Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-27 / 234. szám
1998. augusztus 27., csütörtök Dünántúli Napló 7 Oldalszerkesztö: Mészáros Attila Szélvíz Kerekeznek Sásdra. A városba bejáró hegyháti dolgozók közül a drága buszbérlet és saját autózás helyett mind többen választják a kerékpározást. Jelenleg például Meződről, Páléról, Vargáról és Vázsnokról naponta legkevesebb félszá- zan ingáznak biciklivel. A környezet- és természetvédők mindennek örülnek, hisz csökken például az utak menti földrészek kipufogógáz-terheltsége. (cs) Megmentett kicsi gólya Magyarbólyban. A fészekből nemrég kihullott apróságot Havasi István lokálpatrióta és természetvédő diák közössége mentette meg, majd átadta a villányi Polgár Zoltánnak, aki vállalta a törött lábú madár felerősítését. (cs) A Makra-dűlőben a lakók felszámolni akarnak egy zug szeméttelepet Pécsett - úgy, hogy nagy fatörzsekkel torlaszolják el a bejáratot a titokban idejáró autók elől. Az ismeretlen tettesek eddig már több tonna kőtörmeléket és -zúzalékot dobáltak le ide. (cs) Balatonkeresztúrnál vízhozammérő beszerelését tervezi a Nyugati-övcsatornán a pécsi Dél-Dunántúli Vízig. A holland berendezés úgy működik majd hatékonyan, hogy például a szennyezések káros hatását mérsékeljék, - ha újabb, a hígítást és hígulást gyorsító tározókat alakítanak ki. (cs) Pécs határában a zug- kempingezők. valamint az alkalmi tanyákon élő emberek és némelyik kiskerttulajdonos egykori, de lezárt gémes kutakat törnek fel, hogy mosáshoz és iváshoz vizet szerezzenek. A faiskola szomszédságában is ez történt. Vigyázni kell, hisz a felhagyott vízadók elszeny- nyeződhettek! (cs) Oldalunk a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült Környezet- És Természetvédelem 0 A fák bajait az ember is okozza Sokféle betegség tizedeli az erdők állományát, - főként a magántulajdonban lévőkét. Nem mindegy, hogy ezek például mennyire gombafertőzöttek, hisz a nem kezelt kór átterjedhet a szomszéd gondosan ápolt lombos növényeire. soktól úgy értesültünk, hogy ők félnek szólni, mert ha engedélyt kapnak a gyérítéshez, akkor mint értéktelen tűzifát kell kivágni a beteg egyedeket. Ez Az időjárás mellett a betegségek is naggmértékben csökkentették az erdők faállományát fotó: müller a. BARANYAI KÖRKÉP Bár a nagy kiterjedésű erdőségekben az altalaj elég nedves, az aszály kezdi éreztetni káros hatását. Színeződnek és hullanak a levelek; szeptemberre tán csupasz lombok meredeznek az égre. Ami korábban ritkaságnak számított, most gyengül az akác, és kókadoznak a szívósságukról híres ezüst hársak. A Zengőn már a diófákat is megtámadta a szelídgesztenyések kórja, a tintabetegség, a bükk- száradás pedig jelentős fiatalosokat érint. Bodolyabér, Ba- kóca, Mindszentgodisa határában a szileket guta ütötte, tölgyet és fenyőt sorvaszt a gyökérgomba, Sásdon platánt, juhart támad a rozsdagomba. Az okokat illetően megoszlanak a vélemények. Pott Imre, a pécsváradi erdészet igazgatója (kis képünkön) szerint a szél hozza a veszélyes spórákat messzi tájakról. A Mecseki Erdészeti Rt. főmunkatársa, Kató Sándor elmondta, hogy a forróságban a légszeny- nyező anyagok kártétele jóval jelentősebb. Állítja, ha idő előtt le is potyognak a levelek, a koronák jövő tavasztól újra zöldbe borulnak. Persze, ha lenne elég pénz, egy kiadós légi permetezés sokat segítene. A Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás laborvezetőjétől, Tóth Bélától megtudtuk, hogy bajmegelőző tanácsadó szolgálatukat nemigen keresik fel a magánerdők gazdái, pedig szívesen segítenek. Ugyanígy felvilágosítást nyújt a Megyei Állami Erdészeti Szolgálat is, amely arra kötelezte a 100 hektárnál nagyobb erdőterülettel rendelkező személyeket, hogy évente négyszer a gondokról értesítsék az Erdészeti Tudományos Intézetet. Az intézetbe azonban, mint azt dr. Tóth József osztályvezető közölte, kevés segítségkérő bejelentés érkezik. Mindszentgodisai tulajdonomeg nem éri meg nekik. Sziklavári Rezső' bodoly abéri erdőbirtokossági elnök fontosnak tartja, miként Niedling Gyula vásárosdombói tanácsadó szakember, hogy az új tulajdonosok mindenben, tehát a bajok megelőzésében is fogjanak össze. Baranyában jelenleg 93 er- dőbirtokosság és három erdő- szövetkezet működik. Azonban mind többen, mivel nem értenek főként az öreg fák védelméhez és gondozásához, - bérbe adják részüket, miként földjüket is - a mezőgazdasági szövetkezeteknek. A tendencia főként Bolyban, Szigetváron, Töttösön és Villányban tapasztalható. Csuti J. Százmillió forintos környezetvédelmi beruházás A szennyezés nem terjed tovább A pécsi főpályaudvar területén félidejéhez érkezett az olajszennyezett talaj cseréje. Most már nincs veszélyben a sínek és az üzemanyag-tároló helyek alatt elterülő, az ivóvízadó bázishoz tartozó mélység. PÉCS A 100 milliós környezetvédelmi beruházás, amelyet a megyeszékhely föld alatti ivó- vízkészletének a megmentéséért indítottak, - jövőre fejeződik be. Ami a legfontosabb eddigi eredmény, hogy megállították a kenő- és gázolajszennyezés továbbterjedését a talajrétegekben. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy ez idáig több mint kétezer köbméter olajos földet termeltek ki és vittek el a gyöngyösi, valamint lőrinci (nem Szentlőrinc!) speciális lerakó központokba. Emellett napjainkig öt ún. kitermelő kutat állítottak üzembe, melyeken át az olajos vizet szivattyúzzák ki szénszűrők beiktatásával - még most is - legalább 5-6 méter mélyről. A megmaradt és kezelt vizet a technológiai folyamatokban újrahasznosítják, míg a visszanyert fáradt olajat pedig átadják a Mól Rt-nek. Egy 22 kútból álló, szennyezésszivárgást figyelő rendszert is kialakítottak, és ha a megengedettnél nagyobb víz- és talajká- rosodási értéket észlelnek, akkor további kutakban kezdik meg a vízeltávolítást és -tisztítást. Mellesleg a talajcsere sem ért véget, és a jövő esztendő közepéig legalább ezer köbméter szennyezett földet szállítanak el. Sólyom Imre, a MÁV Rt. Pécsi Területi Igazgatóságának környezetvédelmi főmunkatársa, aki a kármegelőzés sikeréért felel (képünkön), - elmondta, szigorítják és korszerűsítik az üzemanyag-raktározást, hogy az újabb elcsorgáso- kat és csepegéseket megelőzzék. A jobb biztonság végett megépítik a veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtőhelyét is, amelyet beton- és kavicsaljjal erősítenek meg. A szakember ígéri, hogy a Pécsi-medence vízadó bázisát többé nem veszélyezteti a vasútállomás. Cs. J. Az atomhulladék jövője BUDAPEST-PAKS Az 1966-ban elfogadott atomenergiáról szóló törvény alapján nemrég megalakult a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. E társaság feladata lesz, hogy a rövid élettartamú, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok számára új tárolót létesítsen, bővítse a kiégett fűtőelemek meglévő átmeneti tárolóját és a hosszú élettartamú, nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló telephelyet kijelölje. Ez utóbbi érinti régiónkat. Az üveghutai kutatófúrások újabb szakasza ez év februárjában fejeződött be. Az eredmények kiértékelése szeptemberre várható. Ezekre támaszkodva elvégezhetők azok a biztonsági elemzések, amelyek alapján eldönthető majd, hogy a kiszemelt terület alkalmas-e felszín alatti tároló kialakítására, vagyis érdemes-e elkezdeni a telephelykutatást. Ettől kezdve veszi át a Nemzeti Projektben meghatározott feladatokat a kht., amelynek Maróthy László (képünkön) nukleáris szakember az igazgatója. M. A. A megbüntetett szeretet BARANYAI KÖRKÉP A törvény bünteti azt, aki az erdőben sebesült vadállatot gyűjt be, és otthonába viszi, hogy felerősítse. Tilos házi menhelyet kialakítani. Idén ez idáig nyolc esetben jártak el a vadásztársaságok, illetve a rendőrség, hogy legkevesebb 20 ezer forintos büntetés illesse a túlbuzgó állatbarátot. Jelenleg hat újabb bejelentést vizsgálnak. Vad- kölyök-befogás történt például Mohács és Cserdi határában. Őzsuta elfogásáért a bírság összege 50 ezer forint lehet, míg egy szarvastehénért 100, a vaddisznóért pedig 150 ezer forintot róhatnak ki. A természetbarát személyek zöme nem tudja, hogy bűntényt követ el, amikor szeretettől indíttatva portájára hurcolja a legyengült vagy sebesült erdei-mezei élőlényt. Etológusoktól megtudtuk, felesleges aggódni, amikor magára hagyott őzgidát és szarvasborjút fedezünk fel. A szülők ugyanis ott rejtőznek a közelben, csak félnek előmerészkedni az ember láttán. Nincs kizárva, hogy épp az önállóságra szoktatás intim pillanatait zavartuk meg. Tettenérés esetén az a védekezés sem számít mentségnek, hogy felhizlalás után visszavisszük kedvencünket a vadonba. Ha bajba jutott állat-apróságra bukkanunk, értesítsük az erdészt és a vadászt. Cs. J. Még szeretetből sem szabad háborítani az erdei, mezei, vízi élőlényeket fotó: müller andrea Újra bekötik az öblöket PÉCS-FONYÓD A pécsi Dél-Dunántúli VÍZIG szakemberei három, a Balatontól elszakadt berekről tudnak, melyek természetes biológiai szennyvíz-megfogóként működhetnének. A tó szintjétől mélyebben, Fo- nyód-Bélatelep, Ordacsehi és Balatonlelle határában terülnek el a Kis-Balatont idéző őslápok. Amíg a magasabb földhátak el nem vágták őket a tótól, addig öbölnek számítottak. A környékük még nincs beépítve, tehát vízháztartás-szabályozó védművekkel ellátha- tóak. Jelenleg legkevesebb tíz olyan patak torkollik a magyar tengerbe, melyek káros szeny- nyeződéseket hoznak magukkal. Mindegyiket keresztül akarják vezetni a részben átalakított berkeken, ahol a nádasok és a betelepített halak elpusztítják a víz minőségét veszélyeztető anyagokat. A berkek hajdan is megszűrték a piszkos folyásokat, felfogták a szennyes árt. A szakemberek tehát az ősi, természetes tisztító hatékonyságot akarják elérni és növelni. Márk László, a vízgazdálkodási osztály munkatársa (képünkön) elmondta, hogy az igazgatóság bármikor belefogna a kivitelezésbe. A terv megszületett, már csak a szükséges pénz kellene. Cs. J. Fokozottan védett növényeink Gyapjas-bozontos gyógynövény Magyar és tudományos nevét (Digitalis lanata) gyűszűre emlékeztető virágairól kapta (digitus = ujj). Virágzati gerince és csészéje erősen gyapjas-bozontos, mely nevében szintén kifejezésre jut (lanatus = gapjas). Barnán erezett, szennyes sárga, vagy kissé fehérlő virágait június elejétől július közepéig bontogatja. Balkáni elterjedésű növény. Elterjedésének északi határát Magyarországon éri el. Mivel hatóanyagaiból szívgyógyszert (digitalis) készítenek, többfelé gyógynövényként termesztik. Az ültetvényekből hajlamos az elvadulásra, őshonosságának hazai megítélése ezért több helyen vita tárgya. Minden bizonnyal őshonos a Baranyaidombságon, és valószínűleg a Pécsi-síkságon, a Dráva-síkon, valamint a Duna-Tisza köze déli részén (Bácsalmás). Belső-Somogyban, a Szekszárdi-dombságon és a Mezőföldön feltehetően elvadultan él. Őshonossága a Magyar-középhegységben (Börzsöny, Szentendrei-hegység, Budaihegység, Pilis, Bakony, Bala- ton-felvidék) is vitatott. Egyesek elvadultnak tartják, míg mások szerint - mivel természetes gyepekben is előfordul - őshonossága elképzelhető. Utóbbi érvet az is alátámasztja, hogy e hegyvidéki tájak éghajlatában a szubmedi- terrán hatás is érzékelhető. A meleg, száraz, napsütötte termőhelyek növénye. Legtöbbször út széli gyomtársulásokban találkozhatunk vele, de száraz homoki és löszgyepekben, továbbá cserjésekben is előfordul. Feltűnő szépsége miatt a kirándulók rendszeresen pusztítják, kertekbe áttelepítik. A melioráció is veszélyezteti! A Dráva-síkon már csak régi adatok bizonyítják előfordulását. Fontos természetvédelmi feladat volna e lelőhelyek ismételt felkeresése. Eszmei értéke: 30 000 forint. Dr. Kevey Balázs Rajz; dr. Békefi Irén
