Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-04 / 212. szám
4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1998. augusztus 4., kedd Rendőrautó busszal ütközött tegnap délután Pécsett, a Jókai utca - Rákóczi út kereszteződésében. A balesetnek komolyabb sérültje nem volt, de az út a karambol miatt hosszabb időre fél sávra szűkült. fotó: tóth l. Kiszámítható a város adópolitikája Bár Pécs városa is arra törekszik, hogy minél több helyi adót szedjen be, s növelje bevételét, azért a szakemberek szerint nem alakulhat ki olyan helyzet, mint Székesfehérváron, ahol néhány cég most becsapva érzi magát, hiszen nagyságrendekkel több iparűzési adót kell fizetnie, mint korábban. PÉCS A baranyai megyeszékhelyen sokáig csak az ötmillió forintnál nagyobb forgalmat lebonyolító vállalkozások fizettek iparűzési adót, ám a közelmúltban a közgyűlés hárommilliónál húzta meg az adómentességi határt. Somogyi Bélától, az önkormányzat adóirodájának vezető helyettesétől megtudtuk: ezzel a rendelkezéssel 7-800 vállalkozás került be az iroda látókörébe. Ez a korábbi évekhez képest várhatóan többlet- bevételt jelent a városnak. Az adózási határ leszállítása nem hozott létre konfliktushelyzetet, ami valószínűleg annak is betudható, hogy a vállalkozások többféle kedvezményt is igénybe vehetnek. A pécsi közgyűlés legutóbbi ülésén meghozott határozata kimondja: 1999-ben a termelő vállalkozások hárommillió forint feletti forgalmuk 1,5r míg a nem termelő cégek 1,7 százalékát fizetik be iparűzési adóként a város kasszájába. Jövőre az anyagköltségnek már 66, 2000-ben pedig már 100 százalékát lehet leírni az adóalapból. Somogyi Béla lapunknak elmondta, 1999-ben az iparűzési adóból származó összes bevétel nem sokkal másfél milliárd forint alatt, 2000-ben pedig néhány tízmillióval felette várható. A Pécsett működő tíz legnagyobb, tízmilliós forgalomnál többel rendelkező cég információink szerint az iparűzési adóból származó összeg kétharmadát adja be a „közösbe”. Somogyi Béla úgy véli, Pécs város adópolitikája világos és kiszámítható, a közeljövőben biztosan nem fordul elő olyan helyzet, mint Székefe- hérváron, ahol a nagy vállalkozások adója szinte egyik pillanatról a másikra többszörösére nőtt. Bóra Katalin (képünkön), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa lapunknak elmondta: úgy tűnik, a megyeszékhelyen a nagyberuházók szempontjából egyre kedvezőbb lesz a helyzet. Köszönhető ez többek között a város közgyűlése által nemrég elfogadott rendeletnek, mely a termelő cégeknek kedvező lehetőséget teremt. Több baranyai település önkormányzatával került a közelmúltban konfliktusba a gazdasági kamara, mivel úgy ítélte meg, hogy a helyhatóság nem vállalkozóbarát politikát folytat. Gyakran nem az iparűzési adó sújtja a cégeket, hanem az építmény-, a kommunális- vagy az idegenforgalmi adó. Bóra Katalin úgy véli, ha az adókedvezményeket tekintjük, Baranyában összességében nem rossz a helyzet, bár néhány helyen igencsak „megvágják” a vállalkozásokat. Nimmerfroh F. Nincs zsúfoltság SÁSD A gyermekintézményben örülnek, hogy ősztől újabb csoportot indíthatnak. Reményt kelt a gazdasági haszon, míg a szakmai feladat kihívást jelent, hisz most már több mint másfélszázra nőtt az óvodások száma. A személyzet, köztük a pedagógusok ügyelnek arra, hogy ne kerüljön veszélybe az oktatás és a gondozás megszokott színvonala. Arra is vigyáznak, hogy a higiénés körülmények egy fi- karsznyit se romoljanak. Nem lesz zsúfoltság, ugyanis egy hetedik foglalkoztató közösséget szerveztek, így még több idő jut - egyenként is - az apróságokra. A létszámnövekedés annak is köszönhető, hogy Sásdra az utóbbi időben számos család költözik be a szomszédos falvakból. Cs. J. Túlterhelt utak SZENTLŐRINC A város régóta tervezgeti, hogy a 6. sz. úton nyugodtan haladhassanak át a gyalogosok. Kritikus a helyzet abban a csomópontban, ahol az oroszlói és a vajszlói út eléri az országos főutat. Az önkormányzat egy évtizede tervez ide például térvilágítást is. Legutóbb már sárga villogó lámpákat tettek ki. Most, hogy a csomópont körül ezekben a napokban megerősítik az útfelületet, érdesítik is azt, - a Megyei Közlekedésfelügyelet forgalomszámlálást ígért. Cs. J. A kilépés után megbékélés ABALIGET, HUSZTÓT A falu régi vízadó helyei erősen szennyezetté váltak. Néhány hete ismét a husz- tóti kút-bázisról kap egészséges ivívizet a település. Orfű valamint Kovácsszénája, Husztót és Abaliget közös vízműrendszert hoztak létre 1996-ban. Műszaki okok miatt néhány hónap múlva Abaliget önkormányzata úgy döntött, hogy továbbra is saját tározóját használja. Üzemeltetőnek a Baranya Megyei Vízmű Vállalat helyett a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat Rt.-t kérte fel. Mindezt Komló és Orfű is nehezményezte, de nem indítottak „bosszúhadjáratot” az önállóságot választó falu ellen. Tarai Lajos abaligeti polgármester időnként mégis túl kritikus hangnemet ütött meg és perrel is fenyegetőzött. Mára elcsitultak az indulatok, hiszen az ÁNTSZ felmérése után kiderült, hogy az abaligeti vízbázis minősége romlik. A régi saját kutak is menthetetlenek, magas a vastartalom és a szennyezettség. így aztán kézenfekvő volt Abaliget újbóli csatlakozása. Cs. J. Átalakítják a SZIGETVÁR Decemberben döntött úgy a város képviselő-testülete, hogy helyet biztosít a Penny Market bevásárlóközpontnak. Az üzlet építéséhez a rendezési terv módosítására is szükség volt, sőt emiatt hamarosan a buszpályaudvart is átalakítják. A legutóbbi ülésén döntött a képviselő-testület a város- központ rendezési tervének módosításáról. A buszpályaudvar átalakítási tervei már elkészültek, s ha minden jól megy, augusztusban, de legkésőbb szeptember elején megkezdődhetnek a munkálatok, hiszen az állomás egyik buszállomást részét foglalja majd el a bevásárlóközpont. Amint az építési engedélyt megkapja a társaság, az üzletközpont alapjait is elkezdik lerakni. Valószínűleg igencsak sietve építkeznek, hiszen decemberben már vevőket vár a cég.-Valószínűleg helyi vállalkozók is részt vehetnek az átalakításban, ezzel is munkahelyeket teremtve a szigetváriaknak - tájékoztatta lapunkat BódiS László, az ön- kormányzat főtanácsosa. Jó hír lehet a helybelieknek, hogy a munkálatok várhatóan nem fogják zavarni a forgalmat. A kiadott menetrend szerint közlekednek majd a járatok, s az építkezés alatt komoly útlezárásokra sem kell számítani. Ny. Sz. Közkutak: elfolyó pénz A legtöbb közkutat még a 60-as, 70-es években adták át. Ma már a vízhálózat jobb kiépülésével jelentőségük egyre jobban visszaszorul. Mégis évente sokmillió forintnyi víz folyik el ezekből a kutakból. Csakhogy nem mindig az alapellátás a vízvétel célja, ilyenkor nyáridőben pedig különösen súlyossá válik a vízlopások okozta kár. lósították meg, hogy a kutak 150 méteres körzetében lakó és önálló vízbekötéssel nem rendelkező lakosokkal általányt fizettetnek. Itt csak a lakók rosz- szallása csökkentheti a zugfogyasztást. BARANYAI KÖRKÉP A közkutakból folyó vízzel igen gyakori a visszaélés. Sokan úgy gondolják, hogy ha ingyen szeretnének vizet szerezni, nincs is más dolguk, mint megkeresni a legközelebbi kis kék nyomókutat. A vízdíj úgyis az önkormányzatot terheli, az meg „úgyis bírja”. A szolgáltatók tudnak olyan esetről, amikor valaki utánfutónyi marmon- kanna vizet vitt egy köz- kútról. Az idén egyedül Pécs városa hat és fél millió forintot költ a közkutas és tartályos vízellátásra. Pedig tavaly óta 25 kutat záratott el az ön- kormányzat. Ezek a kutak korábban a Baranya Megyei Vízmű tulajdonában voltak, jelenleg a megyében több kft. foglalkozik közkutas vízszolgáltatással. Pécsett más a rendszer: itt a város közigazgatási határain belül a Közüzemi Rt. a szolgáltató. Mint azt Balog Gábor, a Pécsi Közüzemi Részvénytársaság vízgazdálkodási osztályvezetője (kis képünkön) elmondta, a város területén még 78 közkút van üzemben, ezek díját az önkormányzat fizeti. A törvény szerint ezekkel a kutakkal a lakosság alapellátását kell biztosítani ott, ahol nincs lehetőség egyénileg bekötni a vízvezetéket. A nagy költségek és a túlzott fogyasztás miatt tavaly több kutat is be akartak zárni. A kútlezárás végül két lépcsőben valósult meg. Először csak