Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-02 / 179. szám

1998. július 2., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 7 Szélvíz Szennyvizek. A megye te­lepülései közül 22 ellátott szennyvízcsatornával - ez 53 százalékos lakossági el­látottságot takar. Ezt az arányt egy kormányhatáro­zat 2010-re országos átlag­ban 68-70 százalékra lrí- vánja javítani. Szársomlyó. A fokozottan védett Szársomlyót csak természetvédelmi őr kísére­tében lehet látogatni. Ehhez a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól kell en­gedélyt kérni. Artéri rehabilitáció. A Természetvédelmi Világ­alap magyar tagozata aján­lása szerint rehabilitálni kel­lene azokat az ártéri erdőket - érintett ebben a Duna és a Dráva mente - is, amelyeket az utóbbi 20-40 év során nyár-, fűz- és akácerdők el- silányítottak. Túrakerékpárosok. A Pécsi Túrakerékpáros Klub a darányi ősborókásba ter­vez túrát július 4-én, szom­baton. Találkozó a MÁV- pályaudvaron, reggel fél 7- kor, Szigetvárig vonaton mennek, onnan összesen 114 kilométert pedáloznak a jelentkezők. Területfejlesztés. Gyors ütemben nő az az összeg, amely felett a megyei terü­letfejlesztési tanácsok döntenek. Országos szin­ten 1966-ban ez 9,7 milli­árd, a következő évben több mint 15 milliárd fo­rint volt, és ebben az esz­tendőben további 4 milli­árd forinttal bővül a terü­letfejlesztés decentralizált forrása. A tigris éve. A kínai naptár szerint az idei esztendő á tigris éve. A Vadvédelmi Világalap szándéka, hogy megmentsék a kipusztulás szélén álló nagyragadozót. Ennek érdekében a szerve­zet egymillió dollárral járul hozzá a költségekhez. Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Erdők és „őserdei állapotok” Baranya megye erdősültsége 23 százalékos, ez 4,5 százalékkal magasabb az országos átlagnál. A privatizáció és a tulajdonvi­szonyok átrendeződése következtében az állami tulajdonú er­dőterületek aránya 67-ről 55 százalékra csökkent. Több mint 33 000 hektár privatizált erdő helyzete rendezetlen. BARANYAI KÖRKÉP- Az erdőről, a vadról, a termé­szet védelméről rendelkező jogszabályok alapvető változá­sokat hoztak a gazdálkodás gyakorlatában, s ez főként a fa- kitermelés területét érintette. A változások minden esetben kor­látozásokat, tilalmakat jelente­nek - mondja dr. Papp Tivadar (képünkön), a Mecseki Erdé­szeti Rt. igazgatója. - A tör­vény ugyan rendelkezik a gaz­dasági hátrányok kompenzálá­sáról, ennek anyagi fedezete azonban nem biztosított. Az új körülményekhez azonban al­kalmazkodnunk kellett, szemlé­letváltásra, az érintett ágaza­tok párbeszé­dére van szükség. Ha egyik oldalról or­szágosan is elismerést váltott ki az rt. és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közötti együttműkö­dés, ennek „tartalmi ol­dala” a megye erdőinek csak valamivel több mint felét érinti. A másik fele esetében akár zűrzavart is említhetünk. Egy példa: a magántulaj­donba került erdők átlagos területe 2,2 hektár — az eredményes erdőgazdálkodáshoz azonban legalább 30-60 hektár kellene. Másik tünet: miközben a me­gyében megalakult 82 erdőbir­tokossági társulat, ebből eddig mindössze húszat jegyeztek be. Nem véletlen hát, hogy a szak­emberek félnek, mert - hangsú­lyozza egy agrárkamarai véle­mény - „Az erdő az emberi környezet legfontosabb eleme, amely csak állami támogatással fejleszthető. Ha ez nincs meg, akkor az erdőgazdálkodás a rablógazdálkodás irányába to­lódik el.” A fa: pénz. Az Állami Erdé­szeti Szolgálat adatai szerint a fakitermelés intenzitása szoro­san követte a tulajdonviszo­nyok rendeződését. Azaz az új gazda rögtön nekiállt letarolni a területet. Négy évvel ezelőtt még 82 ezer köbméter volt a megyében a fakitermelés, ta­valy már megközelítette a 130 ezret. Engedély nélkül végzett fakitermelés miatt azonban mindössze hét