Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-26 / 203. szám
Közelről Negyein h óidul 1998. július 3&, vasárnap A busómaszknak lelke van Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ANNA, ANIKÓ nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.10 nyugszik 20.31 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 505-039-es telefonszámon. Hírszerkesztő: Cseri László Báj és kecsesség. Az Anna a héber Hannah névből származik, jelentése: kegyelem, kellem, báj, kecsesség. Néhány a becézések közül: Ancsa, Ancsura, Pancsa, Pa- nóka. Az Anikó az Anna erdélyi becézőjéből származik. Englert Antal 14 éve előadó a polgári védelemnél, de nem erről a tevékenységéről híres. Nemrégiben elnyerte a népi iparművész címet. Ugyanis gyerekkorától busómaszkokat farag. Kalkán Mátyástól, a népművészet mesterétől tanulta meg a busómaszk faragásának rejtelmeit a művelődési házban, ahol fafaragó szakkör működött. Tíz-tizenöt gyerek járt ide, ahol hármat kellett ahhoz sikeresen elkészíteniük, hogy egyet megkaphassanak. A többi a kölcsönzőbe került, ahonnan még a mai napig is kölcsönözhetők a teljes busófelszerelések, hiszen egyébként százezer forint körül van az áruk. Ma öten faragnak Mohácson, közülük hárman kerültek ki a szakkörösökből. Az Englert-féle maszk szabadalommal védett termék, mint mondja, olyan egyedi jegyekkel, amelyek az első pillantásra megkülönböztetik minden más maszktól. Vörös vagy fehér fűzből készül, ehhez jön a birkaszarv, a kenderbajusz, s a festés, amely mindig tartalmaz vöröset, hiszen az a vér színe. Az ő maszkjai mindig viselhetők, tulajdonosa kilát, kap levegőt is közben. Ha falra akasztják, meghal, elveszíti funkcióját, dísztárggyá válik. Mindennapos dilemma, hogy a piacra vagy a hagyomány ápolására készítse-e az álarcot, de szerencsére egyre több helybéli fiatal tiszteli és ápolja a hagyományokat, van tehát kiknek készíteni. Nincs két egyforma arc, emberi karakter, és minden fa más, ezért aztán a lehetőségek kimeríthetetlenek, vallja. A legnagyobb gondot inkább az jelenti, hogy az állatállomány csökkenésével egyre kevesebb a szarvakkal bíró kos, anélkül pedig nem maszk a maszk. Cs. L. Vízállások és hőfokok a Dunán, Dráván: Mohács 292 cm, apadó, 23,8, Őrtilos -68 cm, apadó, 21,0, Barcs 61 cm, áradó, 22,3, Drávasza- bolcs 155 cm, áradó, 18,9. LOTTÓSZÁMOK Jokerszám: 988489 Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu Szekszárd és a Duna megkerülhetetlen Hat éve lobbiznak a szekszárdiak a Duna-híd ügyében. Februárban eldőlt, hogy a korábbi koncessziós nyertes képtelen kölcsönt szerezni, így ismét az államhoz szállt vissza az ügy. A közelmúltban a Begendik Holding (török társaság) javaslatot tett arra, hogy a Déli Autópályával együtt a szekszárdi Duna-hidat is megépítené. Ez ügyben várják a kormányzat döntését. A Déli Autópálya Rt. vezetői a napokban úgy nyilatkoztak, hogy a négymilliárd dolláros autópálya-beruházást a Duna-híd megépítésével kellene kezdeni. Szekszárd város alpolgármestere, Fodor Miklós elmondta, hogy örülnek a DAP érdeklődésének, de gyakorlatilag az állami szerepvállalásban bíznak. Nemrég egy Pécsett tartott tanácskozáson megbeszélték az M6-os Buda- pest-Szekszárd, valamint az M56-os Szekszárd és a déli országhatár közötti autóutak építésének körülményeit. A közeljövőben a regionális Területfejlesztési Tanács meghívja az új országgyűlésben dolgozó térségbeli képviselőket, hogy az 1999-es költség- vetésben már szerepeljen az európai úrnak is számító M6- os és M56-os építésének előkészületére szükséges pénz is. A tanácskozáson beszéltek az M9-es útról (amely hasonlatos a Déli Autópályához) és a szekszárdi hídról is. Annyi bizonyos, hogy a térségben bárki épít utat, az nem kerülheti meg Szekszárdot, azaz a Duna-híd ügyét. H.J. Hulladéklerakó Baja térségében Tizenkét önkormányzat írta alá eddig azt a szándéknyilatkozatot, melynek értelmében regionális hulladéklerakót kívánnak létrehozni. Még nincs döntés arról, hol is legyen, de már tiltakozások láttak napvilágot. A tizenkét település egyike, Vaskút arról is nyilatkozott, hogy területet is biztosítana a hulladéklerakóhoz, mondja Kalászi László, a bajai polgármesteri hivatal munkatársa. De a helykijelölés hosszú folyamat, hiszen hatástanulmányt kell készíteni. S bár technikai szempontból megoldható, hogy a létesítmény ne szennyezze környezetét, de azt tudni kell, hogy a teljesen zárt és fedett medencének a művelés során mindig lesz nyitott része, hiszen 120 ezres lélekszámú térség kommunális hulladékának lerakása folyamatos üzemelést jelent, s ezenkívül a közúti terhelés is megnő. Jótékony hatása viszont az, hogy a környékbelieknek munkalehetőséget teremt. Optimista jóslatok szerint egymilliárd forintba kerülne mindez két-három év előkészítés után. Maga az építés már gyorsabb ütemben haladhatna, először a fogadóállomás, különböző műtárgyak, figyelőrendszerek kiépítésével, szelektív hulladékfelvevő hely kialakításával, majd a medence építésével. Mindehhez húszhektáros terület szükséges. A lerakó az alapító önkormányzatok tulajdonában lenne, a létrehozásához szükséges pénzek túlnyomó része legalább nyolcvan, de akár százszázalékos pályázati támogatással is megvalósítható. Cs. L. Kamionterminál Barcson Még 1968-ban épült a barcsi határátkelő a Dráva töltésén, amely igen rossz állapotban van, felújításra szorul már csak azért is, mert a közeljövőben az EU külső határa lesz, s Horvátország, Bosznia megközelítése erre a legcélszerűbb. A tervezett új út és a vasúti híd építése miatt a területet fel kell tölteni, s kialakul egy olyan rész, amelyen a kamionok halszálkaszerű parkolása válik lehetővé, ugyanakkor elválaszthatják az utas- és a teherforgalmat. Az első ütem ez év novemberében készül el, de ebbe sajnos nem fér bele az épület rekonstrukciója, arra csak a következő ütemben lesz lehetőség. Cseri L. Veszélyeztetett gyermekek A 90-es évek legveszélyeztetettebb csoportját a gyermekek alkotják. Alkalmanként 10 százalékuk már megkóstolta a drogot, 5-10 százalékuk a veszélyeztettek közé tartozik. Tolnában 22 gyermek- védelemmel foglalkozó szakember megalapította a gyermekjóléti és gyermek- védelmi szakmai egyesületet, hogy összhangban tudjanak dolgozni a gyermekek kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében. Az egyesület elnöke, Borbás László a VDN-nek elmondta, hogy fel kell figyelni a gyermekek nyomorára, arra, hogy nem jut számukra elegendő étel, és a családban egyre több a szexuális zaklatás, a gyermekek fizikai és lelki zaklatása folyamatosan növekszik. Hazafi J. Speciális szülőszoba Pécsett Világszerte folyik a vita: hol szüljenek a nők. Otthon, a megszokott környezetben vagy a kórházak klinikák, szülőotthonok riasztó, de biztonságosabb műtőiben. A kérdésre újszerű választ adtak Pécsett. A szülőszoba olyan, mintha saját lakásában járna az ember. Itt egy légtérben van a hálószoba a fürdőszobával és a tornateremmel, ahol elfér a születendő gyermek és az aggódó férj is. Dr. Bódis József, a Baranya Megyei Kórház osztályvezető főorvosa, egyetemi magántanár szerint a napokban kialakított speciális szülőszoba a maga nemében párját ritkítja. Szinte mindennel szolgál, amire egy szülésre készülő kismamának szüksége lehet. A franciaágy lehetőséget teremt arra, hogy az érkező gyermek édesapjával közösen várják a babát. A bordásfal és a sporttermek részeként említhető mászókötél bizonyos tornagyakorlatokkal, húzódzkodással a derékfájást enyhítheti, a sarokfürdőkád pedig a vajúdás idejét segíti: vízben állítólag könnyebb elviselni e fájdalmakat. A szoba szinte az otthoni környezetet imitálja, hiszen a szülés idejére együtt lehet a család is. Bódis József szerint főleg azok az asszonyok vehetik majd igénybe, akiknél várhatóan a szülés közben semmiféle komplikációval nem kell számolni. Ha mégis közbejönne valami, a szomszédban az „igazi szülőszoba”, és közel a jól felszerelt műtő is. Minderre nagy szükség van, hiszen az otthoni vagy az intézeti szülés vitájának legfőbb gerjesztője a mindenre felkészülő és a rizikó- faktorokat jól ismerő orvos. Ő joggal kérdi meg az otthoni szülésre voksolókat: és mi történik akkor, ha időközben valami gond támad, ha műtéti beavatkozás szükségeltetik? Kozma F. Boldog pillanat egy család életében. Az új szülőszobában barátságos környezet fogadja a kis jövevényt. FOTÓ: WÉBER TAMÁS Újabb garéi forduló Dorogon, az égetőműben 3000 tonna veszélyes hulladékot fogadnak még ebben az évben Ga- réból, s az anyag átcsomagolása és szállítása meg is kezdődött. A maradék sok ezer tonna anyag sorsa még rendezetlen. Legutóbb a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal mondta ki: nem adható- építési engedély a helyszínen égetőművet létesítem szándékozó Hunga- ropac Rt.-nek. Úgy tűnik viszont, hogy az érintettek - a garéi polgármesteri hivatal és a részvénytársaság - bízik a klórbenzol-származékok helyszíni megsemmisítésének szakmai megalapozottságában és lehetőségében. Bár Loweshcer János garéi polgármester nem akar „perre menni” a közigazgatási hivatallal („Nincs már miben bíznunk...”), az államigazgatási jogi keretek kimerítése után a Hungaropec vállalja a bírósági pert is, és megtámadja a hivatal határozatát a pécsi Közigazgatósági Bíróságon. Dr. Bóna István, az rt. igazgatója szerint az ügy - figyelemmel az első és a lehetséges másodfokra is - talán még idén eldől. Mészáros A. Szulejmán hátországa És Zrínyié is. A Török-Magyar Barátság Parkról van szó, Szigetvár mellett. A terület a török állam tulajdona, amit időnként rendbe kell tenni. Láng János, a szigetvári városgondnokság megbízott vezetője azt mondja: se pénzük, se kapacitásuk nincs, hogy rendszeresen és ingyen megcsinálják ezt a munkát. Holott - teszi hozzá - valóban, kedvelt „megállóhely”, a 67-es utazói közül sokan eltöltenek itt néhány percet. Horváth László török tiszteletbeli konzul egyelőre a saját vállalkozása pénzéből fedezi a költségeket. A problémát azonban meg kell oldani, s a török állammal a megállapodás előkészítése folyamatban van. Ha szerződés alapján erre megbízást kapnak, a város- gondnokság is vállalná a folyamatos takarítást, a park rendben tartását. M. A.
