Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-27 / 234. szám

1998. augusztus 27., csütörtök Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 Pécsi pecások és a többmázsás belugák Szenzációs horgászkaland az Urál folyó deltájában Rövidesen elkészül az a videokazetta, amely három pécsi (Rétfalvi Ferenc, Halasi Károly, Sol­tész Kálmán), egy kecskeméti (Losoncz Tamás), egy szolnoki (Menyhárt József) és egy bajai horgász, Oláh Béla szenzációs horgászélményét örökíti meg. A helyszín: az Urál folyó deltája. A Kaspi-tengertől néhány száz méterre többmázsás belugákat (a vizával rokon halfajta) akasztot­tak meg és fogtak ki a baráti körből toborzott expedíció tagjai május közepén. Horogra akadt egy 342 centiméter hosszúságú, csaknem féltonnás példány is, mely a helyiek szerint világre­kordnak tekinthető. A szerencsés horgász Halasi Károly volt. zsákmányt némi szemrevétele­zés, fényképezés és méricskélés után sporthorgászhoz méltóan vissza kellett engedniük. A horgászparadicsom a nagy fogások mellett, vagyis éppen azokkal összefüggésben kelle­metlen meglepetéseket is tarto­A világrekorder beluga Halasival (balra) és Soltésszal-Hihetetlen ami ott történt - áradozik Rétfalvi Ferenc, aki - így utólag talán már kijelent­hető - az utazás időzítésével szerzett elévülhetetlen érdeme­ket. A folyó ugyanis pezsgett a halaktól azokban a napokban. Korábban 21 német horgász he­tekig próbálkozott hiábavalóan a nagy fogással, majd (a ma­gyarok érkezése után néhány nappal, a viharos idő beálltával) el is tűntek a folyóból az óriási belugák. A történéseket a „Kapás­jelző” című televíziós műsor, valamint több horgászfilm is­mert operatőre, Kátai Róbert örökítette meg kamerájával és meggyőző bizonyítékként szol­gálhatnak a helyszínen készült fényképfelvételek is. Ezúttal a sze­replőknek nincs szükségük a jel­lemző horgászma­gatartásra, a na- gyotmondásra, s talán azt a meg­jegyzést sem tehet­jük, hogy a mesz- sziről jött ember azt mond amit akar. A tokfélékhez tartozó legna­gyobb testű hal, a beluga már régóta izgatta az említett horgászok fantá­ziáját, így május elején nem titkoltan azzal a szándékkal indultak útnak, hogy végre igazi nagy halakat fogjanak. Nem mintha eddig itthon szégyenkezniük kellett volna, hisz például tagja volt a csoportnak Soltész Kálmán, a „Harcsafogás trükkjei” című, évekkel ezelőtt megjelent könyv szerzője is, aki némi sze­rénységgel fűszerezve csak annyit mondott kérdésemre, hogy 60-70 kilogramm közötti harcsát már jó néhányat kifo­gott az elmúlt esztendőkben. A magyarok a repülőút és némi hajókázás után a Kaspi- tengertől 1 kilométerre, az Urál folyó és a tenger találkozásánál veitek tanyát, pontosabban ren­dezkedtek be egy lakóhajón. Sejtették, hogy a keszegfélék ívásának idején, amikor a zsákmányszerzés reményében a tengerből felfelé a folyón meg­indulnak a belugák, nekik is nagyobb esélyük lehet a nagy fogásra. Emellett céljuk volt, hogy a helyi horgászviszonyok megismerésén túl teszteljék - vajon mit is bírnak - horgász- felszereléseiket. Öt-tíz centiméteres horgokat, nagy teherbírású botokat, 40-60 kilogramm szakítószi­lárdságú damilokat és fonott zsinórokat, csaliként pedig 20—30 centiméteres keszegeket használtak. Az első reggelen Halasi Ká­roly bizonyult a legfrissebbnek, s az „aki korán kel, aranyat lel” mondás ezúttal be is bizonyo­sodott. Társai ugyanis Halasi kiabálására riadtak fel, aki ne­gyedórái horgászat után máris egy 70 kilós (a későbbiekhez képest persze bébinek számító) belugát akasztott meg. Az ő ed­digi rekordja egy 3 kilós ponty volt. A különleges reggeli éb­resztő hatására a többiek gyors készülődésbe kezdtek. Kettesé­vel ültek csónakokba, minden páros mellé egy helyi vezetőt is biztosítottak a szervezők. Köz­vetlenül a folyó és a tenger ta­lálkozásánál kezdtek horgászni, és már az első napon vala­mennyien