Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-23 / 200. szám
6 Dünántúli Napló J OGSZABÁLY-ISMERTETÉS 1998. július 23., csütörtök Oldalszerkesztő: Dunai Imre Az emberi génállomány védelme Jog-forrás Lopás dolog elleni erőszakkal. A Legfelsőbb Bíróság büntető jogegységi tanácsának határozata szerint a lopás dolog elleni erőszakkal elkövetettnek minősül, ha az elkövető a lopás tárgyának megőrzésére szolgáló készüléket (zárat) nem annak birtokbavételekor, hanem a helyszínről eltávozva, később töri fel. A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérletét valósítja meg, aki a lopás tárgyát az annak védelmére vagy megőrzésére szolgáló készülékkel (zárral) együtt birtokba veszi, de tettenérés vagy más körülmény folytán azokat nem töri fel. őrök és magánnyomozók. A belügyminiszter 24/1998. (VI. 9.) BM rendeleté a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarákról szóló törvény végrehajtását szabályozza. Pedagógiai szolgáltatások. A művelődési és közoktatási miniszter 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelete a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szolgáltatásban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994 (V. 13.) MKM rendeletet módosítja. Büntető jogszabályok. A Magyar Közlöny különszá- maként megjelent A Büntető törvénykönyv és a büntetőeljárás című 272 oldal terjedelmű kiadvány. A kéziratát május 15-én zárták le. A Btk. július 1-jén hatályba lépett módosításának szakaszai az emberi génállományba való beavatkozást, az emberi ivarsejt tiltott felhasználását, a születendő gyermek nemének megváltoztatását, az emberen, illetve az embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegését, az orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozását, és az egészségügyi önrendelkezési jog megsértését rendelik büntetni. Az emberi, magzati génállományon, illetve emberi embrió génállományán a génállomány megváltoztatására irányuló beavatkozás, bűntett, és öt évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig teijedő szabadságvesztés, ha ez a beavatkozás az emberi génállomány, a magzati génállomány, illetve az embrió génállományának megváltozását idézi elő. fi A halottból vagy halott magzatból származó ivarsejtet emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásra való felhasználása öt évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő. I Az emberi ivarsejt tiltott felhasználásának előkészülete vétség: két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A születendő gyermek nemének megválasztására irányuló beavatkozás bűntett, és öt évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az egészségügyről szóló törvényben meghatározott engedély nélkül, vagy attól eltérően emberen végzett orvostudományi kutatás bűntett, és öt évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki emberi embrión vagy ivarsejten az egészségügyről szóló törvényben meghatározott engedély nélkül vagy attól eltérően orvostudományi kutatást végez, vagy emberi embriót kutatási célból hoz létre, bűntettet követ el, és öt évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő. fi Bűntettet követ el és két évtől nyolc évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki emberi embriót állat szervezetébe átültet; emberi és állati ivarsejtet egymással megtermékenyít; olyan emberi embriót, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe beültet; kutatáshoz felhasznált emberi ivarsejtet emberi reprodukcióra felhasznál; emberi megtermékenyítéshez, illetőleg embrióbeültetéshez nem emberi ivarsejtet, illetőleg embriót használ fel; emberi embriót több emberi embrió, vagy állati embrió létrehozatalára használ fel. E bűncselekményre irányuló előkészületet két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétség. Az emberi embrión a génállományának megváltoztatására irányuló kutatás bűntett, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki az emberi embriót a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltérő, illetve további sajátosságokkal rendelkező egyed létrehozatalára használ fel; emberi embrió sejtjeit szétválasztja, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő. E bűncselekmény előkészülete két évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő vétség. Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag megegyező emberi egyedeket hoz létre, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő. E bűncselekményre irányuló előkészületet is három évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő. # Aki beleegyezéshez, hozzájáruláshoz, illetve tájékoztatáshoz kötött, az emberi génállomány megváltoztatásával, illetőleg az embrió génállományának megváltoztatásával, az emberi reprodukcióval vagy a megszületendő gyermek nemének megválasztásával kapcsolatos egészségügyi beavatkozást; emberen, embrióval vagy ivarsejttel végezhető orvos- tudományi kutatást; az átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetkivétel, illetőleg szerv- vagy szövetátültetést a jogosult beleegyezése, illetőleg hozzájárulása nélkül végez, vagy a jogszabályban előírt tájékoztatást elmulasztja, bűntettet követ el, és három évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő, aki tiltakozó nyilatkozat ellenére halottból szervet, illetőleg szövetet távolít el. Aki a beleegyezéshez, illetőleg hozzájáruláshoz kötött egészségügyi beavatkozást, orvostudományi kutatást, szerv- vagy szövetkivételt, szerv- vagy szövetátültetést gondatlanságból a jogosult beleegyezése, illetve hozzájárulása nélkül végez, vétség miatt egy évig teijedő szabadság- vesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Az emberi gén, sejt, ivarsejt, embriót, szerv, szövet, halott test vagy annak része jogellenesen megszerezése, vagyoni haszon- szerzés végett való forgalomba hozatala, vagy azzal kereskedés bűntett, és három évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig teijedő szabadságvesztés, ha e bűncselekményt gyógyintézet alkalmazottja a foglalkozása körében követi el. A büntetés öt évig, foglalkozás körében elkövetetten pedig két évtől nyolc évig teijedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen, illetve bűnszövetségben követik el. Az emberi test tiltott felhasználására irányuló előkészületet vétség: egy évig teijedő szabadság- vesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, foglalkozás körében elkövetetten pedig két évig teijedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénz- büntetéssel büntetendő. Ez az ajánlat csak 1998. 07. 23-, csütörtöktől 08. 04., keddig érvényes I SPAR AMERICAN COLA j SPAR AMERICAN COLA MOST CSAK | 0,5 1 SPAR AMERICAN COLA MOST CSAK «2 1 CSEMEGEKUKORICA* MOST CSAK II ' 29.1 cső ZOLDALMA* / jÉJf ÍP' MOST CSAK 59, 1 db Az akciós árak csak háztartási mennyiségre vonatkoznak, és a készlet erejéig érvényesek. Az esetleges kivitelezési hibákért nem felelünk, és vásárlóink elnézését kérjük. A *-gal jelölt áraink csak 07. 23-tól 07. 26-ig érvényesek. RAR A foglalkoztatásban is korhatártalan a művészet A munkajogi védelemnek a fiatalkorúak egyéb jogviszonyok keretében történő foglalkoztatására való ki- terjesztéséről szóló 1998. évi XXIII. törvény a korhatárt a 15. életévnél húzta meg. Ugyanakkor kivételekre is lehetőséget adott a művészeti tevékenységek esetében. A művelődési és közoktatási miniszter 26/1998. (VI. 9.) MKM rendelete határozta meg azon tevékenységek körét, amelyekre az említett foglalkoztatási alsó korhatár nem vonatkozik. Ilyen korhatártalan munkának minősül az előadóművészi és az alkotóművészi tevékenység, így különösen a színészként, segédszínészként, bábművészként, zenészként, népzenészként, énekesként, táncművészként, cirkuszművészként, továbbá cirkuszművészFOTÓ; TÓTH L, íróként, képzőművészként, iparművészként, fotóművészként, zeneszerzőként, koreográfusként, humoristaként végzett munka. Gyermekkornak nek is beállhatnak Jogi tanácsadó Tamás T. kérdezi, hogy a haszonélvezet örökölhető-e? A haszonélvezeti jog nem jelent egyben tulajdonosi jogokat. Polgári Törvénykönyvünk (Ptk.) a haszonélvezetre vonatkozó előírásokat a 157-165. §-aiban szabályozza, illetve a házastársi (özvegyi) haszonélvezetet a 615-616. §-aival. A Ptk. 157. §-a szerint haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszon- élvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. A haszon- élvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Szerződés alapján haszon- élvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlannyilvántartásba bejegyzik. Abban az esetben, ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott. A haszonélvezeti jog tehát a szerződés tartamára, illetve a haszonélvező haláláig tart. Az örököst a haszonélvezet nem illeti meg. S. A. ACROBAT MZ Felhasználható: szőlőben, hagymában, dohányban, burgonyában, uborkában és paradicsomban 2 kg/ha dózisban. Információ: pmr CYAN A MID Csorba Veronika tt 60/366-874 i