esetben indult el­járás, ezek mindegyike sem fe­jeződött be. Az erdőgazdálko­dási bírság a befejezett ügyek­ben közel 2 millió forint volt. Az „őserdei állapotok” ren­dezése sürgető. A baranyai er­dők 17,5 százaléka védettséget élvez - csak a DDNP közel 18 ezer hektár felett őrködik -, ám ez sem mindig ri­asztja vissza a „fanyűvőket”. Más oldalról vi­szont egészségi­leg is károsodot­tak az erdők: or­szágos szinten 38 százalék gyen­gén, 19 közepe­sen, 7 erősen. Vagyis alig több, mint egyharmada egészséges. Van tehát mire fi­gyelniük, vi­gyázniuk - dön­tően a privatizált területeken - az erdőgazdáknak. A magánerdők árnyéka íi Sok tulajdonos, kis területtel. # A tulajdonosok szakmai hozzáértése sokszor hiányos. # A tulajdonosi koncentráció nem jöhet létre, mert az érintettek nem ismerik egymást, ennek következtében a tulajdonosok gazdasági közössége nem alakulhat ki. Nincs megoldva az erdőterületek védelme. A magánosított erdőkben közvetlen állami támogatás szük­séges a termelés beindításához és szakszerű végzéséhez. A támogatás pályázati feltételeit egyszerűsíteni kell. Kiemelten kell foglalkozni a kedvezőtlen adottságú termőhe­lyi erdőkkel, különös tekintettel a privatizált erdőkre. Erdővédelmi támogatás kell a károsodás megelőzéséhez. Márkás bikák a talonban Még odébb van, de a vadásztatok reményei szerint jó haszon­nal zárulhat majd a szarvasbika vadászatának szezonja. A ke­reslet a külföldiek részéről nagy, az ebből eredő bevétel forrása azonban nem csak a trófea. BARANYAI KÖRKÉP A mindig a pénztárcájuk mé­lyén kotorászó vadásztársasá­gok között is azok vannak jobb helyzetben, amelyek bérelt te­rületén nagyvad él. Ilyen szem­pontból a baranyaiak előnyöket élveznek. Az utóbbi években a „nagyvad” kategória az értékes és értéket szülő vadásztatás szempontjából bővült a vad­disznóval is. Egyre keresettebb a külföldi nimródok részéről is, s például a Mecseki Erdészeti Rt. hosszú távú - de már meg­kezdett - programjában a disz- nóskertek jeles szerepet kap­nak, a téli eredmények igazol­ják az előzetes várakozásokat. Most azonban még a szar­vasbika vadásztatására készül­nek, jóllehet ideje csak augusz­tus legvégén, szeptember­ben lesz. A baranyai terü­leteken ebben az évben a tervek szerint 350 gímbika kerülhet terí­tékre. Ez nem több - itt-ott kevesebb is -, mint az előző évi kilövés. A szakemberek egyelőre arra gondolnak, hogy még nem mo­zognak a bikák, vagy valame­lyest csökkent az állomány. Egy közepes trófea - 7 kilo­gramm körüli és ebből bőven van a megye erdeiben - ára 3700 német márka. A vadászta­tok bevétele azonban nem csak ebből ered. Gondos Gyula (ké­pünkön), a megyei vadászszö­vetség vadászmestere szerint az egy hétig nálunk tartózkodó vendég akár még egyszer ek­kora összeget itt hagyhat. Szál­lás- és étkezési díj, a kísérő költségei, autóhasználat, a tró­fea bírálatának díja - mindezek további bevételhez juttatják a vadgazdákat. Erre szükség is van, mert a már lefutott őzbakvadászat anyagi oldalról nem sikerült a tervezetthez képest. A lemara­dást a társaságok a még talon­ban lévő bikáktól remélik. Tó a kerítés mögött JfÄ*:: •-J GÖRCSÖNY Több mint 220 ezer forint önerőt biztosít a Baranya Megyei Önkormányzat a görcsönyi Idősek Ótthona parkjának és tavának felújí­tását célzó pályázat anyagi hátteréül. A pályázatot az önkormány­zat adja be, s a Baranya Me­gyei Területfejlesztési Tanács decentralizált alapjától remél támogatást a munkához. Az otthon parkja, az itt lévő kü­lönböző kerti bútorok, a patak és a tó is alapos felújításra, rendbetételre szorul. Az előzetes számítások szerint a költségek meghalad­ják a 700 ezer forintot. Ennek közel fele kell a parkra, fele a tóra. A tervezett munka mögött kötelezettség is meghúzódik, mert egy önkormányzati ren­delet kimondja, hogy biztosí­tani