Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-29 / 236. szám

A szexserkentő chocolati Casanova egy csésze forró csokoládé elkortyolgatásával serkentene férfiasságát Halgereblyézés, száguldó motorcsónakok, két vízbefúlás - volt dolguk a vízirendőröknek A Garé környéki gyermekek egészségéről Két tévé Komlón - szócső és ellenzék Munkahelyteremtő szálloda Siklóson Olcsó albérletek drágán a nagyvárosokban Dunántúli Napló Ára: 45 Ft. Előfizetve: 31 Ft. 1998. augusztus 29., szombat ix. évfolyam, 236. szám augusztus KÖZÉLETI NAPILAP INTERSUN UTAZÁSI IRODA Pécs, Király u. 22. Tel.: 72/211-817 Tel./Fax: 72/311-980 FANTASZTIKUS UTÓSZEZONI AKCIÓNK! I Spanyolország, szálloda félpanzióval 19.300 Ft-tól + busz 13.500 Ft/fő Görögország, Fortuna apartmanok 4.999 Ft-tól + busz 9.999 Ft/fő Horvátország, Zadar apartmanban 9.800 Ft-tól + busz 8.500 Ft/fő Horvátország, Rabac, Hotel Narcis félpanzióval 24.400 Ft-tól + busz 8.500 Ft/fő TOVÁBBI AJÁNLATAINKAT KERESSE IRODÁNKBAN! MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Világtükör Oroszországban általános válság fenyeget. Csemo- mirgyin és az Állami Duma szerint be kell indítani a bankóprést. 2. oldal A brit királyi fejdísz titkai. Hamis kövek vannak a ko­ronán? 2. oldal Hazai Tükör Megalakult a Vidék Parla­mentje. A cél az, hogy ösz- szefogják a helyi közössé­gekben rejlő megtartó­erőket. 3. oldal Sokba került a Postabank. Milliárdos túlköltekezés az ÁPV Rt.-nél. 3. oldal Baranyai Tükör Eltörölt tandíj - jótékony homály. 5. oldal Sport Az országos sakkverse­nyen egyre éleződik a küzdelem. 16. oldal Tuberkulózis: a kór visszatér Tévedés azt hinni, hogy a tbc már a múlté. A védőoltás csak néhány évig nyújt biztonságot. Annak ellenére, hogy a gümő- kórosok száma az elmúlt két évben Baranyában némileg csök­kent, az országos adatok meglehetősen gyászosak. BARANYAI KÖRKÉP Megyénkben tavaly tizen hal­tak meg tuberkulózisban. Bár az 50 év feletti korosztály a legveszélyeztetettebb, a tízből öt 40 és 60 év közötti beteg volt. 1997-ben a megye tüdő­gondozóiban 149 tbc-s beteget regisztráltak - tudtuk meg dr. Schreiner Mária intézeti veze­tőtől (kis képünkön). Ez az előző évhez képest csökkenést jelent: erősen fertőzött megyé­ből közepesen fertőzötté vál­tunk. Túl nagy örömre azonban nincs ok, ugyanis a ’90-es évek eleje óta egyre romlik a helyzet, ráadásul a fejlettebb dunántúli régiókban a kór megtette köte­lességét: elterjedt. Védőoltásról (BCG) az Ál­lami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat gondoskodik. Dr. Bényi Mária megyei tiszti­orvos lapunk kérdésére vála­szolva kifejtette: Baranyában az összes újszülött megkapja a jótékony BCG-t, ám tapasztala­taik szerint 10-11 éves korára - a második védőoltás idejére - minden második gyerek elve­szíti védettségét. Középiskolá­ban nem mindenki tanul to­vább, úgyhogy a harmadik adag ellenszer sokakhoz el sem jut. Az oltóanyag tehát nem biztosít örök életre védelmet. Komoly veszélyforrást jelen­tenek a déli, keleti országokból bevándorlók. Románia például az európai tbc-toplista első he­lyén áll. A legálisan hazánkba érkezők átesnek egy szűrésen, ám utána csak azokat tudják időről időre megvizsgálni, akiknek állandó lakhelyük van - emelte ki dr. Schreiner Mária. Amíg nem volt kötelező, sokkal kevesebben mentek el tüdőszűrésre, pedig ez az egyet­len lehetőség a megelőzésre, a felnőtteknél ugyanis nem lehet alkalmazni a BCG-t. Me­gyénkben a tbc-sek 40 százalékát e vizsgálatokon „fedezik fel”. Reménykeltő, hogy az új egészségügyi törvény is kötelezővé teszi a részvételt. A közvélekedéssel ellentét­ben a gümőkór nem csak a na­gyon szegények betegsége - hangsúlyozta dr. Bényi Mária. Persze az idősek, rossz szociá­lis helyzetben lévők, hajlékta­lanok, alkoholbetegek, tömeg­ben (pl.: tömegközlekedésben) dolgozók nagyobb veszélyben vannak. A pécsi hajléktalan szállásra csak azt engedik be, aki hajlandó tüdőszűrésnek alávetni magát. A tbc lappanghat is. Az el­múlt években előfordult, hogy egy idős hölgy, akinek szerve­zetében betokozódtak a bakté­riumok, úgy fertőzte meg csa­ládját, hogy közben azt sem tudták