Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-17 / 225. szám
4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. augusztus 17., hétfő A Szocio-Gráf Intézet felmérése a Dunántúli Napló megbízásából A hirdetések hatása szokásainkra BARANYAI KÖRKÉP A júliusban végzett felmérés során az intézet kérdezőbiztosai arra keresték a választ, miként ítéli meg a megye lakossága az egyes reklámhordozók hirdetési gyakorlatát, és az innen szerzett információkat milyen mértékben hasznosítja vásárlásai során. Az 1200 fős, reprezentatív mintavétel az alapvető demográfiai mutatók (életkor, nem, településszerkezet, iskolai végzettség, anyagi helyzet) alapján készült, így lefedi a megye teljes lakosságát. A megkérdezettek 76%-a szerint van létjogosultsága a hirdetéseknek egy napilap esetében, és alig 7%-uk vélekedik úgy, hogy a reklámnak semmi keresnivalója nincs egy napilapban. A legkevésbé (11,1%) a 60 év felettiek, míg leginkább a 29 év alattiak fogadják el a hirdetéseket. A kérdésről leghatározottabban a felsőfokú végzettséggel bírók vélekednek, csupán 6,5%-uk nem tudta eldönteni, hogy szívesen találkozik-e reklámmal kedvenc lapjában, míg ez a szám a maximum 8 általánost végzettek esetében 21,4%. Hasonló az arány a kis és relatíve nagy jövedelműek között, az átlag alatt élők majd egyharmada (27,4%) elutasítóan vélekedik a kérdésről, míg az átlag felettiek alig több, mint tíz százaléka rosszallja, ha hírek helyett reklámot talál. Leginkább a pécsiek (78%) és az ezer fő feletti települések lakói (84,2%) vélik úgy, hogy a hirdetésnek helye van az újságban. A válaszadók 43,6%-a fontosnak tartja a reklámot, 50,8%-ukat nem zavaija, és csupán 5,6%-ukat zavarja egy hirdetés. A nők és a férfiak között a kérdésben az elutasítást tekintve nincs különbség, de amíg a hölgyek közel fele (47,8%) fontosnak tartja a hirdetést, addig ez a szám az uraknál csupán 39%. A postaládába bedobott szórólapot a lakosság 15%-a ellenzi, 53,3%-uknak megfelel ez a módszer, míg 31,7%-uk egyszerűen nem foglalkozik velük. A leghitelesebb forrásnak a kérdezés során a Dunántúli Napló bizonyult, az emberek 52,4%-a a lapunkban megjelenő hirdetésekben bízik leginkább. Az ingyenes hirdetési újságokban megjelenő reklámokat a megkérdezettek 35,8%-a tartja mértékadónak, míg a szórólapok tartalmában csak 10,2%-uk bízik. Azok közül, akik a Naplót tartják a leghitelesebbnek ezen a területen, 46,2% hasznosítja is vásárlásoknál az információkat, míg a hirdetési újságokban csak 10,9%-uk bízik. L. D. A megye lakosainak nagyobbik része a különböző sajtótermékek közül a Dunántúli Naplót tartja a leghitelesebb hirdetési forrásnak. Ők vásárlásaik során is elsősorban az itt megjelenő információkat hasznosítják. Mindez a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet júliusi felméréséből derül ki. Határ menti épületeket is kínálnak Feleslegessé vált határőrségi ingatlanokat legutóbb 1995-ben adott el a Pécsi Határőr Igazgatóság. Most, hogy a szervezet már teljes egészében csak hivatásosakból áll, újabb objektumok kerülhetnek kalapács alá, köztük a több mint százmillió forintra értékelt egykori siklósi kiképző központ is. PÉCS, SIKLÓS A Pécsi Határőr Igazgatóság ismét árverésre bocsátaná a már nem használt épületeit. A valaha raktárépületként működött bogádi ingatlan és a régi zalátai határőrőrs eladásához ugyan még nem járult hozzá a Belügyminisztérium, de előbb- utóbb mindkét épület új gazdára találhat majd.- A siklósi kiképzőközpont értékesítéséhez már megvan a belügyminiszteri hozzájárulás, de ez még kevés. Mivel minden határőrségi ingatlan az állam tulajdona, az értékesítéshez a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egyetértése is szükséges. A kiképző központot egy pályázat nyertesével a közelmúltban felértékeltettük, és ha a szükséges engedélyek megérkeznek, a nyilvános liciteljáráson dől majd el, hogy ki lesz az új tulajdonos - mondta Sárosdi János őrnagy, az igazgatóság ellátási és fenntartási osztályának vezetője. Az épületet már 1996-ban is el akarták adni, ám akkor nem akadt megfelelő vevő. Mivel a központ állagmegóvására kevés pénz jutott, az ingatlan műszaki állapota azóta jelentősen romlott, forgalmi értéke csökkent.- Elidegenítésre vár még két majsi és egy oldi ikerlakás is. Ezek értékesítését ugyan nem kellene nyilvánosan végeznünk, de az egyik - jelenleg is lakott - oldi ház kivételével mégis így járunk majd el. A mostani lakónak ugyanis elővásárlási joga van. Bár az épületek eladása a pécsi igazgatóságra vár, az értük kapott pénz nem a helyi kasz- szába folyik majd.- Az állagmegóvás és az értékesítés költségeit természetesen visszakapjuk, de a fennmaradó összeg egyik fele a központi költségvetésbe, másik fele a határőrség különböző ingatlanvásárlási, lakásfelújítási, beruházási alapjaiba kerül. Az eladásra szánt ingatlanok egy része közvetlenül a határ mellett, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik. Bár a határőrség nem szabja meg a későbbi hasznosítás lehetőségeit, a DDNP, illetve a területileg illetékes önkormányzatok ezt korlátozhatják. S. G. Konzultáció a régiókért PÉCS lui, a paiyazaiu*. k.csz,ilcnckor leggyakrabban felmerülő problémákról és az ezekre javasolt megoldásokról lesz konzultáció augusztus 18-án, kedden délelőtt 10 órakor Pécsett, a Városháza nagytermében, ahol PHARE- szakértők segítenek abban, hogy a projekteket a pályázók időben és sikerrel készíthessék el. M. A. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ez év július 1-jén hirdette meg a PHARE Kísérleti Program Alapra a pályázatát, amelynek fő célja a regionális együttműködés erősítése. Az ezzel kapcsolatos gyakorlati követelményekről, a projekttervezés kulcspontjaiNem zárják be a kocsmát SÁSD Továbbra is lehet italt kiszolgálni a majd két évszázados Keszler-kocsmában, pedig közelében iskola és templom található. Hat község és a város tulajdonában van a patinás létesítmény, amelyet korábban védetté is akartak nyilvánítani. A fenntartó önkormányzatok kitartóan lobbiztak azért, hogy megmaradhasson hajdani profiljában - újabb fél évtizedig. Nincs szó törvényszegésről. Ugyanis a pár éve bevezetett csendrendeleti szigorítás előtt is a mostani bérlő dolgozott itt, így rá a korábbi jogszabály érvényes, amely szerint bárhol lehet italkereskedéssel foglalkozni. Ám a bérlő felel azért, hogy vendégei a szomszédos iskola és templom nyugalmát ne zavarják meg. Csuti J. Tartozások: behajtani tilos? PÉCS Nagyon gyakran tehetetlennek érzik magukat a lakás- szövetkezetek és társasházak a közös költséggel tartozó lakókkal szemben, mivel a végrehajtó sokszor csak egy év letelte után lép akcióba. Pécsett csak a Lakásszövetkezetek és Társasházak Szövetségéhez tartozó lakóközösségeknek - tehát nem az összesnek - több mint harmincmillió forint, közös költségből származó kinntlevősége van jelenleg. Ebből néhány milliót már a városi végrehajtóknak kell behajtaniuk, ám a tapasztalat az, hogy erre gyakran hosszú hónapokig, sőt egy-másfél évig is várni kell. A lakóközösségeknek pedig szükségük van az őket megillető pénzre, így az elhúzódó ügyek állandó panaszforrást jelentenek. Udvari Ferenc, az öt pécsi végrehajtó egyike lapunknak elmondta: nincs alapja azoknak a városban magukat már hosszú ideje tartó mendemondáknak, melyek szerint a kisebb összegű tartozások behajtását azért nem erőltetik, mert csekély az értük járó jutalék. Hangsúlyozta, Pécsett egy aktának sincs elsőbbsége a másikkal szemben, kollégái nevében is kijelentette: nem részesítik előnyben a nagyobb tartozásokat. Különben is, tette hozzá, a bíróság felügyeli a működésüket. Elsősorban nem a végrehajtókon múlik - folytatta Udvari Ferenc -, hogy a közös költséget nem fizetők ügyei ennyire elhúzódnak. A bíróságok nagyon leterheltek, sokszor már a végrehajtási előtti szakaszban „lelassul a gépezet”. Nimmerfroh F. Eseménydús hétvége BARANYAI KÖRKÉP A hét végén a megye számos településén tartottak búcsút vagy helyi hagyományőrző rendezvényt. Kétnapos ünnepe volt Mária- gyűdnek: a Nagyboldogasz- szony napi főbúcsú, mely egyben a Pécsi Egyházmegye zarándoknapja is. A búcsúnyitó szentmisét szombaton este tartották, amit gyertyás körmenet követett. Az éjféli szentmise után hajnalig vir- rasztottak a hívek. Vasárnap délelőtt az Árpád-kori templomban ünnepi főpapi nagymise volt, amelyet Karl-Josef Räuber címzetes érsek, pápai nuncius és Mayer Mihály pécsi megyés püspök celebrált. A Vajszlói napok vasárnapi zárónapja is a búcsú jegyében zajlott. Tartottak zászlószentelést és ökumenikus istentiszteletet, délután pedig népi együttesek szórakoztattak. A rendezvényt vasárnap este búcsúbál és tűzijáték zárta. Tegnap volt búcsú Szentlő- rincen is. A város küldöttségé a hét végén részt vett a Heves megyei Lőrincen tartott „névrokon” települések találkozóján. Máriakéméndre a faluból elszármazottakat hívták meg: a háromnapos esemény ma fejeződik be. Pécsváradon a Szent Ist- ván-napok jelentettek programot az elmúlt két napban. A rendezvény keretében volt szentmise, ünnepi megemlékezés, előadás, nemzetiségi est, koncert, fotókiállítás és táncbemutató is. Siklóson látványos reneszánsz zenei műsor jelentett kikapcsolódást, pécsi művészek korhű jelmezben szórakoztatták az érdeklődőket. D. I. - L. D. (Kommentár az 1. oldalon) Indul a szakszolgálat SELLYE Pedagógiai szakszolgálat indul szeptember elsejétől Sellyén. A központ térségi feladatokat hivatott ellátni.- Sellye és huszonnégy kistelepülés szállt be a helyi szak- szolgálat létrehozásába - mondta dr. Fekete Géza jegyző. A szolgálat fő profilja a logopédia, gyógytestnevelés és pedagógiai tanácsadás lesz, melyet eddig a szigetvári központ biztosított. A szakmai felügyeletet a megyei közgyűlés és az önkormányzat, az anyagi hátteret a 25 település önkormányzatai adják majd, a becsült induló költség két és fél millió forint lesz. A szolgáltatások a létrehozó települések polgárai számára ingyenesek, máshonnan érkezőknek viszont ezért fizetni kell. Elsejétől az általános iskola udvarán kialakított helyiségekben várják a rászorultakat. T. G. PORTRÉ „Nekem zene és mozgás mindennap kell” Ha azt mondom: Zsűri, egyre több embernek ugrik be a zenekar neve. Az egyetemistákból alakult együttes népszerűsége és elismertsége is emelkedőben van. Gregorovics Tamás a kezdetek óta a Zsűri énekese, élete első ejtőernyős ugrása előtt önmagáról, az együttesről, közös terveikről beszél.- Gondolom, nem a Zsűriben kezdted az éneklést.- Nem. Ének tagozatos voltam az általános iskolától kezdve, bőven volt lehetőségem kipróbálni a hangszálaimat. Hatévesen már egy népdaléneklési versenyen is felléptem.- Tizenévesen aztán eljött a zenekaralapítás ideje...- A gimiben másodikban alakult meg a H. Land nevű formáció, amely három évig létezett. Érettségi előtt megnyertük a keszthelyi Helikon-versenyt. maradt időm a zenére, anélkül pedig egész egyszerűen nem éreztem jól magam.- Pécsett következett a Zsűri. -Egy szakest alkalmával jöttünk össze, csupán önmagunk meg a társaság szórakoztatására. Olyan jól sikerült, hogy a bölcsész-napok szervezője Gregorovics Tamás 1971. február 25-én született Szigetváron. ’85-ben költözik Pécsre, a Kodály Gimnáziumban ének tagozatos. A JPTE matematika-ének szakán ’95-ben végez. Nőtlen. A Zsűri alapító tagja, jelenleg Kégl Andrással, Bókái Zoltánnal, Pozsgai Tamással, Pintér Gáborral és Tóth Viktorral együtt lép fel.-Innen aztán nyílegyenes út vezethetett az ének-zene tanszékre.- Nem igazán. Matematikából is jó voltam, a család rábeszélésére ezért a műszaki főiskolán kötöttem ki. Nem sokáig maradtam ezen a pályán, fél év után otthagytam. Túl nagy volt a hajtás, nem megkeresett bennünket egy koncert ötletével. Ez 93-ban volt, azóta is együtt játszunk.-Méghozzá nem kevés sikerrel. A Pepsi Szigeten harmadikak lettetek az Omega együttes tehetségkutató versenyén...- Azért ez egyúttal egy peches történet is. Tizenöt másodperc alatt ugyanis a színpadon, az utolsó szám közepe táján először elszakadt a szólógitár húrja, majd amikor a szólót a billentyűs akarta átvenni, szétesett a tartóállványa, végül pedig az én mikrofonomból kicsúszott a zsinór. Ezzel együtt dobogóra kerültünk és a májusra eltolt Omega koncerten leszünk az egyik előzenekar.-A feldolgozások kora után a Zsűri mikor szavaz meg egy saját hanglemezt?- Ez Magyarországon egy nagyon nehéz eset. Régóta tervezünk egy saját nótákkal teli CD-t, de úgy tűnik, nekünk végig kell járni a szamárlétrát, míg eljuthatunk a csúcsra. De oda tartunk, ez nem kétséges... Győrffy Z. - Fotó: M. A. Marad a kultúrház SZIGETVÁR-HOBOL Évtizedek óta üresen áll a Szigetvár melletti faluban a kultúrház, mert életveszélyes az épület. Sokszor azt hitték, le kell bontani. Álmodtak ide kisüzemet is, aztán a fiatalok és a vállalkozók klubnak rendezték be egy részét. Hosszú esztendők pályázatai és a takarékoskodás után végre összejött any- nyi pénz, hogy az önkormányzat hozzáfogott a létesítmény újjáépítéséhez. Úgy döntött - a többség kérésének eleget téve -, hogy ismét művelődési házat alakítanak ki. Van annyi öntevékenység és kulturális igény a gyerekekben, felnőttekben, az idősekben, hogy szabadidős programokkal rukkoljanak ki. Nyitás még ezen az őszön. Cs. J. i i l i
