Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-28 / 205. szám

1998. július 28., kedd Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Kevesebb szolgáltatás, több csillag - Azonnali helyszíni szemle Utazási reklamációk: nagy kaland Nem számíthat dévaj majálisra az, aki egy utazási irodánál próbál reklamálni - még ha az igazság nem is odaát van. Óvat­lanul már akkor is pórul járhatunk, ha ki se utaztunk. Ameny- nyiben pedig a nyári örömök helyett csak a nyári ürömökkel találkozunk külhonban, ajánlatos már a helyszínen intézkedni. majd itthon jól megmondjuk a magunkét, hanem még helyben tegyünk valamit sorsunk jobbra fordításáért. Csoportos út esetén először is reklamáljunk az iroda min­Bár törvény szerint csak ugyanolyan, vagy jobb szállást kínálhatnak föl nekünk, ha nincs más, elfogadhatjuk a rosszabbik megoldást is. Hasonló a helyzet az egyéni BARANYAI KÖRKÉP Ha azt vettük a fejünkbe, hogy utazási iroda segítségével ju­tunk el külföldre, jó alaposan nézzük meg, milyen kalandra vállalkozunk. Egy tavaly nyári eset azt mutatja, nem mindegy, mikor és milyen feltételekkel kötünk szerződést. Az egyébként somogyi ille­tőségű K. család egy budapesti utazási iroda pécsi kirendeltsé­gén fizetett be 98 ezer forintot egy egyhetes spanyol útra. Igaz, mindössze tizenkét nappal az indulás előtt. Alig egy hétre rá kiderült, az asszony két hó­napja várandós, ráadásul veszé­lyeztetetten, így a család itthon maradt. A cég azonban az uta­zás árából - kötelezettségválla­lásai és szerződései miatt - nem fizetett vissza egy fillért sem. Mindez telje­sen jogszerű, a jelentkezési lap aláírásá­val ugyanis K.-ék tudo­másul vették: amennyiben lemondják az utat, nem jár nekik semmi. Ha mindez 30 nappal az indulás előtt történik, minden további nélkül fizet a cég. A család egyetlen dolgot tehetett volna: úgynevezett sztomóbiztosítást köt, amely épp az ilyen váratlan helyzetek esetében védi a nem utazót, összege pedig az út árának egy- öt százaléka lehet. Vétek Jánosné (kis képün­kön), a megyei kereskedelmi és iparkamara idegenforgalmi ta­gozatának elnöke úgy ítéli meg, az iroda jogszerűen cselekedett, csak épp az emberi szempontot nem vette figyelembe. Akkor sem vagyunk túl könnyű helyzetben, ha mégis sikerül elutaznunk, de a kint ta­pasztaltak csak nyomokban em­lékeztetnek arra az ajánlatra, amitől pár hete elcsábultunk. Úgymint: nincsen szobánk; van ugyan szobánk, de kétágyas he­lyett tizenkét férőhely van; nem fürdőszoba van, hanem zuhany­fülke, az sem a szobában, ha­nem a szomszéd kisvárosban. Ne zsörtölődjük végig a nyara­lást, azzal a felkiáltással, hogy den valószínűség szerint velünk együtt kiutazott képviselőjénél. Vegyünk föl jegyzőkönyvet ar­ról, hogy milyen állapotokat is tapasztaltunk, ezt írassuk is alá az illetékessel. Nem árt, ha a műemlékekre szánt filmkockák közül néhányat szállásunk megörökítésére pazarlunk, ez ugyanis néhány útitársunk ta­núként való felsorakoztatásával együtt kellő bizonyítékként szolgálhat itthon. Ha szeren­csénk van, az is előfordulhat, hogy megkapjuk azt, amire be­fizettünk, de ha a fenti óvintéz­kedéseket megtesszük, az uta­zási iroda némi kalkuláció és a kinti partnerrel való egyezke­dés után köteles a befizetett pénz egy részét visszatéríteni.