Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-20 / 167. szám

1998. június 20., szombat Kultúra - Művelődés Díinántúli Napló 11 Izzásban a pódium A tavalyi nagy siker után ismét Papp Tímea és Hajzer Gábor koreográfusokat kérte fel a Horvát Színház arra, hogy a 18- án megnyitott Anna udvari Nyári Játékokat színesítsék új, erre az alkalomra készített da­rabjaikkal. A nyári játékok Göncz Ár­pád Magyar Médeiájának hor­vát és magyar nyelvű előadásá­val nyitotta kapuit. Ma este 8 órakor a modem balettből kap­hatunk ízelítőt. Hajzer, a Pécsi Nemzeti Színház kiváló fiatal táncosa egyéniségéhez illően dinamikus, új művét, az „Iz­zásban” című kompozícióját láthatjuk, amely a szerelem sodró, tragédiába torkolló szenvedélyéről, az öntudatlan érzékiség hatalmáról szól, a Nő szerepében Krausz Alizzal. A mű dramaturgja Bánky Gábor. A humor nyelvén fogalmaz meg hasonló gyötrelmeket a „Párkeresés” című munkájában Papp Tímea, aki egymástól markánsan eltérő, önálló karak­tereket próbál ütköztetni első­sorban a tánc nyelvén, de a kosztümök segítségével is. A táncosok utcai ruhában lépnek fel, táncolnak el csalódást és si­kert, de úgy, hogy zene és moz­gás s vele a kompozíció egysé­ges, összbenyomásában har­monikus maradjon. S hogy a névsorunk teljes legyen, a neve­letlen Kishúgot Daczó Eszter, a Nővérét Czebe Tünde, a Sár- mőrt Lencsés Károly, a Hiva­talnokot Lovas Pál, míg a Dívát Krausz Aliz formálja meg. ők azok, akik szerepelnek Hajzer művében is. Mindkét darab zenei szer­kesztője Koszits Attila. B. R. Czebe Tünde és Lencsés Károly, a háttérben Krausz Aliz FOTÓ: WÉBER T. Múlt idő, megüdvözülve A kötetnyitó írás egy kisvá­rosban hétköznapjait pergető patikáriusnak, „Tivadar úr­nak” azt a minden másban közönséges napját meséli el, amikor meg­hallja az égi hívást, hogy később a Na­pút festőjévé legyen. A nagy at­moszférate­remtő erővel megírt iglói epizód után felbukkan Kraszna, nagyszülők szülőföldje is, ahol a történe­teket nem elsárgult fényké­pek, hanem egy „erdélyi ha­jadon titkos receptkönyve” vagy csak a kényszerű ki- és áttelepülések átörökített em­lékei és a pannonhalmi diák­ként megélt személyes tapasz­talás hívják elő. A költőként induló, két verseskötettel majd novellák­kal is bemutatkozó Méhes Károlynak ez az ötödik könyve, amely négy év elbe­széléseit gyűjti össze. Méhest igazi epikus kedély - lineáris eseményszövés, színes mesé­lőkedv jellemzi, amelyből nem hiányzik az irónia jó ösz­tönnel adagolt fűszere sem. A kötet első felében az életsorsokat, a töprengő lány­arcokat, a köz­napi tragédiá­kat a monar­chia bomló vi­lága keretezi a maga megfa­kult, repede­zett aranykere­tével. Itt még kicsit más il­lata van a halálnak is, amit Méhes távolságot tartva és mégis olyan mély empátiával képes megérinteni. Majd hát­rálunk a jelen felé, a kórter­mek világáig, 1956-ig, a Ven­cel térig - félig kimondott tit­kokkal, nehezen fölfejthető múlttal, apáink néha hiába­való faggatásával, amikor a szavak, a tekintetek már ne­hezen vagy sehogysem talál­kozhatnak. B. R. Kerti kalandozások Június 29-étől július 1-éig naponta 10-től este 11-ig várja az ér­deklődőket a Dominikánus Házban a Laterna Magica Egyesület „Kerti kalandozások” című rendezvénye. A film, a filozófia és a zene labirintusában kalandozók Szabados Györggyel beszélget­hetnek a jazzről, koncertet ad a szabadtéri színpadon a Dél-Al­földi Szaxofon Együttes és a zágrábi II gruppo déllé azioni prog­ressive csapata. Derek Jarman „Kert” című filmje mellett a há­rom nap során több mint húsz filmet vetítenek a MEDIAWAVE ’98 díjazásra ajánlott filmjeiből. Az eseménysorozat július 1-jén a Laterna Magica Filmakadémia alakuló ülésével és kerekasztal- beszélgetéssel zárul. H. I. Gy. „Mutassák ki a szeretetüket” Hiába van vakáció, a Brodarics Téri Általános Iskola főbejárata melletti csengőt aki kétszer megnyomja, bebocsátást nyer. Bos- nyák Mihály festőművész-tanár szakkörösei ismerik e „nyári jel­zést”, és jönnek is naponta reggeltől este 8-9 óráig legalább húszán. Egy alkalommal seregnyi apró­néppel szállt fel az autóbuszra Bosnyák Mihály, grafikusmű- vész-tanár Mohácson, s ne­künk, utasoknak feltűnt, hogy Pécsig meghatározott időkö­zönként váltották egymást a gyerekek körülötte. Nem lök­dösődtek, nem tolakodtak, va­lószínű előre megbeszélték ki­kit követ, aki az ölében ül, il­letve jobbról és balról mellette. Közben egyfolytában csicse­regtek, folyton kérdeztek - de nem zajongtak.- Biztos kirándulni mentünk - mondja mosolyogva Bosnyák Mihály most, amikor felidézem ezt az emléket róla. - A szakkö­rösökkel ugyanis sokat baran­golunk a városban és a környé­kén gyalogosan, kerékpárral, de rendszeresen megyünk Pécsre, Siklósra is. Aztán a foglalkozá­sainkat se úgy kell elképzelni, hogy beülünk egy terembe, és rajzolunk, festünk, amíg bírjuk. Á, dehogy! Rengeteget ját­szunk, beszélgetünk, zenét hallgatunk. Arra törekszem, hogy sokoldalúan műveljem a gyerekeket. Erre kiváló például a magunk kreálta csatajáték. Rajzolok egy térképet, amelyen grófságokat lehet elfoglalni, bi­rodalmat építeni, viszont a saját városnak címert, bélyeget, pénzt kell rajzolni, megtervezni polgárai ruháját, összeállítani törvényeit. Mindehhez ugye a történelem ismerete szükséges.- Mostanában kitaláltuk a mágus szerepjátékot, ennek pe­dig az a lényege, hogy életta­pasztalatokat szerezzenek ami­kor egy-egy mesealakot meg­személyesítve átélik annak a sorsát. Az erkölcsi nevelést is bele lehet lopni e játékba, s azt, hogy megismerjék önmaguk tu­lajdonságait. Tudjanak különb­séget tenni jó és rossz között, ahogy egy harcos, vagy a bor szorkány szerepében kalan­dokba merülnek, vagyont gyűj­tenek, megsebesülnek, gazdag­ból nincstelenné lesznek.- Minden percét a gyerekek, a tanítványai körében tölti?- Kénytelen vagyok, hiszen utánam jöttek a napokban még Lánycsókra a barátomhoz is. Kinyomozták a telefonszámát, címét, és kérték, hogy jöjjek haza, mert unatkoznak. Mióta szünet van, délelőtt kilenc óra körül érek be az iskolába és este kilenc-tíz óráig itt vagyok ve­lük még szombaton is. Én ho­zom magammal az ebédemet, a gyerekek pedig jönnek-mennek egész nap. Vasárnap pedig a la­kásomon találkozunk.- Mikor jut ideje arra, hogy-Az utóbbi időben keveset rajzolok, mert önző vagyok. Akarom, hogy kimutassák a sze­retetüket. Én alakítottam így, hogy fontos legyek a gyerekek­nek. Könyvillusztrációkból, rek­lámgrafikákból tartom el ma­gunkat. Többnyire a pénzt egye­nesen a szakkör számlájára utal­tatom. Ami időm még jut, azt a grafikának szentelem. Szá­momra ez a technika legalkalma­sabb az önkifejezésre. Lassú, elmélyült munkával születnek a rajzaim, nem színezek, nem satí­rozok. Az apró vonalkák adják a színhatást, a szürke tónusait, a feketét is. Berta Mária Megjelent a Somogy A Kaposváron szerkesztett folyóirat új száma a Bala­tonról szóló, a tó természeti, emberi és művészi világát bemutató írásokat tartalmaz. A szám élén Nemes Nagy Agnes Balaton című verse áll, ezt elemzi és értelmezi Lengyel Balázs és Alföldy Jenő írása. Egy éve hunyt el Fonyódon a somogyi szüle­tésű költő, Fodor András. Az ő emlékét idézi három, még publikálatlan verse, Németh G. Béla búcsúzta­tója, valamint Hernádi Gyula és Bisztray Adám verse. A szám anyagából ki­emelkedik Nagy Franciska írása, aki a feleség hiteles­ségével szól Bertha Bulcsu és a Balaton kapcsolatáról. Holti Mária Dalmáciából küldött írásában az Adria tenger mellett idézi föl bala­tonfüredi emlékeit, Szabó Lőrinccel történt találkozá­sát. Szépprózai írással még Gelencsér Zsolt, Hárs Ernő és Sobor Antal van jelen. Új verseivel - többek között - Kabdebó Tamás, Tornai Jó­zsef, Kiss Benedek, Makay Ida, Szöllősi Zoltán, Pardi Anna, Pintér Lajos, Szirmay Endre jelentkezik. B. Gyarmati László a Balaton idegenforgalmáról és a bala­toni halgazdálkodásról készí­tett interjút. Béna István a zamárdi avar kori ásatásokról közöl tanulmányt. Kisfaludy Sándorról Illyés Gyula, Sági Károlyiéi leánya, Stamler Imréről Kristó Nagy István ír. Figyelmet érdemel Ju­hász Ferenc versprózája Takács Gyula rajzairól és Szász Imre műteremlátoga­tása Melocco Miklósnál. művész" legyen? Bosnyák Mihály tanítványai körében fotó: laufer l Luca széke Pécs történetírásában A Pécs Története Alapítvány hat éve határozta meg kiad­ványtervét. Fő pillérei: egy képeskönyv, egy dokumen­tumkötet, a kismonográfia és nagymonográfia. Az első két könyv már megjelent. A több­kötetes nagymonográfia elké­szültéhez a szükséges kutató­munka és a kiszámíthatatlanul csordogáló anyagi támogatás miatt kell még legalább tíz év. Eredetileg a kismonográfia volt a megjelenési sorban a második, ám közben a kurató­rium úgy döntött: az utolsó ki­advány legyen, hogy a szer­zője a nagy monográfiára tá­maszkodhasson. Az egyéb­ként logikus döntés az időtáv miatt nem volt praktikus. A könyvre piaci igény is van, hi­szen Pécs történetéről jelentős terjedelmű kiadvány a század- forduló óta nem jelent meg. A kuratórium tehát a döntést módosítva tavaly pályázatot írt ki a város történetét nép­szerű formában bemutató kismonográfia megírására. Ám a tavasszal zárult pályá­zatra senki nem jelentkezett. Dr. Polányi Imre egyetemi tanártól, az alapítvány kurató­riumának elnökétől azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy mivel a pályázat eredménytelen volt, most tárgyalásokat folytat a feladattal való megbízásról azokkal, akiknek a jelentkezé­sére egyébként mindenki leg­inkább számított. Tehát az el­sősorban az érthető sértődött­ségből nem pályázó dr. Beze- rédy Győzővel, illetve a levél­tárosok közösségével. Az alapítvány nemrég ka­pott újabb 2,6 millió forint tá­mogatást Pécs Önkormányza­tától. Ebből már a kismonog­ráfia nyomdai előállítására is futja. A nagymonográfia azonban úgy készül, mint a Luca széke. Ebben Pécs váro­sát jóval megelőzte például Szeged és Miskolc is. Előnyük titka, hogy a 40-50 milliós költség fedezetéhez ezekben a városokban rövid idő alatt ju­tottak hozzá a kutatás szerve­zői. Hasonló ideális esetben Pécs nagymonográfiája is el­készülhetne 5-6 év alatt. Az alapítvány legközelebb Koszta Lászlónak, a szegedi egyetem pécsi származású tör­ténészének a tanulmányát szándékozik kiadni a pécsi hi­teles helyekről. Dunai I. Jubiláló fúvósok Húsz évvel ezelőtt toborozta, majd alakította meg a helyi fú­vószenekart Palotabozsokon Dobos /őzse/kamagy, majd rö­vid időn belül az együttes tagjai sorába sombereki és mohácsi növendékei is bekerültek. Ma már Mohács-Palotabozsok- Somberek Ifjúsági Fúvószene­kar néven viszik a fúvósmu­zsika hírét a nagyvilágba, így ismerték meg őket a számos hazai és szaporodó külföldi fel­lépéseiken. A jelenleg már nyolcvan tagú együttes ma délután 5 óra­kor tartja jubileumi koncertjét Mohácson a Kossuth filmszín­házban, ahova az elmúlt két év­tized alatt az együttesben mu­zsikáló zenészek többsége is várhatóan eljön majd. B. M. Hírcsatorna Zenei fesztivál. Június 25-én 20 órakor a Pécsi Nemzeti Szín­házban az „In memóriám” című hangversennyel megnyílik a Pécsi Szimfonikus Zenekar 8. Nemzetközi Zenei Fesztiválja. Másnap a koncertsorozat Dávid király fesztiválja néven a Bazi­likában folytatódik. Június 27-én a Pius templomban, 28-án a Palatínus szállón, 29-én a zsinagógában, 30-án ismét a zsinagó­gában lépnek fel egységesen 20 órai kezdettel. A záróhangver­seny július 1-jén a Pius templomban lesz. Meghívás Neubrandenburgba. A Pécsi Balett július 11-12- én Neubranderburgban lép fel, ahol a Carmina Buránát adja elő. Az együttest a Németországban dolgozó Nicolas Pasquet hívta meg, aki néhány éve a Pécsi Szimfonikus Zenekart dirigálta. „Boros” tárlatok. Pécsett a művészet és gasztronómia feszti­válján Deák Zsuzsa grafikusművész „A borút stációi” című tárla­tát június 22-én 18 órakor az Ifjúsági Házban Bükkösdi László újságíró nyitja meg. A Civil Közösségek Házában 25-én 18 óra­kor Colin Foster és barátai „Szo-Bor” című tárlatán Kömyei Béla, a Villányi Borrend ceremóniamestere mond bevezetőt. Mesterkurzus. A pécsi Művészeti Szakközépiskolában június 22-étől 26-áig Jandó Jenő Kossuth-díjas zongoraművész tart mesterkurzust, amely 26-án 18 órakor zárókoncerttel zárul.

Next

/
Thumbnails
Contents