Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-18 / 226. szám

4 Dtinántuli Napló Baranyai Tükör 1998. augusztus 18., kedd Hírcsatorna Megszaporodtak az avar- és bozóttüzek me­gyénkben. Az elmúlt egy hónapban több mint száz helyszínre riasztották a tűzoltókat. Vonultak a pé­csi Lőtérdomb mögötti kis­kertekhez, ahol a telkeken kívül égették az almot és a szemetet. Pár napja a pécs- váradi Dombay-tónál 25 hektáron erdő is elpusztult. Nem véletlen, hogy az er­dős részeken a kijelölt he­lyen sem szabad tüzet gyúj­tani. A tarlóégetéshez pe­dig jegyzőségi hozzájárulás kell. (cs) Pécsi diákok olaszor­szági hadszíntereket ke­resnek fel kerékpárral. így a múlt héten ellátogattak az első világháború nevezetes helyszíneire, többek között a Doberdói-fennsíkra, a Piavéhoz, valamint az Isonzó-folyóhoz. A pécsi ciszterci Nagy Lajos Gim­názium hét napja elindult, csaknem húsztagú kerekező csoportját Pámer László ta­nár vezeti. (cs) A kökény! szőlőhegyen nemrég lebontottak egy présházat - egy éjszaka. A falakból is alig hagytak meg valamit. Egyedül a pince tégláit nem bontották ki. (cs) Fonyódligeten hátrá­nyos helyzetű gyereke­ket vakációztat augusztus 17-től egy héten át a vásá- rosdombói önkormányzat. A jutalomüdülésen, amely­hez a pénzt egy pedagógus nyerte pályázattal, - csak­nem harminc fiatal vesz részt. (cs) A szökőkutak vizét Pé­csett, a Piros ABC szom­szédságában nemrég le­eresztették, mert szivárog­tak a medencék. Megerősí­tették a betonfelületet, és újra működtetik a vízszóró fejeket. (cs) Magyarteleken az el­származottak találkozó­ját szervezi meg az önkor­mányzat. Augusztus 20-án az egykori lakókat közös ebédre, agapére várják. In­dulás a rendezvény napján 9 órakor a pécsi távolsági buszpályaudvarról - külön járművel. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mo­hács 200 cm, áradó, 24,2, Őrtilos nem jelentett, Barcs —45 cm, apadó, 22,1, Drávaszabolcs 76 cm, apadó, 22,8 fok. Gyakran a munkavállaló is cinkos A munkáltatók egy jelentős részé nem biztosítja az elemi mun­kaegészségügyi és munkavédelmi feltételeket sem. Általában a munkavállalók szemet hunynak efölött, hiszen féltik az állásu­kat. Egy elgondolkodtató adat: Baranyában az év első felében négy súlyos csonkolásos munkabaleset történt. BARANYAI KÖRKÉP Nem nevezhető rózsásnak a munkavédelmi és foglalkozás­egészségügyi helyzetkép Bara­nyában. A többi megyéhez ké­pest magas a tüdőrákban, szili­kózisban szenvedők száma. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrei csak 2-3 évenként jutnak el egy-egy üzembe, munkahelyre, hiszen lehetetlen minden évben minden vállalkozást megláto­gatni - tudtuk meg dr. Bényi Mária megyei tisztiorvostól. Az ÁNTSZ tapasztalatai sze­rint sok üzem mosdójában, vé­céjében, öltözőjében katasztro­fális higiéniai állapotok ural­kodnak. A feketemunkások még nagyobb veszélyben van­nak, mint legálisan foglalkozta­tott társaik: nemrég több ember szervezetébe jutott méreg egy dél-baranyai, vegyszerrel le­permetezett napraforgótáblá­ban. Az állítólagos munkáltató tagadja, hogy a veszélyes helyre ő küldte volna őket dol­gozni. A nyugati cégek többsége a technológiával együtt a modem munkavédelmi szemléletet is behozta, de van köztük olyan is, amely tudja: itt többet meg­engedhet magának. Kápolnai Árpád (képünkön), a Baranya Megyei Munkabiz­tonsági és Munkaügyi Felügye­lőség vezetője lapunk kérdésére válaszolva kifejtette: szinte az összes termelőágazatban renge­teg az elhasználódott, veszélyes munkaeszköz, munkagép, hi­szen a cégek nagy része a tal­pon maradásért küzd. A mun­kavédelem sokadrendű prob­lémává válik, és a munkavál­laló, állását féltve, inkább csöndben ma­rad. Kevesen tudják: a tör­vény tiltja a választott munkavé­delmi képvi­selő kirúgá­sát. Megyénkben évente közel ezer munkabalesetet regisztrál­nak. Idén csak az első félévben négy súlyos csonkolásos bal­eset történt. A veszélyes anya­gok felhasználásával kapcsola­tos, múlt hónapban elvégzett vizsgálat is nagyon kedvezőtlen képet mutat. Nimmerfroh F. Kisebbek, de nem kevesebbek Az idén már harmadik alkalommal rendeztek falunapot, ám ezúttal díszpolgárt is avattak a háromszázötven lakosú bara­nyai településen. A szociológus szerint a helyi címek, kitünteté­sek, csakúgy, mint a helyi ünnepek, jelzik, hogy a kis közössé­gek identitása erősödik, a települések lassan magukra találnak. MAGYARSARLÓS Haál Kálmán hosszú éveken át tanította a falu gyermekeit az iskolában, majd amikor az in­tézmény megszűnt, a közeli Olaszon folytatta hivatását, ami számára nem csak egyszerűen az ismeretek átadását, hanem mindig is az egész emberrel való törődést jelentette. A falu lakossága nemrégiben díszpol­gári címet adományozott a nyugdíjas tanítónak.- Úgy tűnik, hogy a július utolsó szombatján megrendezett harmadik falunap már hagyo- ’ •".•iÍK3;lsioá-:: . mánynak számít nálunk. Ezen a háromszázötven lakosú telepü­lésen nagyon jól érezhető, hogy miként reagálnak az emberek a helyi kezdeményezésekre, és úgy gondolom, hogy mindez csak jót tett Magyarsarlós kö­zösségének - vélekedik a pol­gármester, Pataki Zoltán.- Muszáj valamit tenni azért, hogy a kistelepülések magukra találjanak, életre keljenek. Az aprófalvak, kisközségek lakói nem érezhetik azt, hogy ők ala­csonyabb rendűek az úgymond városiaknál, még akkor sem, ha az anyagi körülmények között sajnos valóban nagyok a diffe­renciák - mondta dr. Tistyán László, a Fact Alkalmazott Tár­sadalomtudományi Kutatások Intézetének munkatársa.- Ha az emberek ünnepet ren­deznek maguknak és kitüntetik példaképeiket a közösségben, akkor ez azt jelenti, hogy igye­keznek a maguk kezébe venni a sorsukat. Hasonló célokért kiírt Soros-pályázatokat bírálunk el éppen. A közösségi egészségterv kidolgozására, az életminőség megváltoztatására kiírt pályá­zatra sokan adták be elképzelé­seiket az országban, és köztük nem egy baranyai település is szerepel, reméljük sikeresek lesznek - mondta a szociológus. A szűkös költségvetési ke­retből a baranyai települések nagy részén nem telik parádéra, de a jelek szerint egyre több he­lyen gondolnak arra, hogy kere­tet adjanak közösségi érzéseik­nek. S. G. Szalonnázókéssel zárta le a vitát A rosszindulatú pletykák szerint egy darab szalonna miatt esett neki élettársának az elmúlt hét végén egy Pécsett élő haj­léktalan nő, ám vélhetően most is az alkohol és a hirtelen felin- dultság áll az eset hátterében. PÉCS Öt óra előtt néhány perccel je­lezte a rendőrségnek a mentők ügyelete, hogy a Diana téri pi­acról szúrt sérüléssel szállítot­tak be egy férfit. Mint a későbbi vizsgálat megállapította, a sé­rültet a bal mellkasán érte a szúrás, és a hat centiméter hosszú, egyszerű konyhakés a mellhártyán áthatolva, a bal tüdő felett ejtett sebet.- Életveszélyt okozó testi sértés miatt folyik a vizsgálat egy nő ellen, aki - a'sértett el­mondása szerint a köztük zajló vita egyik nyugalmas percében - szó nélkül leszúrta élettársát. A gyanúsított eltűnt, és egy­előre a két tanú is ismeretlen helyen tartózkodik - tájékoz­tatta lapunkat dr. Kovács László alezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője. A hajléktalanok a péntek délutáni órán a piactér egyik árnyat adó szegletében négyes­ben eszegették azt, ami aznapra jutott. A később pórul járt férfi - a vallomása szerint - szóvá tette élettársának, hogy az ismét többet iszik a kelleténél, és emiatt aztán konfliktusba kerül­tek egymással. A megszúrt em­ber nem számított arra, hogy a nő akár neki is eshet. Az orvosi szakvélemény szerint a sérülés súlyos, életveszélyes. S. G. Foglalkozási megbetegedések alakulása N Baranya megyében 1997. évben o Egészségügy 4 ­Élelmiszeripar ß 2 Mezőgazdaság 1 11 Bányászat Enyhe károsodás Keresőképtelen Keresőképes Tanulni soha nem késő BÓLY A tanévben az általános is­kolások a testnevelés órákat az uszodában töltik, és a felnőttek közül is többen vesznek különórát itt. A nagyközség elavult strand­jára nem fordított elég pénzt a tanács, ezért a 70-es évek­től hosszú időn keresztül csúfkodott a település köz­pontjában a kiszáradt me­dence. A helyén később üzle­teket építettek, az önkor­mányzat pedig 1993-ban át­adta az új uszodát. A 11x25 méteres medence, bár verse­nyek tartására is alkalmas, ilyen célra a legritkábban használják. A fiatalok úszás- oktatása viszont szinte fel­adata lett a létesítménynek: a kisváros diákjai mellett nyá­ron a környező községekből iskolabuszok viszik a csopor­tokat úszni tanulni, sőt a múlt nyár óta divat lett, hogy fel­nőtteket is tanítanak. Mától az olasziak „különítménye merül alá”. Amúgy idén a rangidős egy ötvenéves hölgy volt, aki elvégezte a tanfolyamot. B. M. (j& Kommentár az 1. oldalon) Biohumusz a gazdanapokon SZENTLŐRINC Egyre nagyobb sikere van az 1994 óta évenként Szent- lőrincen megrendezett gaz­danapoknak. Az augusztus 21-étől 24-éig tartó rendez­vénysorozatnak az idén már 170 kiállítója lesz. Négy évvel ezelőtt még csak egy szűk kör vette komolyan a mezőgazdasági kiállítást és a vásárt, ma már a megyén túl is híre van a gazdanapoknak. Ez érthető is, hiszen az agrár- gazdaságban tevékenykedők nagyon pontosan tudják, mi­lyen nagy jelentősége van egy-egy bemutatónak, a vásá­rokon kötött előzetes üzleti megállapodásoknak. A hét végi rendezvényen a legnagyobb szenzáció az,ál­latfelhozatal lesz, a vásár történetében soha ennyi tenyészálla­tot nem mu­tattak még be - válaszol érdeklődé­sünkre dr. Péterfia Tamás (képünkön), a rendezvényt szervező Bara­nya Megyei Vállalkozásfej­lesztési Központ igazgatója. De kiállít olyan könnyűipari cég is, amelynek látszólag semmi köze sincs a mezőgaz­dasághoz. A Mohácsi Faroslemezgyár ugyanis a fahulladékból, faké­regből biohumuszt állított elő, ezt a táptalajt kínálja a zöld­ségtermelőknek és a díszker­tépítőknek. B. G. PORTRÉ a wmmmm „A magyar adórendszer ingatag csónak” A hazai felsőoktatásban úttörő volt a pécsi Közgazdaságtudomá­nyi Karon évekkel ezelőtt bevezetett adótan-oktatás. Meggyöke­reztetésében jelentős szerepe volt Herich Györgynek. A Magyar Adótanácsadók Egyesületének dél-dunántúli elnöke úgy véli, szakmája egyre fontosabb szerepet kap mindennapjainkban.- A köztudatban még nincs iga­zán kirajzolt kép az adóta­nácsadókról. A hétköznapok emberei is felkeresik Önt?- Egyik kedvenc megállapítá­som, hogy egy nyugati polgár­nak három ember megbízható­sága fontos: az orvosé, a pszi­chiáteré és az adótanácsadóé. Nálunk egyelőre még inkább a vegyesvállalatok és a nagyobb vállalkozások igénylik az adóta­nácsadó folyamatos munkáját.-Ennek ellenére sokan sze­reznek ilyen végzettséget...- Adótanácsadóként a tudás gyorsan elévül: nem lehet az egyszer megszerzett papírral megelégedni. Ezért is fon­tos az adóta­nácsadó ka­mara mie­lőbbi létreho­zása, amely elvégezné a szükséges to­vábbképzéseket.- A képzésekben nagy szerepe van az Ön tankönyveinek is?- Arra különösen büszke vagyok, hogy az adótanköny­veim meghatározók a magyar felsőoktatásban és továbbkép­zésben. Ezek a könyvek szem­léletben, módszertanban kü­lönböznek az eddigiektől, hi­szen az adórendszer összefüg­géseire koncentrálnak. Herich György 1953-ban született Pécsett. Közgazdász oklevelét 1976-ban szerezte meg. ’80-ban doktorált, ’90-ben kandidátusi címet szerzett, '94-ben Közgazdász-díjas. A JPTE egyetemi docense, adószakértő'. Nős, két gyermek apja: az idősebb szintén a közgazdasági pályát választotta.- A továbbképzés mellett mi­lyen konkrét terveik vannak? -Tárgyalunk például arról, hogy ezentúl egy meghatáro­zott vállalkozói kör számára kizárólag az adótanácsadók ír­hassák alá az adóbevallásokat.-Ezzel a lépéssel talán ki­csit közelebb kerülnének az eu­rópai normákhoz is?- A magyar adórendszer so­kat változott ’88 óta, sok tekin­tetben EU-kon- form lett, ugyan­akkor nem eléggé kiszámítható. Még mindig elő­fordul, hogy év közben kétszer is megváltozik egy adójogszabály. Németországban ugyanekkor már a 2002-es adótábla is kihir­detésre került.-Ennyi szakma mellett jut ideje másra is?-Nekem nagy szerencsém, hogy az oktatói munka, a kuta­tás, a tankönyvek írása és a konkrét tanácsadás mind segí­tik egymást. Persze ez azt is je­lenti, hogy sok mindenre nincs elég időm, például futni vagy focizni egyre ritkábban jutok el. Győrffy Z. Növekvő keserűség SIKLÓS Folyamatosan nő a vegyes tu­lajdonú tömbházak közös kép­viselőinek elkeseredettsége Siklóson, akad olyan lépcső­ház, ahol például a szemétszál­lításra külön szerződést kötöt­tek az összefogó - és fizető - lakók, s a konténert lakattal zár­ják a díjjal tartozók elől. Mint megtudtuk, egyes töm­bökben már a vízvezeték cse- pegtetésre történő átállításáról gondolkodnak, kérdés azonban, hogy a hátralékos hozzájárul-e a lakásába való bejutáshoz. A tartozás különösen a bérlaká­sokban élőknél magas. Mint Vadon László, a kezelő Vékom Kft. igazgatóhelyettese el­mondta, akad olyan bérlakás, ahol a vízdíjtartozás közel 300 ezer forint. K. J. * i

Next

/
Thumbnails
Contents