Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-28 / 205. szám

1998. július 28., kedd Hazai Tükör Dlinántúli Napló 3 A felsőoktatás leendő új irányítója a fiatalok felkészültségéről Egyetemi polgárok - ponthatár fölött Az idén több helyen a tavalyinál némileg alacsonyabb pont­számmal is be lehetett jutni az egyetemek és főiskolák nappali tagozataira - ez derül ki a többi között a nemrég közzétett ponthatártáblázatokból. Az eltérés azonban nem lényeges, az Oktatási Minisztérium új, kinevezés előtt álló helyettes állam­titkára szerint a felvételizők felkészültsége, teljesítménye egé­szében véve megegyezett a korábbiakéval. Az előre látható volt, és nem csak az átlagosan kétszeres túl­jelentkezés miatt, hogy a 42 ezer meghirdetett helyet kis hí­ján „első nekifutásra” betöltik. Ez az intézményeknek is érde­kük, hiszen a hallgatók után kapják az állami támogatást.- A jelenlegi, úgynevezett normatív finanszírozási rend­szer bizonyos ellentmondáso­kat rejt magában - mondta Kiss Ádám egyetemi tanár. - Az egyetemek, főiskolák érdekeltek a viszonylag magas keretszá­mokban, azok betöltésében, és abban is, hogy a tanulmányok során kevesen bukjanak ki. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda által működtetett felvételi program mindenesetre kizárja azt, hogy a pályázók teljesítmé­nyének megítélésénél, a pontha­tárok meghatározásánál eltérje­nek a kormány rendeletében meghatározott elvektől, a keret­számok mindenáron való betöl­tése okán. Alig változott a fiatalok ér­deklődése a különféle szakmák iránt. Ismét a felvehetők sokszo­rosa jelentkezett a művészeti in­tézményekbe, népszerűek a jogi karok, a gazdasági, pénzügyi ka­rok, főiskolák. Változatlanul magasak a pontszámok a böl­csészettudományi karokon, kü­lönösen a nyelvi szakokon. To­vábbra is vonzó az egészségügyi felsőoktatás egyetemi és főisko­lai szintje. Nincs lényeges elmozdulás a másik végponton sem. Sereg­hajtó a műszaki szakmák túl­nyomó többsége, és a sor legvé­gén a pedagógusképző intézmé­nyek állnak.- Az alacsony felvételi pont­határok az idén is bizonyítják, hogy hazánkban a tanítók, taná­rok - a pedagógus hivatás - tár­sadalmi tekintélye a mélyponton van - mondta a helyettes állam- titkári poszt várományosa. - A társadalom, a kormány feladata, hogy a nevelők anyagi megbe­csülésében mielőbb érdemi vál­tozás következzék be. A tárcá­nak elsősorban a pedagógus- képzés színvonalának emelésé­ben, rendszerének korszerűsíté­sében vannak tennivalói. Figyelmet érdemlő tapaszta­latokkal járt a költségtérítéses képzés lehetősége. Az idén több mint nyolcezer helyet hirdettek meg, és csak negyedrészükre akadt megfelelő pályázó. Sze­rény volt a jelentkezők száma is. . - Én úgy ítélem meg, hogy a magyar lakosság jelenlegi jö­vedelmi viszonyai nem enge­dik meg, hogy a felsőfokú kép­zésnek ezt a formáját tömeges méretűre növeljük - mondta Kiss Ádám. - Van jó néhány család, amelyik megengedheti magának a szemeszterenkénti több tízezer, esetenként a több százezer forint költségtérítést, de ez elenyésző kisebbség. Különösen az, ha figye­lembe vesszük: a tavaly felvet­tek közül sokan a szeptemberi tanévkezdésre már meg sem je­lentek. A rekordot az idén a gödöllői egyetem nyíregyházi karának repülőmémöki szakja produkálta, ahol a költségtérí­tés fél évre 700 ezer forint. Ha megindul majd az igazi gazda­sági fejlődés, a diákok jelentős hányada tanulhat így, de addig aligha válik tömegessé ez a képzési forma. A tárca felsőoktatásért fele­lős leendő vezetője a jövő egyik legfontosabb feladatának tekinti a magyar egyetemi, fő­iskolai oktatás nemzetközileg elismert színvonalának megőr­zését és ha lehet, emelését. Ezt nem kockáztathatja semmiféle erőltetett növekedés a hallga­tók számában, és nem veszé­lyeztetheti a hallgatói normatí­vák, az intézmények finanszí­rozási kényszere sem. Már kiépült és működik a Magyar Akkreditációs Bizott­ság, amely csak olyan újabb karok, szakok indításához járul hozzá, ahol megvannak az in­tellektuális feltételek a színvo­nalas képzéshez. Deregán Gábor Kultúránk követei külföldön New Yorkban nyílik a 16. magyar ház A Londonban tavasszal meg­nyílt intézettel együtt immár 15 magyar kulturális központ működik a világban, és ősszel nyit a 16. - New Yorkban. Tegnap kezdődött meg a kül­földi magyar kulturális intéze­tek igazgatóinak hagyományos, háromnapos értekezlete Buda­pesten, és ebből az alkalomból vont mérleget Hámori József, a nemzeti kulturális örökség mi­nisztere. Az új tárca vezetője beszá­molt arról, hogy a tervek szerint halad a bécsi Collegium Hun- garicum teljes átépítése. Az új­jávarázsolt intézmény - több százmillió forintos beruházás eredményeként - októberben nyitja meg kapuit. Már készül­nek a berlini Collegium Hunga- ricum újbóli felépítésére vonat­kozó tervek. Az épület azon a magyar tulajdonú telken kap helyet, ahol egykoron állt, a Humboldt Egyetem mellett. Az intézetek működését át­tekintve Hámori József kifej­tette: a külföldi magyar házak tudományos és kulturális köz­pontok, és feladatuk hazánk ér­tékeinek megismertetése, jó ér­telmű propagandája; tevékeny­ségi körükbe tartozik a kultúra menedzselése is. Pokomi Zoltán oktatási mi­niszter a tárcák együttműködé­sének fontosságára hívta fel a figyelmet. Martonyi János, a külügyi tárca vezetője hangoz­tatta, hogy a pozitív jövőkép kimunkálása és kellő önbiza­lommal való képviselete a kul- túrdiplomaták feladata. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arról beszélt, hogy a kis anyanyelvű kultúrák is megtalálhatják helyüket az egységesülő Európában. Bejelentették: a kulturális központok közül mindössze há­romban: Rómában, Bukarest­ben és Stuttgartban volt, illetve lesz vezetőcsere. MSZP: választás előtt Nem indokolt, hogy egyetlen személy töltse be a Magyar Szocialista Párt elnöki és par­lamenti frakcióvezetői tiszt­ségét - közölte az MSZP szo­cialista platformja és balol­dali tömörülése. Az MSZP szeptember elején tartandó VI. kongresszusa kap­csán megfogalmazott nyilatko­zat hangsúlyozza, hogy a párt­elnöki és a frakcióvezetői mun­kakör egyaránt teljes embert kíván. Az egyetlen személyhez kötődő hatalmi koncentráció el­lentétes a demokratikus ha­talomgyakorlással. „Kovács László frakcióvezető népszerű­sége alapján a pártelnöki fel­adatok ellátására is alkalmas lehet, így tehát el kell döntenie, hogy a két feladat közül me­lyikre érzi magát alkalmasabb­nak” - szögezi le a két platform közös álláspontja. Nagy Sándor szintén alkalmas a pártelnöki vagy a frakcióvezetői poszt el­látására, ezért elképzelhetőnek tartják Nagy Sándort mint párt­elnököt és Kovács Lászlót mint frakcióvezetőt, illetve Nagy Sándort mint frakcióvezetőt és Kovács Lászlót mint pártel­nököt. (A frakcióvezető szerint több külföldi példa is van arra, hogy a két posztot ugyanaz a személy tölti be.) A két platform mielőbbi nemzedéki váltást tart szüksé­gesnek, és támogatja Kiss Péter ügyvezető alelnökié jelölését, nem vitatva Kósáné Kovács Magda eddig végzett áldozatos munkáját. A választmány élére változatlanul Baja Ferencet ja­vasolja a szocialista platform és a baloldali tömörülés. Hamisíthatatlan útlevelek készülnek Tíz évre szólnak és négyezer forintba kerülnek Szeptember 1-jétől új útlevelet bocsát ki a Belügyminiszté­rium. A külföldi utazásokra jogosító dokumentum sokban hasonlít majd a jelenleg forgalomban lévőre, egyvalamiben azonban bizonyosan különbözik tőle. Hamisíthatatlan lesz. A Belügyminisztérium Adat- feldolgozó Hivatalának illeté­kes osztályán az útlevelek ér­vényességi idejét figyelemmel kísérve arra számítottak a szakemberek, hogy az idén napi 25-30 ezer hosszabbítási kérelemmel árasztják el őket az állampolgárok. Ezzel szemben - mint dr. Kapiller Péter főosztályvezető elmondta - napi 11 ezernél több igénylés soha nem jött. Mostanában a naponkénti mennyiség 9-10 ezer körül mozog. De így is mintegy 1 millió 200 ezer meghosz- szabbított útlevelet adtak ki ebben az évben; a kérelem el­bírálására 8-10 napnál többet általában nem kellett várni. Szeptember 1-jétől új útle­velek kerülnek forgalomba - jelentette be a főosztályvezető. Ezzel együtt természetesen megszűnik a régiek meghosz- szabbítása, a „beragasztásos rendszer”, ám az érvényes paszportok lejártukig forga­lomban maradnak. Az új igazolvány mérete azonos lesz a mostanival, az adatokat, a fényképet és az aláírást tartalmazó oldalt azonban lézertechnikával rög­zítik. Ezzel bealkonyul a ha­misítóknak, nem lehet például a fényképeket észrevehetetle­nül kicserélni. Bővül az adatok sora az asszonyok leánykori nevével. Ennek a hiánya különösen a külföldön élő állampolgárok­nak okozott gondot. Ismét be­vezetik a szolgálati útlevelet. Változik a dokumentumok érvényességi ideje. A 18 éven felülieké 10 évig lesz használ­ható, a 18 éven aluliak közül 4 éves korig kétévenként, a 4—18 éves közöttieknek ötévenként kell új útlevelet váltani. A 18 éven aluliaknak és a 70 éven fe­lülieknek 1000 forintos, a töb­bieknek 4000 forintos illeték- bélyeget kell kérelmükhöz csa­tolni. A kiskorúak csak a szü­lők írásbeli nyilatkozatára kap­hatnak útlevelet. (koós) Önkormányzatok helyett - civil kontroll? Tagokat toboroz a Tébéke a járulékfizetők között Az alapítók - a Társadalombiztosítási Érdek-képviseleti Egyesület életre hívói - tegnap tartották első ülésüket Buda­pesten. A szervezet egyik szóvivője, Kemény László el­mondta lapunknak, hogy a megszüntetett tb-önkormányza- tok helyett országos hálózat és gyűjtőszervezet kialakítását tervezik.- Bejelentették, hogy civil kontrollt akarnak létrehozni a tb felett. Mit jelent ez a gya­korlatban ?- Arra gondolunk, hogy a járulékfizetők valamilyen mó­don összeszerveződnek, és sa­ját maguk ellenőrzik a társada­lombiztosítás működését.- Hányán fizetünk ma járu­lékot Magyarországon?- Mintegy három és fél mil­lióan - magánszemélyek és munkaadók. S noha a két fél érdekei nem mindig egyeznek, az közös kívánalom, hogy a befizetett összegeket jó cé­lokra, az egészségügy javítá­sára használják fel.- Miként lehet ennyi járu­lékfizetőit egyetlen szervezetbe tömöríteni, s azt hatékonyan működtetni?- A Tébéke ennél még töb­bet vállal, hiszen az egészség- biztosítási és nyugdíjjárulékot fizetők mellett a nyugdíjaso­kat is várjuk. Bízvást remél­jük, hogy ez az ország legna­gyobb érdek-képviseleti szer­vezete lesz. Alulról fog épít­kezni, s azt tervezzük, hogy szeptemberben először azokat a volt önkormányzati képvise­lőket keressük meg a főváros­ban és a megyékben, akik is­mereteink szerint belépnének az egyesületbe. Részvételük­kel megtartjuk az alakuló Kemény László ülést, megválasztjuk a tiszt­ségviselőket és azokat a fele­lősöket, akik a további szerve­zést, a tagtoborzást végzik.- Az egyesület ellenőriz, vagy esetleg fel is kívánja vál­tani az egyszemélyes kor­mányzati felügyeletet ?- Ezt addig nehéz meg­mondani, amíg az Alkot­mánybíróság nem dönt arról, hogy törvényes volt-e az ön- kormányzatok megszüntetése, illetve amíg kiderül, mi lesz az önkormányzatiság jövője. Az mindenképpen alapvető cél, hogy az egyesület kontroll alatt tartsa az érdekegyeztetés helyett létrehozott egyszemé­lyes irányítást.