róla, hogy beteg. N. F. Közösen pályáznak a történelmi borvidékek SZEKSZÁRD - VILLÁNY - MOHÁCS A Szőlő- és Borkultúra Ala­pítvány döntött: a szek­szárdi borvidék is csatlako­zik a dél-dunántúli borvi­dékek együttműködéséhez, hogy közösen nyújtsanak be 130 millió forintos igénnyel pályázatot az Európai Unió Phare Kísérleti Program Alapjához. A csatlakozást Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármes­tere jelentette be pénteken. A Dél-Dunántúli Fejlesztési Ta­nács által kiírt pályázatra, amelynek benyújtási határ­ideje szeptember 4., a régió borvidékei gazdag projekttel - turistautak programjával, borházak építésével, borutak kialakításával és közös fej­lesztésével - pályáznak és remélnek támogatást. A regionális együttműkö­désben a szekszárdiak mellett a Villány-Siklósi Borút Egye­sület, a Mohács Térségi Ta­nács, a Zala-Kar Térségi In­novációs Társulás, a Tolnai Borvidéki Hegyközségi Ta­nács, valamint a Bonus Bono­rum Balatonboglári Borrend vesz részt. A megállapodásban a felek vállalják a közös programban való aktív közreműködést, a szükséges tudásanyagot és in­formációkat kölcsönösen át­adják egymásnak. MTI Kísért a közelmúlt ­lehetséges az SÁSD A helyiek még jól emlékez­nek arra a sok milliós kár­ral járó árvízre, amelyet a ’80-as évek derekán a Göd- rei-árok kiöntése okozott. A minapi esőzések miatt a csa­torna vize a gát magassá­gáig emelkedett. A város a Baranya-csatorna és a Gödrei-árok összefolyá­sának közvetlen közelében fekszik. Nagyobb esőzések idején elsősorban Sásd déli részét gyakran fenyegették kisebb gátszakadások. A ’85-ös árvíz után meg­árvízveszély erősítették a gátakat, korszerű védelmi rendszert építettek. Bregó János, a Baranya-csa­torna Menti Víztársulás ügy­vezető igazgatója szerint ma még nincs közvetlen árvízve­szély. Ha az esők a mostani­hoz hasonló intenzitásúak maradnak, a felgyülemlett víz egy része el tud szivárogni, a zömét pedig a Baranya-csa­torna képes elszállítani. Az igazgató véleménye az, hogy vészhelyzet akkor ala­kulhat ki, ha az esőzések fo­lyamatosak és komoly vízho- zamúak lesznek. Erre pedig van esély. Akkor a sásdiaknak újra a gáton kell védelmez­niük városukat. D. G. Csütörtökön ünnepélyes keretek között visz- szahelyezték a pécsi bazilika északkeleti tornyára a felújí­tott és újraaranyozott keresztet fotó: wéber tamás DUNAI IMRE KOMMENTÁRJA Csatakép 472 év múltán Vagy két évtizede az elkésett idegenvezető helyett én tartot­tam ismertetőt a mohácsi csatá­ról az emlékparkban egy szov­jet ifjúsági csoportnak. Értet­lenkedve hallgatták. Egyikük a kérdésével el is árulta az okot: „A magyarok miért emlékeznek meg egy régi vesztes csatáról? Hiszen az nem dicsőséges ünnep.” A hazafiúi kötődésről, a honvédő mártír ősök iránti tisztelet ösztönéről nem könnyű beszélni egy érzéketlen tuskó idegennek. Arról különö­sen nem, hogy - a hajdani költő szavaival élve - miért nemzeti nagylétünk nagy temetője Mo­hács? Olyasmit hebegtem, hogy a megemlékezés nemcsak han­gos ünneplés lehet, hanem csendes kegyelet is. Ám akkoriban elképzelni sem tudtam a múlandóság oly mértékű felgyorsulását, hogy a csataévfordulós megemlékezés szinte már csak Mohács váro­sára korlátozódik. Azt pedig különösen nem, hogy ott is - lehet az bár szombatra eső - nem az évforduló napján tartják a csatatér megkoszorúzását. És miközben jeles és jelentős ál­dozatkészség mutatkozik az emlékhelyek ápolásában, az év­fordulóhoz Mohácson különös­képpen méltatlan rendezvények zajlanak. Félreértés ne essék: nem a programokkal, csak a stí­lustalan időzítésükkel van gondom. Pont egyedül a csataévforduló napja al­kalmas hétvége arra, hogy dínomdánom iparosfeszti­vált, meg szintén bállal, sőt szépségkirálynő-választás­sal záruló romanapi kam­pány-nyitót tartsanak, és rá­adásként az utolsó török város- parancsnokról „kereszteljenek el” egy sörözőt a történelmi ke­gyelet napján?(!) Aligha. „Hó'svértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek".(<*~5. oldal) Az egyperces néma tisztelgés még a sportrendezvényeken is nótázás nélküli 40 másodperc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents