Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-08 / 216. szám
1998. augusztus 8., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 11 Ejféli csókpénzjárás a Tettyén Valamikor régen élő szokás volt a kálomista Zengővárkonyban a lakodalom előtt egy héttel tartott menyasz- szony-búcsúztató, rozmaringkötő néven. Ilyenkor a lányos háznál a férjhez menendő leány és barátnői készítették el a hűséget jelképező rozmaringszálakból a násznépnek szánt csokrokat. Mára már a falu is csak félig református, és a rozmaringkötő szokását is csak a Zengővárkonyi Hagyomány- őrző Népi Együttes keltette új életre, s mutatja be most első alkalommal a Pécs-Tettyei Művészeti Fesztiválon. A Várkonyi szőttes című gálaműsor részleteiről a 25 éves együttes alapító tagját, vezetőjét, Töttös Sándort kérdeztük.- Több szokást elevenítünk fel a műsorban, így lesz például baranyai népdalokra készült csárdáscsokor, katonabúcsúztató, páros tánc, és részleteket adunk a Parasztlakodalmas című műsorunkból. Különlegesség lehet az éjféli csókpénzjárás is. Régen az új menyecske, már kontypántlikával a fején körbejárta a lakodalmon a legény- és leánypajtásait, akik pénzt adtak neki, a keresztszülők pedig az ajándékokat, a kelengyét hordták össze. Egy-egy gyereknek sokszor húsz-huszonöt keresztanyja is volt. A Várkonyi szőttesben három generáció táncosai lépnek fel, ötévestől a hetvenévesekig, közel százan. Ez is bizonyítja, hogy az 1932-ben létrejött, s az 1972-ben újraalakult egykori Gyöngyösbokréta ma is életképes, s a színvonallal sincsenek gondok: a csapat idén Kiváló Együttes minősítést kapott. Vezetőjük elmondta, nemcsak a táncokat, dalokat gyűjtik, hanem a népviseletet is. A népi mesterségekben ő maga is elöl jár, a szövést még édesanyjától tanulta, de a szövőszék sokáig egy sarokban porosodott. Töttös Sándor azonban gondolt egyet, és lehozta a padlásról az örökséget. 1982-ben lett népi iparművész, 172 mintáját zsűrizték. Néhány évvel később megkapta a Népművészet Mestere címet. Ruháit a táncosok is viselik. Az együttes a tíztagú rezesbandával augusztus 9-én este 7 órakor lép fel a tettyei romoknál, s a másfél órás est végén a közönség is együtt táncolhat a várkonyiakkal. Idén ezzel a műsorral zárul a Pannon Nyár ’98 rendezvénysorozat. Hodnik I. Gy. Töttös Sándor a szövést még édesanyjától tanulta fotó: laufer l. Magyarul magyarán A címek humora Minden beszédműnek, akár elhangzó, akár írott szövegként valósul meg, címet szoktunk adni. A szövegtan részletesen foglalkozik a címadás tudnivalóival, követelményeivel. A találó cím ugyanis a globális kohézió (a szövegösszefüggés) megteremtésének nélkülözhetetlen eszköze. A cím leggyakrabban a beszédmű tárgyát, illetve témáját jelöli meg, azaz címkeként áll a beszédmű élén: A kőszívű ember fiai; Különös házasság; A mai magyar nyelv. Napjaink mindent elárasztó könyvtermésének és főként sajtótermékeinek özönében a szerzők mindent elkövetnek, hogy műveik mennél kelendőbbek legyenek, viszonylag mégis kevesen gondolnak arra, hogy az egyik leghatásosabb eszköz a találó cím, amelyet gúnyosan, a túlzásokat elmarasztalva, blikkfangosnak is szoktak nevezni. A német eredetű elnevezés olyan címet jelöl, amelyen megakad a néző, az olvasó tekintete. Az ilyen szándékú címadás leggyakoribb formája a címben összekapcsolt szavak vagy nevek azonos-, illetve hasonló- alakúságán alapuló szójáték. A múltból általánosan ismert a: Hazudnak rendületlenül - amelyben a Szózat első szavának egyetlen betűcseréje a humor forrása. Ehhez hasonló Móra Ferenc karcolaténak a címe: Hun sírok, hun nem sírok. Tréfás utalás az ásatásokat vezető múzeumigazgató bizonytalansága arra vonatkozóan, hogy Attila hunjainak a nyugvóhelyét találta-e meg. A hun szavunk ugyanis nemcsak a világhódító nép neve, hanem a hol? kérdő szerepű határozószó nyelvjárási alakja is. Szörényi Levente új rockoperájáról, az Attiláról így írt valaki: Hun a magyar? - A cikk írója a hun népnek a magyarral való rokonságát kérdőjelezi meg. Figyelmen kívül hagyva a hun-magyar