Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-24 / 231. szám

1998. augusztus 24., hétfő Befektetési Tanácsok PUnántúli Napló 7 BÉT: optimisták a brókerek A megkérdezett tőkepiaci szakértők többsége megle­pőnek tartotta a BUX szer­dai 205 pontos erősödését. Ebben szerepet játszott a TVK majdnem 18 százalé­kos áremelkedését - ami zá­rás előtt 3 perccel a papír fölfiiggesztését eredmé­nyezte - véletlen brókerhi­bának értékelték. Bozsó Péter, az OTP Értékpa­pír Rt. elemzője az áremelke­dést egyrészt annak tulajdo­nítja, hogy a rubel ingadozási sávjának kiszélesítését, vala­mint Clinton amerikai elnök vallomását a szex-ügyben po­zitívan fogadták a nemzetközi piacok, és mindenhol erősö­désnek indultak az árak. A másik ok - véleménye szerint - hogy a magyar tőzsdén igen alacsonyak az árfolyamok, és ez vásárlásra ösztönzi a be­fektetőket. Az elemző úgy vélte: előbb-utóbb bebizo­nyosodik, hogy a magyar gazdaság nem függ olyan mértékben az orosz gazdaság­tól, mint ahogy azt a térség­ben befektetők gondolták. Smátrola Tamás, a Gar­mond Capital Rt. üzletkötője ezzel szemben úgy látta, hogy semmi nem indokolta a szer­dai áremelkedést. — A külpia­cokon nem történt változás, az orosz válsághelyzet pedig inkább rosszabbodott mondta. Véleménye szerint a külföldi nagy alapok továbbra sem fognak befektetni a tér­ségünkben, sőt inkább a tőke­kivonás gyorsulására lehet számítani. Kandik Krisztián, a Rabobank Befektetési Rt. brókere szerint is meglepő volt a BUX 205 pontos emel­kedése, hiszen a kereskedés elején még úgy tűnt, hogy le­felé indul el a piac. - A forga­lom közepes volt, inkább a hazai befektetők vételi szán­déka volt erősebb, nem pedig a külföldieké - mondta az üz­letkötő. (MTI) B Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en 08. 19-én Részvény megnevezése Záróár Változás Forgalom (db) OTP 10 415 /* 70 943 Richter 12 700 \ 53 938 Matáv 1 222 x* 2 483 080 Mól 5 87S / 1 270 440 TVK 4 110 / 363 280 Danubius 4 450 / 23 216 Égisz 6 650 / 36 872 Rába 2 850 / 29 723 BorsodChem 6 395 63 699 Kárpótlási jegy 541 170 A BUX-index alakulása : 7189.28 (+2.94%) Népszerűek az értékpapírok Júliusban a háztartások nettó pénzügyi megtakarí­tásai az első félévi átlagos havi értéknél jobban nőttek, elérték a 96,3 milliárd forin­tot. A júliusi növekmény a jegy­banki közlemény szerint a megtakarítások 97,5 milliár­dos, illetve a tartozások 1,2 milliárd forintos emelkedésé­nek egyenlegéből adódik. Az első héthavi megtakarítás ér­téke 426 milliárd forintot tett ki, így a lakosság nettó pénz­ügyi vagyonának értéke 3716,4 milliárd forint volt jú­lius végén. Tavaly júliusban a lakossági megtakarítások 68,8 milliárd forinttal nőttek, az összállomány 2911,9 mil­liárd forintot tett ki. A megtakarítások reálértéke 13,9 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakánál. Az egyes pénzügyi eszközök közül a legnagyobb mértékben a hitelintézeti forintbetétek és értékpapírok állománya emel­kedett. Az első félévi mintegy 18 milliárd forint átlagos havi megtakarítással szemben júli­usban 37,3 milliárd forinttal nőtt az említett pénzügyi esz­közök állománya. Júliusban 1,5 milliárd forinttal emelke­dett a lakossági devizabetétek devizában mért állománya. A forintárfolyam emelkedése és a keresztárfolyam változása mi­att forintban kifejezve viszont 3,3 milliárd forintos átértéke­lési veszteséget mutat. Összes­ségében a devizabetét 1,8 mil­liárd forinttal csökkent. Biztonságos a bankkártya Ma már az állami alkalmazottak, a felsőfokú tanintézetekben tanuló diákok legtöbbje bankkártyával veszi fel a fizetését vagy az ösztöndíját. A plasztiklap a legjobb készpénzkímélő eszköz: olcsó és biztonságos. a kártya tulajdonosával a szol­gáltatásokat. Magyarországon általában hitelkártyának mondunk min­den plasztiklapot, amely az ut­A bankkártya karri­erje — mint annyi más monetáris új­donságé - az ötve­nes években kezdő­dött az Egyesült Ál­lamokban. Átmula­tott éjszaka után a szálloda bárjában egy dőzsölő, dús­gazdag aranyifjú készpénz híján, hir­telen ötlettel név­jegykártyáját nyúj­totta át a személy­zetnek. A főúr át­vette a papírdarab­kát, majd délelőtt bemutatta a millio­mos által megneve­zett bankban, így ju­tott hozzá a tarto­záshoz. Nem is sej­tették, hogy milyen forradalmi tettet haj­tottak végre. 1958-ban azután megjelent az igazi kártya: egy 6x9 centiméteres, színes mű­anyag lap, amely arra volt hiva­tott, hogy végleg eltüntesse a kibocsátó bank szerint a „pisz­kos, hazug és veszélyes bankó­kat.” Erre azonban még várni kell, hiszen még szülőhazájá­ban is létezik készpénzforga­lom, a világ más tájairól nem is beszélve. Hazánkban tíz évvel ezelőtt kezdett elterjedni, ám a rendkívül kevés fogadóhely miatt a pénzforgalomnak csak néhány százaléka történik a kártyákon. A plasztiklap legelőnyösebb tulajdonsága a készpénzkímé­lésen kívül a biztonság. A koc­kázat minimális, de van, hiszen a kártyát is ellophatják, vagy el is veszíthetjük. Jó esetben az azonosító kód (PIN) ismerete nélkül az illetéktelenek nem tudják kihasználni a kártya megszerzését, de ha a kártya el­tűnt, azonnal le kell tiltani a ki­bocsátó banknál. Ha kártyahasználatra aka­runk áttérni, mindenek előtt azt kell eldöntenünk, milyen szem­pontokat veszünk figyelembe a kiválasztásnál. A kínálat ma­napság már bőséges, azt kell megnéznünk, hogy szolgáltatá­sait milyen költségek ellenében adja a kibocsátó bank. Van olyan pénzintézet, amelyik az ügyfelek megszerzése érdeké­ben térítésmentesen nyújtja a kártyát, s a különféle tranzak­ciókért sem kér pénzt. A leg­több bank azonban megfizetteti cai ATM-ekben (automatikus működésű készpénzkibocsátó) pénzkivétre alkalmas. Pedig hi­telkártyának csak az nevezhető, amelynek használatával túllép­hető a bankban elhelyezett pénzösszeg. Érdemes olyan ki­bocsátót választani, amelynek több terminálja van, vagy ala­csony költséggel engedi az ide­gen terminálok használatát. Fon­tos figyelembe venni a limiteket, a konstrukciók ugyanis megha­tározzák, hogy egy tranzakció­val egy nap alatt mekkora ösz- szeget lehet le­emelni a kártyáról. Ez bizton­sági szempontból előnyös, hi­szen ha ellopják a lapot és még a PIN-kód is illetéktelen kezekbe kerül, akkor a limit segítségével lehet korlátozni a veszteséget. Vagyonadó, kamatadó, adóhitel(?) A vagyonadó bevezetésének ötlete nemegyszer