próbaidőre zárták el a kutakat, majd csak ott nyitották meg újra, ahol nagy volt a fogyasztói felháborodás, sok panasz érkezett. Komló környékén nincs lehetőség kutak elzárására. Itt az önkormányzat vízmérőkkel látta el a kutakat, és költségét a lakosságra terhelte. Ezt úgy vaMohács környékén mostanra a többszöri leépítés után már csak hatoduk maradt üzemben. A képviselő-testület azonban még mindig sokallja az erre a célra fordított összeget, de több kút lezárására nincs lehetőség. Már csak azért sem, mert idegenforgalmi célok miatt is fontos a kutak megtartása. Ezért is tűnik jó megoldásnak az ötletük, miszerint csökkentik a kutakban a víznyomást. így a csordogáló víz már csak kézmosásra, ivásra lesz alkalmas, ha azonban valaki nagy meny- nyiséget szeretne vételezni, az már hosszú időbe telik. Cz. B. (Kommentár az 1. oldalon) Művek, a cívis város dicséretére Rendhagyó tárlat nyílt a hétvégén a Parti Galéria Mária utcai kiállítótermében. Az UNESCO áprilisban Béke-díjjal ismerte el Pécs példaadó munkáját a menekültügyben és mindazokat az erőfeszítéseket, melyeket a különböző nemzetiségek együttéléséért tett és tesz mindmáig. A Béke-díjnak különösebben nagy publicitása nem volt, ahhoz képest, hogy milyen sok külföldi város pályázott, s Pécsnek még itthon is két ve- télytársa volt, Kecskemét és Budapest - mondja Tátrai Annamária (képünkön), aki társával, Fabinyi Gabriellával 1990 óta vezeti a korábban a Káptalan utcában lévő galériát. Ez is segített az ötlet születésében: rendezzünk egy képzőművészeti tárlatot ennek a gondolatkörnek a jegyében. Úgy gondoltuk, hogy egy ilyen tárlat magát a gondolatot maradandóvá teszi, Pécs sikerét megőrzi, közvetíti az újabb generációk számára is. Jelentőségét talán az is bizonyítja, hogy a seregszemlét Rózsa Mihály, az UNESCO magyar- országi főtitkára nyitotta meg, az elsőként felkeresett dr. Páva Zsolt polgármester pedig a fővédnökségét vállalta.- Mennyire találkozott ez az alkotók elképzeléseivel?- Két hónappal ezelőtt mintegy száz meghívót küldtünk szét pécsi vagy innen elszármazó művészeknek. Hu- szonégytől kaptunk egy-egy alkotást - Valkó László festőművész kivételével valameny- nyien szobrászok, keramikusok. Schrammel Imre nemzetközi hírű, külföldön is tanító szobrászművész, aki Budapesten él, elsőként válaszolt levelünkre. Sajnálom, hogy elég sok pécsi művész érdektelennek találta kezdeményezésünket. Ajánlatot fogalmaztunk meg multiknak és kis magáncégeknek is. Arra kértük őket, hogy a műveket vásárolják meg, azonban úgy, hogy azok várhatóan a jövő hónap közepétől az állandó helyükre, a Dominikánus Házba kerülnek, ahol egy kis réztábla hirdeti majd tulajdonosuk nevét.- Hány vevőjük volt?- Az talán nem számít reklámnak, hogy a Juve Kft., dr. Lehoczky Agnes ügyvédi irodája és a Barta Bt. is támogatta, hogy a tárlat létrejönnöm és már vásárlók is vannak. Az is elmondható - és akik ismernek bennünket, azok jól tudják -, hogy mi nem kereskedelmi haszonra törekszünk. Ha csak kereskednénk, elég komoly pénz maradna nálunk egy-egy üzletre épülő tárlat után. Mi azonban kezdettől fogva hajlandók voltunk tanulni, meghallgattuk a művészt, a kritikust, az újságírót, hogy a valóban tehetséget, az értéket hozzuk „helyzetbe”. Nincsenek a hátunk mögött gazdag férjek, magam is elvált asszony vagyok, és korábban fotós vállalkozóként dolgoztunk. Hiába kerestünk akkor jól, nem elégített ki bennünket az a munka, Gabriella és én is úgy éreztük, hogy nem lenne érdemes azon a módon leélni az életünket. Úgy, hogy a munkánkban nem érzünk örömet. B. R. Szent Istvánra emlékezve PÉCSVÁRAD Minden eddiginél színvonalasabbá kívánják tenni a programok szervezői az augusztus közepén kezdődő, immár hagyományos Szent István-napokat. Bár korábban elterjedt, hogy az egyik meghívott díszvendég, hazánk apostoli nunciusa mégsem celebrál ünnepi misét a városban, mára biztossá vált a magas rangú egyházférfi látogatása is. Az eseményen emellett napokon keresztül több képzőművészeti kiállítás, folklórfesztiválok, nemzetiségi táncműsorok is szerepelnek, emlékezetesebbé téve az ünnepet. Ny. Sz. 4 I
