Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-27 / 234. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1998. augusztus 27., csütörtök Hírcsatorna Baranyai fémtolvajokat értek tetten nemrég a vas­útőrök és a rendőrök Nagy- dorognál. A pécsi házaspár és két mohácsi gyerek (egyik 11, a másik 6 éves), valamint négy szekszárdi személy csaknem egymil­liós kárt okozott a légkábel megkárosításával. (cs) Égett az autó. Tegnap dél­után Pécsett, a Nagy Lajos király útján műszaki hiba miatt kigyulladt egy sze­mélygépkocsi. A lángokat a környék lakóinak segítségé­vel eloltotta az autó tulajdo­nosa. (i) Vízállások. Mohács 211 cm, áradó, 22,5 fok, Őrtilos -24 cm, apadó, 19,0 fok, Barcs 11 cm, apadó, 20,7 fok, Drávaszabolcs 158 cm, áradó, 20,9 fok. Égőket loptak a laktanyában PÉCS Négy gépkocsit törtek fel a minap a „Szigetvári” Zrínyi Miklós tüzérdandár pécsi laktanyájában. Az ismeret­len tettes apró kézi szerszá­mokat, égőkészleteket vitt el. Az ellopott tárgyak újko­rukban összesen mintegy ki­lencvenezer forintot értek, ma nyilván kevesebbet ad­nak értük. Páka Ferenc dandártá­bornok, a tüzérdandár pa­rancsnoka elmondta, nem ritkák a lopások a laktanya területén. Hangsúlyozta, hogy nem mennek el egyet­len kis ügy mellett sem, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes el­járást indítani, hiszen az el­követők többsége előkerül. Gyanúsított már most is van, és valószínű, hogy rö­vid időn belül sikerül le­zárni az ügyet. S. G. Szép lányok Idén is megrendezik a Pécsi Napok keretén belül szerve­zett Pécs Szépe ’98 szépség- versenyt. Várják minden 18. évét betöltött, magát csinos­nak érző lány fényképes le­velét a Pécsi Kulturális Köz­pont címére: Pécs, Hunyadi út 2. A jelentkezési határidő 1998. szeptember 10. A döntőbe jutott lányokra sok kellemes élmény, sok szép ajándék vár. A vízügy a kisajátításért annak idején a tízszeresét fizette, mint az OTP Árulják a Duna-parti területet Tíz éve még úgy tűnt, hogy a jól bevált gyakorlat szerint a vá­ros legfrekventáltabb részén, a Duna-parton épülő lakásokba a fizető-, illetve hitelképes tulajdonosok rövidesen beköltözhet­nek. De e területről csak elköltözni volt sürgős, sőt kötelező. MOHÁCS Kereken egy évtizeddel ezelőtt húszmillió forintot kapott a vá­rosi tanács az OTP-től azért a csaknem egy hektár nagyságú Duna-parti területért, ahonnan harminc házból kellett kiköl­tözniük a tulajdonosoknak, mert azt egy tervezett építés előkészítéséhez szanálták. 1988-ban még senki nem kétel­kedhetett ab­ban, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem áll majd rövi­desen a lebon­tott földszintes házak helyén egy új lakótelep. Ahova aztán minőségi cserével, a korábban vásárolt OTP-lakást leadva, vagy a szociálpolitikai ked­vezményt kihasználva, sorra költözhetnek a fiatalok. Ám amikorra elkészült a város leg­értékesebb részének beépítési terve, a rendszerváltozással a beruházás feltételei is megvál­toztak, a telek pedig parlagon maradt.- Csak annyi lehetőségünk maradt, hogy jóhiszemű kérel­mezőként 1991-től folyamato­san szorgalmaztuk a terület tu­lajdonosánál a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesíté­sét - mondta Kuti István pol­gármester (kis képünkön). - Az OTP időközben a pénzintézeten belül létrehozott Ingatlan Rt.- nek örökítette tovább a házhe­lyeket, így egy ideje már velük egyezkedett az önkormányzat, hogy legalább a városképet erősen rontó környezetet tart­sák rendben. Több év után any- nyit elértünk, hogy a közel­múltban a terep egy részét el- dózeroltatták, az illegális sze­métlerakót felszámolták, és ta­lán le is kaszáltatják. Tíz évvel ezelőtt sokan sír­tak, amikor a megszokott lakhe­lyüket kénytelenek voltak el­hagyni. A harminc család közül a legtöbben ott, a Duna szélén élték le életük javát, ragaszkod­tak a sajátos környezethez - de „városérdekből” át kellett ad­niuk a házaikat. A kilenc bérla­kásban élők elhelyezéséről a tanács gondoskodott, tizennégy családdal közvetlenül az OTP kötött adásvételi szerződést, míg hét családnál kisajátítást hajtottak végre, mert önként nem voltak hajlandóak lemon­dani az otthonukról. Az ingat­lanokért egyébként négyzetmé­terenként alig több, mint 600 forintot fizettek, s a Kisfaludy utcára néző megmaradt néhány ház kertjét, udvarát is könyörte­lenül megkurtították. Abban az időben a vízügyi igazgatóság árvédelmi célra is lekanyarította a porták támfal felőli végét, de azok a tulajdo­nosok az OTP által fizetett te­lekár tízszeresét kapták az el­vett területért. A tanács így utólag nem hi­báztatható az akkori lépéséért: valójában az elöregedett város­rész rehabilitációját látta a pénzintézet segítségével meg­valósíthatónak, s ezért is szabta a méltányos árat, a mindössze húszmillió forintot, és vállalta a bérlakásban élők elhelyezését. dáját, hogy az utcaképhez iga­zítva félig családiházas jellegű, tetőteres kialakítású társashá­zak álljanak, mert eladhatatla- nul magasnak vélték a kikalku­lált lakásárakat. Az utóbbi napokban viszont híre ment Mohácson, hogy árul­ják a területet. ismerjük, így arról sem áll mó­domban információt adni, hogy a beépítést milyen formában és ütemben tervezi. A mohácsiaknak minden­esetre nem kell aggódniuk, hogy a polgármester szerint je­lenleg legkevesebb nyolcvan- milliót érő területen olyan léte­Az akkor érvényes előírások ér­telmében pedig lehetősége is volt a szanálás végrehajtására. Az önkormányzat viszont már nem kényszeríthette a telek tulajdonosát a beépítésre. Bár a városrendezési tervvel össz­hangban készült két beépítési alternatívát is elfogadtak, nem sikerült rábírni az ingatlan gaz­- Van már jelentkező az egész telekre - tájékoztatott Ba­latoni Árpád, az OTP Ingatlan Rt. munkatársa. - Az adásvételi szerződést várhatóan szeptem­ber végéig aláírjuk. A terület leendő tulajdonosát egyelőre nem kívánom megnevezni, de annyit mondhatok, hogy nem külföldi. A vevő szándékát nem sítmény állhat, amely nem illik a városképbe. Ha a szándékuk­tól eltérő külső megjelenésű és rendeltetésű ingatlanokat szán­dékozna a leendő tulajdonos ide emelni, akkor az önkor­mányzat megtagadhatja az épí­tési engedély kiadását. Berta Mária (<fc Kommentár az I. oldalon) Zökkenőmentes tájrendezés Befejezéséhez közeledik a mecsekjánosi meddőhányó rekulti­vációs programja, melyet a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. megbízásából egy ajkai cég végzett el. A tegnapi műszaki bejárás után a megbízók megfelelőnek ítélték a munkát. KOMLÓ Mint arról júniusban már be­számoltunk, a Bányavagyon^ hasznosító által kiírt pályázatot nem helyi, hanem egy föld­munkákkal foglalkozó ajkai vállalkozás nyerte el, köszönhe­tően annak, hogy a kilenc je­lentkező közül a legalacso­nyabb árajánlatot adta. Hét ba­ranyai pályázó is akadt, de aján­lataik két-háromszorosai voltak a nyertesének. Persze, az alul­maradtak szkeptikusan fogad­ták a tender eredményét. Szilas László, a beruházó részvénytársaság műszaki igazgatóhe­lyettese le­szögezte, hogy a kivite­lező jó mun­kát végzett, és a határidőt is betartotta. Az eredeti tervek figyelembe­vételével műszerekkel is meg­vizsgálták a talajt, az ellenőrzés nem mutatott ki hiányosságo­kat. A tereprendezési munkálatok az augusztus 31-ei határidő előtt már elkészültek - tette hozzá Pali Sándor bányamér­nök (képünkön), a Bányava­gyon-hasznosító területi fő­mérnöke, a munkálatok mű­szaki ellenőre. - Már csak a biológiai rekultiváció van visz- sza, melynek határideje no­vember vége, de várhatóan a tápanyag, a mű- és szerves trá­gya, valamint a növényzet tele­pítése szeptember utolsó nap­jaira befejeződik. A kivitelező cég ügyveze­tője, Kertész László elmondta, hogy a baranyaiak szemében túl alacsonynak látszó ajánlatu­kat nemcsak tartani tudták, de elfogadható nyereséggel zárnak a munka befejeztével. Örültek a megbízásnak, mivel a megyé­ben már nem ez volt az első. A Bányavagyon-hasznosító Rt. vezetői persze sajnálják, hogy nem helyi cég végezte a munkát, de a piac törvényei a meghatározóak. Deák G. Szerencsés önkormányzat SÁSD Már ötödik éve annak, hogy az ÁPV Rt. és a sásdi ön- kormányzat között volt egy, mára mindkét fél számára terhessé váló rendezetlen számla, a belterületi földek eladása kapcsán. A Gabonaforgalmi Vállalat privatizációja során