Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-22 / 229. szám
1998. augusztus 22., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 11 Hős anyák és hős boszorkányok Ahogyan a színházakban van naiva és hősszerelmes, a bábszínészek között is más-más karaktereket találunk. A pécsi Bóbita Bábszínházhoz Kecskemétről frissen szerződött Varga Orsolya mélyebb, sejtelmesebb hangja miatt játszik ma már, ahogyan mondja, hős anyákat és hős boszorkányokat. Ez a kettősség nem áll tőle távol, hiszen bábszínészként ő is egyszerre játszik élő és holt anyaggal, önmagával s lelkének a bábura átvitt részével. Pedig eredetileg a színművészeti főiskolára készült. Végül azonban 1987-ben harmincnál is több jelentkező közül felvették a Vojtina Bábegyüttesbe, ahol rögtön a mélyvízbe dobták, még azt is az előadások közben tanulta meg, hogyan kell a bábokat mozgatni. Azóta bábstúdiót végzett, most pedig óvodapedagógiát tanul. Közben a Ciróka Bábszínházban játszott, olyan darabokban például, mint a Till Ulenspiegel, vagy az Aucasin és Nicolette.-A bábszínészetet időnként a színművészet kisgyermekeként kezelik - mondta Orsolya - , pedig ez a hivatás mind közül az egyik legösszetettebb. Itt az ember szinte egy másik dimenzióba helyezi át magát, s mivel nagyon ritka, hogy egy bábszínész egyszerre csak egyetlen szerepet játsszon, gyakran saját magával is beszélgetnie kell. Ilyenkor a váltás óriási, hangban, stílusban, személyiségben. Orsolya is éjszakázott már nemegyszer, hogy megtalálja a legjobb hangszínt, a jellemet tükröző legpontosabb mozdulatot. Mostanában, már csak új tanulmányai miatt is, a gyermekekkel való, drámapedagógiai jellegű foglalkozás is érdekli. Hogy a bábnak milyen hatása lehet, egy szívszorító élménnyel tapasztalta meg még pályája elején.- Egy szellemileg sérült gyermekeket befogadó otthonban léptünk fel - emlékezett vissza. - Az ottani igazgatónő' új módszereket keresett, nagy lelkesedéssel és kreativitással dolgozott. Kedvence volt egy olyan kislány, akit semmilyen módon nem lehetett szóra bírni, bár külön is foglalkoztak vele. A kislány egy ideig figyelte, ahogyan játszom, aztán rámutatott a hátamon lévő rókajelmezre, és megszólalt. Orsolya most is az a különös, zafírszemű tündérboszorkány, aki csodákra is képes. Pécsett szeretne minden jót kipróbálni, nem csak a paraván mögött, de még színpadon is szívesen játszana. Bár csak néhány hete költözött ide, máris imádja a várost. Remélhető, hogy a Csizmás Kandúrban vagy a János vitézben a pécsi közönség is megszereti majd. Hodnik I. Gy. Pár hét alatt megszerette Pécse t wéber t Műterem-csendélet Tokióból Borbála legújabb műveinek első kritikusa a férje fotó: Tóth l. A neves néprajztudós fia és a korán elhunyt kitűnő szobrászművész lánya az életben is összetalálkoztak - immáron több mint egy évtizede -, s most Japánból tértek haza látogatóba. Kígyós Sándor szobrászművész lánya, Borbála, tervezőként dolgozik a tokiói Kanebóban, a világ egyik legnagyobb textilgyárában. Férje, ifjabb dr. Andrásfalvy Bertalan ösztöndíjasként „Keio”-n, az egyik legnagyobb magánegyetemén végez kutatómunkát.- Gyerekkorom óta rajzolok, festek - mondja Kígyós Borbála. - A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségiztem. Nagyon sokat tanultam Lantos Ferenciéi - az ő szabadiskolájába jártam. A PÉCS ITER V-nél Uher- kovich Ágnestől leshettem el sokat - a hangversenyterem jegyirodája már közös tervezésünk. Édesanyám, Kígyós Katalin japán fotóművészhez, Suzuki Kimiyoshuhoz ment férjhez. Ő segített abban, hogy a tokiói Textil- és Divattervező Főiskolán is tanulhattam egy ideig. Utána a JPTE rajz-vizuá- lis szakán szereztem diplomát 1990-ben. Most a tokiói Kanebóban, az egyik legnagyobb textilközpontban nyomott technikával készült textileket tervezek.- Én dr. Gallyas Ferenc professzor úr kurzusaira járva ismerkedtem az idegsebészettel, és dr. Karádi Zoltán docens - aki hat évet töltött Japánban - ajánlotta ezt az alapkutatási témát, amely az idegsejt elektromos tevékenységét vizsgálja - veszi át a szót Bertalan. - Erre legalkalmasabbak a szem idegfonatai, mert ez az érzékszervünk küldi a legjobban előkészített, s így legjobban vizsgálható információkat az agyba. Megpályáztam, és ösztöndíjasként kerültem Akimichi Kaneko professzor laboratóriumába két évre. Itt ugyanis ennek a drága kutatási területnek megvannak a műszeres feltételei.-Milyen Japánban élni és dolgozni?- A japán felgyorsulva él, korán kel, két órát metrózik, hosszú a munkaidő, keveset alszik - mondja a férj. - A metrón ülve és állva is azonnal el tud aludni. Csak a vasárnap szabad, ilyenkor tízezrek ülnek a játéktermekben a pacsinké, a flipperjáték előtt, de szeretik a múzeumokat is. Mi is múzeumokat, régi császárvárosokat látogatunk, barátainkkal találkozunk. A külföldieken kívül vannak pécsi kollégáink is.- Milyen Japánban háziasz- szonynak lenni?-Főzök otthon - a magyar konyhát japán barátaink is nagyon szeretik, akik egyébként igazi ínyencek. Azért az ízviláguk más, mint a miénk. Mindössze huszonhárom négyzetméteres a lakásunk - ez a műtermem is. Minden lenn a földön zajlik, ahol a szigorú erkölcsi hagyomány szerint például a nőknek a sarkukra támaszkodva kell térdepelniük, de a nyelvükben a szavak is különböznek, aszerint, hogy férfi vagy nő a használójuk, s aszerint is, hogy kit szólítunk meg.- Viszont a szabályozottságból az is következik - teszi hozzá a férj -, hogy mindent zökkenőmentesen el lehet intézni, bármire is van szükséged, gyorsan a rendelkezésedre áll! Terveikről szólva elmondták, hogy Pécsett éppen mostanában alakulhat egy hasonló idegélettanos csoport, így az áprilisban hazatérő fiatal orvos talán itthon folytathatja a munkáját. Borbála úgy tervezi, hogy a kapcsolata a gyárral megmarad, továbbra is alkalmazásukban marad. Erre megvan minden esélye, hiszen nemcsak a tervei szerint készült textiltermékek voltak sikeresek, és mutatták be azokat a Dior áruházláncában, de új kompozíciója is bekerült a VII. nemzetközi japán textil- és papírverseny indulói közé is, amit a Shine - ’csillogás’, ’napfény’ - jegyében rendeztek. A monstre tárlatot most Kyotó- ban, majd a japán nemzeti múzeumban tekinthetik meg a látogatók. A Japánban honos pasztellszínektől eltérően munkáit a ragyogó telt színek gazdagsága, váratlan kombinációi jellemzik. B. R. Magyarul magyarán Nákolás A mai magyar nyelvművelés, újabb elnevezése szerint anyanyelvápolás meghatározó személyisége, Kemény Gábor Nyelvi mozaik c. rovatában ezt írja: „Ha megkérdeznék tőlem, melyik az a nyelvi hiba, amelytől a leginkább óvakodnunk kell, ha nem akarjuk, hogy műveletlen alaknak (magyarul: bunkónak) nézzenek, azt felelném: a nákolás. „ — Az nákol,, aki így beszél: „Én jobbal: tudnák csinálni”; „Ilyent én meg sem hallanák, ha a te helyedben volnák”\ „Majd adnák én neked” - Sokak számára ismerős lehet, mert a legváltozatosabb foglalko- ' zású, társadalmi helyzetű ma gyar emberek szájából hallaná ilyeneket. Nemrég egy magyar főpap is elszólta magát. Attól tartok:, hogy sokan kerülnének a:z idézett szerző által nem éppe:n hízelgő minősítésű kategóriába. A szóban forgó botlás alapja egy nyelvtani szabály alól való kivétel. Ez a szabály a hangrendi illeszkedés, amely szerint magas hangrendű szóhoz (amelyben csak magas magánhangzó vannak) magas, a mély hangrendűek- hez pedig mély magánhang- zójú toldalékok járulnak. Ig;y: látok, láttunk, láttam — tetézünk, néztem. Egyetlen kivétel a mély hangrendű igék feltételes mód jelen idejének egyes számi 1. személyű alanyi ragoz ású alakja. Nákolva: (én) tud-nák, vár-nák, akar-nák stb. Éjiekben az igealakokban ugyanis a személyrag nem illeszkedik. A mély magánhangzós igető (tud, vár, akar) is magas ma- gánhangzójú toldalékot (-nék) kap. Ebben a jelenségben nem csupán az ismert közmondás: Kivétel erősíti a szabályt - igazsága érvényesül. A mai magyar nyelvben is fontos szerepe van, vagyis nemcsak a nyelv történetével magyarázható, miként sok más kivétel, ami a mai beszélő számára ismeretlen eredetű. Ugyanis a szabályos ragozott alak (a mély hangrendű illeszkedés szerinti) is él és használatos. Csupán más paradigma - (ragozási) rendszerben, sorban. Ha ugyanis a tud-nák, vár-nák, akar-nák alakok elé nem az én, hanem az ők személyes névmás kerül, akkor az alanyi helyett tárgyas ragozásúakká válnak az igék, az ők pedig többes szám 3. személyt jelöl. Két eltérő szerep, amely alaki szempontból is elkülönül egymástól. Én látnék valakit - Ők látnák egymást. Összemosódásuk, akaratlan ösz- szemosásuk nem egyszerűsíti, hanem szegényíti nyelvünket. Ha valamicske túlzás van is a derék anyanyelvápoló véleményében, amely szerint ennek ismerete és helyes használata elemi, sőt óvodai tudnivaló, mégis elfogadható a nemes indulattól fűtött eme záró mondata: „Meg tudnák bolondulni az ilyen trehányságtól!” Rónai Béla Bárdudvamoki szimpózium A hét végén megnyitotta kapuit a VIII. nemzetközi üvegszimpózium a Kaposvár melletti Bárdudvarnokon. A Goszthony Mária nevével fémjelzett alapítvány támogatásával megvalósuló alkotótelepnek neves pécsi művészek - Kertészfi Agnes, Jegenyés János - is részvevői, de itt dolgozik Horváth Márton, Szmetana Agnes és mások is. A Seattle-ből érkező Bohus Zoltán amerikai tapasztalatairól számolt be. Első alkalommal próbálkoznak kísérleti színes olvasztással az 1993-tól gáztüzelésűre alakított, de eddig még ki nem próbált kétfaze- kas kemencében. Augusztus 20-án került sor a Kertészfi Ágnes kezdeményezésére létrehozott Házi Tibor-vándordíj átadására, melyet az idén H. Bognár Zsuzsa, a kaposvári Rippl- Rónai Múzeum művészettörténésze kapott meg. A közelmúltban hatásköri vita támadt az alapítvány és az alapítványt is képviselő egyesület között a rendelkezésre álló pénz elköltéséről. A bárdudvamoki alapítók egyike, Jegenyés János iparművész véleménye szerint az ugyancsak pécsi Bognár Ínke távozása - aki az idén a to- kodi szimpóziumon vett részt - csak átmeneti, olyan kérdésekről van szó, amelyek a szerződések tisztázásával az érdekek egyeztetésével talán megoldhatók, és a vasárnap tárlattal záruló szimpózium sikeres munkáját sem akadályozták. B. R. Folkfesztiválon Belgiumban - Az idén harmadszor utazott külföldre a pécsi Mecsek Táncegyüttes. A belgiumi Namur városában egy hét alatt nyolcszor lépnek fel a magyar tájegységek táncaiból összeállított műsorukkal. fotó: tóth l. _____________Hím CSATORNA_______________ Ne mzetközi fúvóstalál kozó. Augusztus 23-án nemzetközi fúvószenekari találkozó lesz Szigetváron. A horvátországi Verőce zenekara, a Barcsi é s a Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar, valamint a babarciak a vártól a Vigadóig vonulva adnak menetzenét, ahol 15 óra 30-ko r lesz a megnyitó. Ezután komoly- és könnyűzenei műveket ad nak elő, majd közösen eljátsszák Müller József „Fejérvári indulóját.” A közös koncertet Deichler András karnagy vezényli. Jubiláló Zora. Ötnapos nemzetközi néptáncfesztivál zárja kapuit vasárnap Mohácson. Az esemény a 10. születésnapját ünneplő Zora Táncegyüttes ünnepi bemutatójával vette kezdetét, a találkozóra görög, román, izraeli és cseh együttesek is érkeztek. A mai programban az aranyosgyéresi román és a „Kevade” észt együttes lép fel 21 órakor a Duna-parti szabadtéri színpadon. A fesztivál holnap 18 órakor menettánccal, majd 20 órától a mohácsi Művelődési Központ színpadán nagyszabású gálával zárul. Tárlatok. A Pécsi Galériában a XV. országos kerámiabiennálé augusztus 23-áig látogatható, míg a Pécsi Kisgalériában Roskó Gábor festőművész munkái augusztus 27-éig láthatók. A Pécsi Galéria új kiállítása szeptember 1-jén a „Kortárs pécsi építészet” címmel nyílik, amelyen a mecsekalji város mai arculatát is részben megformáló alkotók munkáit tekinthetjük meg.
