Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-10 / 187. szám

1998. július 10., péntek Háttér - Riport Dunántúli Napló 7 Bányászat a sírkamra védelmében- A pécsi püspökvár olyan nemzeti érték, amely európai szempontból is kiemelt jelentőségű, hiszen zsebkendőnyi területen van jelen szinte az egész magyarországi művelődéstörténet és építészettör­ténet - mondja dr. Bachman Zoltán (kis képünkön), a püspökvári feltárás építésze, a pécsi egyetem műszaki kara tervezési tanszékének professzora. Beszélgetésünk apropója, hogy a válságos helyzet után nemrég sínre került a Péter-Pál sírkamra megmentése. Újra értelme van áttekinteni az előz­ményeket és a megoldás további lépéséit, amelyek egyedülállóak a maguk nemében. Meséli, a Péter-Pál sírkamráról gyakran a Fellini-Róma című film jut az eszébe.- Műemlékvédelmi építész számára feledhetetlenül kezdő­dik: Munkások légkalapáccsal véletlenül be­törnek egy addig ismeret­len római sír- kamrafélébe. Elkerekedő szemmel né­zik a csodát, aztán csak­hamar azt is, hogy a beáramló friss levegő hatására rohamosan tűnnek el a festmények a falról. Kerek 30 éve építész. Ybl-dí- jat és Pro Architektúra díjat ka­pott a műemlékvédelemért. A nevéhez fűződő Ókeresztény mauzóleum a világépítészeti biennálé ezüstérmét nyerte el. Szentgyörgyi Albert-díjat ka­pott az iskolateremtésért. Noha pécsi, egyetlen építészi megbí­zást sem kapott Pécsett, és el­ismerést is csak máshonnan fel­terjesztve. Afféle szókimondó, nehéz ember. Munkásságát és a püs­pökvári műemlékvédelem csa­patmunkáját külföldön jobban értékelik. Ennek is köszönhe­tően 22 milliót lobbizott össze a sírkamra megmentésére So- mogyvári Imrével, a tisztelet­beli osztrák konzullal, a kőtár érdekében pedig 250 ezer dol­lárt Tóth Melindával közösen.-Végső soron ez nekem az életem. A kőtár talán még in­kább. Ilyen érték nincs még egy Európában. A sírkamránál vi­szont a védettség megoldása a különlegesség - mondja a Pé­ter-Pál sírkamra vázlatrajzait rendezgetve az asztalon.-A püspökvár területén az első nagy régészeti réteg a ró­mai kor. A fennmaradt emlé­kek, a festett sírkamrák is azt sugallják, hogy Sopianae az ókereszténység egyik centruma lehetett. Az új hit mártírjait ké­sőbb festett sírkamrákban te­mették el. A második réteg a középkoré, ami tetten érhető szinte bárhol Pécsett. A harma­dik a belváros arculatát megha­tározó barokk, amihez későbbi korok stílusai társultak. Az 1. számú sírkamra elő­kelő helyet foglal el ebben az egyedi együttesben. Az egyet­len az ismertek közül, amely­nek teljesen épen maradt a bol­tozata.- Bibliai jelenetek vannak megfestve rajta fantasztikus művészi minőségben, a négy - feltehetően - apostol figura, Mária, Adám és Éva, a nagy hal legendája, és Péter és Pál apos­tolok az északi végfalon. A korszakok egymásra épü­lése oly szoros volt a püspökvár terüle­tén, hogy a Pé­ter-Pál sírkamránál ez komoly problé­mát jelent, mert a kamra a délkeleti to­rony mellett 10 mé­ter mélyben van.- Ezt a római kori emléket fedezték fel először, 1780-ban. Felette volt Szat­mári György püs­pök reneszánsz pa­lotája, amelyet ak­koriban lebontottak. Már akkor csináltak valami védelmet a sírkamrának: leön- tötték mikroszkopi­kus mésszel. Fölötte amúgy lóistálló volt, és hát a lóhúgy megtette a magáét. Mindenesetre Magyarországon ekkor kezdődött a műemlékvé­delem, sőt annak egyik európai nyitányaként is tekinthető. Utána számos kísérlet történt a kamra védelmére. A legjelen­tősebb 1913-ban.- Möller István műegyetemi tanárnak köszönhető, hogy lét­rejött a mai védelmi rendszer, amely kitűnő, csak nem tudta a nagy hőmérséklet-különbsége­ket kiegyenlíteni. így a falon kicsapódott a pára, ennek hatá­sára mindenféle mikroorga­nizmusok jöttek létre, bomlás kezdődött a festmények felüle­tén, és megindult sókiválás. A hajdani megoldás kiváló volt, mert a tervező egy burkot ké­pezett a sírkamra köré és ezt gravitációsan kiszellőztette. Ez nyáron kiválóan működött, de télen már nem. A Möl- ler-féle rendszert akarjuk most ak­tualizálni, megja­vítani, működő­képessé tenni. Technikailag nem egyszerű a megva­lósítása, mert há­rom követelményt kell kielégíteni. Először a sírkamra együttesét ki kell szabadítani a földből, teljesen izolálni kell attól. A második köve­telmény, hogy egy kis túlnyomást kell csinálni a sír­kamrában, hogy a pára kifelé menjen és ne a falképek felületén csapód­jon le. Ezt csak klímával lehet megcsinálni. Ez elvileg nem olyan nagy kunszt, mert csöppnyi ez a sírkamra: mindössze 3x2,8 méter. A har­madik a legfontosabb: az, hogy a sírkamrát néző is láthassa és úgy, hogy ezzel ne okozzon to­vábbi károsodásokat. Ez volt a legnehezebb követelmény, mert egyetlen megoldás látszott lehetségesnek: ha már úgyis meg kell erősíteni a sírkamrát, és a padlója nem eredeti, akkor a nézőt le kell vinni a padló­szint alá, hogy egy üvegfalon keresztül láthassa az 1600 éves művészeti alkotást. A második követelményt könnyű kielégíteni: a 21. szá­zad küszöbén lehetséges meg­bízható klímát teremteni. Az első követelmény, az izolálás, viszont nagyon kemény dió volt, mert a sírkamra közvetle­nül a székesegyház előtt van. Egy 10x10 méteres és 10 méter mély lyukat kell ásni ahhoz, hogy ez a sírkamra egy védő épületbe, egy szigetelt vasbeton dobozba kerüljön.-Ennek mindenféle nehéz­ségei voltak. A föld alatti mű­emlékvédelemmel a világon még nem nagyon foglalkoznak. Úgy csináltuk meg az egész fel­tárást a Pécsett meghonosodott bányászati technológiák adta lehetőségekkel élve, hogy nem bántottuk a Dóm teret, hanem a Möller-folyosó felhasználásá­val lehajtottunk itt egy aknát. A római térszint a Möller-folyosó szintje. Ez alatt kezdtük meg a feltárást, mert itt már nem vol­tak várhatók régészeti emlékek. A Dóm tér mai szintje feltöltés eredménye, amely északról délre haladva a római térszint és a mai között 5-ről 8 méterig növekszik. A dóm előtt 4—5 mé­ter mélyen van. E térszint alatt egy akna, illetve egy vágat se­gítségével először aláfalaztuk a tornyot, utána a kutatóvágatot arra használtuk fel, hogy ki­szedjük a sírkamra padlószintje alatti földtömeget és szakaszo­san aláfalaztuk a sírkamra fa­lait, és leszigeteltük. Tehát lét­rehoztunk egy új, a földbe le­felé meghosszabbított sírkam- raszintet acéllemez szigetelés­sel. Ezzel megteremtettük a lá­togatók terét is, ahonnan leér­kezve . feltekinthetnek a sírkamra festményeire. Ez sta­tikailag is eléggé kemény fel­adat, de a technológiája az iga­zán nem szokványos dolog. Ha nem lettek volna a bányászok, akkor ezt hagyományos építő­ipari módszerekkel nem lehe­tett volna megcsinálni. Jelenleg a sírkamrák alá vannak falazva, le vannak szi­getelve, alulról tehát már nem érheti őket veszély. Most kö­vetkezik a második nagy tech­nológialépcső: felülről is meg kell oldani az izolálást.- A bazilika elé fel kell emelni egy sátrat, amelynek védelme alatt felbontva a Dóm tér szintjét, kiemeljük a földet és felülről is feltárjuk a sírkam­rákat. Gyakorlatilag egy „ház a házban” szituáció alakul ki, ahol a sírkamra köré húzunk egy légréteget az eddigi földré­teg helyett. A klíma ily módon tud működni, hiszen ha innen elkezdjük a túlnyomást csi­nálni, akkor már tud hova menni a pára. Ennek a vasbeton doboznak a megépítése sem semmi, mert ez is csak speciális bányászati és mélyépítészeti módszerekkel megy. Most erre kell a pénz, hogy megtörténhessen, és mie­lőbb megkezdődhessen utána az apróbb dolgok kivitelezése: az épületgépészeté, a járószin­tek kiépítése, a világítás, a ké­pek restaurálása. Ráadásul az épületgépészeti rész összefügg a Korsós sírkamra védelmével is, mert annak a gépészetét a plébániaépületbe helyezték el, és már tönkrement. Ma tehát nem kli- matizált az egyszer már megvédett Korsós sírkamra.- Most olyan gépészeti részt ter­vezünk, amely ki­szolgálja mindkét sírkamra védelmét. Ha minden jól megy, akkor a kö­vetkező turista- szezonra már fo­gadni lehet a láto­gatókat. Gyakorla­tilag ezt a kb. 50 milliós munkát egy év alatt meg le­hetne csinálni. Ám mindig a pénzzel van baj. Most a nagy hurráhangu­latban a kincstár­nak kell utalni azt a pénzt, ami össze­fogás révén jött össze sok helyről, ám ez azt je­lenti, hogy a nettó összegből bruttó lesz; 10 millióval keve­sebből pedig nem lehet megol­dani a védelmet. Ha pedig ez nem történik meg most, akkor a sírkamrát el lehet felejteni. Pó­tolhatatlan veszteség lenne: még a római sírkamrákhoz vi­szonyítva is jelentős műemlék. Úgy tartja: a beremendi szü­letésű Mendele Ferenc, a Mű­emléki Felügyelőségnek haj­dani igazgatója és Fülep Ferenc régész, a Nemzeti Múzeum egykori főigazgatója - aki 33 évig kutatta Sopianae emlékeit - faragtak belőle műemlékest.- Tőlük én kaptam meg a sta­fétabotot, de már nekem is to­vább kellene adni, csak nem igazán van kinek. Ma a kivitele­zői háttér nélkül maradt műem­lékvédelem tevékenysége ható- ságosdivá vált. Emellett orto­dox, ámbár mindig is az volt. Csak a tudományos szemponto­kat volt hajlandó figyelembe venni. Én kitaláltam egy metó­dust: a szívükön át kell közelí­teni az emberekhez, mert az mindenkinek van, és független a műveltségtől. A műemlékvéde­lembe bevezettem azt a kategó­riát, hogy ez is építőművészet, és népszerűvé kell tenni, mert nem olyan, hogy valami konkrét haszon származna belőle. Azt az élményt kell átadni az emberek­nek, amit felfedezőként és feltá­róként érez a szakember: Fellini légkalapácsos munkásainak rá- csodálkozását. Ez a művészi trükkje és hitvallása a műemlék- védelemnek. Dunai Imre A sírkamra elhelyezkedésének vázlata a Bazilika tövében Milliomosok - bahamai zászló alatt Fantasztikus megrendelést kapott a norvégjai Residen- Sea cégtől (hivatalos szék­hely: a Bahama-szigetek) a kiéli HDW hajógyár: épüljön egy minden luxussal felsze­relt óriáshajó, ami szép lassan végigjárja a földkerekség leg­szebb helyeit. Eddig minden a régi. Az új elem az, hogy ezen a gyönyörű monstrumon kizá­rólag megvásárolható, ponto­sabban megvásárolandó örök­lakások lennének. A tulajdonos szerint ez lenne a világ legfényűzőbb hajója, amin 286 lakás lenne. A négyzetméterre számított ár a hajón éppen a kétszerese lesz a legelőkelőbb hamburgi villanegyed árainak. A na­gyobb lakosztályokban két hálószoba, négy toalett, pezs- gőfürdős kád és tágas terasz lesz. Hajóról lévén szó, meg­említendő, hogy sem a lakó- helyiségeknek, sem ablakai­nak nem lesz semmiféle ka- jütjellege, hatalmas üvegtáb­lákon át gyönyörködhet a lakó az óceánban. A hajón hét étterem lesz, valamint több bár, könyvtár, mozi (300 személyes terem­mel), golf- és teniszpályák, evezős- és motorcsónakázási lehetőség. A koncepció elsősorban abban tér el az eddigi luxus óriáshajóktól, hogy nem unatkozó milliomosok töltik ott a nyarat, hanem aktív üz­letemberek állandó lakást vesznek a hajón. Egy ilyen tengeri luxus re­zidencia egyúttal bahamai stá­tust is jelent és ennek megfe­lelően - természetesen - mi­nimális adót is. A dolognak persze ára van. Németország­ban például csak az élvezheti ennek előnyeit, aki igazoltan eladja hazai ingatlanait, bele­értve a saját otthonát is, vala­mint, ugyancsak igazolha­tóan, legalább 183 napot tölt az úszó adóparadicsomban. Az ötlet kiagyalója szerint világviszonylatban közel egymillió embert érdekelhet ez az életforma. Ferenczy Europress Pavarotti és a csodaszer Újabb prominens személy csatlakozott a Viagra-hívők táborához: Luciano Pavarotti. A 62 éves sztártenor ódákat zeng az új, amerikai poten­cianövelő szerről. A kék tab­lettát élettársa, a 28 éves Ni- coletta ajánlotta az énekes fi­gyelmébe. A pirula - úgy lát­szik - annyira bevált, hogy a tenor és a titkárnő nemsokára új családot kíván alapítani. A súlyfeleslege nagy részétől nemrég megszabadult tenor bátran él a szerrel, mivel a ha­lálos áldozatok idős, szívbe­teg, vagy elhízott férfiak kö­zül kerültek ki. Bár a gyógyszer Itáliában még nem engedélyezett, de a Metropolitainben sűrűn meg­forduló énekes számára nem okozhat nehézséget a tabletta beszerzése. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Versenyben

Next

/
Thumbnails
Contents