Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-10 / 218. szám

Baranyai Tükör Dtinántúli Napló 5 1998. augusztus 10., hétfő Kimerült a megyei „céda” A céljellegű decentralizált támogatási keret („céda”) kimerült erre az évre Baranya megyében. A területfejlesztési tanácshoz azonban változatlanul záporoznak az igénybevétel lehetőségét firtató kérdések, kérelmek. BARANYAI KÖRKÉP Kapós menyasszony volt az önkormányzatok előtt a szakma által „cédá”-nak nevezett tá­mogatási forrás. A céljellegű decentralizált támogatáshoz kellett ugyanis a legkevesebb önerőt felmutatni. S bár általá­ban kisebb értékű beruházások megvalósításának segítésére kérték a települések, ez évben összességében így is tetemes pénzért pályáztak. A Baranya Megyei Terület- fejlesztési Tanács (BMTT) rendelkezésére ebben a „kosár­ban” 1998-ban összesen 289 millió forint állt - de ezt meg kellett osztani. Az egyik célcso­portból ugyanis az előre nem lát­ható termé­szeti, vagy más károkból adódó - vis maior - többletkiadásokra is tartalékolni kellett. Ez a forrás 48 millió forintot takart, s eddig a BMTT ebből 41 milliót már szét is osztott. A másik, na­gyobbik rész - 244 millió forint -jutott a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó úgyneve­zett felhalmozási kiadásokra. Ebből a kötelező és önként vál­lalt beruházási és felújítási fel­adatok segítésére lehetett pá­lyázati úton támogatáshoz jutni.- Az elosztható 244 millióra ebben az évben 173 pályázat érkezett a helyi önkormányza­toktól - hallottuk dr. Kovács Katalintól (képünkön), a BMTT titkárától. - Az igényelt összeg összesen 326 millió volt. A tanács tíz pályázatot úgynevezett tartaléklistára tett - ha valaki visszalépne a nyer­tesek közül, s így pénz szaba­dulna fel -, kilencet nem támo­gatott, mert más keretből már kaptak anyagi segítséget. így 154 pályázat nyert pénzt. A „céda” elbírálásakor előnyben voltak a - különösen többszörösen - hátrányos hely­zetű térségek. E szempont alap­ján Baranya négy térségébe - Sásd, Sellye, Siklós és Sziget­vár -jutott 104 településre, il­letve az egy szempontból ked­vezőtlen adottságúnak minősí­tett Komló, Pécsvárad és Mo­hács KSH-körzetének 45 tele­pülésére a támogatások csak­nem 70 százaléka. A viszony­lag nagy kiterjedésű pécsi kör­zetben 36 település nyert, a keret 24,5 százaléka jutott ide. Nehéz lenne felsorolni, mi mindenhez kértek a szegényedő önkormányzatok segítséget.- Érdekes tapasztalatunk volt - folytatja dr. Kovács Ka­talin -, hogy miközben számos esetben érte vád az önkor­mányzatokat azért, mert hagy­ják elsorvadni kulturális, kö­zösségi, szociális létesítmé­nyeiket, a tanácshoz benyújtott pályázatok azt mutatják: amint erre lehetőségük van, azonnal igénylik a segítséget ilyen cé­lokra. E körből került ki egyébként a legtöbb - 33 - nyertes pályá­zat, de alig valamivel maradt el - 24 - az utak, járdák építését, a közlekedés javítását szolgáló beruházás. A BMTT az országban egyedülállóan széles, 20 millió forint keretösszegig lehetőséget biztosított arra, hogy az önkor­mányzatok a szociális föld­programhoz kapcsolódóan is pályázhassanak. így nyílt mód Szágyon, Ózdfalun, Bogád­mindszenten mezőgazdasági gépek beszerzésére. Általános tapasztalatként mondható: a megye településeinek több mint felé­ben tudott a „céda” hozzájá­rulni az ellátás javításához, a fa­lukép rendezéséhez. Sajnos, erre az évre a keret az utolsó fil­lérig kimerült. A BMTT szerint ez a támogatási forma minden­képpen érdemes a további al­kalmazásra, mert bármely köte­lezően ellátandó önkormány­zati feladathoz kapcsolódó be­ruházás megvalósítását segít­heti. Mészáros A. Céljellegű decentralizált támogatás Baranyában Dékánjelöltek a ringben PÉCS, JPTE Bár az egyetem csak egy hét múlva dönt a bölcsészkar megüresedett dékáni poszt­jának betöltésére felhívó pá­lyázatról, a találgatások megkezdődtek. A hírek sze­rint versenybe száll a ko­rábban furcsa körülmények között felmentett dr. Horá- nyi Özséb is. A közel egy hónapja a kultu­rális minisztérium helyettes államititkárává előlépett dr. Visy Zsolt távozása miatt üre­sen maradt a JPTE Bölcsé­szettudományi Karának dé­káni széke. Áz egyetem veze­tése augusztus 17-én dönt majd a pályázati kiírás pontos szövegéről. Amint azt dr. Kóbor Gyula (képünkön), a JPTE főtitkára elmondta, a pályázat várhatóan szeptemberben jelenik meg a Művelődési Közlönyben, ezért október előtt aligha lesz új ve­zetője a karnak. Már most számos lehetséges jelöltről hallani. Az ügyet az teszi kivé­telesen érdekessé, hogy több forrásból is megerősített in­formációink szerint a posztra pályázna a kar két évvel ez­előtt, dr. Barakonyi Károly akkori rektor által felmentett dékánja, dr. Horányi Özséb is. Mint emlékezetes, a meg­lehetősen nagy port kavart ügyben a rektor a JPTE érde­keinek megsértésével és fo­lyamatos „együttműködési képtelenséggel” vádolta a ve­zetőt. Azóta az egyetemen már dr. Tóth József tölti be a rektori posztot, így ha a volt dékán valóban pályázna, nem találná magát szembe egykori ellenfelével. Kérdésünket dr. Horányi Özséb udvariasan elhárította, arra hivatkozva, hogy az nem aktuális. Hozzátette, nehéz helyzetben van, hiszen bármit mond, azt így is és úgy is le­het érteni, ezért nem kíván nyilatkozni. Megjegyezte: „Tessék figyelni az esemé­nyeket. ” Lapunk úgy tudja, bár a volt dékán a karon ugyan nem veszített ko­rábbi népsze­rűségéből, de ha valóban vállalná a megmérette­tést, komoly ellenfelekre akadna. A je­lenleg a kart irányító dékánhelyettes, dr. Kunszt Márta sem cáfolta, hogy megfordult a fejében, pályázik a posztra. A legesé­lyesebb jelöltnek áz egyetemi berkekben azonban azt a Frankné dr. Font Mártát tart­ják, akinek neve már az előző választáskor is szóba került, akkor azonban nem kapta meg a szükséges szavazato­kat. Lendvai D. Hírek Röviden Távfűtővezetéket korszerűsítenek Pécsett a fűtési sze­zonra való készülés jegyében. A Tüzér utcában emiatt 10-én és 11-én útlezárás lesz. (cs) Főutat szélesítenek a magyarszéki vasútállomás közelé­ben. Nagyobb lesz a buszöböl, felújítják a vasút-közúti keresz­teződést is. A járművezetők óvatosan haladjanak az érintett szakaszon! (cs) Átán már csak egy orvvadászt kell tetten érni. A helyi földtulajdonosok 23 fős vadásztársaságának egyik őijárata nemrég két szalántai zugvadászt fülelt le. A fülön csípett sze­mélyek azt állítják, hogy ők csak fácánt akartak fogni, miköz­ben egy őz is megsérült. Az átai társaság bírósághoz fordult jogorvoslatért. (cs) Hosszas lobbizás után Kisvaszar megkapta a volt megyei munkásőrbázist a község határában, amelyet őriztet az önkor­mányzat, hogy megelőzzék a rongálásokat és a tolvajlásokat. Arról még nem döntött a falu vezetése, hogy mivé alakítsák a régi létesítményt. (cs) Hajnali ébresztő. Vasárnap reggel fél 6-kor éles riasztó­hangra ébredtek sokan a pécsi Siklósi út környékén, mivel va­lamelyik környező üzemben életbe lépett a sziréna, és mintegy másfél órán át szólt. A rendőrséget az ügyről nem értesítet­ték. (sz) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 286 cm, apadó, 23,9 fok, Őrtilos 16 cm, apadó, 20,0 fok, Barcs 31 cm, apadó, 22,3 fok, Drávaszabolcs 184 cm, apadó, 22,9 fok. • • Öreg határőrök terepszemléje tárőrök a mai napig maguk közé tartozónak számítanak, valamiféle klubot vagy egyesü­letet kellene, hogy létrehozza­nak, és ezzel is segítsék a mai szában. Igazság szerint ez ne­künk is hitet és további erőt ad, valamint megerősít abban, hogy nyitottnak kell lennünk a külvilág felé. Az öreg határőrök bejárták a laktanya egykori és azóta elké­szült épületeit, majd tájékozta­tót hallgattak meg a határőrség jelenlegi és a schengeni határok várható keletre tolódásával járó újabb feladatokról. Méhes K. Biztos, hogy nem csak „szívatásból” állt az élet abban a lakta­nyában, ahová húsz év után is visszakívánkoznak az egykori sorkötelesek. A pécsi határőrlaktanyában szombati nagy melegben és nyugalomban tizenegy fős cso­port veszi körül Zámbó Péter ezredest. Ők tizenegyen ponto­san húsz évvel azelőtt, 1978. augusztus 8-án szereltek le az Athinay úti laktanyából, és mint mondták, sok szép él­ményre emlékeznek. Steinbach János, az „osztály- találkozó” megszervezője arról beszélt, hogy a szállítószázad­ban húzták le a két évet, de hát akkoriban sokkal nyüzsgőbb élet volt itt, mint manapság. Az akkori társaság 18-22 éves fia- a vasfüggöny felől várta az or- talemberekből állt, akik a hír- szág a támadást... adósokkal és a törzsszázaddal Zámbó Péter természetesen szolgáltak együtt Gerencsér Jó- örül minden efféle kezdemé- zsef laktanyaparancsnok alatt, nyezésnek. Amúgy is dédelget- Az egykori sorkötelesek húsz nek egy olyan tervet, hogy az év után először találkoztak a „öregfiúk”, akiket az aktív ha­-Ezek a spontán szervező­dések valóban azt mutatják - amit mi mindig is tudtunk -, hogy voltak és vannak itt em­beri értékek, és egy laktanya is tudott maradandót adni a fér­fivá érés utolsó, fontos szaka­PÉCS régi tettek helyszínén. Akkori­ban Nemere István (28.) Szomszédom a halál-Ezért voltak olyan gond­terheltek, amikor bejöttek? - kérdeztem. Már nem látszottam „részegnek”.- Az egy másik ügy. Múlani, a biztonsági főnök figyelmez­tette őket, hogy gyanús idege­nek kóvályognak a városban. Állítólag el sem akartak jönni, de az elnök azt mondta: ahol ő az úr, ott nekik sem eshet bajuk. Ezért hát eljöttek.-Nézze, nem is kell, hogy legyen pénze. Mondjuk annak, ott ni - odahívtam az üvegfal­hoz - látja azt a szőkét? Ugye, ő is Mbuni barátja? Mitrovic feje valósággal vi­lágított a sok fekete gyapjas fri­zura között.- Igen, ismerem. Miért kéne bevennünk?- Hogy jó pontot szerezzünk az elnöknél. Örül majd, hogy nincstelen, száműzött barátja rendes munkát kap, és már nem neki kell majd eltartania. Per­sze, nem visszük túlzásba a dolgot, mondjuk, egy évig ő lesz a mulató egyik főnöke, jó fizetéssel. Utána már nem szá­mít, ha kirúgjuk, addigra Mbuni is megfeledkezik róla. Eltöprengett egy kicsit, aztán bólintott.- Rendben van. Ha nem üz­lettárs, hanem alkalmazott, ak­kor menni fog a dolog. De ön mondja el az elnöknek, igaz, Monsieur?-Elmondom, de előbb be­szélni akarok a pasassal. Hátha nem vállalja. Akkor fura lenne az elnök előtt magyarázkodni! Ez meggyőzte. Szó nélkül ki­fordult, és ment Mitrovicért. Az előbb még együtt ültek az el­nöki asztalnál, Mitrovic hát nem fog gyanakodni az Etoile tulajdonosára. Fentről figyeltem. Csak a be­avatott láthatta, miféle mozgá­sok indultak meg a teremben. Amikor Kiringa félrevonta Mit- rovicot és mondott neki vala­mit, rámozdult a szerb két ka­tonatestőre és a civil fickó is. No, meg az én három emberem. Akik közül kettő előbb ért a fo­lyosóhoz és a lépcsőhöz, majd eltűntek alatta, nem láttam, mi történik. A katonák lemaradtak kissé a tömegben. Ebben ludas volt Roland is, aki valami ürüggyel megállította az egyi­ket - azt hiszem, rágyújtást mímelve tüzet kért tőle. Tény, hogy amikor Mitrovic és Ki­ringa elindultak felfelé a lép­csőn, odalent támadt egy kis ka­lamajka. Valaki becsukta az irodák felé vezető ajtót.-Itt van az a francia úr - mondta Kiringa, aki elsőnek jött. Most félreállt. Mitrovic ar­cán ott ült már az alkohol. Nem lehetett túl józan, de annyi azért elhatolt a tudatáig, hogy valaki nagy „businesst” akar vele kötni.-Üdvözlöm! Salut! - nyúj­tottam felé a kezemet, ő gya­nútlanul megfogta. És ettől kezdve már csak másodpercek voltak hátra. A teste elegáns ívet írt le, átfordult a levegő­ben, és igen hangosan zuhant a padlóra. Mire összeszedte volna magát, már rajta voltam. Hasra fordítani, két kezét hátra.- De kérem! Mit csinál? - ugrált körülöttem az Étoile tu­lajdonosa, akár egy nyurga fe­keterigó. Semmit sem értett. Kezdetben talán még arra gya­nakodott, valami újfajta tréfát eszeltem ki, nem lévén egészen józan. Már ott voltak a többiek is. Kinyújtóztatták a két leütött ka­tonát az iroda padlójára, elvet­ték fegyverüket. A civil ügynö­köt Roland intézte el, meg kell hagyni, mesterien csapta fejbe. Szegény csak elnyaklott. Félre­vontam Heinzet.- Csinálj valamit ezzel a báj­gúnárral is. De majd csak utána! - odaléptem Kiringa elé.- Van kulcsa a hátsó kijárathoz, ugye?- Tessék? Semmit sem értek!- nyögte, és tényleg nem fogta fel, miről van szó. Előkaptam a zsákmányolt pisztolyt, és az orra alá nyomtam.- Vezesse a fiúkat a hátsó aj­tón ki az épületből! Érthető?-1. . . igen. Oui. . . Monsi­eur - nyögte, és magába ros- kadt. Akkor kezdte sejteni, semmi sem lesz a nagy üzlet­ből. Hogy mindez csak csak „tréfa” volt, nincs benne egy csöppnyi igazság sem. Nem sajnáltam. Ha tényleg olyan alak, amilyennek Lirra lefes­tette, úgyis átvert volna engem. Ahogyan mindenkit. Ilyenekre nem pazarlóm a „millióimat”! Elmentek. Roland vezette Kiringát, keze sokat sejtetően lapult zakója zsebében. Mióta ki-kimentek éjfél után a parko­lóba, lassan behoztak néhány fegyvert. Roger még a mar­komba nyomott egy gránátot is.- Háthajó lesz valamire ... Bezártam az irodát, és eldob­tam a kulcsot. Amikor a kis menet eltűnt - két emberem vitte Mitrovicot a vállán - las­san lementem, és megkerestem Dinót. A táncparkett szélén állt úgy, hogy egy pillanatra se té­vessze szem elől Petrovicot. Megálltam mellette. (Folytatjuk) t » * I

Next

/
Thumbnails
Contents