Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-10 / 187. szám
1998. július 10., péntek Háttér - Riport Dunántúli Napló 7 Bányászat a sírkamra védelmében- A pécsi püspökvár olyan nemzeti érték, amely európai szempontból is kiemelt jelentőségű, hiszen zsebkendőnyi területen van jelen szinte az egész magyarországi művelődéstörténet és építészettörténet - mondja dr. Bachman Zoltán (kis képünkön), a püspökvári feltárás építésze, a pécsi egyetem műszaki kara tervezési tanszékének professzora. Beszélgetésünk apropója, hogy a válságos helyzet után nemrég sínre került a Péter-Pál sírkamra megmentése. Újra értelme van áttekinteni az előzményeket és a megoldás további lépéséit, amelyek egyedülállóak a maguk nemében. Meséli, a Péter-Pál sírkamráról gyakran a Fellini-Róma című film jut az eszébe.- Műemlékvédelmi építész számára feledhetetlenül kezdődik: Munkások légkalapáccsal véletlenül betörnek egy addig ismeretlen római sír- kamrafélébe. Elkerekedő szemmel nézik a csodát, aztán csakhamar azt is, hogy a beáramló friss levegő hatására rohamosan tűnnek el a festmények a falról. Kerek 30 éve építész. Ybl-dí- jat és Pro Architektúra díjat kapott a műemlékvédelemért. A nevéhez fűződő Ókeresztény mauzóleum a világépítészeti biennálé ezüstérmét nyerte el. Szentgyörgyi Albert-díjat kapott az iskolateremtésért. Noha pécsi, egyetlen építészi megbízást sem kapott Pécsett, és elismerést is csak máshonnan felterjesztve. Afféle szókimondó, nehéz ember. Munkásságát és a püspökvári műemlékvédelem csapatmunkáját külföldön jobban értékelik. Ennek is köszönhetően 22 milliót lobbizott össze a sírkamra megmentésére So- mogyvári Imrével, a tiszteletbeli osztrák konzullal, a kőtár érdekében pedig 250 ezer dollárt Tóth Melindával közösen.-Végső soron ez nekem az életem. A kőtár talán még inkább. Ilyen érték nincs még egy Európában. A sírkamránál viszont a védettség megoldása a különlegesség - mondja a Péter-Pál sírkamra vázlatrajzait rendezgetve az asztalon.-A püspökvár területén az első nagy régészeti réteg a római kor. A fennmaradt emlékek, a festett sírkamrák is azt sugallják, hogy Sopianae az ókereszténység egyik centruma lehetett. Az új hit mártírjait később festett sírkamrákban temették el. A második réteg a középkoré, ami tetten érhető szinte bárhol Pécsett. A harmadik a belváros arculatát meghatározó barokk, amihez későbbi korok stílusai társultak. Az 1. számú sírkamra előkelő helyet foglal el ebben az egyedi együttesben. Az egyetlen az ismertek közül, amelynek teljesen épen maradt a boltozata.- Bibliai jelenetek vannak megfestve rajta fantasztikus művészi minőségben, a négy - feltehetően - apostol figura, Mária, Adám és Éva, a nagy hal legendája, és Péter és Pál apostolok az északi végfalon. A korszakok egymásra épülése oly szoros volt a püspökvár területén, hogy a Péter-Pál sírkamránál ez komoly problémát jelent, mert a kamra a délkeleti torony mellett 10 méter mélyben van.- Ezt a római kori emléket fedezték fel először, 1780-ban. Felette volt Szatmári György püspök reneszánsz palotája, amelyet akkoriban lebontottak. Már akkor csináltak valami védelmet a sírkamrának: leön- tötték mikroszkopikus mésszel. Fölötte amúgy lóistálló volt, és hát a lóhúgy megtette a magáét. Mindenesetre Magyarországon ekkor kezdődött a műemlékvédelem, sőt annak egyik európai nyitányaként is tekinthető. Utána számos kísérlet történt a kamra védelmére. A legjelentősebb 1913-ban.- Möller István műegyetemi tanárnak köszönhető, hogy létrejött a mai védelmi rendszer, amely kitűnő, csak nem tudta a nagy hőmérséklet-különbségeket kiegyenlíteni. így a falon kicsapódott a pára, ennek hatására mindenféle mikroorganizmusok jöttek létre, bomlás kezdődött a festmények felületén, és megindult sókiválás. A hajdani megoldás kiváló volt, mert a tervező egy burkot képezett a sírkamra köré és ezt gravitációsan kiszellőztette. Ez nyáron kiválóan működött, de télen már nem. A Möl- ler-féle rendszert akarjuk most aktualizálni, megjavítani, működőképessé tenni. Technikailag nem egyszerű a megvalósítása, mert három követelményt kell kielégíteni. Először a sírkamra együttesét ki kell szabadítani a földből, teljesen izolálni kell attól. A második követelmény, hogy egy kis túlnyomást kell csinálni a sírkamrában, hogy a pára kifelé menjen és ne a falképek felületén csapódjon le. Ezt csak klímával lehet megcsinálni. Ez elvileg nem olyan nagy kunszt, mert csöppnyi ez a sírkamra: mindössze 3x2,8 méter. A harmadik a legfontosabb: az, hogy a sírkamrát néző is láthassa és úgy, hogy ezzel ne okozzon további károsodásokat. Ez volt a legnehezebb követelmény, mert egyetlen megoldás látszott lehetségesnek: ha már úgyis meg kell erősíteni a sírkamrát, és a padlója nem eredeti, akkor a nézőt le kell vinni a padlószint alá, hogy egy üvegfalon keresztül láthassa az 1600 éves művészeti alkotást. A második követelményt könnyű kielégíteni: a 21. század küszöbén lehetséges megbízható klímát teremteni. Az első követelmény, az izolálás, viszont nagyon kemény dió volt, mert a sírkamra közvetlenül a székesegyház előtt van. Egy 10x10 méteres és 10 méter mély lyukat kell ásni ahhoz, hogy ez a sírkamra egy védő épületbe, egy szigetelt vasbeton dobozba kerüljön.-Ennek mindenféle nehézségei voltak. A föld alatti műemlékvédelemmel a világon még nem nagyon foglalkoznak. Úgy csináltuk meg az egész feltárást a Pécsett meghonosodott bányászati technológiák adta lehetőségekkel élve, hogy nem bántottuk a Dóm teret, hanem a Möller-folyosó felhasználásával lehajtottunk itt egy aknát. A római térszint a Möller-folyosó szintje. Ez alatt kezdtük meg a feltárást, mert itt már nem voltak várhatók régészeti emlékek. A Dóm tér mai szintje feltöltés eredménye, amely északról délre haladva a római térszint és a mai között 5-ről 8 méterig növekszik. A dóm előtt 4—5 méter mélyen van. E térszint alatt egy akna, illetve egy vágat segítségével először aláfalaztuk a tornyot, utána a kutatóvágatot arra használtuk fel, hogy kiszedjük a sírkamra padlószintje alatti földtömeget és szakaszosan aláfalaztuk a sírkamra falait, és leszigeteltük. Tehát létrehoztunk egy új, a földbe lefelé meghosszabbított sírkam- raszintet acéllemez szigeteléssel. Ezzel megteremtettük a látogatók terét is, ahonnan leérkezve . feltekinthetnek a sírkamra festményeire. Ez statikailag is eléggé kemény feladat, de a technológiája az igazán nem szokványos dolog. Ha nem lettek volna a bányászok, akkor ezt hagyományos építőipari módszerekkel nem lehetett volna megcsinálni. Jelenleg a sírkamrák alá vannak falazva, le vannak szigetelve, alulról tehát már nem érheti őket veszély. Most következik a második nagy technológialépcső: felülről is meg kell oldani az izolálást.- A bazilika elé fel kell emelni egy sátrat, amelynek védelme alatt felbontva a Dóm tér szintjét, kiemeljük a földet és felülről is feltárjuk a sírkamrákat. Gyakorlatilag egy „ház a házban” szituáció alakul ki, ahol a sírkamra köré húzunk egy légréteget az eddigi földréteg helyett. A klíma ily módon tud működni, hiszen ha innen elkezdjük a túlnyomást csinálni, akkor már tud hova menni a pára. Ennek a vasbeton doboznak a megépítése sem semmi, mert ez is csak speciális bányászati és mélyépítészeti módszerekkel megy. Most erre kell a pénz, hogy megtörténhessen, és mielőbb megkezdődhessen utána az apróbb dolgok kivitelezése: az épületgépészeté, a járószintek kiépítése, a világítás, a képek restaurálása. Ráadásul az épületgépészeti rész összefügg a Korsós sírkamra védelmével is, mert annak a gépészetét a plébániaépületbe helyezték el, és már tönkrement. Ma tehát nem kli- matizált az egyszer már megvédett Korsós sírkamra.- Most olyan gépészeti részt tervezünk, amely kiszolgálja mindkét sírkamra védelmét. Ha minden jól megy, akkor a következő turista- szezonra már fogadni lehet a látogatókat. Gyakorlatilag ezt a kb. 50 milliós munkát egy év alatt meg lehetne csinálni. Ám mindig a pénzzel van baj. Most a nagy hurráhangulatban a kincstárnak kell utalni azt a pénzt, ami összefogás révén jött össze sok helyről, ám ez azt jelenti, hogy a nettó összegből bruttó lesz; 10 millióval kevesebből pedig nem lehet megoldani a védelmet. Ha pedig ez nem történik meg most, akkor a sírkamrát el lehet felejteni. Pótolhatatlan veszteség lenne: még a római sírkamrákhoz viszonyítva is jelentős műemlék. Úgy tartja: a beremendi születésű Mendele Ferenc, a Műemléki Felügyelőségnek hajdani igazgatója és Fülep Ferenc régész, a Nemzeti Múzeum egykori főigazgatója - aki 33 évig kutatta Sopianae emlékeit - faragtak belőle műemlékest.- Tőlük én kaptam meg a stafétabotot, de már nekem is tovább kellene adni, csak nem igazán van kinek. Ma a kivitelezői háttér nélkül maradt műemlékvédelem tevékenysége ható- ságosdivá vált. Emellett ortodox, ámbár mindig is az volt. Csak a tudományos szempontokat volt hajlandó figyelembe venni. Én kitaláltam egy metódust: a szívükön át kell közelíteni az emberekhez, mert az mindenkinek van, és független a műveltségtől. A műemlékvédelembe bevezettem azt a kategóriát, hogy ez is építőművészet, és népszerűvé kell tenni, mert nem olyan, hogy valami konkrét haszon származna belőle. Azt az élményt kell átadni az embereknek, amit felfedezőként és feltáróként érez a szakember: Fellini légkalapácsos munkásainak rá- csodálkozását. Ez a művészi trükkje és hitvallása a műemlék- védelemnek. Dunai Imre A sírkamra elhelyezkedésének vázlata a Bazilika tövében Milliomosok - bahamai zászló alatt Fantasztikus megrendelést kapott a norvégjai Residen- Sea cégtől (hivatalos székhely: a Bahama-szigetek) a kiéli HDW hajógyár: épüljön egy minden luxussal felszerelt óriáshajó, ami szép lassan végigjárja a földkerekség legszebb helyeit. Eddig minden a régi. Az új elem az, hogy ezen a gyönyörű monstrumon kizárólag megvásárolható, pontosabban megvásárolandó öröklakások lennének. A tulajdonos szerint ez lenne a világ legfényűzőbb hajója, amin 286 lakás lenne. A négyzetméterre számított ár a hajón éppen a kétszerese lesz a legelőkelőbb hamburgi villanegyed árainak. A nagyobb lakosztályokban két hálószoba, négy toalett, pezs- gőfürdős kád és tágas terasz lesz. Hajóról lévén szó, megemlítendő, hogy sem a lakó- helyiségeknek, sem ablakainak nem lesz semmiféle ka- jütjellege, hatalmas üvegtáblákon át gyönyörködhet a lakó az óceánban. A hajón hét étterem lesz, valamint több bár, könyvtár, mozi (300 személyes teremmel), golf- és teniszpályák, evezős- és motorcsónakázási lehetőség. A koncepció elsősorban abban tér el az eddigi luxus óriáshajóktól, hogy nem unatkozó milliomosok töltik ott a nyarat, hanem aktív üzletemberek állandó lakást vesznek a hajón. Egy ilyen tengeri luxus rezidencia egyúttal bahamai státust is jelent és ennek megfelelően - természetesen - minimális adót is. A dolognak persze ára van. Németországban például csak az élvezheti ennek előnyeit, aki igazoltan eladja hazai ingatlanait, beleértve a saját otthonát is, valamint, ugyancsak igazolhatóan, legalább 183 napot tölt az úszó adóparadicsomban. Az ötlet kiagyalója szerint világviszonylatban közel egymillió embert érdekelhet ez az életforma. Ferenczy Europress Pavarotti és a csodaszer Újabb prominens személy csatlakozott a Viagra-hívők táborához: Luciano Pavarotti. A 62 éves sztártenor ódákat zeng az új, amerikai potencianövelő szerről. A kék tablettát élettársa, a 28 éves Ni- coletta ajánlotta az énekes figyelmébe. A pirula - úgy látszik - annyira bevált, hogy a tenor és a titkárnő nemsokára új családot kíván alapítani. A súlyfeleslege nagy részétől nemrég megszabadult tenor bátran él a szerrel, mivel a halálos áldozatok idős, szívbeteg, vagy elhízott férfiak közül kerültek ki. Bár a gyógyszer Itáliában még nem engedélyezett, de a Metropolitainben sűrűn megforduló énekes számára nem okozhat nehézséget a tabletta beszerzése. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Versenyben