megdönthették ed­digi rekordjaikat. Mindenki ki­fogott több, legalább 150-250 kilogramm közötti példányt a keszegekre vadászó belugák- ból. A nap hőse azonban mégis­csak a korán kelő Halasi volt, aki Soltész Kálmán közremű­ködésével kifoghatta a világre­kordnak számító 342 centimé­teres, a helyiek által közel fél­tonnásra becsült példányt, me­lyet a fotózás kedvéért csak nagy erőlködés árán tudtak a hasára fordítani. (A korábbi re­kordot egy német turista tar­totta a maga 334 centiméteres fogásával.) Az említett rekor­dok természetesen csak a ho­roggal kifogott belugákra vo­natkoznak, ugyanis hálóval fog­tak már másfél tonnásat is. Az a kérdés fel sem vetődhet, hogy mit csinálhattak a szeren­csés horgászok a néhány nap alatt kifogott 14 tonnányi(!) hallal. A beluga ugyanis - melyből a világszerte kedvelt fekete kaviárt nyerik - a he­lyiek féltett nemzeti kincse. A gatott a magyarok számára. Fi­zikailag három és fél napig bír­ták a küzdelmet a halóriások­kal, igaz ez idő alatt drága fel­szereléseik zöme is használha­tatlanná vált. Törtek a botok, szakadtak a zsinórok, tönkre­mentek még a peremfutós, ten­geri orsók is. A következő napok már egyébként sem tartogathattak volna számukra igazán nagy meglepetéseket, ugyanis a hir­telen beköszöntött viharos idő­járás hatására a belugák 10-15 kilométerre visszavonultak a tengerbe. Akik ekkor érkeztek az Urál folyó deltájához, talán már egyet sem foghattak ki kö­zülük. — Az utolsó napokban már csak csukáztunk — meséli Rét­falvi Ferenc. - A halak mennyi­ségére jellemző, hogy egy ötórás délutáni horgászat alatt 25 csu­kát, köztük egy 114 centimétere­set foghattam ki. Az ellátás kirá­lyi volt, így aztán csak egyszer fó'ztünk magunknak halászlét, egyszer pedig harcsapörköltet. Azt hiszem, nem kell túlmagya­ráznom, ez életünk legnagyobb horgászélménye volt. A Halasi kollégám által kifo­gott világrekorder példányról még csak annyit, hogy az ottaniak 100 évre becsülték az életko­rát. Az alatt a 10-15 perc alatt, amíg a parton tartottuk, összesereglett körü­lötte mindenki, aki­hez a rövid idő alatt eljuthatott a hír. Egy biztos, az Ural- deltához rövidesen újra visszamegyünk. Balog Nándor Ez a botot törő hal Rétfalvi (jobbra) egyik kisebb fogása volt Kapitális csukák is horogra akadtak Dunai Imre jegyzete A meztelen császár Párizsban járt ismerőseim mesélik, hogy épp akkor vol­tak a Szajna-parti metropolis­ban, amikor az Eiffel-tomyi évezredvég-visszaszámláló az 500. napot mutatta. Az egész cécó hatalmas üz­letté terebélyesedett. Sűrű­södnek a hírek arról, hogy a leghíresebb éttermekben mennyibe kerül az évezred utolsó szilveszteri mulatsága, mennyi hely kelt el, vagy mi­kortól lehet asztalt foglalni. A tudósok nemigen hallat­hatják a szavukat, hogy a két három nullás kerek szám - 1000 év, illetve 2000. esz­tendő - üzleti lehetőségeit fel- tupírozók tévednek, illetve megtévesztenek másokat. A második évezred utolsó napja csak 2000. december 31-én jár le, mert csak így jön ki ke­reken ezer esztendő. Ekkép­pen az Eiffel-tomyi számláló évszázadunk legnagyobb kronológia tévedése. Vagy üzleti blöffje, amely arra is példa, hogy kellő ko- noksággal a legnyilvánvalóbb hazugságot is el lehet hitetni. Még nálunk is általánosan 1999. szilveszterét gyömö­szölik a köztudatba. Pedig nekünk speciális összehason­lítási alapunk van ezredvég­ügyben. Államalapításunk ez­redik évfordulójára készü­lődve azonban fel sem tűnik az a disszonancia, hogy István megkoronázását - a tudatos kiválasztására utalva! - az első ezredfordulóra tették a történészek: 1000. karácsony, vagy 1001. január 1. a két le­hetséges dátum. A mostani ezredfordulós logikával vi­szont a koronázás 999. végén lett volna. Ám ezt senki nem állítja: az ezredvégeket más­ként mérik. (Vagy levágják.) A dátum kezd olyanná válni, mint Andersen meséjé­ben a császár nem létező új ruhája, amit a csaló takácsok szerint csak az láthat, akinek van sütnivalója. Persze a problémát majd kezelni lehet 2000-ben, amikor feltehetően hangot kapnak a tévedés utó­lagos „leleplezői”. Hogy ki lesz az az ártatlan gyermek, aki közbekiált a parádén: a császár meztelen? Szerintem ugyanazok köréből fog - ko­rántsem ártatlanul - kikerülni, akik a mostani cirkuszt szer­vezik. Azt mondják majd: „Pardon! Mégis 2000. de­cember 31. az évezred utolsó szilvesztere. Szolgáltatása­inkkal újra rendelkezésre ál­lunk a megünnepléséhez.” Elvégre jobb kétszer is le­fölözni a hasznot, ha engedik. Kísértetek pedig vannak! A kísértetek és szellemek ős­idők óta tartják rettegésben az emberiség egy részét, míg mások abszolút materiális-tu­dományos alapon mereven elutasítják a létezésüket. Két brit tudós, dr. Vic Tandy és dr. Tony Lawrence most azt állítja, hogy a szel­lemek vagy kísértetek nem feltétlenül a túlfűtött fantázia szüleményei, csak egy olyan hanghullámhossz „termékei”, amelyet az ember képtelen érzékelni. Ez pedig az ultra­hang, azaz egy rendkívül rö­vid hanghullámhossz. Vic Tandy komputerszak- értő a véletlen nyomán buk­kant egy szellem nyomára. Szenvedélyes vívó lévén, az egyik reggel tőrét kezdte ja­vítgatni, satuba fogta, majd kiment olajért. „Amikor visz- szatértem, a penge szabadon lévő éle úgy vibrált, mintha láthatátlan energia mozgatná. Mérnök lévén, rögtön arra gondoltam, hogy a penge energiát vett föl, mégpedig olyan rövid hanghullámhosz- szon, ami emberi fül számára hallhatatlan”. Az utólagos tudományos tesztek bizonysága szerint va­lóban létezik egy ún. „álló hullámhossz”, azaz csak labo­ratóriumokban fogható hang­sugárzás. Hangtani szakértők régóta ismerik a rövidhullámú hang­sugárzás élettani hatását az emberi szervezetre. Ez elő­idézhet többek között légzés­elégtelenséget, félelemérzést és remegést. A két angol tudós felhasz­nálta a NASA kutatási ered­ményeit is. Ott ugyanis meg­állapították, hogy az emberi szemgolyó rezonancia-rez­gésszáma másodpercenként 18 periódusos. Ez annyit je­lent, hogy az infrahang a szemet mozgásba hozhatja, minek következtében hirtelen látásromlás következik be, és az ember úgy hiszi, alakokat - ha úgy-tetszik, szellemeket, kísérteteket - lát maga körül. PAPÍR- XROSXERBOLT- író- és irodaszerek- Iskolai papíráruk * * PÉCS, JÓKAI U. 4. TEL.: 72/213-349 zLfij Olasz gyermek forgószékek - 9 féle színben ­5.990 Ft-OS REKLÁMÁRON! reléig U* Pécs, Tildy Z. u. 27/A. Tel./fax: 72/438-237 Nyitva: 9-18, szombat 9-13 óráig. (49200) n Becsengetés előtt... vásárolja meg gyermeke iskolai füzeteit, egyéb kiegészítőit üzletünkben! RÁCIÓ Nyomtatványcentrum Pécs, Kerényi K. u. 4. Nyitva tartás: h-p.: 7.30-16 óráig szombaton: zárva (49355) BALKEZESEK SZAKBOLTJA hogy csak egyszer kelljen megvenni! Iskolaszerek, irodai eszközök, konyhai kellékek, ajándéktárgyak kiváló minőségben, megfizethető árakon! Diák iskolakészlet, balkezes tollak, vonalzók, hegyezők, speciális ollók, telefonregiszterek, fordított menetes dúgóhúzók, balkezes kések, konzervnyitók, metszőollók... Balokány Üzletház Pécs, Zsolnay V. u. 21. Tel:72/312-214 fpj'JI t#A lOtTXt ÍRÓSZEREK, ISKOLASZEREK, VEGYES IPARCIKKEK 1 ÉVVEL EZELŐTTI ÁRAKON. ismmmitMTA uimtHmi mAmm, HOGY Ni OKOZZON GONDOT 2\ FORINTÉRT A5-ÖS, 5! FORINTÉRT AG-ES, FORINTÉRT SPIRÁLFÜZETEKET VÁSÁROLNIA. NÁLUNK NEM CSAK A FÜZET OLCSÓ / VAN MÍG SZÁM01ÓKŰR0NG. PAPÍRCENTI. PÁLCIKA. TECHNIKAI CSOMAG. ÓRA. FillíTCÍMKí. SZÁMEGYENES CERUZA. RADÍR. VÍZFESTÉK GOLYÓSTOLL, CERUZAHEGYZŐ. PA PÍRRA GA SUÓ. VÍZFESTÉKECSET, VONALIÓ, TOLLBETÉT, ZSÍRKRÉTA. SlÍNESCíRUlA, FILCTOLL ÍRÓLAP, RAJZLAP. BORÍTÉK. CSOMAGOLÓPAPÍR. .... MINDEN AMI KELL. Bajcsy Zs. U. 14-16. Berek utcában. H-P:7-17-ig H-P:8-17-ig Szo:7-12-ig Szo:8-12-ig KERESSEN ÁRAJÁNLATUNKNÁL JOBBAT! i 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents