Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-13 / 221. szám
1998. augusztus 13., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dünántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Szélvíz Műemlékek megóvása. Közel 54 millió forint támogatást kaptak műemléki feladatok végrehajtására a pályázók a KKA közcélú előirányzat „A műemlékek megóvása” keretből a legutóbbi elosztáskor. A nyertesek között baranyai pályázó most nem volt. Milli árdok a környezetre. Legalább tíz évet és akár 4500 milliárd forintnyi beruházást igényel hazánk környezetvédelmi felzárkózása az Európai Unióhoz. Az MTA ezzel foglalkozó iríűhelye szerint csak a vízminőség-védelem és a vízellátás közel 700 milliárd forintot igényel. HWF-program. A Világ Vadvédelmi Alap (WWF) egyik célja, hogy 2000-ig a jelenlegi 6 százalék helyett nyilvánítsák védetté a Föld erdeinek 10 százalékát. Ez az arány Baranya megyében jelenleg 4 százalék, megközelítőleg 18 000 hektár. Árvízvédelem. A szakemberek szerint a legsürgetőbb árvízvédelmi feladatok ellátására 1998^2002 között mintegy 25 milliárd forintra lesz szükség. A vízügyi kormányzat ősszel terjeszti a parlament elé az ár- és belvíz elleni védekezéssel kapcsolatos elképzeléseit. Légörvények. A dél-dunántúli régióban az utóbbi hetekben több ízben volt légörvény. Tolna hat településén több száz fát tört ki, Baranyában gyümölcsfákat fordított ki a földből Baranyahíd- végen. Ennek a tornádónak az útját a Zengőn lévő jég- eső-elhárító központ radaiján is figyelemmel kísérték, (cs) A pécsi szmog kialakulását a tarlóégetések nagy füst- és porfelhői is előidézik, amelyek naponta több hullámban érik el a megyeszékhely légterét. (cs) Oldalunk a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült A természet fogságában Karmestere - ha kell, hadvezére - a dél-dunántúli természeti értékek megőrzését célzó erőfeszítéseknek a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) Igazgatóságának vezetője, dr. Iványi Ildikó. Olykor valóban harcról van szó, amennyiben a természetvédelem és más érdekek ütközése során kemény vitákat kell lezárni. ismerte a problémáinkat, sokat segített. Egyébként már az is segítséget jelent, ha foglalkoznak - különösen ha gyorsan - a jelzett gondjainkkal. Ilyen szempontból igen sokat jelentett a DDNP-nek dr. Szili KataNem szerette az irodai munkát dr. Iványi Ildikó, a DDNP igazgatója. Volt része benne, mert a jogi egyetem elvégzése után vállalathoz, majd a vízügyi igazgatóságra került, s bonyolult jogi ügyekkel kellett foglalkoznia. Bár - teszi hozzá - az utóbbi helyen már élvezte is hivatali teendőit, mert azokra az évekre esett a vízgazdálkodási társulatok megalakulása, működésük törvényességi felügyelete, s ez akkor merőben újszerű feladat, komoly kihívás volt. 1990-ben már a természetvédelem közvetlen közelébe került, amikor megalakultak az önálló környezetvédelmi felügyelőségek, majd később a természetvédelem regionális szervezetei. A Pintérkertbe hívták, itt is kezdetben a jogi osztályon dolgozott, majd megbízott, később sikeres pályázata révén első számú vezető lett.- Neves elődei voltak: Reuter Camilló, Szabó Lajos, Lehmann Antal. Nem szorítja az örökség?-Nem. Valóban idegenkedtem az irodai munkától, -de ijó szervezőnek tartom magam, jó kontaktust tudok kiépíteni az A pécsi Pintér-kert emberekkel. Szakmai oldalról pedig egy kiváló, ambiciózus, fiatalos lendülettel dolgozó gárda látja el az igazgatóság feladatait, mellettük én is nyugodtan dolgozhatom.- Mégis gyakran hallom Öntől: mi minden kellene még az eredményesebb munkához. A mohácsi Történelmi Emlékhely rendbetétele fontos feladat lin és Rozs Csaba támogató közreműködése. Maga a nemzeti park létrehozása öt évig húzódott, igen sokan próbálták megtorpedózni, vagy kettőt - egy drávait és egy dunait - csinálni belőle. Hogy így alakult, abban Szili Katinak is nagy szerepe volt.-Mégis azt kell mondjuk: még nincs „készen” a Duna- Dráva Nemzeti Park.- Nem kell ezen semmit sem szépíteni. Több mint 50 ezer hektárról van szó, ahol különböző fokozatú védelem alatt álló területek vannak, amit lehet, közkinccsé tenni, közben megteremteni ennek infrastrukturális hátterét, gondoskodni őrzéséről, más részei rehabilitációjáról - egyszóval szerteágazó feladatról van szó. Ezt egy csapásra készre nem lehet csinálni és talán nincs is, aki ezt várná tőlünk. Vannak viszont a fontossági sorrendben legsürgetőbb munkáink. Idén az év végéig el kell készítenünk a DDNP kezelési tervét, kidolgoztatni a terület idegenforgalmi hasznosításának koncepcióját. Én ugyancsak a legsürgetőbb tennivalóink közé sorolom a mohácsi Történelmi Emlékhely rendbetételét és utóbbira remény is van már az egészen közeli jövőben.-Az ország egyik legszebb tája a Duna-Dráva mente, Önnek módja van minden részébe eljutni. Van ezen belül kedvenc területe?-Az egész park a szívem csücskében van, de talán a Zá- kány-őrtilos környéki rész áll hozzám legközelebb. M. A.- Csakis a pénzre és a köztudat megváltoztatásának szükségességére gondolhat. Az utóbbi jelenti az egyik legnagyobb akadályt azon az úton, amelyen a természeti értékeink megőrzése, megtartása felé kell mennünk. Bizonyára hallott erdőpusztításról, engedély nélküli építkezésekről, lopásokról - és mi kevesen vagyunk. Ha a természetes környezetről való gondoskodás szükségességének felismerése irányítaná az emberek, gazdálkodó szervezetek cselekedeteit, sokkal könnyebb dolgunk lenne nekünk, hivatásos természetvédőknek.-A pénzzel kapcsolatban jut eszembe: előnyt jelentett dr. Szili Katalin környezetvédelmi minisztériumi államtitkársága a DDNP Igazgatóságának?- Természetesen. Dr. Szili Katalin ismerte a szakmánkat, Egy hét Kommandón DRÁVAFOK-ERDÉLY Negyven baranyai és erdélyi diák vett részt a Három- széki-havasokban az Ormánság Alapítvány és az Erdélyi Magyar Műszaki Értelmiségiek Társulása szervezésében környezetvédelmi táborban. A napokban hazajött fiatalok már korábban is letették névjegyüket a fenntartható fejlődés fontosságát zászlajára tűző Ormánság Alapítvány asztalára. Mint Lantos Tamás (képünkön), a kuratóriumának elnöke elmondta, sokat dolgoztak a drávafoki székhelyű alapítvány céljaiért a diákok, s most a legszorgalmasabbak közül húszán mehettek Erdélybe, ahol Komm <**• L > mandó község mellett volt az egyhetes tábor. Az erdélyi Értelmiségi Társulással immár ez a baranyai alapítvány harmadik közös programja. A táborban intenzív és sokoldalú munka folyt: részben környezeti nevelés, részben pedagógusképzés - ennek volt mint- egy gyakorlati „műhelye” a tábor -, illetve többnapos tanfolyam a fenntartható fejlődésről. Ez utóbbit egyébként a Hélix Alapítvány szervezte, amelyen a Kommandó környéki polgármesterek, köz- igazgatási, gazdasági szakemberek és pedagógusok vettek részt. Végtelen méreg GARÉ Miközben csomagolják és szállítják Garéból a veszélyes hulladékot Dorogra, a munka megkezdése után is minden érintett változatlanul elégedetlen és nyugtalan. Úgy tűnik, messze nincs még vége a méregügynek. A nyugtalanságra az ad okot, hogy az itt felhalmozott sok i ezer tonna tetraklórben- zol-szárma- zéknak csak töredékét szállítják el a dorogi égetőműbe, a többi a helyszínen marad. Ennek végleges sorsa rendezetlen, azaz változatlanul veszélyérzetet kelt a környéken élőkben. Számos szakmai érv hangzik el, hogy a maradék tárolására használt betonedényeket előbb-utóbb átrágja majd a veszélyes hulladék. Ézzel például - véli dr. Bóna István (képünkön), a Hugaropec Rt. igazgatója - hosszú távon számolniuk kell a termékeik jó hírét féltő villány-siklósi bor- és szőlősgazdáknak, de a többi égetőmű-ellenzőnek is. A Hungaropec szándékozott felépíteni a garéi hulladék megsemmisítését szolgáló égetőművet. Bóna István szerint ha az égető már két éve működhetne, mostanra befejezték volna a méreg ártalmatlanítását. Információink szerint a garéi telepen gyorsabb az átcsomagolás ritmusa, mint ahogy Dorog a szállítmányokat fogadni tudja. Egyébként már most érkeznek Pécsre, a MÁV konténerpályaudvarára azok a hatalmas betonhordók, amelyekben majd tárolni fogják a veszélyes hulladékot. Építészeti örökségünkért 14-18 év közötti diákok számára írt ki pályázatot a Környezet- védelmi Minisztérium Kömyezet-építészet-örökség’98 címmel. A cél a lakókörnyezet építészeti és településszerkezeti értékei történeti fejlődésének megismerése, bemutatása, a helyi védelem jelentőségének felismerése és elősegítése érdekében. A pályázaton egyéni és csoportos munkákkal lehet részt venni, három kategóriában: az építészeti értékek megismeréséhez kötődő személyes élmény leírása, ábrázolása, a lakókörnyezet építészeti és településszerkezeti értékeit bemutató dolgozat készítése, illetve építészeti értékekről készülő helyi gyűjtemény összeállítása, fejlesztése, erről dokumentáció készítése. A jeligés pályázatok beadásának határideje 1998. október 15., s a minisztérium Személyügyi és Oktatási Főosztályának kell címezni (Budapest, Fő u. 44—50. 1011.) Bővebb felvilágosítást a 213-1912-es telefonszámon Kovács Ervinné ad, az Országos Műemlékvédelmi Hivatalban. örtilostól Szentborbásig Remélhető, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park somogyi szakaszát bemutató friss kiadványt követően megjelenik az ismertető a nemzeti park baranyai, illetve a Dunát kísérő gemenci területéről is. A cél egyértelmű: az idegenforgalmi szempontból is értékes tájegységet a turisták, természetkedvelők érdeklődésébe ajánlani azzal, hogy egyúttal avatott szakember tollából felhívni a figyelmet ritka növény- és állattani értékeire. Dun»-Dráva Nemzeti Farit Somogyi szakasz XtatlWtr G*W*M*»e JMft Mt*u* Fokozottan védett növényeink A Szársomlyó féltett árvája Felfedezésének érdekessége, hogy 1867-ben egy Janka nevű - botanikus érdeklődésű - császári katonatiszt írta le a Villányi-hegységből, a Nagy- harsány feletti Szársomlyóról. Mivel Magyarországon találta, magyar kikericsnek (Colchicum hungaricum) nevezte el. A későbbi kutatások során bebizonyosodott, hogy hazánktól délre többfelé is terem. Nyugat-balkáni elterje- désű növény. Elsősorban Horvátországban, a dalmáciai hegyvidékeken él. Elterjedésének északi határát hazánkban éri el, ahol Janka felfedezése óta máshonnan nem került elő. Mintegy 10-15 cm magas növény. Két tőlevele virágzáskor felfelé áll, majd később ívesen elhajlik. Fehér virágai olykor lilás, vagy rózsaszínes árnyalatúak. Január végétől március közepéig nyílik. Enyhe tél esetén virágzása már decemberben megkezdődik. A meleg, száraz, napsütéses helyeken él, elsősorban sziklás, vagy legalábbis törmelékes talajokon. Mészkősziklagyepekben és pusztafüves lejtőkön találja meg élet- feltételeit. Igen erős mérgező alkaloidot (colchicin) tartalmaz. A magyar kikerics az első hatóságilag védett hazai növényünk, ugyanis már a természetvédelmi törvény kihirdetésének évében (1935) oltalomban részesült. 1944-ben termőhelyét - a Szársomlyó déli oldalát - is védetté nyilvánították. Sajnos az eredetileg levédett terület egy részét a ’60-as évek elején a Természetvédelmi Hivatal átengedte a hegy nyugati oldalán működő kőbányának, s a védett növény leggazdagabb állománya a bányászkodás áldozatává vált. Sok kárt okoznak a gondatlan kirándulók is, akik virágait csokorba szedik, hagymagumóit pedig kiássák. Az átültetést nem tűri, kertekben csak pár évig képes életben maradni. Eszmei értéke: 30 000 forint. Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén
