Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-24 / 231. szám
1998. augusztus 24., hétfő Befektetési Tanácsok PUnántúli Napló 7 BÉT: optimisták a brókerek A megkérdezett tőkepiaci szakértők többsége meglepőnek tartotta a BUX szerdai 205 pontos erősödését. Ebben szerepet játszott a TVK majdnem 18 százalékos áremelkedését - ami zárás előtt 3 perccel a papír fölfiiggesztését eredményezte - véletlen brókerhibának értékelték. Bozsó Péter, az OTP Értékpapír Rt. elemzője az áremelkedést egyrészt annak tulajdonítja, hogy a rubel ingadozási sávjának kiszélesítését, valamint Clinton amerikai elnök vallomását a szex-ügyben pozitívan fogadták a nemzetközi piacok, és mindenhol erősödésnek indultak az árak. A másik ok - véleménye szerint - hogy a magyar tőzsdén igen alacsonyak az árfolyamok, és ez vásárlásra ösztönzi a befektetőket. Az elemző úgy vélte: előbb-utóbb bebizonyosodik, hogy a magyar gazdaság nem függ olyan mértékben az orosz gazdaságtól, mint ahogy azt a térségben befektetők gondolták. Smátrola Tamás, a Garmond Capital Rt. üzletkötője ezzel szemben úgy látta, hogy semmi nem indokolta a szerdai áremelkedést. — A külpiacokon nem történt változás, az orosz válsághelyzet pedig inkább rosszabbodott mondta. Véleménye szerint a külföldi nagy alapok továbbra sem fognak befektetni a térségünkben, sőt inkább a tőkekivonás gyorsulására lehet számítani. Kandik Krisztián, a Rabobank Befektetési Rt. brókere szerint is meglepő volt a BUX 205 pontos emelkedése, hiszen a kereskedés elején még úgy tűnt, hogy lefelé indul el a piac. - A forgalom közepes volt, inkább a hazai befektetők vételi szándéka volt erősebb, nem pedig a külföldieké - mondta az üzletkötő. (MTI) B Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en 08. 19-én Részvény megnevezése Záróár Változás Forgalom (db) OTP 10 415 /* 70 943 Richter 12 700 \ 53 938 Matáv 1 222 x* 2 483 080 Mól 5 87S / 1 270 440 TVK 4 110 / 363 280 Danubius 4 450 / 23 216 Égisz 6 650 / 36 872 Rába 2 850 / 29 723 BorsodChem 6 395 63 699 Kárpótlási jegy 541 170 A BUX-index alakulása : 7189.28 (+2.94%) Népszerűek az értékpapírok Júliusban a háztartások nettó pénzügyi megtakarításai az első félévi átlagos havi értéknél jobban nőttek, elérték a 96,3 milliárd forintot. A júliusi növekmény a jegybanki közlemény szerint a megtakarítások 97,5 milliárdos, illetve a tartozások 1,2 milliárd forintos emelkedésének egyenlegéből adódik. Az első héthavi megtakarítás értéke 426 milliárd forintot tett ki, így a lakosság nettó pénzügyi vagyonának értéke 3716,4 milliárd forint volt július végén. Tavaly júliusban a lakossági megtakarítások 68,8 milliárd forinttal nőttek, az összállomány 2911,9 milliárd forintot tett ki. A megtakarítások reálértéke 13,9 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakánál. Az egyes pénzügyi eszközök közül a legnagyobb mértékben a hitelintézeti forintbetétek és értékpapírok állománya emelkedett. Az első félévi mintegy 18 milliárd forint átlagos havi megtakarítással szemben júliusban 37,3 milliárd forinttal nőtt az említett pénzügyi eszközök állománya. Júliusban 1,5 milliárd forinttal emelkedett a lakossági devizabetétek devizában mért állománya. A forintárfolyam emelkedése és a keresztárfolyam változása miatt forintban kifejezve viszont 3,3 milliárd forintos átértékelési veszteséget mutat. Összességében a devizabetét 1,8 milliárd forinttal csökkent. Biztonságos a bankkártya Ma már az állami alkalmazottak, a felsőfokú tanintézetekben tanuló diákok legtöbbje bankkártyával veszi fel a fizetését vagy az ösztöndíját. A plasztiklap a legjobb készpénzkímélő eszköz: olcsó és biztonságos. a kártya tulajdonosával a szolgáltatásokat. Magyarországon általában hitelkártyának mondunk minden plasztiklapot, amely az utA bankkártya karrierje — mint annyi más monetáris újdonságé - az ötvenes években kezdődött az Egyesült Államokban. Átmulatott éjszaka után a szálloda bárjában egy dőzsölő, dúsgazdag aranyifjú készpénz híján, hirtelen ötlettel névjegykártyáját nyújtotta át a személyzetnek. A főúr átvette a papírdarabkát, majd délelőtt bemutatta a milliomos által megnevezett bankban, így jutott hozzá a tartozáshoz. Nem is sejtették, hogy milyen forradalmi tettet hajtottak végre. 1958-ban azután megjelent az igazi kártya: egy 6x9 centiméteres, színes műanyag lap, amely arra volt hivatott, hogy végleg eltüntesse a kibocsátó bank szerint a „piszkos, hazug és veszélyes bankókat.” Erre azonban még várni kell, hiszen még szülőhazájában is létezik készpénzforgalom, a világ más tájairól nem is beszélve. Hazánkban tíz évvel ezelőtt kezdett elterjedni, ám a rendkívül kevés fogadóhely miatt a pénzforgalomnak csak néhány százaléka történik a kártyákon. A plasztiklap legelőnyösebb tulajdonsága a készpénzkímélésen kívül a biztonság. A kockázat minimális, de van, hiszen a kártyát is ellophatják, vagy el is veszíthetjük. Jó esetben az azonosító kód (PIN) ismerete nélkül az illetéktelenek nem tudják kihasználni a kártya megszerzését, de ha a kártya eltűnt, azonnal le kell tiltani a kibocsátó banknál. Ha kártyahasználatra akarunk áttérni, mindenek előtt azt kell eldöntenünk, milyen szempontokat veszünk figyelembe a kiválasztásnál. A kínálat manapság már bőséges, azt kell megnéznünk, hogy szolgáltatásait milyen költségek ellenében adja a kibocsátó bank. Van olyan pénzintézet, amelyik az ügyfelek megszerzése érdekében térítésmentesen nyújtja a kártyát, s a különféle tranzakciókért sem kér pénzt. A legtöbb bank azonban megfizetteti cai ATM-ekben (automatikus működésű készpénzkibocsátó) pénzkivétre alkalmas. Pedig hitelkártyának csak az nevezhető, amelynek használatával túlléphető a bankban elhelyezett pénzösszeg. Érdemes olyan kibocsátót választani, amelynek több terminálja van, vagy alacsony költséggel engedi az idegen terminálok használatát. Fontos figyelembe venni a limiteket, a konstrukciók ugyanis meghatározzák, hogy egy tranzakcióval egy nap alatt mekkora ösz- szeget lehet leemelni a kártyáról. Ez biztonsági szempontból előnyös, hiszen ha ellopják a lapot és még a PIN-kód is illetéktelen kezekbe kerül, akkor a limit segítségével lehet korlátozni a veszteséget. Vagyonadó, kamatadó, adóhitel(?) A vagyonadó bevezetésének ötlete nemegyszer felvetődött az utóbbi évek során. Legutóbb Járai Zsigmond pénzügyminiszter említette ennek lehetőségét a kamatok megadóztatásával egyetemben. Varga Mihály, a PM politikai államtitkára szerint akár már jövőre valóra válhatnak az elképzelések. A vagyonadó bevezetése nem újkeletű ötlet hazánkban: az előző kormány is fontolgatta, ám az Alkotmánybíróság döntése miatt - miszerint bevezetése alaptörvénybe ütközne - mégsem került sor végleges formába öntésére. Az Európai Unió számos országában ismerik a vagyonadót.- A csatlakozásig mindenképpen lenne némi haladékunk, bevezetésének sürgetése tehát e pillanatban nem indokolt - véli a GKI Gazdaságkutató Intézet Rt. pénzügyi szakértője, Barta Judit. - Első megközelítésben jelentős adminisztrációs többletmunkát, apparátusbővítést és költséget jelent. Előbb azonban tisztázni kellene a vagyon fogalmát, de a mai vagyon- illetve ingatlan-nyilvántartás hiányosságai is bonyolítják a vagyonfelmérés feltételeit. A kamatadó sem ismeretlen fogalom, az uniós országok felében létezik. Ám érdekes, hogy míg Németországban elterjedt, addig Luxemburgban nem, tehát az Európai Közösség országaiban sem „tagsági feltétel” a kamatadó fizetése. Ezért sem, de tisztán politikai, sőt monetáris megfontolásokból sem érdemes elsietnie hazánknak ez irányú döntését. Előnyösebb helyzetet teremtene a kamatszintek csökkentése, de ehhez előbb az infláció mértékét meghaladó reálkamatokra volna szükség. A ’90-es években már bevezetett kamatadó tapasztalatai azt mutatták, hogy a lakossági megtakarítások lényegesen nem esnek vissza, amennyiben kínálnak más lehetőségeket a befektetőknek. Ezért a most megszellőztetett adóhitel eltörlését korainak tartom - mondja Barta -, mert az visszavetné a befektetési kedvet, a tőzsde fellendülését. Cs. J. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Hírbörze SEAQ. A 13 centet erősödő Richter és a 3 centes növekedést elkönyvelő Bor- sodChem kivételével vagy nem változtak, vagy 3-5 centtel csökkentek a magyar részvények árai pénteken a londoni elektronikus tőzsdén (SEAQ). A hét utolsó, szerdai budapesti tőzsdei záróárakhoz viszonyítva a húzórészvények közül az OTP zárt magasabb áron a SEAQ-on, mint a BÉT-en. Bővül a részvénypiac E héten már C-kategória is létezik a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán, bár egyelőre ebben az osztályban még nem forognak értékpapírok. Az új tőzsdeszabályzat szerint az A-kategóriába kerülés feltételei: 10 milliárd forintos tőkekibocsátás, 25 százalékos közkézhányad, 1000 tulajdonos, 3 éves magyar és nemzetközi szabályok szerint auditált mérleg, s az utolsó évben nyereségesnek kell lennie a kibocsátó cégnek. A B-kategóriába olyan cégek részvényei kerülhetnek, amelyek kibocsátott tőkéje legalább 1 milliárd forint, a részvények legalább 10 százaléka közkézen forog és a cég 3 éves auditált mérleggel rendelkezik. Az új C-kategória sokkal könnyebb feltételeket szab: 100 millió forintos tőkekibocsátás, 25 tulajdonos és egyéves auditált mérleg. A szabályok szerint legkorábban egy év múlva az előző két, magasabb osztályból átkerülhetnek majd ide a kisebb cégek papírjai, hiszen két, egymás után következő félévi vizsgálat után döntik el, hogy az egyes papírok megfelelnek-e korábbi besorolásuk előírásainak. Az átsorolásoknál vizsgálják az értékpapír tőzsdei kapitali- zációját és a forgási sebességet is. A Budapesti Értéktőzsde azt reméli, hogy az új kategóriával jelentősen megnő a tőzsdén forgó részvények száma. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMAI A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRNÁL DKJ kód Lejárat Hátralévő időtartam Vételi árfolyam Vételi Eladási hozam(%) árfolyam Eladási hozam(%) K18 1998.09.09 17 98,91 19,13_ K19 1998.09.23. 31 98,22 18,92_ K20 1998.10.07. 45 97,54 18,77K21 1998.10.21. 59 96,89 18,61K22 1998.11.04. 73 96,25 18,46K23 1998.11.18 87 95,64 18,30 96,33 15,30 K24 1998.12.02. 101 95,00 18,30 95,78 1533 K25 1998.12.16. 115 94,37 1830 95,23 1536 K26 1998.12.30. 129 93,75 18,30 94,69 1539 KI 1999.01.13 143 93,14 18,30 94,15 15,42 K2 1999.01.27. 157 92,53 18,30 93,62 15,45 K3 1999.02.10. 171 91,93 18,30 93,09 15,48 K4 1999.02.24. 185 91,36 18,27 92,57 1530 KS 1999.03.10 199 90,80 18,22 92,06 15,51 K6 1999.03.24 213 90,25 18,17 9135 1532 K7 1999.04.07. 227 89,72 18,11 91,05 1533 K8 1999.04.21. 241 89,19 18,06 90,56 15,53 K9 1999.05.05. 255 86,67 18,01 90,07 15,54 K10 1999.05.19 269 88,16 17,95 89,58 15,55 Kll 1999.06.02. 283 87,66 17,90 89,10 15,56 KJ2 1999.06.16. 297 87,17 17.84 88,62 1537 K13 1999.06.30. 311 86,69 17,79 88,15 15,57 K14 1999.07.14. 325 86,21 17,74 87,69 15,58 K15 1999.07.28. 339 85,75 17,68 87,22 15,59 Élőállat-kínálat Malac, 20 kg (Szentlorinc) 6,5-8,5 ezer Malac, 20 kg (Siklós) 5-6,5 ezer Malac, legfeljebb 20 kg (Pécs) 5,5-8 ezer Malac, legfeljebb 20 kg (Mohács) 5-9 ezer Borjú (6 hó alatt, Pécs) 45-65 ezer Borjú (Mohács) 38-56 ezer Munkaló (Pécs) 250 ezer Munkaló (Mohács) 171,8 ezer Növendék üsző (6 hó felett, Pécs) 80 ezer Növendék üsző (Mohács) 61 ezer Növendék bika és tinó (6 hó felett, Mohács) 63,5 ezer Anyakoca (Pécs) 27,5 ezer Növendék juh (Mohács) 6,4 ezer Tehén (Mohács) 110 ezer Hízósertés (Pécs) 13-26 ezer Hízósertés (Mohács) 15 ezer Süldő, 20-50 kg (Pécs) 6,6-15 ezer Süldő, 20-50 kg (Siklós) 7-14 ezer JEGYBANKI KAMATOK (%)* (Érvényben: 1998. augusztus 1-jétől) Alapkamat......................................................................................................18,00 A pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei............................................................................18,00 Egzisztenciahitel...........................................................................................3,00 START-hitel ........................ 13,50 Fo rgatható exportokmányok leszámítolása...................................7,50 1 Meghirdetett kamatlábak KELET-EURÓPAI VALUTÁK ÁRFOLYAMA Jegybanki árfolyam Bécsi szabadpiaci árf. Vétel Kiadás (1 USA dollárban) (100 egys. schillingben) Cseh korona 30.9160 38.250 41.250 Horvát kuna 6.4193 189.200 206.800 Jugoszláv új dinár 10.6171Lengyel zloty 3.4415 330.000 410.000 Magyar forint5.65 6.250 Román lej 8715.0000 0.070 0.230 Szlovák korona 34.7550 34.750 37.250
