Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-05 / 182. szám

Hollandia is a legjobb négy között a vb-n 1998. JÚLIUS 5., VASÁRNAP Ára: 46 Ft IX. Évfolyam,182. szám Ötszáz grammnyi élet - és a súlyos kérdések Megmentendő minden életjelenséget mutató csecsemő, aki 500 grammnyi súllyal jön a világra. De a kérdések ennél súlyosabbak. Egy 24 hétre született cse­csemő túlélési esélyeit a sta­tisztika 40 százalékra becsüli, ám nem jelöli, hogy ezen a túlélésen 48 órát, 28 napot vagy egy egész (akár teljes ér­tékű!) életet ért-e? A gyermekgyógyászok leg­jobb szakmai tudása szerint az élettani esély megvan, de mindig ott a kérdés, hogy mi­lyen áron? A megmentett éle­tért mivel fizet maga a gyer­mek, annak családja és ösz- szességében a társadalom? Hiszen egy ekkora csecse­mőnek éretlen a tüdeje, a ve­séje, a mája, az enzimrend­szerei, a szeme - alig alkal­mas a méhen kívüli létre. A komoly, egész életre ki­ható károsodás veszélye tehát nagy, annak ellenére, hogy gépi és gyógyszeres kezelés­sel valósággal csodákat lehet tenni manapság. A csecse­mőhalandóság az 1980-as 23 ezrelékről már 10 ezrelékre csökkent. ('*‘5. oldal) Nyári szabadság: találkozás a nagy Övei, avagy csak egy könnyű flört? (4. oldal) fotó: müller andrea „A jegyző úrral nem vagyunk cimborák” Lakáspanama, kiáltják Komlón Egy képviselőnek nem pusz­tán képviselni kell, hanem elviselni is a sorozatos táma­dásokat. Mátyás János kom­lói városatya nem könnyí­tette meg a saját dolgát, mi­kor - amúgy törvényesen - lakáscélú támogatást igényelt a lánya házbő­vítéséhez. A minden politikusi lépés mögött rosszat sejtő társadalom ma­napság hamar farkast kiált, és Komlón is el­kezdődött a mende­monda a lakáspanamá­ról. És jött a soha ki nem pusztuló „állatfajta”, a névtelen levél. Szántó Judit, a Szociális Bizottság elnöke elmondta a VDN-nek, hogy e fiktív névvel és címmel ellátott másfél oldalas levél felso­rolt három konkrét okot, amelyek alapján a Mátyás­leány nem lenne jogosult a támogatásra. A bizottság úgy vélekedett, hogy felkéri Somogyi Károly jegyzőt, vizsgálja meg a tényállást, és amennyiben a helyi ren­delet csorbulna, úgy min­den további intézkedés sztornó. A vizsgálat meg is történt, majd zárt ülésen (ennek oka, hogy magán- személy vagyoni helyzete került kiteregetésre) a jegyző előadta végkövet­keztetését: a kért 350 ezer forint pem ítélhető oda minden rossz érzés nélkül. Ennek fényében ugyan­csak figyelemre méltó, hogy a testület figyelmen kívül hagyta a jegyző rendszerbe szedett érveit, és megszava- zott-200 ezer forintot. Mátyás János képviselő arról tájékoztatott, hogy a lánya élettársával közösen vett egy romos házat, azt szeretnék felújítani. Te­hát nem igaz az az elhin­tett mendemonda, mi­szerint egy volt önkor­mányzati lakást eladtak, és rögtön sorba álltak volna újért (nem is ezt kértek).- A névtelen levél tel­jes hazugság, és azt is tudom, hogy ki vette a fáradságot ahhoz, hogy megírja. Tény, hogy a jegyző úrral nem vagyunk cimborák, ezért értem az ő hozzáállását is, de szeren­csére a közgyűlés böl- csebbnek bizonyult nála. Bár azon se lepődnék meg, ha Somogyi úr az ítéletet megtámadná a Közigazga­tási Hivatalnál. M. K. Egy városatya lányának is járhat éppen a segély HÍRCSOKOR Paskai László Máriagyű- dön. A baranyai kegyhely búcsúnapján, ma délelőtt 10 órától főpásztori szentmisé­vel emlékeznek a kegyhely 850., a kegyszobor 350. és Mindszenty József 50 évvel ezelőtti zarándoklatára, (a) Világkonferencia Pécsett. A táplálkozással foglalkozó orvos-tudósok érkeztek a vi­lág minden pontjáról arra a konferenciára, mely június 8- áig a kóros elhízás, illetve soványság kérdéseivel foglal­kozik. (a) Maffiózók Bécsben? Cá­folta szombaton este az ORFK bűnügyi főigazgató-he­lyettese azt a hírt, miszerint a kelet-európai maffiafőnökök Bécsben találkoztak volna, hogy megvitassák a magyar alvilági vezető meggyilkolása után kialakult helyzetet. Opelek Szentgotthárdról Kínába. Négyezer Opel Vectrát kezd el hamarosan összeszerelni az Opel Hun­gary szentgotthárdi gyára Kí­nának, melyből az első négy­száz már idén elkészül, (d) Mennyit keres a képviselő? 1990 óta három és félszer annyit Az országgyűlési kép­viselők keresetének nagysága mindig fog­lalkoztatta a polgáro­kat. Egyesek szerint túl sokat keresnek, mások szerint keve­set. 1990 óta fizetésük erőteljesen emelke­dett. Egy 1990. évi törvény írja le azt, hogy a képviselők ré­szére tiszteletdíj gyanánt mit kell számfejteni, mondja Nagy Zoltán, az Or­szággyűlés Gazdasági Fői­gazgatóságának igazgatóhe­lyettese. Ma 114 075 forint az alapdíj, amely 1990-ben még csak 32 500 volt, ez a következő évben nem emelkedett, majd 1992-ben már 56 063-ra ugrott, s tar­totta magát 1995-ig, akkor 67 276 lett, s mai mértékét 1997-ben érte el. A pótdíjak az alapdíj bi­zonyos százalékában járnak attól függően, ki, milyen pozíciót kap. Az alapdíj összegének emelkedésével természetesen a pótdíjak is emelkedtek. A jegyző 70 százalékos pótdíjban része­sül, ugyanez az országgyű­lés alelnökének esetében 180, a bizottsági elnöknél 100, a bizottsági alelnöknél 80, a bizottsági tagnál 40, a képviselői csoport vezető­jénél 120, hélyettesénél plusz 100 százalékot jelent, az összegek persze bruttó­ban értendők. A törvény taglalja a kép­viselők számára kifizethető költségtérítési átalányt is, amely részben az utazással összefüggő kiadásokra vo­natkozik, és a Budapesttől számított távolság az alapja. A távolságtól függően ez a költség az alapdíj 35 száza­lékától a 60 százalékig ter­jedhet. Ezenkívül a képviselőnek jár szállásdíj és alkalmazott. (*■ 3. oldal) Előrejelzés Dél-Dunántúl Nem változik időjárásunk jellege. Folytatódik a hűvös, változékony idő. A pár órás napsütés mellett gyakran megnövekszik a felhőzet, és el­szórtan zápor is lehet. Erős lesz az északi szél. A csúcshőmérséklet 22, 23 fok körül várható. Országos előrejelzés (5 napos): 06-90-304-631 Orvosmeteorológia: 06-90-304-612' Faxbank info: 06-90-304-100 A szolgáltatás Előrejelzés a Dél-Dunántúl térségére: 06-90-304-623 díja: 88 Ft/perc Átkosbeli érdemrendek és kitüntetések Mára egyre ritkábban bukkannak föl vagy végleg eltűntek a vásárokból és a piacokról az elmúlt negyven év relikviái. Elfogytak a kitüntetések, ér­demrendek is, ami azt mutatja, hogy az első kiárusítási dömping lezajlott, s lefutott az érdeklődés is. De vajon milyen értékeket képviselnek ezek a holmik? Filléres tárgyak csupán, vagy megőrzendő értékek? Nos, óva int mindenkit attól Hágen Jó­zsef, az érmegyűjtők baranyai szerveze­tének titkára, hogy e sokféle, sokszínű múltat végképp lomtárba küldje, kukába dobja. Mert az az érdemrend, jelvény, kitüntetés, „hovatartozást dokumentáló kitűző”, amit valaha (1990-ben) a piacon pár száz forintért adtak, az ma ezreseket ér. Különösen a Rákosi-éra érdemrendjei után nagy a kereslet, de a Kádár-korszak is a figyelem középpontjába került. Rá- kosiék eleinte az Élmunkás-kitünteté- sekkel, aztán a Sztahanovista címekkel szórták meg a dolgozó népet. Ilyen ér­mek ritkák, a gyűjtőknél akadnak már. Hasonlóan kevés a különféle mozgal­makra utaló kitűzők száma: a kisdobos- és az úttörőmozgalom vagy a KISZ, MHSZ, netán a Munkásőrség kezdeti éveiből a teljes jelvénykollekciók ritka­ságszámba mennek. Különlegesség az 56-os emlékérem (vagy megbújik a kre- denc mélyén), de kuriózum az olyan he­lyi elismerés is, amit az 1956-os mohácsi árvíz idején adtak ki a fiataloknak, kör­ben a felírással: „Mohács-sziget ifjú épí­tője”. Hasonlóan egyre keresettebbek a gyűjtők körében az egykori brigádmoz­galom relikviái. Kozma F. A I

Next

/
Thumbnails
Contents