kell az intézményei keze­lésében lévő, védett termé­szeti területek fenntartásának támogatásához szükséges költségek ütemezését. A több mint 11 hektáros parkban 1990 óta semmilyen munkát sem végeztek. Az asz­talok, a padok, az esőbeálló rossz állapotban vannak, rendbe kell tenni a tó iszapta- lanítóját és a patakmedret is. A költségek között ez utóbbi jelenti a legmagasabb tételt. A részleges felújítással még eb­ben az évben szeretnének vé­gezni. Fotó: Müller A. a • •• n 1 ui / • A jovo élőképéi PÉCS Kitüntetéssel ismerte el a hulladékgazdálkodás - és ezzel a környezet védelme - terén elért eredményeket a Pécsi Biokon Kft. ügyvezető igazgatójának, Kiss Tibor­nak a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter.- A szemléleten kell sürgősen változtatni - mondja az ügy­vezető igazgató. Mintegy je­lezve: a lényeg, a környezetet valóban kímélő gazdálkodás, a különböző „termelők” által produkált hulladékokban rejlő anyagok hasznosítása tulaj­donképpen „csak” beruházás, pénz kérdése. Ám a gondol­kodást megváltoztatni - akár generációkat is átívelő időt kíván. Természetesen megfele­lően célzott tájékoztatás hiá­nyában. A Biokom valóban a hazai hulladékgazdálkodás élvonalában van. Egy olyan konzorcium rendszergazdája, amely csaknem az egész Dél­Dunántúlt átöleli, s amely lét­rehozásában a Biokom me­nedzsmentje meghatározó szerepet vállalt. A szakma és a konkurencia számára is meglepően magas KTM-tá- mogatást nyertek a program­hoz - amely már magában foglalja az előbb említett tá­jékoztatás felgyorsítását, ha­tékonyságá­nak növelé­sét is.- Valahol itt kell kez­deni - mutat az irodaház folyosóján egy falra. Pá­lyázatokon és a Biokomnál működő okta­tóterembe járó, „szakfoglal­kozásokon” részt vevő kisdi­ákok munkái. Jellemző: mi­közben az irodaházat az utóbbi egy évben rendre csi­nosítják, az ügyfelek számára barátságosabbá teszik, a munkatársak egyik emeletről a másikra költöznek - ez a fal érintetlen maradt. A jövő előképei. 6 Mérlegen a vízkészlet A megye különleges adottságai összetett gondolkodást és gon­doskodást kívánnak a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítása érdekében. A szakemberek mérlegre tették a készleteket, lehetőségeket. A végeredmény: a további szeny- nyeződést meg kell és meg is lehet akadályozni. BARANYAI KÖRKÉP A kérdés természetesen: ho­gyan? Az állami szervek, ön- kormányzatok vízbázis-vé­delmi feladatait sokoldalúan és konkrétan megfogalmazzák a jogszabályok - részükre köte­lezettségeket meghatározva -, ám ez kevés. A társadalom minden szintje - említsük pél­daként a vállalkozókat, az ál­lampolgárokat - nincs bevonva ebbe a folyamatba. Sőt, egy­előre csak legfeljebb sejtésük lehet arról, hogy aktív részvé­telükre nagy szükség lenne. Már csak azért is, mert a kellő tájékozottságuk hiánya szülte „hézagon” át folyamatosan szennyeződhetnek a vízkészle­tek. Már a ’70-es évek elején ál­talánosan elfogadott volt: a ta­lajvíz alkalmatlan ivóvíznek. Ezzel együtt azonban a talajvíz ilyen általános érvényű romlá­sára nem állnak rendelkezésre megbízható mérési adatok. Tény, hogy ma is működnek talajvízre, vagy azzal közvet­len kapcsolatban lévő felszín­közeli rétegvízre telepített vízművek (Magyaregregy, Szászvár, Hird, Villány), még elfogadható vízminőséggel. Egy kormányprogram közel 10 milliárd forintot irányoz elő arra, hogy az ivóvízbázisok védelme mintegy másfél évti­zed alatt megvalósulhasson. A megyében 78 sérülékeny víz­bázist regisztráltak. Ebben az évben ezek közül öt alapálla­potát mérik fel a szakemberek, hat vizsgálatával a múlt évben végeztek. A cél nem csak a minőség megőrzése, hanem a mennyiségi gazdálkodás meg­határozása is. Vizeink tisztaságának megőrzése közös érdek FOTÓ: MÜLLER ANDREA 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents