Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-02 / 179. szám

10 Dhnántúli Napló Hitélet 1998. július 2., csütörtök Gyászünnepély A Pécsi Zsidó Hitközség a pécsi és Pécs környéki zsidó­ság deportálásának évfordu­lója alkalmából július 5-én gyászünnepséget tart. Dél­előtt 10 órakor megkoszo­rúzzák az egykori pécsi gettó főépületének falán elhelye­zett emléktáblát, délután 5 órakor a zsinagógában gyászistentiszteletet tartanak, majd a zsidó temetőben foly­tatódik a megemlékezés. Ifjúsági találkozó Pénteken és szombaton az ifjúság találkozik Mária- gyűdön. A program péntek este 7 órakor szentmisével kezdődik, 10.00 órakor szentségimádás lesz. Szombaton egész nap el­mélkedések, fórumok vált­ják egymást. Este 8 órakor Balázs Béla kaposvári püs­pök vezeti a fórumot, 10 órakor dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát mutatja be a szentmisét. Eligazítás­sal az Információ szolgál. Cserkésztáborok Hétfőn kezdődik a pécsi cserkészek nyári táborozás­sorozata. A 10. sz. P.A.F. és a 47. sz. P.C.F. csapatok kis- cserkészei nyitják a sort, akik Mánián fognak tanyázni. A pécsi központú VI. Cser­készkerület segédtisztképző, majd őrsvezetőképző táborai következnek Bátaszék köze­lében. A továbbiakban min­den pécsi és baranyai cser­készcsapat táborba száll, de számos budapesti és más helységbeli csapat is ezen a vidéken rendezi meg 10-14 napos nyári táborozását. / Érseki pallium A vatikáni Szent Péter-bazi- likában bemutatott ünnepi szentmisével emlékeztek meg hétfőn a Vatikánban és Rómában Szent Péter és Szent Pál, a katolikus egyház, valamint Róma két védő­szentje ünnepéről. Az ün­nepre a bazilikában lévő ne­vezetes fekete Szent Péter- szobor pápai öltözetet kapott, a bazilika kapujára pedig ki­akasztották a halászhálót. A szertartás keretében nyújtotta át II. János Pál pápa 19 ér­seknek, köztük dr. Márfi Gyula veszprémi érseknek a stólához hasonlító érseki jel­vényt, a palliumot. A pallium Szent Ágnes napján megál­dott bárányok gyapjúból ké­szül, ezt a jelképet a pápa csak az érsekeknek adomá­nyozza. Átadása előtt a palli­umot Szent Péter sójára he­lyezik. A Mária -év emlékérme A Pécsi Egyházmegye püs­pökének, Mayer Mihálynak a megrendelésére gyönyörű szép érmét készített Rétfalvi Sándor pécsi szobrászmű­vész a Mária-év alkalmából. Az érme egyik oldalán a gyűdi, a másikon az Eszék­ről Máriagyűdre érkezett egykor gyűdi Mária-szob- rok láthatók. Az érméből ötvenet ezüstből készített egy szegedi öntőmester, többet pedig bronzból, me­lyek rövidesen Máriagyű- dön is kaphatók. Kántorképző Hétfőn tizenhat fiatal tett si­keres kántorvizsgát Pécsett. A tanfolyamot - melynek a kertvárosi református gyüle­kezet adott otthont - Szénási Jánosné, egyházmegyei ének-zenei előadó irányította. Dr. Paskai László bíboros, a pápai nuncius és a püspöki kar tagjai az ünnepségen 850 éves a máriagyűdi kegyhely Országos jelentőségű ünnepe lesz vasárnap, július 5-én Máriagyűdnek. A kegyhely 850, a kegyszo­bor 300 éves jubileumát ün­nepük és megemlékeznek Mindszenty József bíboros 50 évvel ezelőtti zarándoklatára. A nagymise 10 órakor kezdő­dik a szabadtéri oltárnál. Főce- lebráns dr. Paskai László prí­más, budapest-esztergomi ér­sek. A bíboros úrral együtt mi­sézik Karl-Josef Räuber pápai nuncius és a magyar püspöki kar tagjai. Megkezdődött az egyházmegye főtemplomának felújítása Két jubileum is közeleg: 2000-ben lesz államiságunk, 2009-ben pedig a Pécsi Egyházmegye alapításának ezredik esztendeje. Az alkalmakra illő szépítkezni. De az alkalmaknál sokkalta fontosabb a pécsi egyházmegye főtemploma számára az, hogy a mindennapok égető kényszereként is jelentkezett a felújítás, rekonstrukció szükségessége. A Szent Péter nevét viselő bazilika leg­utóbbi külső rendbetételét 1962 és 1965 között végez­ték. Wolf Gyula, a Pé­csi Egyház­megye vagyonkezelője (kis ké­pünkön) szerint az elmúlt több mint harminc évben azonban több gonddal is szembe kellett nézniük. A savas esők és a városi, meglehetősen szennyezett le­vegő hatására mállani kezdtek a tornyok kőfaragványai, melye­ket annak idején budafai ho­mokkőből készítettek. Hovato­vább életveszélyessé vált - kü­lönösen az északi tornyok - kö­zelségében tartózkodni. Hason­lóképpen „megkopott” a bazi­lika tetőzete, sok helyen beázik, s időről időre vigyázni kell arra, hogy nagyobb kár e miatt ne ke­letkezzen, ugyanis a freskók, képek, orgona kerülhetnek ve­szélybe. Éppen ezt felismerve (és a pénzhiány okán) Mayer Mihály megyés püspök több alkalom­mal pályázott a Miniszterelnöki Hivatal egyházi műemlékek felújítására szolgáló céltámoga­tására, de csak az idei év hozott eredményt. A szűkös anyagiak­ból ugyanis olyan egyházi jel­legű beruházásokat részesítet­tek előnybe, mint mondjuk a vi­lágörökség részeként megszé­pült pannonhalmi apátság, vagy mondjuk a budapesti Dohány utcai zsinagóga. Viszont az idei évben a szerencse Pécsnek kedvezett: az egyházmegye 90 millió forintot kapott a leg­rosszabb állapotban lévő északi torony fel­újítására, és remény van arra, hogy jövőre újabb két torony rend­betételére szükséges összeget is megkapják. Ezzel folyamatossá válhat a rekonstrukció menete, melynek során a korábbi homokkő szobrokat, frízeket ha­sonló, de időtállóbb, porfír szobrokra cserél­jék ki. Az előzetes számítások szerint a bazilika négy tornyá­nak rendbetételéhez 900 köbméter porfír- követ kell kibányászni és ebből 600 köbmé­ternyit megmunkálni. Még annyit a munká­latokhoz, hogy bár a to­rony felállványozása megtörtént, a munkák generál- kivitelezőinek a versenyezte­tése most folyik, s talán a na­pokban megszületik a döntés arról, hogy melyik cég fogja majd a feladatot elvégezni. Egyébként a bazilika funk­cióit illetően is folyamatosan korszerűsödik. A főtemplom hangosításának megújításával illetve azzal, hogy számítógé­pes vezérlésű lett az orgona, már a következő évezredbe - a nagy ünnepekre készül. Ennek jegyében született meg az épü­let díszkivilágítása. Megterve­zése Merkl Gábor munkáját di­cséri. S végezetül említsük meg, hogy a napokban Rétfalvi Sándor szobrászművész kapott megbízást arra, hogy a bazilika főbejáratának domborműveit 2009-re készítse el. E domborművekkel köszönti az egyházmegye ezredik szüle­tésnapját. Ezért a megbízás so­rán szóba került, hogy termé­szetesen az ezer év történetére, illetve a teremtéstörténetre is szeretnének utalni avval, hogy mi kerül az egyes kazettáiba. Kozma Ferenc Az északnyugati tornyot már feláll­ványozták FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ „Az aratni való sok” Istennek van gondja a földi életünk fenntartá­sához szükséges javak ajándékozásához és nem feledkezik el a lelkiekről sem. A betakarításhoz azonban munkásokra van szüksége. Fiatalok érettségiztek, felvételiztek- felvételiznek, diplomát szereztek. Elértek egy szintet, és ott az új kérdés: hogyan és merre tovább? Sok fiatal szüleivel együtt keresi he­lyét, hivatását a társadalomban, egyházban, családban, hogy kibontakoztassa képességeit, adottságait. Aki nemcsak a mának él, tervezi jövőjét. Ebben a tervezésben van álmodozás, divat diktálta vonzalom egy-egy pálya vagy hi­vatás iránt, van reális látás és időnként megdöbbentő döntés. Mert nemcsak a világ szólít meg, hanem Jézus is kiszállt, felszó­lít: jöjj, kövess engem! Vannak, akik meghallják és igent mondanak erre a hívásra. Néha csak annyi a dolgunk, hogy nyitva tartsuk a szemünket, fü­lünket és a szívünket. Meglátni a cél nélkül bolyongó embere­ket, az üdvösségre meghívottakat, és ez a felismerés döntésre indíthat: én is lehetek Jézus munkatársa, hogy segítsek ember­társaimon. Az Egyház számít a fiatalokra, a fiatalok számíthatnak az Egyházra. A jövőt képviselik, ezért helyes önértékeléssel kell önmagukra tekinteni, de ugyanakkor tisztelettel és megbecsü­léssel kell lenni a többi ember iránt is, mert velük is van terve Istennek. Isten az aratás Ura és ő igényt tart meghívottak együttmű­ködésére. Gulybán Tibor paróchus Anyanyelvi hitélet A magyarországi német kisebbség hitéletének kérdéseiről rendez­tek konzultációt az országos német önkormányzat, a katolikus, a református és az evangélikus egyház, valamint a német közössé­gek képviselői részvételével kedden, Budapesten. A tanácskozá­son megfogalmazódott, hogy erősíteni kellene az egyes közössé­gek, egyházak és kisebbségi önkormányzatok kapcsolatát helyi és országos szinten. A találkozón közzétett tájékoztató szerint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány idén 1 230 000 forinttal támogatja a magyarországi németek anyanyelvi hitéletét. Ismerni, érteni Az ember közösségi lény. Ezt a hétköznapi életben valameny- nyien megtapasztaljuk. Egy­részt közösségben - családban, csoportban, társadalomban - jobban érezzük magunkat, mint magányosan. Másrészt önma­gunkat is csak a másokkal való kapcsolattartás révén tudjuk megvalósítani. Isten vallási téren is közös­ségbe gyűjt minket. A keresz­tények közössége az egyház, melynek eredeti jelentése: „összegyűlt nép”, „gyüleke­zet”, „népgyűlés”. Isten népé­nek is nevezik. Hogyan alakult ki ez a kö­zösség? Jézus nyilvános műkö­désének kezdetén tanítványokat választott. Az ő kezdeti együtt- létük még nem volt tartós, visz- szatértek családjukhoz, munká­jukhoz. Jézus közülük tizenket­tőt apostollá választott és felké­szítette őket küldetésükre. Az apostolok szilárd közösséget alkottak, lényegük Jézushoz és az egymáshoz való tartozás volt. Jézus a tizenkettő élére Pé­tert állította, akit mindenki el­ismert. Eredetileg Simonnak hívták, de Jézus már az első ta­lálkozásuk alkalmával is Péter­nek, vagyis „Kősziklának” ne­vezte, jelezve, hogy rá akarja alapozni egyházát. így Péter ha­lála óta az egyházi primátus (el­sőség) azt illeti meg, aki őt Róma püspöki székében követi, ugyanis Péter élete utolsó sza­kaszában ebben a városban tel­jesítette küldetését. A többi apostol szintén püspökként az egyház pásztora lett. Jézus minden követője ré­szesül az ő megbízásában, de a 12 apostol küldetése a legvaló- dibb és legpótolhatatlanabb, mert őket Jézus egyenesen és közvetlenül erre választotta ki. Ezért lesz az egyház legfőbb jellemzője az „apostoliság”, hi­szen az egyház ma is az aposto­lok tevékenységét folytatja. Rozs Szilvia Világjamboree Chilében A hollandiai világjamboreen, 1995-ben Magyarország is volt már határos Észt­országgal, Mexikóval és Mongóliával is. Azt hinnénk, hogy ilyen csak a János vi­tézben fordulhat elő, pedig a legutóbbi 1995-ös hollandiai cserkész világjambo­reen is megvalósult. A sátortáborban egymás mellé került az egyébként igen távoli négy ország. A világjamboreet, akárcsak az ohm- piát, négyévenként rendezik meg a világ különböző tájain - a cserkésztalálkozó következő házigazdája Chile lesz, a déli félteke nyarán, 1998. december 27. és január 6-a között. Chile fővárosa, Santiago közelében, Picarquin-hacienda mellett, az Andok lábánál felállított táborba Magyarország huszonöt, a Külföldi Magyar Cserkész- szövetség húsz tagot küld - nem szá­mítva a nemzetközi tábortörzsbe jelent­kezőket. „Building peace together” - „Együtt építeni a békét” lesz a jamboree jel­szava, és erről szól az induló is, amit majd 25-30 ezer, a Föld legkülönbö­zőbb tájairól érkező fiatal fog énekelni. A jamboreen ez nem csupán jelszó, ha­nem maga az átélhető valóság: én a ke­zemben viszem a csomagom, az afrikai lány a fején ... a résztvevők megtapasz­talják az emberek sokszínűségében rejlő szépséget, értéket. A megismerés, meg­tapasztalás a legfontosabb feladata egy ilyen világtalálkozónak, hiszen ezáltal tudjuk egymást jobban elfogadni. Ä cserkészmozgalom, amely tavaly ünnepelte indulásának 90. évfordulóját, 160 országban működik, a világ legré­gibb és máig legnagyobb ifjúsági szer­vezeteként jelenleg huszonnégymillió tagot számlál. A magyar cserkészmoz­galom is régi hagyományokkal rendel­kezik, világszerte számon tartják, hogy 1933-ban hazánk adott otthont e nagy­szabású találkozónak Gödöllőn. Míg Magyarországon sok esetben az ellendrukkerei által egyházias szerve­zetnek nevezett, a vallásos fiatalok mozgalmaként leszólt cserkészet karan­ténba szorult, addig a világ nagy részén minden támogatást megkap a hagyomá­nyos emberi és polgári értékek megbe­csülésére, természetszeretetre, felelős­ségérzetre, szolgálatvállalásra nevelő if­júsági szervezet. Az 1989-ben újjáalakult ifjúsági szer­vezethez húszezren tartoznak Magyar- országon, nem számítva bele az öreg­cserkészeket, akik mindmáig úgy emlé­keznek vissza a cserkészkedésben eltöl­tött évekre, mint életük legfontosabb élményeire. Ilyen élményekkel szeret­nénk mi is gazdagítani a fiatalokat a fog­lalkozások, kirándulások és táborozások alkalmával. Pécsett nyolc csapat működik, és a tanév kezdetével szívesen várják az újabb jelentkezőket - akik kedvet kap­tak bekapcsolódni a cserkészetbe. A plébániákon, lelkészi hivatalokban lehet erről bővebb információt kapni, illetve a MCSSZ VI. kerületének címén (7602 Pécs Pf. 100). Varsányi Lenke » V

Next

/
Thumbnails
Contents