- akár nem is utazási iroda által szervezett - szállásokkal. Azonnal telefonáljunk haza és jelezzük a problémát, a cég kö­teles intézkedni. Magyarországon jelenleg hi­ányzik egy olyan részletes hiva­talos szabályozás, ami megha­tározná, milyen hiányosság ese­tén mennyit köteles a szervező visszatéríteni. Ezért legtöbb­ször az utazási iroda maga dönti el, miért is fizet, de az sem mindegy, a külföldi partner mit ismer el a problémákból. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy három csillagos hotel néhány országban itthoni mér­cével csak egy közepesen fel­szerelt motelt jelent. Lendvai Dávid Méltó választókor MOHÁCS A Baross utcában és kör­nyékén lakóknak az ország- gyűlési képviselő-választá­sok alkalmával tett bíráló megjegyzéseit méltányolva, végleg bezárták a bikaistál­lóban kialakított szavazó­kört. A helyhatósági válasz­tások idejére a Jókai Óvo­dában két szavazókor lesz, s ide várják a déli városrész voksolóit. Némi módosítást tettek még egy helyen: a művelődési házzal szem­közti oldalon lakóknak ezentúl nem kell mesz- szebbre gyalogolniuk, ha­nem itt szavazhatnak. B. M. Hisznek a vizükben Több mint tizenöt évvel ezeló'tt végezte az ércbányászati válla­lat az első kutatófúrást. Bár ekkor is hoztak fel vízmintákat, de ezeket nem elemezték ki tökéletesen, így azóta sem tudni pon­tosan, mit rejt a föld mélye. BÓLY Az önkormányzat csak az utóbbi időben ismerte fel, mi­csoda értéket jelenthet az 1300 méteres mélységben lévő víz. Az 1982-ben készített felmérés szerint ásványi anyagokban gazdag, mintegy 80 fokos ter­málvíz van a város alatt. Az az­óta eltelt évek során egymásnak ellentmondó vélemények kel­tek lábra a próbafúrásból fel­színre hozott mintákról és azok alkalmazási lehetőségeiről. A furat - ami még mindig a Mecseki Ércbányászati Vállalat tulajdonában áll - azóta telje­sen használhatatlanná vált. Emiatt most újat készítenek, és két héten keresztül szivattyúz­nak majd fel nagyobb mennyi­ségű vizet, amit részletes vizs­gálat alá vetnek. A szakemberek véleménye szerint a majdan kiépülő kútból akár ivóvíz minőségű ásvány­vizet is nyerhetnek. A helyi képviselő-testület a próbafú­ráshoz pályázaton nyert pénzt, s ha a felhozott víz hasznosítható lesz, a kút kiépítéséhez is hoz­zájárulnak. Mindenesetre egy termálkút számos célra alkalmazható, így ivóvíz esetében palackozó üzem települne ide, de ezen kí­vül haltenyésztésre, vagy fű­tésre is lehetne használni. Per­sze mindez hatalmas, több százmilliós befektetést igényel, amit az önkormányzat a helyi vállalkozóktól vár. Komlón például már évek óta rendelkezésre áll egy meg­felelő palackozható ásványvi­zet kitermelő kút, de eddig még nem akadt befektető, aki hasz­nosítani tudta volna. Bolyban pedig még az sem biztos, hogy elegendő mennyiségű vizet tudnak a felszínre hozni. Cz. B. Hírek Röviden Támogatás a Gyermekklinikának. Kétmillió forint érték­ben gyógyászati segédeszközöket adományozott a POTE Gyermekklinikájának a mozgássérült gyermekek ellátását tá­mogató debreceni Szeretet és gondoskodás alapítvány. (mp) Bírságoltak a határon. A hét végén tíz horvát autóst büntet­tek meg Drávaszabolcson és Barcson, mert nem használták az övét, tilosba hajtottak, sávot váltottak. Három olasz járműveze­tőre azért róttak ki bírságot, mert nem akartak parkolni a kami­onpihenőben. A határőrök a Boros-Dráván orvhalászokat értek tetten, a pénzbüntetés az ő esetükben sem marad el. (cs) Gázrobbanást előztek meg Mohácson. A Zrínyi utca egyik családi házában vasárnap kigyulladt a főzőhely melletti gázpa­lack, és tűz keletkezett a szobában. A tűzoltók gyors beavatko­zásának köszönhetően nem történt robbanás, a füsttől elgyen­gült két lakót időben kimenekítették. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 272 cm, apadó, 14,4, Őrtilos -10 cm, apadó, 21,0, Barcs 41 cm, apadó, 22,8, Drávaszabolcs 139 cm, áradó, 19,0 fok. Görgetett díjtartozás KOMLÓ Már egy hete folyik a polé­mia, vajon a Berek utcai 15-17. számú lépcsőházak lakói ténylegesen tartoznak- e a DÉDÁSZ-nak. Tegnap estére kiderült: igen. A két társasházi közösség kö­zös képviselője azzal a pa­nasszal fordult szerkesztősé­günkhöz, hogy szerinte az áramszámlákkal hosszú ideje probléma van, hiszen vala­mennyi, postai csekkel igazolt befizetés után érkezik a kése­delmi felszólítás. A képviselő ezt két hónapra visszamenő­leg számlákkal is igazolta. A DÉDÁSZ értékesítési igazgatóságának kisfogyasz­tói osztályvezető-helyettese, Inhoff Miklós utánanézett a lakóközösségek panaszának. Elmondta, hogy egy-egy - vélhetően tévedésből - már­ciusban be nem fizetett számla adósságát halogatják a lakók, a közös képviselő által vélelmezett hiba a Berek ut­cában keresendő. A lakók szerint - bár végül belátták tévedésüket - a számlázás nem egyértelmű, hiszen a sorjázó felszólítások nem utalnak a márciusi téve­désre. Emellett mindkét kö­zösség számlája ugyanazon közös képviselőhöz külön küldeményként érkezik, nö­velve a költséget. Inhoff Mik­lós elismerte, hogy a számlá­zás csak „görgeti” a tartozást. Az is igaz, hogy a számítógép nem tud egy nevet két közös­séghez társítani, ezért a pár­huzamos postázás sajnos igaz. Deák G. Egyeztetett földvásárlás SÁSD Az önkormányzat június 25-én, a szintén érdekelt megyei területfejlesztési ta­nács július 22-én hagyta jóvá a sásdi ipari park hosz- szú távú terveit. A több mint 41 hektáros területen ma még 43 gazda osztozik. Papp Magdolna, Felsőeger- szeg polgármestere elmondta, hogy a park területének egy jelentős része közigazgatási szempontból a községhez tar­tozott, de a közművesítés el­lenében az igazgatási jog megegyezéssel Sásdra szállt. A város jegyzője, Kajdon Béla (képünkön) beszámolt arról, hogy a - most már saját jogú - területből 23 hektár a termelőszövetkezeté, az állam 5 hektár tulajdonosa, a fenn­maradó - többségében szántó - föld fél- és egy hektár átlag­ban magánszemélyek tulaj­donában van. A jegyző vé­leménye az, hogy a köze­lítőleg egy­milliárdos, még hosszú évekig tartó beruházás adott szaka­szában a fő­ként kárpótlási jegyért vásá­rolt, illetve részarány-tulaj- donban lévő földeket kellő időben a város meg tudja venni az akkori napi árfolya­mon, hiszen valamennyi érin­tett gazda tud a lehetséges megváltásról. D. G. Nemere István (17.) Szomszédom a halál Arra mindig vigyázok, ne kövessenek. A tarkómon ér­zem, az idegeimben vibrál, ha követnek. De most senki sem jött utánam. Kellemesen lan­gyos volt az este, én pedig csak mentem előre a jól ismert cél felé. A villanegyed szélén két rendőr állt, még tisztelegtek is, én pedig visszaintettem: Salut, Messieurs! Alighanem azt gon­dolhatták, hogy külföldi diplo­mata vagyok. Az ismerős ajtó nem volt be­zárva. Lenyomtam a kilincset. A lakásban mintha Lirra illata lebegne. De valami más is. Az ösztö­neim most veszélyt jeleztek! Mire megfordultam volna, apró neszt hallottam. Valaki mozdult a sötétben, és biztos voltam benne, hogy nem Lirra az. Ütésre emeltem az öklömet, de akkor egy géppisztoly csöve fú­ródott a bordáim közé, és egy rekedt hang kérdezte.- Meg akarsz halni? Nem volt esélyem. Fegyve­rem sem. Az ember a diszkóba vagy a kedveséhez ritkán indul mordállyal a hóna alatt. Fény gyúlt, és amit láttam, borzalommal töltött el. Lirra a szoba közepén ült. Egy székhez kötözték. Ruhája tépett, arcán ütések nyoma. Haja zilált - és a tekintete is. Fájdalmasan és némán nézett rám. Három egyenruhás volt a házban. Az egyik mögöttem egy katona. A másik, ugyan­olyan fiatal és vad arcú legény Lirra mögött állt. Azonnal megéreztem, a harmadik a ve­zér. Egy fiatal tiszt volt, azt hi­szem, hadnagy lehetett. Ő is a hadseregben szolgált, az elit alakulatnál - ezt a párducbőrt utánzó foltos dzsekije árulta el. Ezek Mbuni elnök legényei. Az arca nem volt egészen ismeret­len, de egyelőre nem tudtam hová tenni. Mindhárman géppisztolyt vi­seltek, a hadnagynak ezen felül volt egy Berettája is az övében. Ejtőernyő^ bakancs, feszes láb, egyik kéz mindig a fegyver ra­vaszán. A hadnagy kéjesen vi­gyorgott.- Szóval itt vagy, Daniel Monti? Nem ismersz meg? Két kezem még mindig kicsit feltartva, de már eresztve felel­tem.- Dániel az stimmel, a másik nevem Skagen. Találkoztunk már? Ez olyan angolosan hang­zott! Olyan igazi lordos-finnyá- san, fennkölten, magasról le a népre ... A hadnagy vigyor­gott.- Múlani a nevem, te nyo­morult! Ott voltam én is az el­nök mellett, de amikor kellett, átálltam Mbuni tábornok olda­lára. Most már beugrott. Igen, egyike volt azoknak a lelkes fiatal tiszteknek, akik kedvelték az öreg, bölcs elnököt. De nem annyira, hogy érte áldozzák az életüket. Amikor ez a nyomo­rult puccsista magához ragadta a hatalmat, Múlani és vagy száz társa rögtön átállt mellé. És mint látom, nem is szégyellj.- Ha most is hadnagy vagy, kérdés, megérte-e - jegyeztem meg. Az arca eltorzult, ütésre emelte a kezét, de nem jött kö­zelebb. Helyette Lirrához lé­pett, és arcul csapta. Szegény asszony feje oldalra billent. Önkéntelenül is közelebb men­tem volna, de a fegyvercső a bordáimba nyomult, ismét.- Itt maradsz - suttogta a ka­tona, féloldalt mögöttem. Tud­tam már hol áll, de még vártam. Három géppisztoly és egy pisz­toly mégis túl sok a két öklöm­mel szemben . ..!-Csak akkor beszélsz, ha kérdezlek - sziszegte Múlani. - És ha nem válaszolsz, vagy ha­zudsz, Lirra asszony bánja. Tudtam, nem habozik, addig veri a nőt is akár, amíg az bele nem hal. Errefelé ez így szokás. Múlani elégedetten vigyorgott.- Hamar elkaptalak, igaz? Nem tudtad, hogy a bátyám, a másik Múlani a titkosszolgálat vezetője? Tőle tanultam a mód­szereimet, he-he.- Hogyan jutottál a nyo­momra? - kérdeztem. Nyílt kár­tyákkal kell játszani. Ezek itt nem készítenek hangfelvételt, jegyzőkönyvet vagy ilyesmit. Meg kell tudnom, mi a céljuk, és meg kell akadályoznom, hogy ... élve hagyják el ezt a házat! Csak így menekülhetek meg - ha túlélem! - és az ak­ciónkat így menthetem meg.-Szóval, mégis beismered, hogy te vagy Monti! Ismerte­lek, gazember. Egyik este egy nővel sétáltam ezen az utcán. Vagyis éppen tegnap. Nicsak, ki jön ki az egyik házból éjnek idején ...? Követni nem tudta­lak, mert hamar eltűntél. De a házat megjegyeztem.-És rohantál a bátyádhoz, árulkodni! - provokáltam. Már- már ismét megütötte volna Lir- rát - szegény asszony csak en­gem nézett bedagadt szemével, és láttam, iszonyúan retteg - amikor Múlani szája inkább széles vigyorra húzódott. (Folytatjuk) t

Next

/
Thumbnails
Contents