Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-06 / 183. szám

10 DUnántúli Napló Határtalan Régió 1998. július 6., hétfő Közös régióban A baranyai, Dráva és Duna menti területek, határoktól függetlenül egyetlen régiót alkotnak. Ez a lakosság kapcsolataiban ugyanúgy je­len van, mint a közelmúlt­ban aláírt regionális megál­lapodásokban. Új melléklet­oldalunkon olvasóink ha­vonta értesülhetnek a szom­szédos horvátországi me­gye, Eszék-Baranya legfon­tosabb történéseiről, azokról az eseményekről, amelyek a régió határon inneni polgá­rait is érdekelhetik. Hírcsatorna Duna menti országok konferenciája. A Duna és vonzáskörzete komoly fej­lesztési lehetőségek előtt áll, hangzott el a Duna menti országok 19. konferenciá­ján, amelyen 22 ország kö­zel háromszáz vízügyi szak­értője vett részt. Az eszéki tanácskozáson úgy vélték, célszerű volna megálla­podni a vízgazdálkodás ösz- szehangolásáról, valamint a gazdasági és környezetvé­delmi együttműködésről. Lassan halad az akna­mentesítés. Eszék-Bara­nya, illetve Vukovár-Sze- rémség megye „fertőzött” leginkább a háború során te­lepített aknákkal. Az aknásí- tott országrész teljes semle­gesítéséhez mintegy 2,5 mil­liárd dollár szükséges, és legalább 15 évig fog tartani. A tervek szerint még ebben az évben elkezdődik a bara­nyai határszakasz aknamen­tesítése. Gondok a szlavóniai bú­zamezőkön. Nem nyug­szanak a kedélyek a horvát­országi búzatermelők köré­ben. Sokan nem tudják hová elhelyezni a termést, mert a silókban még a tavalyit tárol­ják. Lehet, hogy erre nem is lesz szükség, ugyanis nincs megállapodás a búza védő­áráról. Több szervezet arra szólította fel a földművese­ket, hogy inkább égessék föl a termést. A kormány 1,10 kunás (mintegy 36 Ft) védő­árat állapított meg kilo­grammonként, míg az érdek- védelmi szervezetek 1,30 kunát (43 Ft) várnának el. A város nem felejt, de előre tekint 1196 óta az ostromlók már többször kísérelték meg porig rom­bolni, de a lakosság mindig kitartott - valahányszor megtá­madták, védelmezte és újjáépítette városát. szükség lenne rá, a lakosság úgy érzi, a csapot nem engedték meg teljesen, ráadásul néha el- elzáiják — vélekedik Igor, al­kalmi házigazdám. Az élet persze megy tovább, ESZEK Vonattal érkezve a városba rög­tön szembetűnnek a polgárhá­borús ágyúzások okozta károk. Nincs olyan tömbház a vasút mellett, amelyet ne ért volna talá­lat, a gránátrepe- szek ementáli­ként lyuggatták ki a panelek fa­lait, néhol egy- egy szobát teljes egészében kisza­kítva az épület­ből. A helyreállí­tás már a háború befejeztével megkezdődött, de annyi pénz nem jutott erre a vidékre, ameny- nyiből néhány év alatt minden régi pompájában ragyoghat.- Amíg a szerbek lőtték a vá­rost, mindenhonnan érkeztek az ígéretek a különböző segélyek­ről, a külföldi újjáépítési támo­gatásról. Most, amikor tényleg A vár helyreállítása még várat magára FOTÓ: glas slavonije a független horvát állam polgá­rai a mindenütt észlelhető drá­gaság mellett is szívesen múlat­ják az időt a járdákra kitelepült kávéházakban. Szabad asztalt alig találni, főképpen nem a vb- meccsek alatt, amikor is min­Eszékről, a számok nyelvén Eszék-Baranya megye székhelye Pécstől mintegy száz kilomé­terre délre helyezkedik el. Az utóbbi évtizedekben a lakosság száma erőteljesen emelkedett, mára a peremkerületekkel együtt megközelíti a 150 ezret. Ha a statisztikai mutatókat nézzük, azok azt mutatják, hogy Eszéken 370 utcát, 15 teret és 17 parkot barangolhatunk be, vagy ha kedvünk tartja, villamosra is száll­hatunk. A szórakozni vágyók felkereshetik a három színház vagy a két mozi valamelyikét (a filmek nagyrészt feliratosak). Ha meg szeretnénk szállni, öt hotel áll rendelkezésünkre, vagy a több kisebb panzió valamelyike. den szem a kihelyezett képer­nyőkre mered. Nincs ilyen tömeg viszont az eszéki áruházakban. A polco­kon szinte ugyanazok az áru­cikkek lelhetők fel, mint Pé­csett vagy bármely más bara­nyai helységben, mégis szinte több az eladó a vásárlónál.- Aki csak teheti, Magyaror­szágon vásárol be. Hazai üzletbe csak akkor me­gyünk, ha valami kifogyott. Na­gyon drága min­den, főleg az élelmiszer. Talán csak a technikai cikkeket érde­mes Horvátor­szágban vásá­rolni, az egy ki­csivel olcsóbb. Újságírókkal ülünk le egy ka- vana teraszán. Ilyenkor mi más is kerül szóba, mint a politika. A megye vezetésében a kor­mánypárt HDZ kapott nagyobb szerepet, míg a város vezetése, így a polgármester is, ellenzéki beállítottságú.- így aztán nehéz érvényesí­teni a megye érdekeit, hiszen elsősorban egymásnak akarnak keresztbe tenni és csak másod­sorban jön a lakosság életkö­rülményeinek jobbítása - gon­dolják a hírlapírók. Javítani pedig van mit. A horvát Duna mente került visz- sza legkésőbb a Horvát Köztár­saság közigazgatásába, ide szándékozik visszatérni a leg­több menekült. Szlavónia és Baranya elsősorban agrárvidék, de a földek nagy részén még mindig több az akna, mint a kukoricaszár. Győrffy Zoltán Nyitottabb a horvát piac Egyre biztonságosabbá válik a horvát piac, nő a magyar kivi­tel, mind több magyar vállalkozó jelenik meg délen. A Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a kapcsolatok fejlesz­tése mellett figyelemmel kíséri a horvát gazdaság helyzetének alakulását, és akár befektetési tanácsokat is tud adni. 1997-ben megállt a horvát gaz­daság 1991 óta tartó összehú­zódása, és lassú növekedés in­dult meg. Magyarországnak, elsősorban a dél-dunántúli ré­giónak és Baranyának rendkí­vül fontos a horvát piac. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ezért folyamatosan figyelemmel kíséri déli szom­szédunk gazdasági helyzetének alakulását. Síkfői Tamástól (képünkön), a PB KIK titkárától megtudtuk, elsősorban Eszéken, ahol iro­dája is van a szervezetnek, és Splitben tudnak segítséget nyúj­tani azoknak a kereskedők­nek és befek­tetőknek, akik a horvát pia­con próbálnak szerencsét. Egyébként a horvát al­kotmány ga­rantálja a tulajdonhoz való jo­got, beleértve a külföldi sze­mélyek tulajdonszerzését is. Tiltja monopóliumok létreho­zását és garanciákat ad a kül­földi beruházóknak. A PBKIK becslései szerint magyar be­fektetők mintegy száz céget alapítottak már Horvátország­ban, többnyire alacsony tőké­vel, és kereskedelmi céllal. Nagyobb összeget a MÓL Rt. fektetett be: Mol Agram néven alapított vállalatot. A Magyar Kereskedelmi Szolgálat zágrábi irodája lét­rehozott egy horvát gazdasági adatbázist, mely már az inter­neten is olvasható (e-mail: huntradek@zg.tel.hr). A PBKIK 1997-ben Eszéken lét­rehozott képviseleti irodájának feladata az üzleti partnerköz­vetítés, az információszolgál­tatás a horvátországi üzleti • élettel kapcsolatban. A PBKIK legfontosabb információi a vi­lághálón is elérhetők, a követ­kező címen: www. bkik. hu. Nimmerfroh F. Megnyitnák Beremendet PÉCS, HATÁRŐRSÉG A magyar kormány már ki­fejezte szándékát a bere- mendi határátkelő állan­dóvá tételéről. A határozat szerint július végén felnyíl­hatnának a sorompók. A Pécsi Határőr Igazgatóság határszakaszához a barcsi és a drávaszabolcsi közúti határ­átkelő helyek mellett a ma- gyarbólyi vasúti átkelő, az udvari közúti, valamint a du­nai vízi átkelőhely is hozzá­tartozik. Ezek mind állandó átkelők. Ideiglenesen ugyan, de jelenleg állandóan nyitva tart ezeken kívül a taszári, va­lamint a kaposújlaki légiki­kötő is. A pogányi repülőtér csak külön kérésre nyit ki.- Mint az ismeretes, május hetedikétől június húszadi­káig nyitva tartott az egykor kimondottan gazdasági célo­kat kiszolgáló beremendi ha­tár is - mondta Lovász József, pécsi határőr igazgató (képünkön).- 1992-ben már volt a magyar kor­mánynak egy határozata a beremendi átkelő meg­nyitásáról, de a háború miatt erre akkor nem kerülhetett sor. Nemrégiben ismét szüle­tett egy határozat, ami azt mondja ki, hogy amennyiben nemzetközi szerződés meg­erősíti, úgy lehetőleg július 31-éig nyissák meg Bere­mendet. Pécsre eddig hivata­losan még nem érkezett hír a horvát válaszról. Az ideiglenes nyitvatartás alatt összesen 64 847 fő ha­ladt át a beremendi határon és 23 190 jármű haladt el a so­rompók alatt. Ez napi átlag­ban 1000-2000 főt jelent, de volt olyan nap is, hogy több mint háromezren itt léptek be, illetve ki az országból. S. G Nem teljesültek a várakozások PÉCS - ESZÉK Közel egy éve történt újra­indítása óta nem hozott je­lentős forgalmi növekedést a határforgalomban a Ma- gyarbóly-Pélmonostor ha­tárátkelő. A teherforgalomban inkább kimenő forgalmat regisztrál­nak a MÁV Pécsi Területi Igazgatóságán, befelé leg­gyakrabban üres vasúti kocsik érkeznek, illetve SFOR-szál- lítmányok. Magyarországról többnyire papírfát szállítanak, havonta átlagosan 60 kocsi­val. Októberben és novem­berben leghangsúlyosabb a cukorrépa kivitele, amelyből tavaly 2 hónap alatt több, mint 1100 vagonnal exportál­tak a szomszédos országba. Nagy várakozással tekintettek az idén májusban engedélye­zett, Bosznia-Hercegovinába irányuló teherforgalomra, de ez idáig csupán egyetlen vo­nat indult útnak, amely olajat szállított. A személyforgalom, amely a jugoszláv polgárháború ideje alatt, 1991. augusztus 16. óta szünetelt, tavaly szeptember­ben indulhatott újra. Naponta kétszer indul járat Pécsről Eszékre és vissza, a nemzet­közi forgalom egyelőre vi­szonylag alacsonynak mond­ható. Naponta átlag kilencen indulnak útra Pécsről, míg Eszékről tizenketten érkeznek hazánkba. A MÁV elsősorban a horvát bevásárlóturistákra számított, de a januárban be­vezetett horvát adó- és vám­szabályok mérsékelték a ko­rábbi rohamot. Váltás az ispáni székben Csütörtökön hivatalosan is bejelentette lemondását Anica Mor­vát, Eszék-Baranya megye ispánja. A közlemény sokakat várat­lanul ért, holott Horvát asszony már tavaly októberben, a tiszt­ség átvételekor kijelentette, hogy nem tudja teljes egészében ki­tölteni mandátumát. A Glas Slavonije eszéki napilap előzetes közvélemény-kuta­tása szerint a lakosság döntő többsége Branimir Glavast támo­gatja (56,5%). Glavas volt a szomszédos horvát megye ispánja Anica Horvát előtt, azonban többszöri összetűzései a kormány­fővel odáig vezettek, hogy tavaly le kellett mondania posztjá­ról. A megyegyűlés végül is 31 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett Srecko Lovrincevicet, a HDZ jelöltjét, Glavas közeli munkatársát választotta meg új ispánnak. Horvátország nemzeti parkjai Az angyalok zöld gyöngysora A legenda szerint a Teremtő a Föld egy részét a Paradicsom kicsinyített másának szándékozta megalkotni, de az Ördög is megtudta tervét és közbelépett. így született meg Isztria, a kontrasztok félszigete. A jóságos angyalok azonban egy ki­csiny részt meg tudtak menteni ebből a földi paradicsomból, amely máig őrzi a régi időkből átmenekített szépségét. A Brioni-szigetek már az antik időkben is ismertek voltak, mint kiváló klímával megál­dott pihenőhely. Az ókori di­csőségét 1893-ban állította vissza Paul Kupelwieser oszt­rák gyáriparos, aki komoly be­ruházásokkal hozott itt létre szanatóriumot és üdülőtelepet. A századelőn annyira sikk volt a Brionin megépített luxusszál­lodákat látogatni, hogy még hollywoodi filmcsillagok be­jegyzéseit is megtalálhatjuk a vendégkönyvekben. Itt épült meg az Adria első, fűtött ten­gervízzel működő medencéje. A Brioni-szigetek legköny- nyebben Isztria csücskéből, Pulából megközelíthetők. A Fazani-csatornán keresztül ha­jóval mindössze negyedóráig tart az út. A 14 kisebb-nagyobb sziget a mediterrán és a szub­trópusi klímát ötvözi kelleme­sen. Télen 6,3, nyáron viszont 22,3 fokos az átlagos hőmér­séklet. A Nagy- és a Kis-Brion szigeten találhatók az üdülő- központok, innen indulnak a négyórás turistakirándulások, míg a kisebb szigeteken szinte érintetlen maradt a kellemes időjárásnak köszönhető buja, sokrétű növényzet. A nemzeti park területén 680 fajta növényt regisztráltak a biológusok, amelyek közül a fenyő, babér, cédrus, bambusz, eukaliptusz és más pálmák a legjellemzőbbek. Nagy-Bri- onra és Vangára 1900 óta tele­pítenek be különböző állatfa­jokat, ezek egyaránt otthon ér­zik magukat. Szabadon élnek itt szarvasok és muflonok, nyu- lak és mókusok, pávák, fácá­nok, papagájok, és akkor még nem is említettük a tökéletesen áttetsző tenger élővilágát. A Brioni-szigetek 1983 óta nemzeti park, az idelátogatók azonban nemcsak természeti szépségekben gyönyörködhet­nek, de megtekinthetik azokat az építményeket is, amelyek Brioni kedveltségét egészen korai időkből igazolják. Ilyen például Vénusz temploma az első századból vagy a bizánci kastély az időszámításunk előtti második századból. Bri­oni az Isztria zöld gyöngysora - ha már a félszigeten nyara­lunk, kár lenne kihagyni egy egész napos élményt. Gy. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents