Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-08 / 216. szám

1998. augusztus 8., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 11 Ejféli csókpénzjárás a Tettyén Valamikor régen élő szokás volt a ká­lomista Zengővárkonyban a lakoda­lom előtt egy héttel tartott menyasz- szony-búcsúztató, rozmaringkötő né­ven. Ilyenkor a lányos háznál a férj­hez menendő leány és barátnői készí­tették el a hűséget jelképező rozma­ringszálakból a násznépnek szánt csokrokat. Mára már a falu is csak félig refor­mátus, és a rozmaringkötő szokását is csak a Zengővárkonyi Hagyomány- őrző Népi Együttes keltette új életre, s mutatja be most első alkalommal a Pécs-Tettyei Művészeti Fesztiválon. A Várkonyi szőttes című gálaműsor részleteiről a 25 éves együttes alapító tagját, vezetőjét, Töttös Sándort kér­deztük.- Több szokást elevenítünk fel a műsorban, így lesz például baranyai népdalokra készült csárdáscsokor, katonabúcsúztató, páros tánc, és részleteket adunk a Parasztlakodal­mas című műsorunkból. Különle­gesség lehet az éjféli csókpénzjárás is. Régen az új menyecske, már kontypántlikával a fején körbejárta a lakodalmon a legény- és leánypajtá­sait, akik pénzt adtak neki, a ke­resztszülők pedig az ajándékokat, a kelengyét hordták össze. Egy-egy gyereknek sokszor húsz-huszonöt keresztanyja is volt. A Várkonyi szőttesben három ge­neráció táncosai lépnek fel, ötéves­től a hetvenévesekig, közel százan. Ez is bizonyítja, hogy az 1932-ben létrejött, s az 1972-ben újraalakult egykori Gyöngyösbokréta ma is életképes, s a színvonallal sincsenek gondok: a csapat idén Kiváló Együt­tes minősítést kapott. Vezetőjük el­mondta, nemcsak a táncokat, dalo­kat gyűjtik, hanem a népviseletet is. A népi mesterségekben ő maga is elöl jár, a szövést még édesanyjától tanulta, de a szövőszék sokáig egy sarokban porosodott. Töttös Sándor azonban gondolt egyet, és lehozta a padlásról az örökséget. 1982-ben lett népi iparművész, 172 mintáját zsűrizték. Néhány évvel később megkapta a Népművészet Mestere címet. Ruháit a táncosok is viselik. Az együttes a tíztagú rezesbandá­val augusztus 9-én este 7 órakor lép fel a tettyei romoknál, s a másfél órás est végén a közönség is együtt táncolhat a várkonyiakkal. Idén ez­zel a műsorral zárul a Pannon Nyár ’98 rendezvénysorozat. Hodnik I. Gy. Töttös Sándor a szövést még édesanyjától tanulta fotó: laufer l. Magyarul magyarán A címek humora Minden beszédműnek, akár el­hangzó, akár írott szövegként valósul meg, címet szoktunk adni. A szövegtan részletesen foglalkozik a címadás tudniva­lóival, követelményeivel. A ta­láló cím ugyanis a globális ko­hézió (a szövegösszefüggés) megteremtésének nélkülözhe­tetlen eszköze. A cím leggyak­rabban a beszédmű tárgyát, il­letve témáját jelöli meg, azaz címkeként áll a beszédmű élén: A kőszívű ember fiai; Különös házasság; A mai magyar nyelv. Napjaink mindent elárasztó könyvtermésének és főként saj­tótermékeinek özönében a szerzők mindent elkövetnek, hogy műveik mennél kelen­dőbbek legyenek, viszonylag mégis kevesen gondolnak arra, hogy az egyik leghatásosabb eszköz a találó cím, amelyet gúnyosan, a túlzásokat elma­rasztalva, blikkfangosnak is szoktak nevezni. A német ere­detű elnevezés olyan címet je­löl, amelyen megakad a néző, az olvasó tekintete. Az ilyen szándékú címadás leggyakoribb formája a címben összekapcsolt szavak vagy ne­vek azonos-, illetve hasonló- alakúságán alapuló szójáték. A múltból általánosan ismert a: Hazudnak rendületlenül - amelyben a Szózat első sza­vának egyetlen betűcseréje a humor forrása. Ehhez hasonló Móra Ferenc karcolaténak a címe: Hun sírok, hun nem sí­rok. Tréfás utalás az ásatáso­kat vezető múzeumigazgató bizonytalansága arra vonat­kozóan, hogy Attila hunjainak a nyugvóhelyét találta-e meg. A hun szavunk ugyanis nem­csak a világhódító nép neve, hanem a hol? kérdő szerepű határozószó nyelvjárási alakja is. Szörényi Levente új rock­operájáról, az Attiláról így írt valaki: Hun a magyar? - A cikk írója a hun népnek a ma­gyarral való rokonságát kér­dőjelezi meg. Figyelmen kí­vül hagyva a hun-magyar mondakör tanúbizonyságát. Gyakran az írás főszereplő­jének a neve rejtőzik a cím­ben. A japán politikaválságról számol be a Mijazavar? c. cikk szerzője. A Mi a zavar? élőbeszédben elhangzó fone­tikus változatába burkolt Mi- jazava kormányfő nevét. Ha­sonló névrejtő tréfa a Lopez cím is, Lopez de Arriortua sztármenedzserre célozva, aki a General Motorstól a Volks­wagenhez pártolt át. A kö­zelmúltban sokszor hallottam ezt a spanyol neveken alapuló szójátékot is: Lop ez, Lop az, és mégis mindenki Frankó. Irodalmi műveltséget, tájé­kozottságot feltételeznek az olyan címek, amelyek irodalmi alkotások címének változatlan vagy nem túlságosan nagy mó­dosításán alapulnak. Az előb­bire találó példa a Szigeti ve­szedelem, amely a Hajógyári szigeten megrendezett ifjúsági találkozóról adott hírt. Emlé­kezetes, hogy a rendezvény a közelben lakó polgárok felhá­borodását váltotta ki. Az Iskola a léthatáron az Ottlik-regény (Iskola a határon) címének adaptálása az iskolák válsá­gos gazdasági helyzetére. A nagy zabrálás pedig A nagy zabálás c. mozifilm címének módosított változata, amely­ben a szövetkezeti törvényről olvashattunk. Rónai Béla Fogoly és szabad egyszerre A hétköznapi értelemben vett idő nemigen zavarja, a térnek és az anyagnak azonban min­den titka érdekli a fiatal, 33 éves pécsi szobrászművészt, Kuti Lászlót. Pedig, ahogyan mondja, igazá­ból soha az életben nem tudta pontosan, mi is akar lenni, s bár már szülő­városában, Mo­hácson felfedez­ték rajzkészsé­gét az általános iskolában, gim­náziumba még­sem művészeti iskolába, hanem a ferencesekhez járt Esztergom­ban. Agromémök, kémikus és bio­lógus nem lett belőle, de a pé­csi Janus Pan­nonius Tudo­mányegyete­men azonnal felvették rajz szakra, s később az akkor in­duló Képzőművészeti Mester- iskola első hallgatói közé is be­került. 1991-től szerepel külön­féle kiállításokon és szimpózi­umokon. Szobrai láthatók Szé­kesfehérváron, Pécsett, Auszt­riában, többet pedig német gyűjtők szereztek meg maguk­nak. Ő lehet az egyetlen az or­szágban, akinek diplomamun­káját diszkóbaleset érte, Kóré című szobrát Balatonbogláron érte utol az enyészet. De nézni azért van mit az al­kotásai közül. A „Tornádót” például, ahol a csavarás, a hul­lám izgatta, ahogyan egy moz­dulat elindul a kőben. Egészen ősi világ emlékeit hívják elő az „Idegen templom” sorozat da­rabjai, megalitikus korok kő­templomait, a piramisokat, ke­resztelőkápolnákat, miközben a mágikus hármas számmal játszva hol összeforrnak, hol szétválnak a szoboralkotó ele­mek. Később a térből a szoborral kihasított külső és belső tér problémaköre foglalkoztatta, jöttek a simább, kerekítettebb vonalak, vagy éppen a hullám- együttrezgést idéző, érdekes plasztikus kísérletek, s az egyre tisztuló, egyszerűsödő formák­ból kibontakozó kecses női tor­zók. A játék, ha jó, az alkotó em­bert mindig inspirálja. így volt ez Kuti László esetében is, amikor nemrég az Első Magyar Ételszobrász Szimpóziumon beállt a sajtból, káposztából, paprikából és más finomságok­ból alkalmi műveket létrehozók sorába. Az igazi új ötlet azon­ban a Szo-bor kiállítás kap­csán született meg. A moz­gatható szobrok ideája persze nem volt alap nélküli: a mobi­litás már koráb­ban is érdekelte, annak a fel­adatnak a meg­oldása, hogy a szobrot a tö­mege „röpítse”, de ne legyen le­rögzítve. Irány­zatokról, hova­tartozásról, stí­lusokról nem­igen beszélünk. O ugyanis semmiféle ka­tegóriában nem hisz, s a pécsi Művészeti Szakközépiskolában is azt tanítja diákjainak, hogy ne hagyják ma­gukat merev korlátok közé szorí­tani. Ő egyébként, ahogyan mondja, egyszerre fogoly és sza­bad is, amikor dolgozik. El lehet csábítani a kő mellől, de az agyá­nak egy része továbbra is a mun­kán jár. Olyféleképpen talán, ahogyan a Szo-bor kiállításra ké­szült, egymáson gördülő kövek­ből formált borkiöntő esetében, melynek teremtése egy kő rugdo- sásával indult. Kuti László úgy mesélte: „Néztem a követ, rug­dostam. Mozgott. Gondoltam: mozog ez még többet is!” És így történt. H. I. Gy. Gondolatai állandóan munkája körül forognak Sztárpletykák Furcsa házasság. Neil