Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-30 / 207. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. július 30., csütörtök Hírek Röviden A kákics! nemzetközi nyelvi tábor kedden zárta kapuját. A résztvevő helyi, sellyei, okorági, marócsai gyerekek egy ko­lozsvári tanár és USA-beli nevelők segítségével az angolszász kultúrával és képzőművészettel ismerkedtek. (cs) Nagydobszán az ugarokon és a mocsaras rétaljakban erdő­ket telepítenek a gazdák. Idén főként égert, kőrist, akácot és diót ültettek, legkevesebb két hektáron. (cs) Pécsi gyilkosság féltékenységből. Kedden délután, a Füst utcában egy asszony késsel leszúrta volt férjének jelenlegi élet­társát. Feltételezhető, hogy a gyilkosság indítéka a féltékenység volt. A nő többször arcon, egyszer pedig szívtájékon szúrta ál­dozatát egy tizenkilenc milliméter széles pengével. (sn) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 277 cm, áradó, 24,0, Őrtilos 98 cm, áradó, 21,0, Barcs 77 cm, áradó, 23,1, Drávaszabolcs 146 cm, áradó, 21,0 fok. Jogi tanácsadás. Ingyenes jogi tanácsadást tartunk ma, július 30-án, csütörtökön délután 5-től 6 óráig szerkesztőségünkben - Pécs, Rákóczi út 34. alatt, a földszinten. Naponta átlag egy csőtörés MOHÁCS Tavaly a városi ivóvízháló­zaton 401 csőtörés volt, s a különböző átmérőjű vezeté­kek meghibásodása ebben az évben sem kevesebb.- 1997-ben negyven szaka­szoló tolózárat építettünk a hálózatba, s ezek segítségével a csőtörések helyén, a hiba ki­javításáig, minimális körzet­ben szünetel a vízszolgáltatás- tájékoztatott Csollák István, a Mohácsvíz Kft. ügyvezető igazgatója. - A meghibásodá­sok nem csupán a fagyos, téli időjárás hatására jönnek elő. A melegben legalább annyi munkát adnak az elhasználó­dott, korrodált vezetékek. Az ivóvízhálózat kiépítését 1965-ben kezdték. A gerinc- és elosztóvezetékek anyaga többnyire vas, azbesztcement és PVC, a bekötővezetékek pedig horganyzott csövek. A kft. rekonstrukciós tervében első helyen szerepel a hor­ganyzott vezetékek kiváltása. Ezt jelenleg a Kossuth Lajos utcában végzik, a munkát a Pécsi úti fogyasztóknál foly­tatják. B. M. Az őrző-védő kutyára kötöttek szerződést, de a gazda is dolgozott Tovább sötétedik a feketemunka A munkaügyi szabályzatok szigorodása és a jelentős bírságok ellenére sem csökken a feketemunkát vállalók száma - állítják a rendszeres ellenőrzést végző felügyelők. Véleményük szerint a jelenséget megszüntetni a jövőben sem lehet, hiszen az újon­nan létesült vállalkozások egy része a költségek csökkentésére hivatkozva továbbra is előszeretettel alkalmazza a „feketén” dolgozókat. BARANYAI KÖRKÉP Van itt mindenféle jelzővel el­látott munkavállaló: enyhén szürke, akinek papíron csak minimálbért fizetnek, fe­ketébe áthajtó (a vállalkozót nem vállalko­zóként, ha­nem munka- vállalóként alkalmazzák), no, meg fe­kete. Ez utóbbiak sehol sem szerepelnek munkavállalóként, viszont tetten érhetők a vendég­látásban, a szolgáltatásokban, az építőiparban és varrodákban egyaránt. A munkaügyi felügyelők minden munkahelyen ellenőr­zést végezhetnek - kivéve a fegyveres testületeknél és a bá­nyákban. Az őrző-védők vi­szont - bármennyire is szeret­nék ezt a kivételezést az ilyen vállalkozást „gründolók” - nem tartoznak a fegyveres testületek körébe. - Sok gondunk is van az utóbbi években már jelentős létszámot foglalkoztató cégek­kel - állítja Wágner Béla (ké­pünkön), a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Munka- biztonsági és Munkaügyi Fel­ügyelőségének vezető helyet­tese. Az egyik ilyen szolgálat például az őrző kutyára kötötte meg a szerződést, annak fenn­tartására fizetett ki csaknem 100 ezer forintot. Az ellenőrzés során azonban kiderült, a gaz­dájával együtt teljesítenek szolgálatot. Mi ez, ha nem is „feketén”, de „szürkén” végzett foglalkoztatás? - teszi fel ön­magának is a kérdést a fel­ügyelő. A tetten ért kutyatulaj­donos magyarázhatta, hogy ő csak a derék eb megfelelő irá­nyítására van jelen, nincs mun­kaviszonyban. De akkor miért kell hordania a cég egyenruhá­ját, meg a névtábláját? Sokan elnézőbb magatartást várnának el a felügyelőktől, mert véleményük szerint a fe­ketén dolgozók többsége meg­élhetési kényszerből vállal így munkát. Az ellenőrzések jegy­zőkönyvei nem ezt támasztják alá. A feketemunkások jó része ugyanis jövedelemmel rendel­kezik: rokkantnyugdíjas, táp­pénzen van, vagy éppen mun­kanélküli segélyben részesül. Ők rendszerint arra hivatkoz­nak, hogy önzetlen baráti segít­séget nyújtanak a megrendelő­nek. Az alaposabb vizsgálat az­tán kideríti, általában kapnak ellenszolgáltatást, ha nem is pénzben. A munkavégzésért kapott étel, ital is érték, s egy­ben fizetség is - ezt az 1992- ben elfogadott Munka Tör­vénykönyve is tartalmazza. A bejelentés nélkül foglalkozta­tott munkásokkal a legjobban a munkaadó jár. Ekkor ugyanis nincs szerződés, megszabadul a járulékoktól, s ha néhány ledol­gozott nap után egy fillért sem hajlandó a bérüket követelők­nek adni, akkor sincs semmi gondja: a munkások panaszát sehol sem orvosolják. A mun­kavállaló viszont csak látszóla­gos előnyöket élvez, mert azért ő sem fizeti a tébét, meg a sze­mélyi jövedelemadót. De ha például balesetet szenved, ellá­tásban sem részesül. A szigorodó jogszabályok, s a több milliós bírságok ellenére sem csökkent, sőt inkább növe­kedett az elmúlt években a munkaügyi szabálytalanságo­kat elkövetők száma. Ennek legfőképpen az az oka - ma­gyarázza Wágner Béla -, hogy a gazdasági társaságok vezetői nem, vagy csak hiányosan is­merik a foglalkoztatással össze­függő jogszabályokat. B. G. Munkaügyi ellenőrzések 1998.1. félévben Építőipar j Kereskedelem Vendéglátás Mezőgazdaság Élelmiszeripar | Varroda I | Szolgáltatás 2 s Feketemunka­vállalók száma Szabálysértő munkáltató Kidobott uborka - dühös gazdák _ :---------------------------------- szabálysértés, bűm A kishoboli Határvágás-dűlőben legalább hatvan tonna csoma­golt, illetve ömlesztett uborka pusztul egy táblában. A helybe­liek, amikor kérdeztük őket a tulajdonosról - hallgattak. Lehet, hogy kistermesztőket ért minőségi kifogás az átadáskor, és a nyakukon maradt portékát dühükben a tarlóra borogatták. KISHOBOL - VAJSZLÓ A környékben csak egy német érdekeltségű szigetvári kft. termesztett uborkát és működ­tet számos gyűjtőhelyet. Érdeklődésünkre a központi felvásárlással foglalkozó szak­ember elmondta, nem ők sza­badultak meg a fent említett módon és helyen a felesleges terményüktől. A többletet, az át nem vett zöldségfélét disznótar­tóknak kínálják, illetve beszánt­ják a földjeiken. Arra a kérdé­sünkre, hogy túltermelés van-e, vagy valamelyik feldolgozó, amelyiknek szállítanak, netán minőségi okok miatt nem vette át árujukat, nem kaptunk vá­laszt. Azt meg hiába firtattuk, hogy nem lett volna-e illendőbb az út szélére tenni a zsákokat, hogy a rászorulók ingyen zöld­séghez jussanak. Pécsett egy kiló uborka ára most is 40-80 forint között ala­kul. Rádfalván annyit megtud­tunk Endrődi Lajos átvevőtől, hogy az ottani és Márfa, Diós- viszló, valamint Tésenfa kis- gazdálkodói rég kérik a felvá­sárlókat, hogy a terményt lá­dákban, és ne műanyag hálók­ban vagy zsákokban helyezzék el szállítás közben. Hiába kö­nyörög, hogy elegendő tároló és szállító ládájuk legyen. A hi­ány következtében kár keletke­zik, amiért nem a termesztő kö­zösség a felelős. Állítja, ők sem szórták szét az uborkájukat. Rontó Gyula vajszlói átvevő még indulatosabban fogalma­zott: - Ha mi legkevesebb szá­zan nem fogunk össze, és na­pokon át nem tárgyalunk hig­gadtan a szigetvári céggel, ak­kor mi is kevesebb pénzt ka­punk a beígértnél. Kitartottunk, már majdnem sztrájkkal fenye­getőztünk, aztán megegyez­tünk. Akciónk azért sikerült, mert itt él a legtöbb uborkás gazdálkodó, és kitűnő minősé­get produkálunk. Mellesleg uborkát ők sem hajigáltak ki - egyetlen egy da­rabot sem. Csuti J. (A Kommentár az /. oldalon) PÉCS Bosszantó, ha a nyilvános telefonok elnyelik a pén­zünket. Szerkesztőségünkbe több ilyen bejelentés érke­zett a napokban. Általában a szolgáltatót hibáztatjuk ilyenkor. A fülketrükkök valószínűleg a nyilvános állomásokkal együtt születtek. A damilozott vagy beragasztott érmék régi idők eszközei: legújabban például szivaccsal tömik el a pénzvisszaadó csatornát. Kérdésünkre Dombay Pé­ter rendőr alezredes elmondta: a telefonos „pénzgyűjtők” nehezen foghatók el, mivel a fülkék rosszul ellenőrizhetők. A rendőrség és a szolgáltatói ügyeletek is figyelik a nyilvá­nos állomásokat - Pécsett 329 köztéri pénzes fülke található -, de erre nyilvánvalóan ke­vés az ember. Egy eset csak szabálysértés, bűncselek­ménynek akkor minősül, ha rendszeres pénzszerzési szán­dékkal követik el. Jelenleg négy-öt ilyen ügy fut. Fejér Sándor vagyonvé­delmi szakembertől megtud­tuk, a fiaskót elkerülendő te­endőnk a következő: a kagyló leemelése után dobjunk be olyan pénzérmét - egy- vagy kétforintos -, melyet a készü­lék egyébként nem fogad el. Ha a pénzkiejtő nyílásba esik, kezdhetjük a hívást, ha nem, hívjuk a hibabejelentőt. Magyar Gábor, a Matáv köztéri fülkékkel foglalkozó munkatársa elmondta: a csa­lók gyakran kitépik a hívás- ismétlés gombot, sokszor pe­dig - hogy az ügyfél kényte­len legyen pénzérmével tele­fonálni - a kártyás fülkéket rongálják meg. A készülék digitális képernyője is sokat segíthet: a nyílás eltömését „A telefon nem ad vissza” ki­írással jelezheti. T. G. Szereti a nemzetközi szolgálatot A ma délután elköszönő parancsnok az első olyan lengyel ka­tona, aki egy NATO egység vezetője lehetett. Jozef Kówalczyk ezredes fél évig törzsfőnöke, fél évig pedig parancsnoka volt az SFOR erők Pécsett állomásozó Északi Éllátó Csoportjá­nak, az NSG-nek. A Magyar Állam arany érdemrendje és a Magyar Határőrség ezüst érdemrendje büszke tulajdonosa. PÉCS- Huszonhét évvel ezelőtt hadnagyként kezdtem a kato­nai pályafutásomat, és tizenkét évig híradós tisztként dolgoz­tam. Később három évet tanul­tam a lengyel vezérkari aka­démián, ezután, 1986-tól a lengyel honvédség vezérkará­nál dolgoztam különböző be­osztásokban. Jelenleg a vezér­kar külföldi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának infor­mációs és híradós szakértője vagyok.- Hogyan került Pécsre ?- 1993 júniusától 1994 júni­usáig az UNPROFOR béke­szolgálat tagjaként dolgoztam az ex-Jugoszlávia területén az északi parancsnokság tisztje­ként, illetve segédtisztjeként. A szolgálat lejárta után három évvel ajánlották fel a Pécsett állomásozó Északi Ellátó Cso­port törzsfőnöki tisztségét az­zal, hogy a fél éves megbízatás lejárta után újabb hat hónapot tölthetek el majd itt parancs­nokként. Egyből elfogadtam az ajánlatot. Szeretek nemzetközi alakulatban dolgozni, és a pé­csi csoport igazán ilyen. Öt nemzet, Dánia, Finnország, Norvégia, Lengyelország és Svédország katonái teljesíte­nek itt szolgálatot.- Mik az NSG mindennapi feladatai?- Logisztikai támogatást nyújtunk a Bosznia-Hercego­vinában, Doboj környékén ál­lomásozó Északi-Lengyel dandárnak. Élelmiszert, ivóvi­zet, üzemanyagot, építőanya­got, irodaszert, tisztítószereket és sok mást vásárolunk, illetve szállítunk Boszniába. Áz el­látmány nagy részét Magyar- országon szerezzük be, mivel ez itt reális áron, rövid határ­idővel megoldható. Ezen kívül mi koordináljuk a saját orszá­gainkból érkező speciális ka­tonai felszerelések, fegyverek, lőszerek szállítását is.- A családja hogyan viseli a hosszú külföldi szolgálatokat?-Nem könnyű így családi életet élni. Nős vagyok, van egy tizenkilenc éves lányom, aki a varsói egyetemen tanul. Már többször meglátogattak Pécsett, és megértik, hogy ez a szolgálat fontos a számomra.- Milyenek a pécsi élmé­nyei?- Soha nem gondoltam volna, hogy Pécs városa és Ba­ranya megye ennyire szép. Ezen egyébként a családom is meglepődött. Kellemes az ég­hajlat, finom boraik vannak, és az emberek is kedvesek. Biztos vagyok, hogy gyakori turista leszek Magyarországon. Szakmai szempontból el­mondhatom, hogy mind a ci­vil, mind pedig a rendészeti, katonai szervekkel kiváló a kapcsolatunk. Schneider G. Tört farkú oroszlán SZIGETVÁR Kedden délután a főtéren sokan várták az április 15-én restaurá­lásra elszállított, 120 éves oroszlán megérkezését. Annál nagyobb volt a csalódásuk. A teherautó platójára erősített oroszlánnak valahol útközben ugyanis letört a farka. Az, ami a szobor elvitelekor a leginkább sérült volt. A helyszínen a szobor visz- szaemelésre érkezett Séd Gá­bor főrestaurátor és Sajó Ákos ötvös sem hitt a szemének. Mi mást tehettek, nekiálltak a letört farok szakszerű visszailleszté­sének. Igyekezniük kellett teg­nap is, elvégre a ma 19 órakor kezdődő megemlékezésen, megszentelésen és megáldáson hogy is nézne ki az öreg orosz­lán farok nélkül? B. M. L. I l i Á

Next

/
Thumbnails
Contents