Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-31 / 238. szám

1998. augusztus 31., hétfő Határtalan Régió Pünántúli Napló 9 Oldal szerkesztő: Győrffy Zoltán .^0 ^ Hírcsatorna Növekvő munkanélküli­ség. A 4,7 milliós Horvát­országban augusztusban majd 277 ezren voltak munka nélkül. A statisztikai hivatal jelentése szerint a munkanélküliségi ráta 2,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Tavaly a munkanélküliség 10 százalékos volt az EU számítási módszere szerint, és több mint 18 százalékos hagyományos módszerrel számítva. A legfrissebb ösz- szesítése azt mutatja, hogy a nyilvántartott munkanélkü­liek között többségben van­nak a képzett és a magasan képzett szakemberek: szá­muk meghaladja a 93 ezret. Az erdőtüzek mérlege. A Dubrovnik-Neretva megyei augusztus elejei erdőtüzek­nek több mint 13 000 hektár erdő esett áldozatául. A Kor- csulán, Peljesacon, Lasto- von, Konavün és Mokosicán pusztító hat tűzeset összesen 424,2 millió kuna (mintegy 25 milliárd forint) kárt oko­zott. A spliti erdészeti hivatal számításai szerint a 186 ezer köbméter fa közel hatvan százaléka magánterületen égett el. Az állami területe­ken központi segítséggel te­lepítik újra a fákat, de a ma­gán-erdőtulajdonosoknak főként saját erőből kell majd szanálniuk a kárt. Lassan halad a szerbek visszatérése. Az UNHCR adatai szerint eddig 9800 szerb nemzetiségű horvát ál­lampolgár jelentkezett a hor­vát kormány visszatérési programjára Szlavónia térsé­gében. 1023 személynek már engedélyezték is a visszate­lepülést, amelyet 289-en vet­tek igénybe. A horvát hadse­reg Vihar hadművelete ide­jén több, mint 300 ezer hor­vátországi szerb menekült el Jugoszláviába, közülük ez idáig 42 ezren tértek vissza. Szent István-nap Csú­zán. A Horvátországi Ma­gyarok Demokratikus Kö­zössége augusztus tizenha­todikén rendezte meg Csú­zán az államalapító király ünnepét. A baranyai köz­ponti ünnepségen a helyi Jókai Mór Művelődési Egyesület tagjai léptek fel. Ingatlanvásárlási lehetőségek Horvátországban A tengerparton megéri a drágább Külföldiek engedéllyel vásárolhatnak ingatlant, de termőföldet nem. A horvát nagyvárosok és a tengerpart felkapottabb helyei vezetik az árlistát, míg az újjáépítésre váró területeken vi­szonylag olcsó a lakóház négyzetmétere. Horvátországban főleg a tenger­parti ingatlanok „megtartása” ér­dekében szigorí­tott a vásárlás szabályain. Kül­földi állampolgár csak akkor vehet házat, lakást vagy nyaralót, ha a hazájának élő viszonyossági szerződése van Zágrábbal. Ma­gyarország ren­delkezik ilyen A külföldiek megállapodással, így állampolgárainknak meg­adatott a kiválasztott adriai nyaraló megvásárlásának lehe­tősége, ha ehhez még pluszban a horvát igazságügy-miniszté­rium és külügyminisztérium is áldását adja. Magyar vásárlók esetében többnyire probléma- mentesen lehet lebonyolítani egy ilyen ingatlan-tranzakciót. Ha valami oknál fogva még­sem engedélyeznék a vásár nyélbeütését, úgy egy kerülő megoldást javasolnak a horvát szakemberek. Célszerű egy horvátországi székhelyű céget létrehozni, ez esetben már a cé­gen keresztül bárhol szabadon vásárolhat ingatlant, hiszen a vállalkozás nem számít külföl­dinek. Ingatlan eladását minden korlátozás nélkül engedélyezik a horvát jogszabályok külföl­diek részére is. ingatlanvásárlását szigorították Ami az árakat illeti, nagy elté­réseket lehet tapasztalni a na­gyobb városok, a tengerpart fel­kapott üdülőhelyei, illetve há­ború sújtotta részek között. Kezdjük ez utóbbival. A közeli baranyai falvakban hétszázezer forintnak megfelelő összegért lehet alacsonyabb komfortfoko­zatú, ámde nagy szőlővel meg­spékelt lakóházat venni, de ezen a vidéken a kétszintes, összkom­fortos lakóházak ára sem maga­sabb 3-6 milliónál. lakások négyzet- méterét 120-200 ezer forint között kínálják, míg a családi házak te­kintetében 6-12 millió forint áll az árcédulán. Az in­gatlanközvetítők szerint ezek az árak a közeljövő­ben még csök­kenni fognak (igaz, nem túl je­lentősen), mivel a kínálat több mint kétszerese a ke- fotó: t. l. resietnek. A tengerparti árak az eszékieknél kezdődnek, a modem, összkomfortos, me­dencés nyaralók árai azonban a csillagos égig is emelkedhetnek. Az is igaz ugyanakkor, hogy a kevésbé ismert szigeteken, vagy parti falvakban kedvezőbbek az árak, igaz, a megszokott kénye­lem sem foglaltatik benne. Győrffy Zoltán Adók ingatlanvásárlás esetén t§ Minden típusú ingatlanforgalomra egységes az adószabályo­zás: az ingatlan értékének 5 százalékát kell ilyen címen befizet­nie a vásárlónak. ♦ Ingatlancsere esetében az értékkülönbség 5 százaléka az adó összege, azonos értékű ingatlanok cseréjénél pedig nincs adó. # Amennyiben a megvásárolt ingatlan 3 éven belül ismét for­galomba kerül, mégpedig a beszerzésinél magasabb eladási áron, úgy a két összeg különbözeiére 35 százalékos adót kell befizetni + a helyi illetéket, amelyet a megyék határoznak meg. Aki száz évben gondolkodik Egy ősi Dráva menti fafajt, a szlavón tölgyet akarja újra elter­jeszteni egy erdész. Szaporításához a kisszentmártoni védett ál­lomány szolgál, de a horvát ősterület erdeiből is érkezhet segít­ség. Eddig 157 hektáron történt a telepítés. ORMÁNSÁG, VAJSZLÓ A vajszlói erdészet igazgató­erdészének, Túrós Lászlónak (kis képünkön) az ötletét támo­gatja az ENSZ és az Európai Unió is. Nem véletlen, hogy a FAO területi szakértőjének nevezték ki. A lokálpatri­óta és termé­szetszerető szakember hi­szi, hogy a 100-120 évenként vá­gásra érő szlavón tölgyet ismét felfedezi a bútoripar, a bányá­szat és a hajógyártás. A bútorkészítők már most érdeklődnek a tölgyalapanyag után, mert a belőle formázott világossárga deszka és léc eg­zotikus és rusztikus hangulatot ad a termékeknek. Hajdan a Dráva-kömyéki csónakfaragók is sokat használtak fel belőle, a történelmi Magyarország bá­nyái és vasútépítői pedig azért vitték, mert a belőle hasított támgerendák és sínalátétek tar­tósak voltak. Közkedveltsége miatt tehát az állománya meg­csappant. Nálunk a túlzott me­lioráció is siettette a lassú gyé­rülését, hisz a talaj vízháztar­tása megcsappant, és kevesebb lett a vízfolyás. Szlavóniában az őstermő te­rület háborítatlan, az emberi A kisszentmártoni védett tölgyes évtizedes példányai beavatkozás nem okozott ma­radandó károkat. Emiatt nem csupán tapasztalatokat cserél­hetnek a két ország erdészei, de segítség is érkezhet a Dráva túloldaláról. Csuti J. Épül a magyar központ ESZÉK A horvát oktatási és sport- miniszter szlavóniai látoga­tásán tájékozódott a szom­szédos megye egyik legfon­tosabb beruházásáról. Bozidar Pugelnik áttekintette Eszék-Baranya megye öt leg­fontosabb építkezésének ter­vét, amelyekhez 23 millió kuna értékben nyújt segítsé­get a kormány. Amint azt Zlatko Kramaric eszéki pol­gármester hangsúlyozta, ezek közül is kiemelkedik a ma­gyar oktatási és kulturális központ létrehozása. A húszmillió kunás (közel hétszázmillió forintos) beru­házás egy többfunkciós ob­jektum lesz. A létesítmény több mint háromezer négy­zetméterén helyet kap egy magyar tannyelvű általános iskola és gimnázium, amely átadását október közepére tervezik. A közművelődési célokat szolgáló rész munkálatai va­lamivel tovább tartanak, ezért a magyar központ egészében csak december végére készül el. Az intézmény átadására a tervek szerint Eszékre látogat Göncz Árpád magyar és Franjo Tudiman horvát elnök is. Gy. Z. Dráva menti tamburatalálkozó. Drávasztárán idén már harmadik alkalommal rendezték meg a tambura- zenekarok fesztiválját. A Drávamenti Horvátok Közössége és a helyi önkormányzat által szervezett Dráva menti estén hat horvátországi és négy magyarországi tamburazenekar mutatta meg tudása legjavát, de fellépett a pécsi Baranya táncegyüttes is. Drávasztárán évtizedes hagyománya van a népzene művelésének. 1993-ban alakult meg a Biseri Drave (Dráva Gyöngyei) tamburazenekar, amelynek azóta már több mint 50 fellépése volt. Három éve általános iskolások­ból létrejött az „utánpótlás”-zenekar is. ' fotó: tóth l. Röviden Beindult az idegenforgalom. Viszonylag jónak minősítette az idei nyár horvátországi idegenforgalmi eredményeit Szergej Morsan, horvát idegenforgalmi miniszter, aki úgy vélte, hogy 1998-ban végül is sikerül majd elérni a tervezett idegenfor­galmi növekedést. Két évvel ezelőtt Franjo Tudjman elnök stra­tégiai feladatként szabta meg, hogy Horvátországnak az ezred­fordulóra évi 4 milliárd dollár idegenforgalmi bevételre kell szert tennie a jelenlegi 2,5 milliárd dollár helyett. A horvát sajtó néhány héttel ezelőtt még arra figyelmeztetett, hogy idén 10-30 százalékkal csökken az idegenforgalom, és a bevételek elma­radnak az előző évitől. Eszékről képekben. A városi idegenforgalmi közösség egyre több propagandaanyagot készít Eszékről és Szlavónia-Baranyá­ról. Ä projekt keretében nemrég bemutatták azt a mintegy tíz­perces, csak zenével kísért videokazettát, amely a város leg­szebb részein kalauzolja el az érdeklődőket. A filmmel egyidő- ben négy új plakátot, valamint a megyét bemutató képeslapok legújabb darabjait is ismertették a sajtótájékoztatón. Horvátország nemzeti parkjai Robinson szigete az Adrián tett, mára már önálló életet él. Kellemesen meleg vizében meg is mártózhatnak a turisták. A szikár szigetek 1967 óta él­veznek védelmet, igaz, akkori­ban ez még csak a szárazföldre vonatkozott, míg a tengerre is kiterjedő gondoskodás csak 1980-ban következett be, ami­kor nemzeti park lett a Komati szigetcsoportból. A 22 ezer hektáron elterülő park élővilága igen gazdag. A tengermély réseiben, alagútjai- ban, mélyedéseiben több száz fajta növény és állat él. Csupán algákból 346 fajt különböztet­tek meg a biológusok, de termé­szetesen ezernyi színes hallal, tengeri szivaccsal, sünnel is ta­lálkozhatnak a búvárkodók. A mikronéziai tájhoz hasonló apró szigetek között sekély szaka­szokat hirtelen harminc méteres árkok szakítják meg, vagy ép­pen óriás sziklák emelkednek a magasba. Ezeken inkább csak madarak tanyáznak, emlősök­ből mindössze két faj él a Kor- natin: a nyest és a nyúl. Egyre népszerűbb az ideláto­gatók körében az úgynevezett Robinson-nyaralás. Ez azt je­lenti, hogy a turistát ideszállít­ják, kap egy halászkunyhót és biztosítják a világítási-vízellá­tást. Ezen felül minden a nya­ralón múlik, hiszen még az ét­kezést is halászatból-vadászat- ból kell megoldani. Győrffy Z. A dalmát szigetvilág egyik legérdekesebb szöglete a Komati archipelágus. A 147 szigetből, szigetecskéből és felszíni zá­tonyból álló csoport a búvárok kedvelt merülőhelye, de hajó­val is izgalmas napot lehet eltölteni a Kornati gyöngyei között. A nemzeti park Sibenik köze­lében terül el, 47 kilométer hosszú és 8 kilométer széles. 109 szigetet soroltak a védet­tek közé, a legnagyobbak Kor- nat, Vela Aba, Vela Svrsata, Mala Svrsata. A nemzeti park központja Mutteren van. Álta­lában innen indulnak el a ki­rándulások, amelyeket az arra járóknak egyszerűen nem sza­bad kihagyni. Az érdeklődőket turistaha­jók szállítják szigetjárásra - hogy csak a nagyobb városokat Már partközeiben találkozhatunk halakkal, polipokkal említsük - Zadarból, Biograd­ból és Sibenikből. A partról is jól látható szigetek közelről fe­lülmúlhatatlan élményt nyújta­nak: általában teljesen kopár­nak tűnnek, a nagyobbakon fel-felbukkan egy oázisszerű fenyő vagy olajfaliget. Ha a hajó kiköt egy kicsiny halász­faluban, ahol ősöreg bárkák mellett dalmát halászok bo­gozzák a hálót a másnapi merí­téshez, érdemes rövid sétát tenni a sziget belsejében is. Komaton meglepetés váija a látogatót - az áttetsző, sós vizű tó valaha a tenger része lehe­1 I 4

Next

/
Thumbnails
Contents