- Ha visszaállítják az ön­kormányzatokat, az egyesület fölöslegesség válik?- Arra már aligha kerül sor; a megszűnt önkormányzatok számos bírált intézkedése, va­gyongazdálkodása azt mu­tatja, hogy esetükben is szük­ség van efféle civil ellenőr­zésre, a nyilvánosság bevoná­sára. Tisztában vagyunk azzal, hogy - bármilyen döntés szü­letik is - nem lesz könnyű az egyesületnek csatát nyernie, hiszen a vezető kormánypárt egyik illetékese máris közölte, hogy nem akarnak velünk szóba állni. Ez logikusan kö­vetkezik abból, hogy a kor­mány gyakorlatilag államosí­totta a tb-t, hiszen csak így szerezhette meg a pénzalapok fölötti ellenőrzést. Szeren­csére vannak olyan törvények, amelyek a nyilvánosságot, a társadalmi ellenőrzést kötele­zővé teszik.- A tb-t felügyelő' államtitkár köteles elszámolni a Számvevő- széknek. Nem elég ez?- A helyzet az, hogy itt nem csak a pénzek kezeléséről van szó, hanem például olyan tar­talmi dolgokról is, hogy mi­lyen irányba fejlesszék tovább az egészségügyet, hogyan ala­kuljon a gyógyszertámogatási rendszer. Ehhez pedig kevés a Számvevőszék.-A Tébéke miből tartja el majd magát? A tb-alapokból?- Az alapszabály-tervezet szerint szabályos egyesület­ként működünk, amelynek tagjai díjat fizetnek. Ha sokan lépnek be, akkor évi száz fo­rint tagdíj is elég. - kr ­Hírcsatorna Feloldott tilalom. A honvéd­ségi vizsgálóbizottság - mint tegnap bejelentették - egyér­telműen megállapította, hogy nem műszaki hiba okozta a MiG-29-es vadászgép múlt csütörtöki tragédiáját. További feladat még annak a tisztázása, hogy a pilóta hibája, idegen tárggyal történt ütközés, vagy egészségi rendellenesség okozta-e a katasztrófát. Védett férfiak. A kormány módosította a védett személyek és a kijelölt létesítmények vé­delméről szóló 1996. évi rende­letet - közölte tegnap az ORFK szóvivője. Torgyán József földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszterrel kilencre bővült az állandó védelmet él­vező személyek száma. Kisgazda igen. Az FKGP or­szággyűlési képviselőcsoport­jának elnöksége hétfőn jóvá­hagyta a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgaz­dapárt frakcióvezetői által a múlt héten elkészített együtt­működési megállapodásterve­zetet - közölte Bánk Attila frakcióvezető. A dokumentum tartalmazza mindazokat a biz­tosítékokat, amelyek garantál­ják a zavartalan parlamenti te­vékenység feltételeit. Kevesebb energia. Az év első felében 3,1 százalékkal kevesebb energiát használt fel az ország mint 1997 első hat hónapjában - derült ki az Energia Információs Ügynökség összefoglalójából. Az energiaigény csökkenése dön­tően a kedvező időjárásnak tud­ható be. A fűtési időszakban az átlagos napi hőmérséklet 6,64 Celsius-fok volt, ami 2,77 Cel- sius-fokkal magasabb az egy év­vel korábbinál. Idővonattábor. Horvátor­szági, szlovákiai, vajdasági és hazai magyar gyerekek részvé­telével tegnap megnyílt a XI. Nemzetközi Idővonat Olvasó­tábor Sikondán. Az idei idővo- nat a 18. század első harmadá­tól indul és 1945-nél áll meg. Magyamóta-verseny. Tizen­két amatőr énekes állt szín­padra a másodszor megrende­zett budapesti magyar nóta énekes verseny en. Haladék? Lupis József üzlet­ember, akit csalás, sikkasztás és magánokirat-hamisítás miatt ítéltek el 6 évre, jogerős bör­tönbüntetésének elhalasztását kérte a Fővárosi Bíróságtól. Sándor Zsuzsa, a bíróság szó­vivője elmondta: az elítélt, aki­nek július 21-én kellett volna megkezdenie börtönbüntetésé­nek letöltését, legfeljebb három hónap haladékot kaphat. __ixas_______* ■*.... Ne mcsak épületek - intézmények FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents