállító angyalok a legenda szerint útközben többször megpihentek: Csicsón (ugyancsak kegyhely lett) kápolna épült, Ozorán az Angyalcsapás dűlő, Andocson pedig az Angyalhegyi dűlő neve őrzi e csodás esemény emlékét. Mária közbenjárására Andocs csodás gyógyulásokat jegyez föl. Fő búcsúja Nagyboldogasszonykor (augusztus 15.) van. Segesd kápolnája, a Fájdalmas Anya somogyi búcsújáró helye, a református Alsósegesd és a katolikus Felsősegesd határán áll. A felsősegesdi Szentkút a községtől mintegy másfél kilométerre van, s a hagyomány szerint a kútnál - már a török időkben - Mária közbenjárására sok imameghallgatás történt és sokan visszanyerték egészségüket. Fő búcsúnapja a Fájdalmas Anya ünnepén (szeptember 15-én) van, de sok zarándok érkezik ide Sarlós Boldogasszonykor és szeptember 8-a környékén, Kisasszonynapkor is. Csicsó Tolna megyében, a Kapos folyó völgyében, Sza- kály és Hőgyész szőlőhegyének oldalában van. A hagyomány szerint már a török hódoltság előtt is búcsújáró hely volt, szent kútját remeték őrizték. Templomát Anton Mercy gróf emeltette 1745-ben. A legenda szerint a grófi konda egy Mária-szobrot túrt ki a földből, s e helyen fakadt a csodatévő forrás. Fő búcsúja Szentháromság vasárnapja, melyet a környék magyarjai, és Mária nevenapja (augusztus 15.) melyet a vidék németajkú lakói tartottak. A kiskunsági homokdombok és a Duna menti síkság találkozásánál fekszik Hajós község, mely a folyó népeinek közös Mária-búcsújáró helye. A községet a török kiűzése után német telepesek alapították, s a templom Mária-szobrát az 1726-ban érkező utolsó telepes csoport egyik tagja, Hall Mária Anna hozta magával Dietelho- fenből. A szobor már Németországban is csodatevő hírében állt. Hajóst VI. Pius pápa nyilvánította 1794-ben búcsújáró hellyé. A templom titulusünnepe Szent Imre-napja (november 5), zarándokbúcsúját azonban Nepomuki Szent János ünnepét követő vasárnapon (május közepe) tartják. Máriakönnye avagy Vodica a bácskai népek közös búcsújáróhelye Baja várostól délre található, ahol a katolikus magyarok és az ortodox szerbek fő búcsúnapját Kisasszonykor (szeptember 8-án) tartják. E két nép közti kézfogásra utal a kegyhely legendája is. Egy szerb és egy magyar diák vándorolt ezen a vidéken, amikor farkasok támadtak rájuk. A közelben egy magas fán Mária-képet pillantottak meg, s hozzá fohászkodva megmenekültek. A fa közelében két forrás ered: azóta az egyik az ortodox szerbeké, a másik pedig a magyaroké, németeké, bunyevácoké és szlovákoké. Vodica-Máriakönnye kegyképe ismeretlen festő alkotása, a XIX. század elejéről való. Végül említsük meg a sorban a zalai Búcsúszentlászló-1, a Fogolykiváltó Boldogasszony és Szent László király kegyhelyét. A Dunántúl nagyobb búcsújáróhelyei közé tartozik, a hely első kápolnája valószínűleg Szent László idejében épült. Első jelentős csodája - amit ferences atyák följegyeztek - egy komáromi asszony gyógyulása volt, majd több száz csodás imameghallgatásról tudunk. Ezért a betegek szeretett kegyhelye, melynek sajátossága a Szent Vince áldás, a gyermekek és felnőttek megáldása, amelyre a zarándokok elhozzák magukkal ágyban fekvő, mozgásképtelen hozzátartozóik ruháit is. Egyik legnépesebb búcsúja szeptember utolsó vasárnapján, Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepén van. K. F. Máriagyűd (képünkön) az egyik legrégibb és legnagyobb búcsújáró hely fotó: Müller andrea Víz! Természetesen sok víz és hideg víz, de legalább is hűvös habok. Erre vágyik az ember ebben a 38 fokos kánikulában. A szél is forró, mint a sivatagban. Pedig hol van az innen! Legföljebb belül sivatagosodunk érzéseinkben, kapcsolatainkban. Oda is víz kellene, valami forrás, belül. De létezik-e ilyen? Saint-Exupéry-nél olvasom (Éjszakai repülés, Európa Kiadó 1997), hogy a francia postarepülők - akik közül a Kisherceg szerzője is való - egyszer elvittek néhány szaharai törzsfőt Szavoyába egy nagy forrás táplálta vízeséshez. Az évi 5 meg 10 mm esőhöz szokott feketék csak nézték a csodát tisztes távolból, s a nógatásra csak azt válaszolták: „ várni kell még ”. „ Mit kell várni ? ” - kérdeztek vissza a franciák: „A végét” S a szerző így folytatja: „Meg akarták várni azt a percet, amikor Isten belefárad szeszélyébe, Isten fösvény, hamar megbánja. De ez a víz így folyik ezer éve!" Nem csoda, hogy a törzsfők szeszélyesnek gondolták istenüket, aki még azt az évi 10 mm-t is megbánja, mert amit ad, mint esőisten azt egy pillanat alatt vissza is veszi mint napisten. „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék! Aki hisz én- bennem annak belsejéből élő víz (forrásvíz) folyamai ömlenek” (János evangéliuma 7. rész 37.38 vers) S ez így van már kétezer éve. S mégis: meddig sivatagosodunk még? Rá kell találni a forrásra. Nincs akárhol, de van. Jézusban. S a Jézusra talált emberben. Rátalálhatunk a forrásra, mert ránk talál a forrás táplálta patak. Elér hozzánk mint Biblia, mint igehirdetés. S munkát ad nekünk: kis csatornákon el kell ezt vezetni a másikhoz, gyermekeinkhez. Nem Niagarányit, csak annyit, ami kedvet, ösztönzést ad, hogy elinduljon a forráshoz, s csak a tiszta forrásból igyon. Szénási János Ezeréves a Szent Benedek kolostor Jövő csütörtöktől minden nap rendezvények sora hívja Pécs- váradra a megye és a környék lakosságát. Közülük is kiemelkedik Nagyboldogasszony ünnepe. Szombaton, augusztus 15-én 11 órakor a Vár udvarán hálaadó szentmise lesz a Szűz Mária és Szent Benedek kolostor ezeréves jubileuma alkalmával. A szentmise főcelebránsa Karl- Josef Räuber c. érsek, budapesti apostoli nuncius. A nuncius úrral együtt misézik Mayer Mihály megyés püspök, Csóka Gáspár OSB, a győri Bencés Rendház főnöke, Goják János tb. kanonok, megbízott lelkész és a meghívott papság. 17 órakor a Pécsváradi Várbaráti Kör és a Bencés Diákok Pécsi Egyesülete ünnepi megemlékezést tart Ezeréves a Pécsváradi Bencés Apátság címmel. Kárpáti Gábor, a Janus Pannonius Múzeum régésze bemutatja az apátság maradványait. 18 órakor Csóka Gáspár, a Győri Bencés Rendház főnöke: Az első magyar bencés egyházalapítások, Gállos Orsolya a Várbaráti Kör elnöke: Szűz Mária és Szent Benedek monostora Pécsvá- radon címmel tart előadást és megnyílik Tálos Zoltán, a pannonhalmi gimnázium tanárának fotókiállítása. „Számé d’ nőj - Vigyázz reánk” Kedves énekünk volt a jeligéje itthoni táborainknak. Július 20. és augusztus 2. között két egyhetes csoportban, ösz- szesen száznegyvenen táboroztak az alsószentmártoni róm. kát. Egyházközség gyermekei és fiataljai Gilván- fán, a Karitász Házban. Első alkalommal volt arra lehetőség, hogy a két homogén cigány közösség fiataljai hosz- szabb időt töltsenek együtt. Gilvánfa lakói a hagyományos cigány vendégszeretettel fogadták a táborozó cigány- gyerekeket. Esti tábortüzeink valóságos falusi népünnepélyéé váltak, aminek a közös éneklés, zene, tánc, kenyérsütés, a frissen született barátságok adták meg a hangulatát. Köszönet támogatóinknak, a Magyarországi Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványnak és a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának. Lankó József Cigányok lelkipásztora, Alsószentmárton Ismerni, érteni Az egyház közösségére nemcsak a hierarchikusság és tagjainak szolgálatbeli különbözősége jellemző, hanem az is, hogy ez a közösség a szentek közössége. Ennek a kifejezésnek két, egymáshoz szorosan kapcsolódó értelme van. Először „a szent dolgok közösségét” jelöli, ugyanakkor „a szent személyek közösségét” is. A „szent dolgok közössége” kifejezésben tulajdonképpen a szentségek közösségéről van szó. Az összes szentség gyümölcse mindenkié. Hiszen a szentségek - főleg a szentség, amely által az emberek az egyházba belépnek - mindegyike szent kötelék. Ezek mindnyájunkat egybekötnek és valamennyiünket Jézus Krisztushoz kapcsolnak. Tehát a szentek közössége a szentségek közössége. A közösség szót minden egyes szentségre lehet alkalmazni, mert mindegyik Istennel egyesít minket. Mégis a legjobban az eucharisztiát jelöli, mert főképpen ez teszi teljessé és valósítja meg a hívők egységét. A szentek közössége elnevezés „a szent személyek” közösségét is jelenti. Vagyis Krisztus valamennyi hívének közösségében hiszünk. Azokéban, akik a földön élnek és vándorolnak, akik meghaltak és a földi élettől eltávozva tisztulnak és akik már megdicsőült állapotban vannak és boldogok az égben. Mindezek egyetlen nagy családot, Isten családját alkotják. Ez az egyház, amelyben egyek vagyunk mindnyájan, hiszen - jóllehet más és más fokban és módon - de Isten és a felebarát ugyanazon szeretete köt minket össze. Rozs Szilvia Közösségi ház a kertvárosi templom szomszédságában Találkozás a hajléktalanokkal A pécs-kertvárosi Szent Erzsébet plébánia és az Egyházmegyei Karitász - átérezve szerencsétlenül járt embertársaik ellehetetlenülő szociális helyzetét, valamint az egyházközség lelkipásztori szolgálata érdekében: a szegények gondozására, a nagycsaládosok és hajléktalanok támogatására, valamint az ifjúság és felnőtt közösségek képzésére - közösségi házat vásárolt a kertvárosi templom szomszédságában, a Szent Erzsébet utca 4. szám alatt. Az épület és a tevékenység megáldására augusztus 10-én, hétfőn kerül sor. Mayer Mihály megyés püspök úr reggel 8 és 9 óra között találkozik a naponta támogatásban részesülő hajléktalanokkal. 9 órakor megáldja a házat, és a Mindenható Isten kegyelmét kéri a szeretetben való megerősödésünkre, majd utána találkozik a meghívott szomszédokkal és a Polgármesteri Hivatalnak, valamint a város egészségügyi intézményeinek meghívott vezetőivel. Mindez Szent Lőrinc ünnepén történik, aki a szeretetszolgálatnak kiemelkedő egyénisége volt. Dr. Szalay János, az Egyházmegyei Karitász igazgatója és Garad- nay Balázs plébános, az egyházközségi Karitász nevében várják az eseményre az érdeklődőket. Megújult az izményi templom Bensőséges, szép, magyar-német nyelvű istentiszteletet tartottak Izményben augusztus 1-jén az evangélikus templom felújításának befejezése alkalmából. Az ünnepségre eljöttek a kitelepítettek Németországból, az országban szétszóródott izményiek és a környező falvak képviselői. Az 1995 óta tartó munkák 8,5 millió forintba kerültek. A terveket Müller György, Izményből elszármazott pécsi mérnök készítette. A felújításhoz jelentősen hozzájárult a Bajor Evangélikus Egyház, a Diatonisches Werk, Stadt Maxhütte - ahol a kitelepített izményiek nagyobb csoportja él, - a Magyar Evangélikus Egyház, a Műemlékvédelem, a környező falvak lakossága és a széleskörű egyéni gyűjtés. Az ünnepi istentiszteletet Krähling Dániel esperes és Ócsai Zoltán lelkész tartotta. A gyülekezetét köszöntötte a maxhüttei lelkész, közreműködött a pécsi Evangélikus Egyházközség énekkara. Délután emlékművet avattak a polgármesteri hivatal előtti parkban és megáldották a község zászlaját és címerét. Az egész napos programot kulturális műsor és néprajzi kiállítás foglalta keretbe.
