Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-03 / 211. szám

Röviden ÍTj híd a Dráván. Zlatko Matesa horvát kormányfő közelmúlt­ban tett nyilatkozata szerint 2000-ig elkészül a Belisce melletti híd a Dráván. Jelenleg még csak komp szállítja az átkelni kívá­nókat, ám már a jövő évben meg kívánják kezdeni az építke­zést. A beremendi határátkelő újbóli megnyitásával együtt így lerövidülne az utazás a Zágrábba vezető autóút felé. Szigorodó parkolási tilalom. A szomszédos Eszék-Bara­nya megye településein a közeljövőben már minden tilosban parkoló gépjármű vezetője számíthat a megnövekedett összegű büntetéssel. A nyár folyamán végzett sűrűbb ellenőrzéseken a helyszíni bírság 300 kuna (mintegy tízezer forint) lesz, míg a 8 napon túl nem fizetők ellen eljárást indít a Közterületfelügyelő­ség. A végső büntetés így akár több ezer kunára is felmehet. Lassan az Adria felé. A horvát közlekedési rendőrség a nyara­lási főszezon elején felhívást intézett a turistákhoz, amelyben óva­tosabb, lassúbb vezetésre intik az autósokat. Ennek érdekében gyakrabban állnak majd egyenruhások a főbb közlekedési útvona­lak mentén, akik gyorshajtásért akár 500 kunás (közel tizenhétezer forintos) helyszífli bírságot is kérhetnek, súlyosabb esetben a'gép- kocsiye#?tŐ jggp$fivá!nya,-ís bánhatja a figyelmetlen v^iétéSt. ' ’ Nem lesz búzaimport ESZÉK-ZÁGRÁB A horvátországi gabona beta­karítása a terveknek megfele­lően folyik. A földművelés- ügyi és erdészeti miniszté­rium szerint az aratást a föl­dek 75-80 százalékán már be­fejezték. Zlatko Dominikovic miniszter (képünkön) ígéretet tett arra is, hogy a teljes ter­mést fel fogják vásárolni és az idén nem kerül sor több búza­importra. A tavasszal ugyanis Ma­gyarországról vásároltak jobb minőségű búzát, ami erőteljes tiltakozást váltott ki a horvát gazdák körében. Eszék-Ba­mértékben ™hány esős napra leállva, az idén már jú­lius húszadika körül véget ért az aratás. A mezőgazdasági üzemek összesen 26 ezer hektárnyi te­rületén átlagosan 5,5 tonna búza termett, míg a magán- gazdaságokban az átlag né- mivel alacsonyabb, 4,8 tonna hektáronként. Horvátország nemzeti parkjai 1998. augusztus 3., hétfő Határtalan Régió „A menekültek ügye kulcskérdés” Repülőgéppel Dubrovnikba. Júliustól ismét me­netrendszerűen közlekedik a horvát légitársaság repülő­gépe az Eszék-Dubrovnik útvonalon. A 48 személyes gép minden szerdán indul Dubrovnikből, majd ugyanezen a na­pon vissza is tér Eszékről. A járatot elsősorban a tengerre utazó turisták miatt újították fel. Az érdeklődés egyelőre mérsékelt, holott repülőgéppel alig két órát vesz igénybe az utazás. A légi személyszállítók szeptember másodikáig köz­lekednek. FOTÓ: D. OLVITZ (GS) Szivárvány a vízesés felett A horvátországi harcok idején a természetvédő csoportok nagy része aggódását fejezte ki a Plitvicei-tavak háborítatlan természeti szépségének feldúlása miatt. A fegyveres összecsa­pások a nemzeti park közvetlen közelében zajlottak, de nem­egyszer annak területére is kiterjedtek. Az UNESCO világ- örökségének része ma már ismét várja a természetbarátokat. A Plitvicei-tavakat 1949-ben nyilvánították nemzeti parkká. Azóta is Európa legszebb ter­mészeti nevezetességei között tartják számon. Értékét és szépségét tizenhat gyönyörű karsztvidéki tó emeli ki, ame­lyek vízesések tucatjain át folynak, zuhannak át egy­másba. A smaragdzöld és tür­kizkék árnyalatokban pompázó tavak egyedülálló jelenségei a karsztos hegyvidék vízkultúrá­jának. A víz a Fekete- és a Fehér- folyóból érkezik a Proscani- tóba, amely 6636 méterrel terül el a tengerszint felett. Ebből a tóból indul el a víz tizenhat na­gyobb tó és több tavacska köz­vetítésével a Korona folyó felé, amely végül az Adriai-ten­gerbe torkollik. Évezredek ki­tartó munkájával csiszolta és rombolta a tavak vize medré­nek szikláit, ami mellett az al­gák és mohák különleges fajai is segítettek abban, hogy egye­dülálló természetes gátak ala­kulhattak ki. A sedra és a tra­vertin, vagyis az üreges kövek állandó képződésével jöttek létre azok az akadályok, ame­lyek több száz kisebb-nagyobb vízesést, zubogót, csatornát és kaszkádot alkottak. A leüle­pedő kőzet fehéres színárnya­latot ad a tófenéknek és a vízbe érő fákat is elkövesíti. Az erdős hegyvidéken a fegyveresek megjelenéséig há­borítatlanul élt a vidékre jel­lemző gazdag állatvilág, amelynek egy részét el is pusz­tították. Medvék, hódok, szar­vasok és muflonok védett terü­letén át vezetnek a turistautak- nak kinevezett erdei ösvények. Fából ácsolt erdei hidak vezet­nek át a tavak felett, vízesések alatt. A parkban gyakorta fel­bukkanójelenség a szivárvány, amely kivételes látványban ré­szesíti a látogatókat. A majd harmincezer hektá­ros nemzeti park 1979-ben fel- • került az UNESCO természeti világörökségének listájára. 1991 fordulópontot jelentett a Plitvicei-tavak több ezer éves létezésében. A horvát függet­lenségi harcok ezen a helyen éleződtek ki először fegyveres összecsapássá, amelyekben el­esett Horvátország első védel­mezője. A neki szentelt emlék­tábla ma már talán egyetlen­ként utal vissza a közelmúlt eseményeire. Győrffy Zoltán Oldalszerkesztő: Győrffy Zoltán Visszatéríthető a horvát áfa Interjú Srecko Lovrineviccsel, Eszék-Baranya megye nemrég kinevezett ispánjával A szomszédos horvát megye első embere a függetlenség kiví­vása óta politizál aktívan. Áz akkori városi önkormányzat vég­rehajtó bizottságának elnöke volt, ami gyakorlatilag együtt járt Eszék védelmi stábjának vezetésével. 1992-től a Felújítási Minisztérium miniszterhelyettese, majd két évig a területren­dezési Minisztérium államtitkára. 1995-től Eszék-Baranya megye területrendezési intézetének igazgatója. A megye ispán­jává 1998 júliusában választották meg.- Hogyan fogadta jelölését, majd kinevezését?-Elsősorban hatalmas fele­lősséget éreztem az első pilla­natban. Megjegyzem, hogy ez azért nem teljesen idegen tő­lem, miután már több jelentős tisztséget is betöltöttem. Jól is­merem a megyénk speciális helyzetét, tudatában vagyok az ispán feladataival és felelőssé­gével, ezért volt bennem némi kétely, de remélem, hogy a HDZ, illetve közvetlen munka­társaim segítségével sikerül előbbre vinnünk megyénk sor­sát.- Mit nevezne első és legfon­tosabb feladatának?- Elsőnek mindenképpen a gazdaság újbóli beindítását ne­vezném. Sok gyárunkat kell majd kon­hető, hogy a gazdaság és a me­nekültek problémája mennyire összefügg.- Hol lehet javulást elérni a menekültek helyzetét illetően?- Az elkövetkező időszak sok változást hozhat. Minden­képpen fel kell gyorsítani a visszatérés folyamatát és ehhez „Ki kell aknázni a természeti és történelmi adottságokat’ szolidálni, ugyanakkor vannak olyan lehetősége­ink, amelye­ket nem sza­bad veszen­dőbe hagy­nunk. Ilyen például az egykor virágzó bely- lyei mezőgazdasági kombinát. A gazdaság helyreállításában döntő lehet, hogy milyen köz­ponti segítséget kapunk. Mi reméljük, hogy a kormány konkrét lépéseket is tesz ennek érdekében. Emellett a regioná­lis együttműködés lehetőségeit sem szabad lebecsülni. A térség ipara és mezőgazdasága egy­aránt sokat vesztett a háború­val, de dolgoznunk kell azon, hogy újból munkahelyeket és biztos megélhetést teremtsünk a visszatelepülő menekültek­nek. Úgy gondolom érzékel­biztosítani kell a megfelelő hát­teret, úgy munkahelyteremtés­sel, mind a biztonság garantálá­sával. Ez egy nagyon fontos, mondhatni kulcskérdés, amely­nek megválaszolásában az ve­zethet bennünket leginkább előre, ha még szorosabbra fűz­zük kapcsolatunkat a nemzet­közi szervezetekkel, amelyek részt vesznek a visszatelepü­lésben. Jasminko Nikolic (Glas Slavonije) Hírcsatorna Egerek Dalmáciában, patkányok Eszéken. Egérinvázió miatt hivatalo­san természeti katasztrófa sújtotta területnek nyilvání­tották július közepén Split környékét. A falánk rágcsá­lók robbanásszerűen szapo­rodtak el Horvátország és Bosznia-Hercegovina ha­tárvidékén és az egész ga­bona elpusztítása után a szó szoros értelmében felfalták a dinnye- és paradicsom­termést is. Eszéken inkább a patkányok miatt aggódnak, amelyek ismét megjelentek a város parkjaiban és a Dráva melletti sétány köze­lében. A nyári hónapok nem alkalmasak kiirtásukra, de a közeljövőben nagyobb ak­ciót terveznek a hatóságok. Suker meze nemzeti ereklye. A labdarúgó-vb óta szinte megtízszereződött a horvát válogatott mezei utáni kereslet. A legnépsze­rűbb természetesen a gólki­rály Suker kilencese, amelyből bármennyit is rendelnek a sportboltok, két-három nap alatt elviszik a rajongók. Az üzletekben 360^150 kunáért (12-15 ezer forintért) árusított me­zek a vásárokban is megje­lentek, ahol a hamisítvá­nyokat már egy százasért (három és fél ezer forintért) meg lehet vásárolni. Eltűntek a szúnyogok. Az észéki közegészségügyi intézet felmérése szerint idén sokkal kevesebb a szú­nyog a Dráva-parti város­ban. A szúnyogok aktivitá­sának csúcsidejében, este fél kilenc körül, 15 perc alatt át­lagosan csak 3 szúnyog csí­pett meg egy embert a júli­usban végzett kutatások so­rán, ami messze elmarad a szokásos 10-15 szúnyogtól. Helyi önkormányzati in­tézet Eszéken. Több hó­napos előkészítő munka után j ú i us nyolcadikán ala­kult meg a horvátországi he­lyi önkormányzatok inté­zete. Az eszéki székhelyű intézmény az önkormány­zati rendszer fejlesztésében, korszerűsítésében kíván ku­tatómunkát folytatni, ami­hez megkapta az Európai Unic támogatását is. A horvát adórendszert szabályozó törvények szerint a külföldi állampolgárok visszaigényelhetik a PDY-t, vagyis a horvát áfát az országban vásárolt termékek után. A horvát hatóságok sze­rint ezzel a lehetőséggel egyelőre csak kevesen élnek. Amennyiben egy magyar ál­lampolgár 500 kuna (közel 17 000 forint) feletti értékben vásárol Horvátországban, úgy jogosult visszaigényelni a 22 százalékos forgalmi adót. Ez alól kivételt jelentenek a kő­olajszármazékok, az éttermi számlák, valamint a közleke­désijegyek. A fenti összeg felett vásárlónak az üzletben kell kér­nie a PDV-P elnevezésű nyom­tatványt, amelyből egyelőre hi­ány van a szomszédos ország­ban. A Glas Slavonije eszéki napilap felmérései szerint a bol­toknak csak kis része rendelke­zik vele, a többiek a külföldiek alacsony vásárlókedvére hivat­kozva nem is szerezték be. A pénzügyminisztérium illetékesei szerint nem kötelező, de javasolt az űrlap beszerzése. A Horvát Turisztikai Intézet tavalyi statisztikája alapján a magyarok csak nagyon kevés pénzt költenek, ha a szállás és étkezés költségeit nem számol­juk. Az angolok hagyják a leg­több pénzt a tengerparton, napi 7 amerikai dollárt, míg a ha­zánkból odalátogatók nem egész 2 dollárt szánnak emlék­tárgyak vásárlására. Leginkább kristályra, kézimunkákra, bőr­holmikra vevők a turisták. A viszonylag magas forgalmi adó visszatérítési lehetőségét hir­detve az idegenforgalmi és a pénzügyminisztérium azt ter­vezik, hogy az európai gyakor­lattól eltérően, a jövő évtől már a határon belépő turisták eleve megkapnák a visszaigénylési nyomtatványt. Gy. Z. # A külföldi állampolgár 500 kuna érték felett az üzletben kér­heti el a PDV-P nyomtatványt. # Ezen a következőket kell feltüntetni: személyes adatok; a számla száma és dátuma; a tennék ára; a PDV (áfa) összege. # A nyomtatványt a határon kell ellenjegyezni. # A forgalmi adó akkor téríthető vissza, ha a vásárló hat hóna­pon belül visszatér Horvátországba és a vásárlás helyszínén vagy egy postahivatalban leadja a nyomtatványt és a számlát. # Ä pénzt készpénzben fel lehet venni, illetve át lehet utaltatni egy megadott számlára is.

Next

/
Thumbnails
Contents