két belte­rületi földtulajdon árát össze­sen 9,3 millió forint értékben jelölte meg a privatizációs részvénytársaság jogelődje, az ÁVÜ. A képviselő-testület ’93 nyarán elfogadta ezt. Az­óta is bizakodtak, hogy a jegybanki alapkamat kétsze­resével, azaz a kamatos ka­mattal számolva előbb-utóbb tisztes bevételre tesznek szert. Az idei év némi csalódást okozott. Egy áprilisi, a Leg­felsőbb Bíróság által hozott határozat szerint, mivel az önkormányzat nem gazdasági társaság, csak 20 százalékos kamat illeti meg. Nagy Lajos, a pénzügyi csoport vezetője úgy véli, még úgy is jó üzlet lett volna az értékesítés, ha az ÁPV Rt. névértéken adja el a telkeket. A közelmúltban ki­derült, az rt. kevesebb mint 2,5 milliót kapott a belterületi földekért, amit 20 százalékos kamattal a városnak júliusban át is utalt. Az irodavezető vé­leménye az, hogy az alig több mint 5 millió is több a sem­minél, hiszen jó néhány ön- kormányzat a mai napig hiába várja a privatizációból neki járó pénzt. A sásdiak tehát szerencsések voltak. D. G. PORTRÉ Megtanult nemet mondani Figyelni az oktatási piacot, információkat gyűjteni, arculatot kialakítani, minél jobb kapcsolatba kerülni a sajtóval, bemu­tatni, sarkítva fogalmazva „eladni” az egyetemet: egyszerű­sítve ez a feladata a JPTE marketing menedzserének. Kuráth Gabriella elsősorban munkájának köszönheti, hogy megtanult nemet mondani.-A második, szakközgazdászi diplomájában mi olvasható? -Vállalati komplex tervező­elemző szakközgazdász: ha ezt egy nő névjegykártyáján ol­vasná valaki, biztosan megré­mülne.- Talán ennek köszönheti, hogy Ön lett a most már kisvárosnyi hallgatóval rendelkező JPTE „főmarketingese ” ?- Többen pályáztak, tényleg nem tudom, hogy miért rám esett a választás. Annyi bizo­nyos, hogy nagyon szerettem erre az egyetemre járni, elfogult vagyok a JPTE-vel szemben, na­gyon ragasz­kodom az in­tézményhez. Az sem mel­lékes, hogy mindig is marketinggel akartam foglal­kozni.- A munkája rendkívül sok­rétű. Mi kell ahhoz, hogy ezt jól lehessen csinálni?- Az elméleti tudáson kívül jó kommunikációs és szervező- készség. A különböző terüle­teken más-más kvalitásokra van szükség. Egy piackutatás alapján elkészített elemzés és egy sajtóhír nagyon más mű­Kuráth Gabriella 1964-ben született Pécsett. Érettségi után rögtön felveszik a JPTE Közgazdaságtudományi Karára, ahol 1987-ben végez. Második diplomáját 1990-ben szerzi. 1995 óta a JPTE Marketing Osztályának vezetője. Férjével tíz éve házasok. Két gyermekük van: egy ötéves fiú és egy nyolcesztendős lány. faj. De a közgazdász mivol- tomból fakadó piaci szemlélet sokat segít a munkámban.-A saját személyiségét is olyan tudatosan alakítja, mint az egyetem arculatát?- Sokat változtam. Látott volna gimnazista koromban ... (Ne­vet.) Sokkal határozottabb va­gyok, megtanultam például nemet mondani. Ez régebben egyszerűen nem ment, de a munkám során kénytelen voltam ezt a képességet kifejleszteni, és ennek nagyon örülök. Itt szi­gorú határidők vannak, és ezeket be kell tartani. pozíciójának mintha es- Karaktere „komolysága” között ellentmondás lenne.- A látszat csal. Mindig is na­gyon racionális voltam.-Buta kérdés a végére: mint marketing menedzsernek, mi a célja?- Itt a marketing osztályon mindannyian azért dolgozunk, hogy elérjük: aki a Janus Pan­nonius Tudományegyetemen végez, büszke lehessen erre. Nimmerfroh F. Falukutatók SELLYE A JPTE Szociológia és Szoci­álpolitika Tanszéke az intéz­ményben megalapított Diák­kör tagjaival egyhetes faluku­tató tábort szervezett Sellyén és a környező községekben. A programot év közben egy elő­adássorozat készítette elő, melynek keretében a korábbi Ormánság-kutatások vezetői beszéltek a magyar falukutatás tradícióiról. A körülbelül negyven részt­vevő ezen a héten térképezi fel az ormánsági várost és kör­nyékét. Ma például a sellyei művelődési házban az Ormán­ság Fejlesztő Társulás elnöke, Nórántné dr. Hajós Klára tart előadást a falukutatóknak az Ormánság gazdasági helyzeté­ről, lehetőségeiről. N. F. A i i Úgy tűnik, a telek sorsa tíz év után eldől FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents