Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-02 / 210. szám
Egy kis botrány a horog végén A Legfőbb Ügyészség vizsgálja a 350 ezres tagságú Magyar Országos Horgász Szövetség vagyonfelosztását és a szervezet átalakulásának körülményeit. Nemrégiben botrányos vezetőségválasztásra is sor került. Csatári Sándor, menesztett elnök szerint kétszázmilliónyi érték hiányzik a Mohosz vagyonából, mindezt, állítja, a rendszer- váltás előtti politikai elit tüntette el. Dr. Kovács Zoltán, a Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetségének elnöke szerint az ügyet Csatári és a média fújta fel a kelleténél nagyobbra. Még 1978-ban hozták létre azokat a megyei intézőbizottságokat, mondja, amelyek kezelték a kilencszáz egyesület ügyeit. A befolyt pénzeket a budapesti országos szövetség pénztárába fizették, ahonnan visszaosztottak valamennyit. Később aztán a tagdíj egy része a megyéknél maradt, abból spóroltak is, meg különböző támogatásokat is kaptak, amelyekből többek között halastavakat vásároltak. Aztán 1993-ban úgy döntöttek az egyesületek, hogy megszüntetve az országos szövetségtől való függőségüket, önálló jogi személyként működő megyei szövetségeket hoznak létre, amelyek aztán alulról alakítják ki az országos szövetséget. A vita voltaképpen azon folyik, magyarázza, hogy a korábban intézőbizottságként létrehozott megyei vagyon a megyét vagy az országos szövetséget illeti-e. Az országos vezetés és a megyék közti harc eredményeképpen aztán új vezetőséget választottak a megyék, a régiek szerint törvénytelenül, Kovács Zoltán szerint minden előírást betartva, a felügyelőbizottság javaslatára. Abban bíznak, hogy a javak végül is nem egy szűk körű fővárosi elité, hanem azoké lesznek, akiket illet: a horgászoké. Cs. L. Kutyakilakoltatás Baján Eleddig a kötelező beoltása elmaradt az ebeknek. Most majd nyugtatót is kapnak a szállítás előtt. illusztráció: tóth l. Eleinte még támogatta az önkormányzat a ku- tyamenhely létesítését, de miután tulajdonosa semmiféle engedélyt nem szerzett be, s a területen tartható 120 helyett 400-at zsúfolt össze, a felszámolásáért tett lépéseket. Az önkormányzat az elmúlt nyáron hozta meg azt a határozatát, amely idén június 30-ában szabta meg a határidőt az áldatlan állapotú ku- tyamenhely felszámolására, mondja Bátor Ferenc, a polgármesteri hivatal osztály- vezetője. Tulajdonképpen a zártkerti területen összesen két kutya tartható, nem pedig több száz, amelyek beoltása is elmaradt: az érvényes rendeletek értelmében ki kellene őket irtani. Ha a felszámolás nem történik meg, augusztus 6-án kényszerfoglalásra kerül sor, s kettő kivételével elkobozzák az összes állatot. Ócsára, a Szent Ferenc Alapítvány menhelyére szállít- já_k őket, ennek és az oltásnak a költségét az önkormányzat finanszírozza. A kutyáknak nyugtató injekciót adnak, hogy a szállítás izgalmait el tudják viselni. Cs. L. Királyi szakácsok versengése Szombaton délelőtt a Somogy megyei Nagyszakácsi község központjában a kisbíró ünnepélyesen kidobolta, hogy augusztus első szombatjára kikiáltották a „Nagyszakácsi királyi köztársaságot”. Ezt követően trónusáról „Mátyás király” köszöntötte a megjelent 16 ezer „alattvalóját” és megnyitotta a VI. királyi szakácsok találkozóját. Elrendelte, hogy egész nap mindenki vigadják, tekintse meg az ország minden tájából érkező népi együttesek műsorát, kóstolják meg mindazt a számtalan finomságot, melyet községszerte kínálnak. Bejelentette, hogy 16 szakács vetélkedik egymással a „királyi szakács” címért. Étkeiket a királyi lakomán kóstolhatták meg azok a szerencsések, akik a tombolán arra belépőt nyertek. Az egész napos programban bemutatkoztak lovas íjászok, akrobaták, komédiások, volt lovagi torna és befejezésként tűzijátékot rendeztek. (w) Borhét Leltén A balatonlellei hegyközség szőlősgazdái hatodik alkalo- mal tisztelegnek a dunántúli szőlőtermelők védőszentje, Szent Donát előtt a lellei borhéttel. A tegnap megnyitott rendezvénysorozat jövő vasárnapig tart, szakmai programokkal, táncházzal, népzenészekkel és vásárosokkal. Mecsek-oldali 1,5 milliárd (Folytatás az 1. oldalról) Az ingatlantulajdonosok hozzájárulása egynegyede lesz a költségeknek, maximum 250 ezer forint 10 év alatt. A költségek háromnegyedét a központi támogatások (30, ill. 35%), és az önkormányzat költségvetése fedezi, de ezt a képviselő-testületnek még meg kell erősítenie. A program a IV. ütemmel kezdődik, a Kisdeindol- hegyhát dűlőtől nyugatra, a Bárány utcai kőbányától északra eső területtel. Ezt követi a III. ütem, az Erdész utcától délre, nyugati határként a Donátusi úttal jelölt rész. Az V. ütem a Gólya dűlőtől északra, donátusi templomtól délre eső , a VI. és VII. ütem pedig a Donátusi úttól nyugatabbra lévő területre vonatkozik. D. I. Anyaszült naturisták Egyre nő hazánkban is a naturisták száma. Főleg a fiatalok körében lett vonzó levetni a prűdsé- get és az alsóneműt. Persze amint azt J. Halász Judit, a Napóra Klub (a legnagyobb magyar egyesület) elnöke említette, bár a külhoniak - főleg németek és az északi országokból hozzánk érkező naturisták - foglalják el a magyar naturista kempingek és strandok háromnegyedét, egyre nő a magyar vendégek aránya is. Hazánkban ma közel 60 ezren hódolnak a meztelen fürdésnek, napozásnak. Az országban szaporodnak a naturista találkozóhelyek is. A legkedveltebb még ma is Délegyháza és Balatonberény, de vonzó lett Balatonakarattya, a Szeged melletti Kiskundorozsma és Dunapataj (Sze- lídi-tó) Árnyaskempingje is. A Dunántúlon még ott van a Budakalászi-tó, a csepeli bányató, az újmohácsi Gólyák szigetének szabadstrandja és többek között a szombathelyi Tófürdő. A két nagy országos egyesület - a Napóra Klub, a Magyar Naturisták Egyesülete - mellett több helyi szervezet is lajstromba került, működését legálissá tette. A tagság a különböző kempingekben és strandokon bizonyos kedvezményeket élvez. Balatonbe- rényben például a kempingben 40 százalékos kedvezményt kapnak (!), ami meglehetősen vonzó, hiszen egy négytagú család itteni elszállásolása egyébként naponta (sátor és autó) közel négyezer forint. K. F. Van egy mondás: „a cseppnyi tengervíz a tengerről árulkodik”. Ez ugyan közhely, de igaz. A hazai kereskedelmi viszonyokról árulkodik egy kisebb baranyai üdülőhely egészen kicsi kis strandbüféje. A kereskedő is tele van gondokkal, de hát kinek nincs gondja manapság? Az alábbi ügy talán szót sem érdemelne, ha elszigetelt jelenségnek könyvelhetnénk el, de sajnos nem az: a közszükségleti cikkek vagy élelmiszerek ára olyan ütemben emelkedik, hogy a lassan növekvő bérek, nyugdíjak követni képtelenek. A strandoló nyugdíjas ba__________Rádió mellett__________ A s zódavíz ára rátom szomjas lévén felkeresi a büfét és kér egy pohár - kettő deciliter! - szódavizet. Megissza, majd kérdezi, mit fizetek, kisasszony? „Száz forintot.” Barátomnak még jó a hallása, de ismét megkérdezi és a válasz ismét ez: száz forint. Nem gyógyvíz, nem szénsavval dúsított ásványvíz, hanem egyszerű szódavíz, a 25 literes tankszódából való. Tiszta csapvíz, szénsavasítva. Zene nincs, tehát felár sincs. A büfé ugyan tiszta, jól is néz ki, de hát - éppen jellege miatt - még osztályba sem sorolható, ami mellesleg ma már nincs is érvényben. De valamikor a büféárak IV. osztályú besorolásban működtek, vagyis majdnem bolti áron. Egy kis kitérővel megemlítem, hogy kedvenc „kiskocsmám” - ami tulajdonképpen - vendéglő, remek konyhával, elfogadható árakkal, nagyon szép berendezéssel működik, szóval húsz forintot kérnek a napi pohár szódámért. Ötödét a fenti büfé-árnak. Tessék nekem megmagyarázni, honnét veszi a bátorságot a büfés, hogy egy százast elkér egy pohár szódáért, kihasználva a növekvő keresetet az egyszerű folyadékért, hiszen a nagy melegben kitikkadnak az emberek, és sokan azért isznak szódát, mert másra nem futja. Azért nem futja, mert a büfében a pécsi Szalon sör ára 180 forint, a pohár sörért - nem korsóért! - 110-120 forintot számolnak fel? Ugyanezen üdülőfaluban az étteremben mondjuk, egy szelet parizer méretű - nem nagyobb! - két rántott szeletért, hasábburgonyáért 600 forintot számláztak. Amikor az osztályba sorolási rendszer még működött, az üzemi konyhákon elkészített nyershúsadag 8 deka volt, 10-12 deka a közepes vendéglőkben, éttermekben, az I., illetve osztályon felüli helyeken pedig 14-16 dekát írt elő a vendéglátói rendelet. Ma nincs ilyen szabályozás, mert az állam már „kivonult” erről a területről. Ez így van rendjén, a kapzsiságnak viszont szabad az útja. Mindenki annyit kér a portékáért, amennyit megfizetnek. A vevő fizet kényszerből. Csak egy kicsit kell számolni: ha kettő deci szóda 100 forint, akkor a 25 literes tankból a büfés kiárul tizenkét és félezer forintot. A szikvízüzem - amely a tankot tölti szénsavas csapvízzel - bizonyára elképed. A barátaim azt tanácsolták, Cannabis Mórágyon A hír szerint Mórágy község önkormányzati birtokán indiai kender ültetvényt találtak. Garay János, a község polgármestere is megerősíti a hírt. A vadkender és az önkormányzati föld is igaz. Csakhogy a már be- érés előtt álló cannabisül- tetvényt a falu melletti erdőségben saját környezet- védőik találták meg, olyan helyen, ahol a madár is csak félve repül, de ember is ritkán vetődik arra. A laboratóriumban annyit már megállapítottak, hogy a mórágyi telken termelt kender hosszú ideig elegendő lenne egy embernek. Hazafi J. Régiségtolvajok Tolnában A fémkereső detektor igen hasznos eszköz, ha illetékes ember kutatja vele a föld mélyét. A detektor lehet fegyver is, ha régiségtolvajok kezében van. Az előbbieket dr. Gaál Attila, a szekszárdi Wosinszky Mór múzeum igazgatója állapította meg a közelmúltban, mert a megyében is megjelentek az illegálisan működő bandák, akik a fémkeresőt nem arra használják, mint amire azt kitalálták. Az utóbbi években egyre növekszik az illegális régészkedés. A hazai műgyűjtők is vásárolnak már, s mindent megadnak egy bronzkori kisplasztikáért, pénzért, érméért vagy bármiért, ami a földből kerül elő és kellően régi. Korábban csak a külföld érdeklődött a kincsek iránt. A kereslet növekedése azt eredményezte, hogy halomsírokat erőgépekkel pusztítottak el, a fémdetektor jelzése alapján nagy mennyiségű földet mozgattak meg, hogy megtalálják az árut. Gaál Attila a Tolna megyei rendőrök segítségét kérte, hiszen igen nagy értékről van szó. Az illegális ásatásokról csak igen későn szereznek tudomást a múzeum munkatársai, így csak összefogással lehet megvédeni a földben lévő pénzeket és értékeket. A műemlékvédelemről szóló törvény szerint az ásatásokon lévő illetéktelen jelenlét is büntetendő. Hazafi J. ne írd meg, úgy sem lesz semmi eredménye. Ezt én is tudom. De a jelenség - amely egész kereskedelmi árpolitikánkra - ha van ilyen - kiterjeszthető - iszonyatosan feldühít. Olvastam valahol, hogy egy amerikai milliomos azt mondta: a milliomostól soha ne kérdezd meg, hogyan szerezte az első 200 dollárt. Tudom, lehet tisztességes úton is meggazdagodni, tisz- teltetem is őket, de a kapzsiság láttán, hallatán a gutaütés kerülget. « i
