Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-02 / 149. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. június 2., kedd Röviden Cseri-program. Egyéves magyar-francia csereprog­ram indul fiatal építőipari szakmunkásoknak. A prog­ramot az építőipari vállal­kozók szövetsége szervezi, s a továbbképzésre szeptem­bertől a franciaországi Les Compagnons du Devoir szakmunkásképző intézet­ben kerül sor. Jelentkezni lehet a két-hároméves gya­korlattal rendelkező, 18-25 év közötti kőműves, ács épületasztalos, kőfaragó, bádogos és tetőfedő szak­munkásoknak. A határidő június 5. A továbbképzésről bővebb felvilágosítást nyújt az ÉVOSZ titkársága (tele­fon: 06/1/201-3886) és a megyei építőipari egyesülés (telefon: 254-287). (I) Kincstárjegyaukció. Emelkedett a 12 hónapos fu­tamidejű kincstárjegyek ho­zama a pénteki aukción: az átlagos éves kötvényegyen- érték-hozam 17,84 százalék lett. Két héttel korábban ez a hozam 17,55 százalékos volt. A maximális éves ho­zam 17,91, a minimális 17,00 százalék volt pénte­ken. Az ajánlatok száma 65 volt, az elfogadottaké 96. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 349,83 Francia frank 35,89 Japán jen (100) 155,65 Német márka 120,35 Olasz líra (1000) 122,09 Osztrák schilling 17,10 Svájci frank 145,41 USA-dollár 214,45 ECU 237,18 Szigorúbb lesz az új cégtörvény Szigorúbbnak találja a réginél az új társasági törvényt és a hozzá kapcsolódó, a cégnyilvántartásról és bírósági cégel­járásról szóló törvényt a Coopers and Lybrand Könyvvizsgáló és Vezetési Tanácsadó Kft. tanulmánya, amely a június 16-án életbe lépő jogszabályt hasonlítja össze a jelenlegivel. társaság vagyonmérleg-terveze­tének, illetőleg a végleges va­gyonmérleg elkészítésének szabályait. A módosítás kitér arra is, hogy mi a teendő, ha az átalakulás után egyszeresről A most életbe lépő jogszabályok a kft.-et is érintik A régi törvény előírásainak kell megfelelniük azoknak a gazda­sági társaságoknak, amelyek cégbejegyzése június 16-án még folyamatban van. A társa­ságok a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor köte­lesek a régi alapító okiratot vagy társasági szerződést az új törvény értelmében módosítani. Az új törvény megengedi, hogy az apportot a valós érté­kén alul vegyék számításba a cégalapításnál. Ennek feltétele, hogy ehhez minden tag hozzá­járuljon és az értékelést könyv- vizsgáló végezze. Az új társasági törvény sze­rint ha a tag vagy részvényes az alapító okiratban illetve a társa­sági szerződésben vállalt va­gyoni hozzájárulását nem telje­síti, akkor 30 napos határidő ki­tűzése után jogviszonya auto­matikusan megszűnik. A ta­nulmány szerint ez igen lénye­ges módosítás, mert megszün­tette a kft.-nél a kötelező kizárást, illetve pótolta az rt.- nél a hiányzó rendelkezéseket. A kft. esetében megszűnik a taggyűlés kizárási joga, ame­lyet csak bíróság hajthat végre a tag ellen indított kereset alap­ján. Nem zárható ki tag a kft.- ből akkor, ha az adott társaság­nak csak két tagja van, vagy -ha az érintett a szavazatok három­negyedével rendelkezik. Rész­vényes ellen nem indítható ki­zárást indítványozó kereset. Minden 50 millió forintnál nagyobb törzstőkével rendel­kező kft.-nél felügyelőbizottsá­got kell létrehozni. Ezek jog­köre az új szabályozás szerint megnőtt, miután a közgyűlés két hatáskört is átruházhat. Az új szabályozás pontosab­ban rendelkezik a cégnevekről. Kimondja, hogy a névnek a cég alapvető tevékenységét kell ki­fejeznie, a vezérszón kívül pe­dig csak magyar szavakból áll­hat, amelyeket a magyar he­lyesírás szabályainak megfele­lően kell feltüntetni. A június 16-án hatályba lépő új társasági törvény kapcsán módosul a számviteli törvény is. Az 1998. évi XXXIII. tör­vény meghatározza az előtársa- ságra vonatkozó számviteli elő­írásokat, a közbenső mérleg ké­szítésének szabályait, a va­gyonmérleg és a vagyonleltár készítését, az átalakuló és az át­alakulással létrejövő gazdasági kettős könyvvitelre, illetőleg kettősről egyszeres könyvvi­telre tér át a cég. Az előtársaságot az alapítás időpontjától a cégbejegyzésig, illetve a cégbejegyzés jogerős elutasításának vagy a cégbe­jegyzési eljárás megszüntetésé­nek napjáig - mint mérlegfor­dulónapig - is terheli a számvi­teli törvény szerinti könyvveze­tési kötelezettség. Az előtársa- ság a cégbejegyzést (vagy a jogerős elutasítást, illetve eljá­rás-megszüntetést) követő 90 napon belül köteles eleget tenni beszámolási kötelezettségének. Ez akkor is egy beszámolási időszaknak számít, ha nemcsak egy naptári évet érint. Az alapí­táskor érvényben lévő előíráso­kat kell alkalmazni. B. G. Fémhulladék-ellenőrzés Az utóbbi évek súlyos balese­tei, valamint a vasút több százmilliós kára arra ösztö­nözte az Ipari Minisztériumot, hogy szigorítsa a fémhulladék gyűjtésével, forgalmazásával kapcsolatos jogszabályokat. Ezek szerint a vas- és szí­nesfémhulladék felvásárlói július 1-jétől csak szakképesí­téssel, erkölcsi bizonyítvány­nyal, a területileg illetékes iparkamarai tagsággal, vala­mint a környezetvédelmi fel­ügyelőség engedélyével foly­tathatják tevékenységüket. Azt is igazolniuk kell, hogy nincs köztartozásuk. A már működő társaságok az átál­lásra egyéves türelmi időt kapnak. Szigorodik a hulladékok nyilvántartási kötelezettsége is. Ezentúl dokumentálni kell a leadott hasznos anyag ere­detét, vagyis a felvásárlónak meg kell győződnie a hulla­dékleadó személyazonosságá­ról, ami eddig nem volt köte­lező. Javul a parketta minősége SÁSD A városban található a Hegyhát legnagyobb fafűré­szelő és -daraboló üzeme, amely még idén 30 milliós technológiai fejlesztésre ké­szül. Az új gépeket, technológiai egységeket Olaszországból vásárolják, míg a pénzt saját erőből, illetve a svéd megren­delő segítségével teremtik elő. Mihályi Béla, a magán­üzem vezetője elmondta, hogy a beruházással, melynek megvalósítása után a legfon­tosabb új létesítmény a szárító lesz - javul a Svédországban készülő parketta sásdi fa­alapanyagának feldolgozott­sága, és persze a minősége is. A technológiai modernizá­lás befejezését követően a félkész termékből idővel egyre több is készül. Oly sok, hogy várhatóan három-négy éven belül Sásdon is parkettát fognak gyártani. Mindez nem zavarja a skandináviai felvásárlót, sőt már most sok sikert kívánt az üzleti vállalkozáshoz. Szívből örül annak, hogy egy későbbi jó ügyet szolgálhat. Csuti J. Új részvény a tőzsdén Az Első Hazai Energia-port­folió Rt. (EHEP) részvényei­vel június 2-án lehet először kereskedni a BÉT-en. A tár­saság részvénysorozata május 28-ától szerepel a Budapesti Értéktőzsde értékpapírlistá­ján, a B-kategóriában. A má­jus eleji kibocsátáskor névér­téken, azaz ezer forintért hoz­ták forgalomba az EHEP ér­tékpapírjait. Hegyközségek támogatása A hegyközségek különböző állami feladatainak ellátására 270 millió forintnyi támoga­tást nyújt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Hegy­községek Nemzeti Tanácsá­nak (HNT). A megállapodás lényege, hogy a hegyközségek, illetve az azo­kat tömörítő borvidéki hegy­községi tanácsok, valamint a HNT informatikai rendszert ké­szít, amelynek révén megold­ható a magyar szőlőtermelők, borelőállítók és borkereskedők regisztrációja. A program kere­tében a hegyközségi tanácsokat számítógépekkel látják el, ezekkel lehet majd kiállítani egyebek között a származási bizonyítványokat és nyilvántar­tani a hegyközségek tagjait. Je­lenleg 300 hegyközségi tanács és 22 borvidéki (többek között Villányban) hegyközségi ta­nács működik. Magyarorszá­gon évente a belföldi borforga­lom mintegy 30 milliárd fo­rintra tehető. Az exportból származó bevétel évente 120— 140 millió dollárt tesz ki. Lanyha a kereslet az állatpiacon Búsuló juhászok, halmozódó tojáshegyek Az elmúlt hetekben viszony­lagos csönd honolt az állatpi­acon. Ezen az sem változta­tott, hogy a kereslet némileg csökkent, a felvásárlási árak pedig „soványodtak”. A vágómarha továbbra sem ke­lendő, az árak egy helyben to­pognak. A hízóbikát kilogram­monként 200-270, a hízóüszőt 160-200, a selejt tehenet 120-200 forintért veszik át a feldolgozók a termelőktől. Az extra tej ára változatlanul literenként 53-60 forint között mozog, a kínálatot a tejüzemek általában fel tudják vásárolni. A kivételek közé tartozik Heves megye, ahol a feldolgozók sú­lyos értékesítési gondokkal küszködnek. A vágósertéspiacon kilón­ként 10-20 forinttal estek visz- sza az átvételi árak, a nagy­üzemi sertések kilónként 230-300, a kisüzemiek 210-280 forintért cserélnek gazdát. Az árcsökkenés elbi­zonytalanította a kistermelőket, mert a viszonylag kedvező ta­karmánygabona-árak mellett is veszteségessé vált a sertéstar­tás. Némi vigaszt jelenthet számukra, hogy a malac ára tartja magát: kilója 500-550 forint. A juhászok többségét érzéke­nyen érintette, hogy - a korábbi évektől eltérően - nem volt nagy keletje a húsvéti bárány­nak. Az átvételi árak lassan és csak egyes térségekben emel­kednek. A gyapjú iránti kereslet viszont megélénkült, az árak valamelyest növekedtek. A jó minőségű gyapjú kilójáért a feldolgozók megadják a 160-200 forintot. Országszerte hiány mutatko­zik tenyésztojásból. A keltetők, a szerződött mennyiségen felül, mintegy 1 millió tenyésztojást keresnek felvásárlásra. A broj- lercsirke-nevelők az idő felme­legedésével párhuzamosan na­gyobb kapacitással próbálnak dolgozni. Megnehezült az étke­zési tojást termelők helyzete, mert egyes térségekben csak önköltségi áron alul veszik át tőlük a tojást. Újvári Gizella Érvénytelenek a szerződések A Fővárosi Bíróság első fokon érvénytelennek mi­nősítette azokat a szerző­déseket, amelyeket a kis­befektetők a WVM Lízing Rt.-vel 1995-ben, 1996­ban, illetve az azután le­járó kötvények kibocsá­tása során kötöttek. Az indoklás szerint a köt­vénykibocsátások alapjául szolgáló tájékoztatók nem az rt. tényleges helyzetét mutat­ták, tehát alkalmasak voltak arra, hogy megtévesszék a befektetőket. A pert annak érdekében indította a felpe­res Állami Pénz- és Tőkepi­aci Felügyelet és a Fővárosi Főügyészség, majd később a kötvénytulajdonosok szer­vezete, hogy a bíróság mondja ki: az azóta csődbe jutott, majd felszámolás alá kerülő WVM Lízing Rt. mint kibocsátó, és a kötvé­nyeket forgalomba hozó két brókercég, az MHB-Talen­tum Rt. és City Bróker Kft. nem a kibocsátó cég tényle­ges vagyoni helyzete alap­ján állította össze a kötvé­nyek forgalomba hozatala előtt a tájékoztatót. A bíróság a tárgyalás so­rán több könyvszakértő vé­leményét is bekérte. A könyvvizsgáló kamara által felkért független könyvsza­kértő jelentése szerint a WVM Lízing már az 1993- as pénzügyi évről sem adott valós képet. Egyebek között az előírásoknak nem megfe­lelő amortizációs kulcsot használtak. Ezek együttes hatásaként - a szakértői vé­lemény szerint - a WVM már akkor, 1993-ban elvesz­tette saját tőkéjét. Jövőbe vezet Uj Mondeo extrákkal Ön választhat! Ford Mondeo 100000 kilométerre 1+3 évre szóló ingyenes Extra Garanciát és a 150000 forint értékben választható ajándék extrákat

Next

/
Thumbnails
Contents