Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-24 / 201. szám
2 DUnántúli Napló Világtükör 1998. július 24., péntek A1 Gore alelnök Csernobil jovojerol Al Gore Kijevben azt mondta, hogy a csernobili atomerőművet szerinte is csak akkor lehet bezárni 2000-ig, ha addig felépülnek a pótlólagos energia- források. Az amerikai alelnök ezzel lényegében a Csernobil leállításával kapcsolatos ukrán álláspontot támogatta, amely szerint az atomerőművet majd akkor lehet végleg üzemen kívül helyezni, ha nyugati segítséggel befejeződik két, más erőművekben épülő reaktor beruházása. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) azonban még mindig nem döntött arról, hogy finanszírozza-e két erőmű egy-egy, 90 százalékban kész reaktorának befejezését. Ukrajna után Al Gore Moszkvába utazott, ahol találkozott Szergej Kiri- jenko kormányfővel. Tizenhárom éves csodagyerek A monacói Jessica Shama 1985 februárjában született. Négyévesen már folyékonyan és meglepően sok mindent olvasott; iskolai előmenetele során olyan gyorsan haladt előre, hogy engedélyt kapott több osztályvizsga összevonására. Az elmúlt hetekben már le is érettségizett, mindössze 13 évesen. Nem lett kitűnő, de megcsinálta. Franciaországban legfeljebb húsz pontot lehet szerezni, Jessica pedig 13,52 ponttal végzett, ami a vizsgabizottság minősítése szerint „igen jó, korát tekintve kimagasló” eredmény. A kislány kémiából a legjobb. Szeretne gyógyszer- kutató lenni, és segíteni a betegeken. Az indulás határozottan biztató. „Törzsfőnök” lesz a királynő A Magyarországnál ötször kisebb, csendes-óceáni Fidzsi- szigetek 1970-ben a Brit Nemzetközösség tagja lett, ám a nyolcvanas években végrehajtott katonai puccsok nyomán kilépett a Nemzetközösségből. A független köztársaság mela- néziai népességének ellentéteit nehezen tudja kordában tartani a politikai vezetés, ezért II. Erzsébetet kérik fel közvetítésre. A brit királynő eszerint a törzsfőnökök tanácsának vezetője lenne, amit a Fidzsi-szigeteki alkotmány is rögzítene. Rabuka miniszterelnök már fel is kérte az uralkodót a kinevezés elfogadására, és a Buckingham-pa- lotában átadta hazája ajándékát - egy cethal fogát -, amely a legnagyobb tisztelet jele. Sikertelen merénylet Csecsenföldön A stabilizációs politika lejáratása lehet a cél Merényletet hajtottak végre tegnap Groznijban Aszlan Maszhadov ellen. A csecsen elnök életben maradt, egy testőre azonban meghalt, négyen pedig súlyosan megsebesültek. A pokolgépes merényletet 11 óra 20 perckor hajtották végre. Az Aszlan Maszhadovot és kíséretét szállító konvoj az elnök elővárosi rezidenciájából a Groznijban fekvő központi rezidenciára igyekezett, amikor a csecsen főváros egyik főútvonalán az út szélén álló autó felrobbant. Maszhadov- nak sikerült kiugrania a kigyulladt elnöki terepjáróból. A környéket hermetikusan lezárták, az ismeretlen tettesek után megindult a hajtóvadászat. A robbanás erejét mutatja, hogy az elnök páncélozott dzsipje és a konvoj két autója teljesen kiégett. Aszlan Maszhadov meg nem nevezett titkosszolgálatokra hárította a felelősséget az ellene elkövetett merényletért. Néhány órával a robbantást követően sajtókonferencián közölte, hogy mindössze a lába zúzódott meg egy kicsit a térde alatt. A csecsen elnök úgy véli, a merényletet kifejezetten azért követték el, hogy * lejárassák a több mint egy hónapja bevezetett rendkívüli állapotot és annak elvét. Leszögezte azonban, hogy nem változtatja meg a kormánnyal egyetértésben folytatott politikáját, nem hagy fel a szervezett bűnözés és a társadalom vallási alapú megosztására törekvő erők elleni harccal. Az államfő hangsúlyozta, hogy tevékenysége a kormányéval együtt a polgárháború megakadályozására irányul. Aláhúzta: nem fog sikerülni Csecsenföld destabilizálása azoknak sem, akik az iszlám nevében törekednek a társadalom szétbomlasztására. A japán választék. Ma dől el, hogy a három jelölt - az ismert politikus, Kadzsijama Sze- iroku, valamint Koizumi Junicsiro egészségügyi és Obucsi Keidzo külügyminiszter - közül ki lesz a kormányzó Liberális Demokrata Párt elnöke, egyben kormányfő. fotó: feb/reuters Hírek röviden Halogat a Biztonsági Tanács A folytatódó koszovói harcok ellenére az ENSZ Biztonsági Tanácsában még mindig nem nyújtottak be határozattervezetet, és a testületnek nincs közös stratégiája a válság megoldására. Egy magas rangú nyugati diplomata ennek fő okát abban jelölte meg, hogy más országokkal szemben Oroszország ellenzi, hogy az érintett akarata ellenére kényszerintézkedéseket alkalmazzanak. Líbia kész Hágába menni A Skócia fölött 1988 decemberében felrobbantott amerikai repülőgép elleni merénylettel gyanúsított két líbiai ügyvédje közölte, hogy védencei készek a hágai bíróság elé állni, amely a skót jog szerint tárgyalná ügyüket. Demszky Mohiba látogatott Meglátogatta a mohi atomerőművet Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, hogy a magyar fővároshoz a paksinál is közelebb fekvő szlovákiai atomerőmű biztonsági kérdéseiről tájékozódjék. Demszky azt javasolta, hogy a mohi erőmű és Budapest között épüljön ki megbízhatóan működő információs hálózat. Háborús bűnösöket fogtak el A Boszniában szolgálatot teljesítő SFOR-csa- patok szarajevói főparancsnoksága csütörtökön bejelentette, hogy a békefenntartó erők szerdán Prijedor térségében őrizetbe vettek és Hágába szállítottak két boszniai szerb férfit - Predrag és Nenad Banovics 29 éves ikreket akiket a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnök elkövetésével vádol. A nagykövet kitüntetése Donald M. Bünkén, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete magas kitüntetésben részesült tegnap: a Pentagon Védelmi Közszolgálatért díjjal ismerte el a diplomata érdemeit és hazánkban végzett sikeres munkáját. Kémjelentések Irán eredményes kísérleteiről Gyorsított rakétaprogram Irán sikeres kísérletet hajtott végre szerdán egy közepes hatótávolságú rakétával - jelentette a The New York Times, magas rangú amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap szerint egy amerikai kémműhold észlelte az iráni területen végrehajtott kísérletet. A felmért adatok alapján megállapították: ez a fegyver minden célpontot képes elérni Izrael és Szaúd-Arábia területén, számosat Törökországban, és egyeseket orosz földön. Amerikai szakértők azt gyanítják, hogy a rakétát minden bizonynyal Eszak-Korea szállította a közép-keleti államnak. Ha az értesülés helytálló, akkor két fontos következtetést is levonhatunk. Először is: Irán nagy lépést tett a rakétafegyverkezés útján. Másodszor pedig: az amerikai és az izraeli hírszerzés eredményesen kémkedett az iszlám köztársaság rakétaprogramja után. A kísérlet teljes mértében igazolja az amerikai és az izraeli hírszerzők korábbi jelentéseit az iráni rakétaprogram céljairól és irányairól. Iránnak eddig csak rövid hatótávolságú rakétái voltak. A teheráni stratégák két irányban képzelik el a továbblépést. Fürge járású hadihajókon tudnák közel vinni a célokhoz a rövid hatótávolságú rakétákat - ez lenne az egyik. A másik: közepes hatótávolságú rakétákat kell kifejleszteni. Izraeli hírszerzők már tavaly ősszel jelentették, hogy a következő lépés egy 1100 kilométeres hatótávolságú rakéta lesz. Támadásba lendült az ETA Változatlan a terror és a tehetetlenség Spanyolország történelmének legnagyobb erőszakellenes tüntetése nyomán az állam tavaly új terrorellenes stratégiát dolgozott ki. Madridban most megvonták az egy évvel ezelőtt foganatosított intézkedések okozta „változások” mérlegét. Esztendővel ezelőtt, amikor az ETA baszk terrorszervezet emberei kivégezték túszukat, a 29 éves Miguel Angel Blanco pártvezért, ezrek vonultak az utcára. A tiltakozás egy további gyilkosság után már országossá nőtt, ami szigorú intézkedésekhez vezetett. Ügy látszott, hogy a rendőrség fellépése, a szélsőségesen nacionalista baszk politikát és az erőszakot egységesen elutasító társadalmi állásfoglalás elegendő lesz a nyugalom és a megbékélés helyreállításához. Az eredmény egy év után egyszerre lesújtó és kijózanító: a vérengzésnek nincs vége. Blanco pártjának négy tagját és egy további politikust - a „baszk ügy elárulóit” - megölte az ETA, kilátásba helyezve, hogy többszörösen megismétli a Blanco-modellt. A „nemzeti szabadság” és az önállóság magasztos eszméivel visszaélő terroristákat tehát egyáltalán nem riasztja vissza, hogy időről időre érzékeny veszteséget kell elszenvedniük. Például azáltal, hogy radikális tisztségviselőit az alkotmány szellemében cselekvő állami rendvédelem be- börtönzi. A németek egyletekbe, szövetségekbe tömörülnek Lobbyznak Amikor a német parlament először vette nyilvántartásba az érdekvédők képviselőit, „csak” 635 féle szervezet megbízottját jegyezték be. Az idén viszont már több mint 1600 szervezet „kijárói” szerepelnek a listán. Ezek a pártfogók az ülések között, a körfolyosókon (innen az elnevezés, az angol lobby szóból), vagy bárhol másutt próbálkozhatnak a parlamentben, hogy megnyerjék a honatyákat a szóban forgó érdekképviselet ügyének. A sokfajta szervezet rendkívüli változatosságot tükröz. Ott vannak persze a legismertebbek, ám szerepelnek a jegyzékben olyanok is, amelyek létéről a nudisták a kívülállónak fogalma sincs. Mint például az az érdekképviselet, amelyben a kézzel hajtott orgonák hívei tömörülnek. S ott vannak a pékek, a bírósági végrehajtók, a marhatenyésztők és a méhészek, a dalegyletek, a kerékpárosok és a postaga- lamb-versenyzők, nemkülönben a nudizmus hívei. Mindenki a maga érdekeiért lobbyzik a német parlamentben, ahol a képviselők - ha lenne rá idejük - akár napestig e szervezetekkel foglalkozhatnának. Amint ugyanis összeszámolták, a szövetségeknek, egyleteknek országszerte 191 millió tagjuk van. Azaz átlagosan minden német polgár legalább két tömörülés tagja. A mostani klímaválság 1976-ban kezdődött Változás a tenger mélyén Több mint húsz éve megemelkedhetett a Csendesóceán trópusi medencéjének mélyén az egyébként mindig hideg víz hőmérséklete. Ez magyarázza az úgynevezett El Nino jelenséget. A Harvard egyetem két klima- tológusa úgy véli: a Csendesóceán keleti medencéjének felszíni vízrétegei csak a mélyből kaphattak annyi energiát, amennyi ilyen mértékű felmelegedésükhöz kell, a napsugárzás energiája egyedül erre nem lett volna elégséges. A kutatók - Schräg és Guil- derson - a Galápagos-szigetek környékének korallzátonyait vizsgálva jutottak erre a megállapításra. Adataik szerint a koraitokban 1976 telén hirtelen megnőtt a C-14 radiokarbon mennyisége, ami arról árulkodik, hogy a tenger mélyén ugrásszerűen megemelkedhetett a vízhőmérséklet. Rendes körülmények között a melegebb felszíni vizekben magasabb a C-14 aránya, ami azután júliustól szeptemberig, amikor a déli féltekén tél van, a felszínközeli víztömegek hűlésével párhuzamosan csökken. Nem így 1976-ban! A Harvard kutatói azt állítják, hogy hirtelen megbomlott az összhang, azaz megváltozott a tengervíz hőstruktúrája. Ám hogy valójában mitől ered ez az alighanem vulkanikus eredetű változás, pontosan nem tudni. A mostani éghajlati bonyodalmak egyik oka azonban kétségtelenül ez. (kenesei) Hubej tartományban kiáradt medréből a Jangce folyó is FOTÓ: FEB/REUTERS Halálos vizek Az idei monszunidőszak kezdetben csak Kína déli és középső részein okozott nagy árvizeket, de most már a Jangcétől északra fekvő vidékek sincsenek biztonságban. Az egyébként aszályos Senhszi tartomány csupasz tájait is elöntötte a víz a július 4. óta tartó heves esőzések nyomán, 113 ember meghalt, 69 eltűnt, 2625 megsérült a tartomány területén; 22 ezer ház összeomlott, 2300 hektár termőterület víz alá került. Az anyagi károkat 1,2 milliárd jüanra (145 millió dollárra) becsülik. Az időjárás Európában is szedi áldozatait. Szlovákiában egy hirtelen kiáradt folyó 34 embert ölt meg, Eszak-Csehor- szágban két, Kelet-Lengyelor- szágban pedig három emberéletet követelt az árvíz.