mondakör tanúbizonyságát. Gyakran az írás főszereplőjének a neve rejtőzik a címben. A japán politikaválságról számol be a Mijazavar? c. cikk szerzője. A Mi a zavar? élőbeszédben elhangzó fonetikus változatába burkolt Mi- jazava kormányfő nevét. Hasonló névrejtő tréfa a Lopez cím is, Lopez de Arriortua sztármenedzserre célozva, aki a General Motorstól a Volkswagenhez pártolt át. A közelmúltban sokszor hallottam ezt a spanyol neveken alapuló szójátékot is: Lop ez, Lop az, és mégis mindenki Frankó. Irodalmi műveltséget, tájékozottságot feltételeznek az olyan címek, amelyek irodalmi alkotások címének változatlan vagy nem túlságosan nagy módosításán alapulnak. Az előbbire találó példa a Szigeti veszedelem, amely a Hajógyári szigeten megrendezett ifjúsági találkozóról adott hírt. Emlékezetes, hogy a rendezvény a közelben lakó polgárok felháborodását váltotta ki. Az Iskola a léthatáron az Ottlik-regény (Iskola a határon) címének adaptálása az iskolák válságos gazdasági helyzetére. A nagy zabrálás pedig A nagy zabálás c. mozifilm címének módosított változata, amelyben a szövetkezeti törvényről olvashattunk. Rónai Béla Fogoly és szabad egyszerre A hétköznapi értelemben vett idő nemigen zavarja, a térnek és az anyagnak azonban minden titka érdekli a fiatal, 33 éves pécsi szobrászművészt, Kuti Lászlót. Pedig, ahogyan mondja, igazából soha az életben nem tudta pontosan, mi is akar lenni, s bár már szülővárosában, Mohácson felfedezték rajzkészségét az általános iskolában, gimnáziumba mégsem művészeti iskolába, hanem a ferencesekhez járt Esztergomban. Agromémök, kémikus és biológus nem lett belőle, de a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen azonnal felvették rajz szakra, s később az akkor induló Képzőművészeti Mester- iskola első hallgatói közé is bekerült. 1991-től szerepel különféle kiállításokon és szimpóziumokon. Szobrai láthatók Székesfehérváron, Pécsett, Ausztriában, többet pedig német gyűjtők szereztek meg maguknak. Ő lehet az egyetlen az országban, akinek diplomamunkáját diszkóbaleset érte, Kóré című szobrát Balatonbogláron érte utol az enyészet. De nézni azért van mit az alkotásai közül. A „Tornádót” például, ahol a csavarás, a hullám izgatta, ahogyan egy mozdulat elindul a kőben. Egészen ősi világ emlékeit hívják elő az „Idegen templom” sorozat darabjai, megalitikus korok kőtemplomait, a piramisokat, keresztelőkápolnákat, miközben a mágikus hármas számmal játszva hol összeforrnak, hol szétválnak a szoboralkotó elemek. Később a térből a szoborral kihasított külső és belső tér problémaköre foglalkoztatta, jöttek a simább, kerekítettebb vonalak, vagy éppen a hullám- együttrezgést idéző, érdekes plasztikus kísérletek, s az egyre tisztuló, egyszerűsödő formákból kibontakozó kecses női torzók. A játék, ha jó, az alkotó embert mindig inspirálja. így volt ez Kuti László esetében is, amikor nemrég az Első Magyar Ételszobrász Szimpóziumon beállt a sajtból, káposztából, paprikából és más finomságokból alkalmi műveket létrehozók sorába. Az igazi új ötlet azonban a Szo-bor kiállítás kapcsán született meg. A mozgatható szobrok ideája persze nem volt alap nélküli: a mobilitás már korábban is érdekelte, annak a feladatnak a megoldása, hogy a szobrot a tömege „röpítse”, de ne legyen lerögzítve. Irányzatokról, hovatartozásról, stílusokról nemigen beszélünk. O ugyanis semmiféle kategóriában nem hisz, s a pécsi Művészeti Szakközépiskolában is azt tanítja diákjainak, hogy ne hagyják magukat merev korlátok közé szorítani. Ő egyébként, ahogyan mondja, egyszerre fogoly és szabad is, amikor dolgozik. El lehet csábítani a kő mellől, de az agyának egy része továbbra is a munkán jár. Olyféleképpen talán, ahogyan a Szo-bor kiállításra készült, egymáson gördülő kövekből formált borkiöntő esetében, melynek teremtése egy kő rugdo- sásával indult. Kuti László úgy mesélte: „Néztem a követ, rugdostam. Mozgott. Gondoltam: mozog ez még többet is!” És így történt. H. I. Gy. Gondolatai állandóan munkája körül forognak Sztárpletykák Furcsa házasság. Neil Simon, a Furcsa pár című világsikerű színdarab szerzője a valóságban is furcsa kapcsolatban él. Jelenlegi feleségétől, Dianne Lander-Simon- tól immáron harmadszor válik. A most 71 éves író először 1987-ben vette el Dian- ne-t, a következő évben elváltak. Másodszor 1990-ben vezette oltár elé, ez a frigy kétszer annyi ideig tartott. A harmadik házasságkötésre néhány héttel később került sor. A féijnek most ismét betelt a pohár: egy konyhaszekrényre letett cédulán tudatta az asszonnyal, hogy ismét válni akar. Közelgő tragédia. Mia Farrow családjára az AIDS vetít halálos árnyékot. Nemcsak fogadott lánya, a vietnami származású Lark Previn HIV-pozitív, hanem Lark két kislánya, a 3 éves Sara és a másfél éves Christine is megfertőződött. Lark néhány évvel ezelőtt tetováltatta magát, és egy nem kellő tisztaságú tű okozta a fertőzést. Betegségéről nem tudván ment férjhez és adott életet a két kicsinek, így valószínűleg a férjének, Christopher McKinzie- nek is átadta a halálos kórt. Télapu az elvonón. Tim Allen, akit Magyarországon leginkább a Télapu című filmből ismer a közönség, válságos időszakot él át. Alkohol- és kábítószer-függősége olyan mérvű lett, hogy elvonóra kötelezték. Az utóbbi időkben már napi egy üveg whisky volt az adagja, ezért felesége megfenyegette, hogy elválik. Az univerzum története Pantomim, cirkuszi produkció, maszkos játék és sokféle különleges mozgáselem ötvözetéből jött létre az a kifejezetten attrakció hatású előadás, mely- lyel a New York-i Bond Street Theatre társulata járja a világot. A nyári amerikai bemutató után az első európai premierre a Pannon Nyár keretében kerül sor, augusztus 4-én 21 órakor a tettyei romoknál. Bornemissza Géza fesztiváligazgató elmondta, hogy az együttest működtető stábban magyar származású résztvevő is van, s ez a kapcsolódás is segített abban, hogy a társulat Magyarországra látogasson. A „Cosmic jazz” című, élő zenére játszódó történet csipkelődő, humoros hangvétellel, a jellegzetesen mai amerikai táncnyelven szól a közönséghez. „Az Univerzum rövid története” alcím is sokat elárul, az előadásban ugyanis az emberiség históriája elevenedik meg a mitológia segítségével. A Bond Street Theatre nem hasonlít az európai táncszínházakhoz, ők is inkább mozgás- színháznak nevezik magukat. A nyolc színész egyben zenész is, de ha kell, gólyalábakon játszanak, vagy a görög és a kínai hagyományokra emlékeztetve maszkokkal fejezik ki mondanivalójukat. A bemutató után 5-én is fellépnek, az esőnap 6-án lesz. A Pécs-Tettyei Művészeti Fesztiválon ma este 9-kor még megtekinthető a Stop! Állj, a szerelem nevében! című show- musical. A fesztivált augusztus 9-én a Várkonyi szőttes című műsor záija. H. I. Gy. A maszkoknak is fontos szerep jut a darabban fotó:Wébert. Hírcsatorna Találkozó Máriakéménden. Máriakéménd-találkozót rendeznek augusztus 16-án, amely 10 órakor szentmisével veszi kezdetét. 11 órakor térzene lesz a művelődési ház udvarán, amit köszöntő követ. 16 órától a Babarci Néptáncegyüttes, a Szederkényi Vegyeskórus és a Szivárvány együttes ad műsort. Táncőrület Orfűn. Augusztus 9-én Orfűn a pécsi Ifjúsági Ház Forma 1 Tánccsoportja rendez tábort Rovó Attila táncpedagógus vezetésével, amelyen a vendéglátók mellett olasz, horvát és jugoszláv fiatalok vesznek részt. A tábor 15-én szombaton 19 órakor Pécsett a Széchenyi téren gálaműsorral zátja kapuit. Hagyományteremtés Kővágószőlősön. Hagyományteremtő szándékkal szerveztek művészeti alkotótábort Kővágószőlősön augusztus 3-a és 8-a között. Az önkormányzat a Medgyesi Ferenc művészeti csoport tizenöt tagját látta vendégül, akik megörökítették a falu és a környező táj szépségeit. Az itt készült rajzokból, festményekből a művelődési házban augusztus 20-án kiállítás nyílik. (ly) Pécsváradl zenei tábor. Augusztus 3. és 7. között gyermek és ifjúsági fúvószenekari tábor színhelye volt a helyi művelődési központ. A Wagner József karnagy vezette együttlét célja új műsor összepróbálása volt, amelyet Boglárlellén mutattak be. (ahl) t