Simon, a Furcsa pár című vi­lágsikerű színdarab szerzője a valóságban is furcsa kap­csolatban él. Jelenlegi felesé­gétől, Dianne Lander-Simon- tól immáron harmadszor vá­lik. A most 71 éves író elő­ször 1987-ben vette el Dian- ne-t, a következő évben elvál­tak. Másodszor 1990-ben ve­zette oltár elé, ez a frigy két­szer annyi ideig tartott. A harmadik házasságkötésre néhány héttel később került sor. A féijnek most ismét be­telt a pohár: egy konyhaszek­rényre letett cédulán tudatta az asszonnyal, hogy ismét válni akar. Közelgő tragédia. Mia Farrow családjára az AIDS vetít halálos árnyékot. Nem­csak fogadott lánya, a viet­nami származású Lark Previn HIV-pozitív, hanem Lark két kislánya, a 3 éves Sara és a másfél éves Christine is meg­fertőződött. Lark néhány év­vel ezelőtt tetováltatta magát, és egy nem kellő tisztaságú tű okozta a fertőzést. Betegsé­géről nem tudván ment férj­hez és adott életet a két kicsi­nek, így valószínűleg a férjé­nek, Christopher McKinzie- nek is átadta a halálos kórt. Télapu az elvonón. Tim Allen, akit Magyarországon leginkább a Télapu című filmből ismer a közönség, válságos időszakot él át. Al­kohol- és kábítószer-függő­sége olyan mérvű lett, hogy elvonóra kötelezték. Az utóbbi időkben már napi egy üveg whisky volt az adagja, ezért felesége megfenyegette, hogy elválik. Az univerzum története Pantomim, cirkuszi produkció, maszkos játék és sokféle külön­leges mozgáselem ötvözetéből jött létre az a kifejezetten attrakció hatású előadás, mely- lyel a New York-i Bond Street Theatre társulata járja a világot. A nyári amerikai bemutató után az első európai premierre a Pannon Nyár keretében kerül sor, augusztus 4-én 21 órakor a tettyei romoknál. Bornemissza Géza fesztivál­igazgató elmondta, hogy az együttest működtető stábban magyar származású résztvevő is van, s ez a kapcsolódás is se­gített abban, hogy a társulat Magyarországra látogasson. A „Cosmic jazz” című, élő zenére játszódó történet csipke­lődő, humoros hangvétellel, a jellegzetesen mai amerikai táncnyelven szól a közönség­hez. „Az Univerzum rövid tör­ténete” alcím is sokat elárul, az előadásban ugyanis az emberi­ség históriája elevenedik meg a mitológia segítségével. A Bond Street Theatre nem hasonlít az európai táncszínhá­zakhoz, ők is inkább mozgás- színháznak nevezik magukat. A nyolc színész egyben zenész is, de ha kell, gólyalábakon játsza­nak, vagy a görög és a kínai ha­gyományokra emlékeztetve maszkokkal fejezik ki monda­nivalójukat. A bemutató után 5-én is fel­lépnek, az esőnap 6-án lesz. A Pécs-Tettyei Művészeti Fesztiválon ma este 9-kor még megtekinthető a Stop! Állj, a szerelem nevében! című show- musical. A fesztivált augusztus 9-én a Várkonyi szőttes című műsor záija. H. I. Gy. A maszkoknak is fontos szerep jut a darabban fotó:Wébert. Hírcsatorna Találkozó Máriakéménden. Máriakéménd-találkozót ren­deznek augusztus 16-án, amely 10 órakor szentmisével veszi kezdetét. 11 órakor térzene lesz a művelődési ház udvarán, amit köszöntő követ. 16 órától a Babarci Néptáncegyüttes, a Szeder­kényi Vegyeskórus és a Szivárvány együttes ad műsort. Táncőrület Orfűn. Augusztus 9-én Orfűn a pécsi Ifjúsági Ház Forma 1 Tánccsoportja rendez tábort Rovó Attila táncpedagógus vezetésével, amelyen a vendéglátók mellett olasz, horvát és jugo­szláv fiatalok vesznek részt. A tábor 15-én szombaton 19 órakor Pécsett a Széchenyi téren gálaműsorral zátja kapuit. Hagyományteremtés Kővágószőlősön. Hagyományteremtő szándékkal szerveztek művészeti alkotótábort Kővágószőlősön augusztus 3-a és 8-a között. Az önkormányzat a Medgyesi Fe­renc művészeti csoport tizenöt tagját látta vendégül, akik meg­örökítették a falu és a környező táj szépségeit. Az itt készült rajzokból, festményekből a művelődési házban augusztus 20-án kiállítás nyílik. (ly) Pécsváradl zenei tábor. Augusztus 3. és 7. között gyermek és ifjúsági fúvószenekari tábor színhelye volt a helyi művelődési központ. A Wagner József karnagy vezette együttlét célja új mű­sor összepróbálása volt, amelyet Boglárlellén mutattak be. (ahl) t

Next

/
Thumbnails
Contents