felvetődött az utóbbi évek során. Legutóbb Járai Zsigmond pénzügyminisz­ter említette ennek lehetőségét a kamatok megadóztatásával egyetemben. Varga Mihály, a PM politikai államtitkára szerint akár már jövőre valóra válhatnak az elképzelések. A vagyonadó bevezetése nem újkeletű ötlet hazánkban: az előző kormány is fontolgatta, ám az Alkotmánybíróság dön­tése miatt - miszerint beveze­tése alaptörvénybe ütközne - mégsem került sor végleges formába öntésére. Az Európai Unió számos országában isme­rik a vagyonadót.- A csatlakozásig minden­képpen lenne némi haladékunk, bevezetésének sürgetése tehát e pillanatban nem indokolt - véli a GKI Gazdaságkutató Intézet Rt. pénzügyi szakértője, Barta Judit. - Első megközelítésben jelentős adminisztrációs több­letmunkát, apparátusbővítést és költséget jelent. Előbb azonban tisztázni kellene a vagyon fo­galmát, de a mai vagyon- il­letve ingatlan-nyilvántartás hi­ányosságai is bonyolítják a va­gyonfelmérés feltételeit. A kamatadó sem ismeretlen fogalom, az uniós országok fe­lében létezik. Ám érdekes, hogy míg Németországban el­terjedt, addig Luxemburgban nem, tehát az Európai Közös­ség országaiban sem „tagsági feltétel” a kamatadó fizetése. Ezért sem, de tisztán politikai, sőt monetáris megfontolások­ból sem érdemes elsietnie ha­zánknak ez irányú döntését. Előnyösebb helyzetet terem­tene a kamatszintek csökken­tése, de ehhez előbb az infláció mértékét meghaladó reálkama­tokra volna szükség. A ’90-es években már beve­zetett kamatadó tapasztalatai azt mutatták, hogy a lakossági megtakarítások lényegesen nem esnek vissza, amennyiben kínálnak más lehetőségeket a befektetőknek. Ezért a most megszellőztetett adóhitel eltör­lését korainak tartom - mondja Barta -, mert az visszavetné a befektetési kedvet, a tőzsde fel­lendülését. Cs. J. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Hírbörze SEAQ. A 13 centet erősödő Richter és a 3 centes növe­kedést elkönyvelő Bor- sodChem kivételével vagy nem változtak, vagy 3-5 centtel csökkentek a ma­gyar részvények árai pén­teken a londoni elektroni­kus tőzsdén (SEAQ). A hét utolsó, szerdai budapesti tőzsdei záróárakhoz viszo­nyítva a húzórészvények közül az OTP zárt maga­sabb áron a SEAQ-on, mint a BÉT-en. Bővül a részvénypiac E héten már C-kategória is létezik a Budapesti Ér­téktőzsde részvénypiacán, bár egyelőre ebben az osz­tályban még nem forog­nak értékpapírok. Az új tőzsdeszabályzat sze­rint az A-kategóriába kerü­lés feltételei: 10 milliárd fo­rintos tőkekibocsátás, 25 százalékos közkézhányad, 1000 tulajdonos, 3 éves ma­gyar és nemzetközi szabá­lyok szerint auditált mérleg, s az utolsó évben nyeresé­gesnek kell lennie a kibo­csátó cégnek. A B-kategóriába olyan cégek részvényei kerülhet­nek, amelyek kibocsátott tőkéje legalább 1 milliárd forint, a részvények leg­alább 10 százaléka közké­zen forog és a cég 3 éves auditált mérleggel rendelke­zik. Az új C-kategória sokkal könnyebb feltételeket szab: 100 millió forintos tőkeki­bocsátás, 25 tulajdonos és egyéves auditált mérleg. A szabályok szerint legkoráb­ban egy év múlva az előző két, magasabb osztályból átkerülhetnek majd ide a ki­sebb cégek papírjai, hiszen két, egymás után következő félévi vizsgálat után döntik el, hogy az egyes papírok megfelelnek-e korábbi be­sorolásuk előírásainak. Az átsorolásoknál vizsgálják az értékpapír tőzsdei kapitali- zációját és a forgási sebes­séget is. A Budapesti Értéktőzsde azt reméli, hogy az új kate­góriával jelentősen megnő a tőzsdén forgó részvények száma. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMAI A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRNÁL DKJ kód Lejárat Hátralévő időtartam Vételi árfolyam Vételi Eladási hozam(%) árfolyam Eladási hozam(%) K18 1998.09.09 17 98,91 19,13­_ K19 1998.09.23. 31 98,22 18,92­_ K20 1998.10.07. 45 97,54 18,77­­K21 1998.10.21. 59 96,89 18,61­­K22 1998.11.04. 73 96,25 18,46­­K23 1998.11.18 87 95,64 18,30 96,33 15,30 K24 1998.12.02. 101 95,00 18,30 95,78 1533 K25 1998.12.16. 115 94,37 1830 95,23 1536 K26 1998.12.30. 129 93,75 18,30 94,69 1539 KI 1999.01.13 143 93,14 18,30 94,15 15,42 K2 1999.01.27. 157 92,53 18,30 93,62 15,45 K3 1999.02.10. 171 91,93 18,30 93,09 15,48 K4 1999.02.24. 185 91,36 18,27 92,57 1530 KS 1999.03.10 199 90,80 18,22 92,06 15,51 K6 1999.03.24 213 90,25 18,17 9135 1532 K7 1999.04.07. 227 89,72 18,11 91,05 1533 K8 1999.04.21. 241 89,19 18,06 90,56 15,53 K9 1999.05.05. 255 86,67 18,01 90,07 15,54 K10 1999.05.19 269 88,16 17,95 89,58 15,55 Kll 1999.06.02. 283 87,66 17,90 89,10 15,56 KJ2 1999.06.16. 297 87,17 17.84 88,62 1537 K13 1999.06.30. 311 86,69 17,79 88,15 15,57 K14 1999.07.14. 325 86,21 17,74 87,69 15,58 K15 1999.07.28. 339 85,75 17,68 87,22 15,59 Élőállat-kínálat Malac, 20 kg (Szentlorinc) 6,5-8,5 ezer Malac, 20 kg (Siklós) 5-6,5 ezer Malac, legfeljebb 20 kg (Pécs) 5,5-8 ezer Malac, legfeljebb 20 kg (Mohács) 5-9 ezer Borjú (6 hó alatt, Pécs) 45-65 ezer Borjú (Mohács) 38-56 ezer Munkaló (Pécs) 250 ezer Munkaló (Mohács) 171,8 ezer Növendék üsző (6 hó felett, Pécs) 80 ezer Növendék üsző (Mohács) 61 ezer Növendék bika és tinó (6 hó felett, Mohács) 63,5 ezer Anyakoca (Pécs) 27,5 ezer Növendék juh (Mohács) 6,4 ezer Tehén (Mohács) 110 ezer Hízósertés (Pécs) 13-26 ezer Hízósertés (Mohács) 15 ezer Süldő, 20-50 kg (Pécs) 6,6-15 ezer Süldő, 20-50 kg (Siklós) 7-14 ezer JEGYBANKI KAMATOK (%)* (Érvényben: 1998. augusztus 1-jétől) Alapkamat......................................................................................................18,00 A pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei............................................................................18,00 Egzisztenciahitel...........................................................................................3,00 START-hitel ........................ 13,50 Fo rgatható exportokmányok leszámítolása...................................7,50 1 Meghirdetett kamatlábak KELET-EURÓPAI VALUTÁK ÁRFOLYAMA Jegybanki árfolyam Bécsi szabadpiaci árf. Vétel Kiadás (1 USA dollárban) (100 egys. schillingben) Cseh korona 30.9160 38.250 41.250 Horvát kuna 6.4193 189.200 206.800 Jugoszláv új dinár 10.6171­­Lengyel zloty 3.4415 330.000 410.000 Magyar forint­5.65 6.250 Román lej 8715.0000 0.070 0.230 Szlovák korona 34.7550 34.750 37.250

Next

/
Thumbnails
Contents