Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-05 / 152. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1998. június 5., péntek Atomhatalmak intelmei India tárgyalna Pakisztánnal Kasmírról Az indiai és a pakisztáni atomrobbantások ügyében Genfben válságtanácskozásra ült össze az ENSZ BT öt állandó tagja, az öt atomhatalom - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Washingtoni indulása előtt Madeleine Albright amerikai külügyminiszter nyugalomra intette Indiát és Pakisztánt, fel­szólította őket, hogy ne sú­lyosbítsák az atomkísérletek után kialakult helyzetet. Az Egyesült Államok szeretné meggyőzni a két ország veze­tőit, hogy ne hajtsanak végre több atomrobbantást, ne tele­pítsenek atomfegyvereket, és ne tegyenek provokatív nyilat­kozatokat, illetve lépéseket. India kész tárgyalni Pakisz­tánnal Kasmírról, amely már Kína - külügyminisztere. mintegy fél évszázada okoz vi­tát a két dél-ázsiai ország kö­zött - jelentette ki az indiai szenátus előtt Atal Behari Vadzspaji miniszterelnök. Le­szögezte: „Megtettük javasla­tainkat, és ha Pakisztán tár­gyalni akar Kasmírról, mi ké­szek vagyunk erre.” A politi­kus hozzáfűzte: „Együtt kell élnünk a térségben, bármilyen problémák adódjanak is.” Madeleine Albright Genf­ben megbeszéléseket folytatott Tang Csia-hszüan kínai és Primakov orosz kollégájával. Tang Csia-hszüan és Madeleine Albright fotó: feb/reuters A francia sztrájkhullám a labdarúgó-világbajnokságot is veszélyezteti Elszántak az Air France pilótái Utasok nélkül: törölték a járatokat fotó: feb/reuters Az Air France francia légi- társaság sztrájkoló pilótái arra intik munkaadóikat, hogy elszántak a hosszú és kemény küzdelemre. A szak- szervezet nem hiszi, hogy si­kerülne hamar megegye­zésre jutni a követelések tel­jesítésében. Csütörtökön a kora esti órák­ban folytatta a tárgyalásokat az Air France vezetése a sztráj­koló pilóták képviselőivel. A megoldást kívánja elősegíteni Jacques Chirac államfő közbe­lépése, mert a napok óta tartó munkabeszüntetés súlyos ká­rokat okoz a légitársaságnak, és a kilátástalanság már-már a szerdán kezdődő labdarúgó-vi­lágbajnokságot is veszélyez­teti. Június 9. és 11. közöttre a mozdonyvezetők is általános sztrájkot hirdettek. Bár a hivatalos Párizs úgy tekint a labdarúgó-világbaj­nokságra, mint egyfajta nem­zeti szimbólumra, a jelek sze­rint a sporteseményt számos intő mellékjelenség kísérheti. A közelmúltban ugyanis hiába tartottak több európai ország­ban egyszerre széles kiterje­désű razziát, s vettek őrizetbe iszlám fundamentalistákat, a fenyegetettség változatlan. Tegnap a francia rendőrség el­fogott újabb három muzulmán szélsőségest, akikről azt felté­telezik, hogy terrorcselekmé­nyek elkövetésére készültek. Elhúzódik a mentés Japán azonnal átvizsgálja gyorsvasútjait Egész nap tartott csütörtökön a mentés a németországi vas- útkatasztrófa színhelyén. A halottak számáról változatlanul nincsenek pontos adatok, mert az összetorlódott kocsik belse­jéhez egyenként - fűrésszel, lángvágóval - lehet hozzáférni. Sem a vasút információs szol­gálata, sem a bonni magyar konzulátus nem tud arról, hogy a halottak vagy a sebesültek között lenne magyar. Az áldo­zatok azonosítása tegnap reg­gel kezdődött meg a Szövet­ségi Bűnügyi Hivatal e terüle­ten járatos szakértőinek köz­reműködésével. A sok erősen csonkolt holttest miatt az eljá­rás napokat is igénybe vehet. A német történelem legsú­lyosabb vasúti katasztrófájá­nak okairól egyelőre csak ta­lálgatni lehet. Életben maradt szemtanúk szerint már a sze­rencsétlenség előtt tíz perccel valami szokatlan és rémisztő pattanást hallottak, mások sze­rint a szerelvény „remegni” kezdett. Ekkor - egyelőre nem tudni, miért - a vonat fékezett. A „Wilhelm Konrad Rönt­gen” expressz, amelynek csúcssebessége óránként 280 kilométer, 410 méter hosszú, és 759 utasnak van rajta ülő­A baleset oka egyelőre ismeretlen fotó: feb/reuters helye. A balesetet szenve­dett expresszvonat a Mün­chen-Hamburg távolságot öt és fél óra alatt tette meg. A japán Sinkanzen üzemel­tetője 59 pályaszakasz ellenőr­zését rendelte el, és tanulmá­nyozza a német balesetet. Hírháttér Belgrád két tűz között Elgyötört menekülők, holtfáradt gyerekek a zord hegyi utakon. Menet közben szülő nők, éhező-szomjazó családok a koszovói ha­tárvidéken. Akiknek még az sem hoz megváltást, ha megérkeznek Albániába: bár ott honfitársaik közt érezhetik magukat, s nem kell tartaniuk a szerb rendőrség támadásától, ám letelepedési lehető­séget nem remélhetnek. Visszafordulni viszont aligha mernek: a szerb katonák állítólag lerombolják elhagyott házaikat, így pró­bálva „albánmentes övezetet" kialakítani az amúgy 90 százalék­ban albánok lakta tartomány peremén. S ha e válság nem volna elegendő Milosevics számára, immár a Montenegró felől gyülekező viharfelhőkkel is szembe kell néznie. A másik jugoszláv tagköztársaságban a múlt hét végi választások a Miloseviccsel szembehelyezkedni kész koalíció sikerét hozták, s Djukanovics államfő azóta nyíltan figyelmeztette is a két tűz közé került Belgrádot: ha nem akarja az ország teljes szétesését, változ­tatnia kell politikáján. Épp Jugoszlávia elnöke az, aki a legtöbbet teszi az államszövetség szétrombolásában. Kérdés, meddig fokoz­ható a koszovói feszültség. Mikor válnak a ma még szórványos ösz- szecsapások kiterjedt ellenségeskedéssé? Ugyancsak bizonytalan, mikor szánja magát esetleg beavatkozásra a NATO. Brüsszel nyil­ván igyekszik megmaradni a diplomáciai nyomásgyakorlás eszkö­zeinél. Milosevics aligha vállalhatja a két-, illetve háromfrontos harcot, ha meg akarja őrizni Jugoszláviát. Szondy Gábor Kis ország, nagy akarat Magyar nemzeti nap a lisszaboni expón Magyar nemzeti napot tartot­tak csütörtökön a lisszaboni világkiállításon. A kiállítást megnyitó Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztert és a magyar delegáció tagjait az expó bejáratánál Antonio Costa, a portugál parlamenti ügyek minisztere, Jósé de Meló Torres expófőbiztos és Csősz Lajos, a magyar pavilon igazga­tója fogadta. Ezt követően a dísztéren zászlófelvonásra ke­rült sor, majd eljátszották a ma­gyar és a portugál himnuszt. „A lisszaboni expóval portu­gál barátaink példát nyújtanak nekünk arra, hogy megfelelő erőfeszítés által a kis országok is milyen hatalmas eredménye­ket érhetnek el a legfontosabb területeken is. A magyar rész­vétel nagyon fontos és azt bi­zonyítja, hogy a Dunán, a Bala­tonon és termálvizeink révén kontinentális ország létünkre is részt veszünk a világ víz­körforgásában” - írta a kiállí­tás emlékkönyvébe Fazakas Szabolcs. A magyar pavilon fő látvá­nyossága a hatalmas aqua- mobil, amely a vízimalom és a vízkiemelő keverékéhez hason­lítható gépezet. A nemzeti nap keretében magyar művészek, együttesek léptek fel az expón és a város több helyszínén. Jelcin elnök kirohanása a „bankokrácia” ellen Bajban az orosz gazdaság Megvádolta a pénzügyi oli­garchiát az orosz államfő. Szerinte a tőzsdeválság elő­idézésében nagy szerepet ját­szott, hogy pánikszerűen ki­vonultak a részvénypiacról, s felmérhetetlen károkat okoz­tak ezzel a gazdaságnak. Jelcin elnök az orosz pénzügyi világ tíz legbefolyásosabb sze­mélyiségét rendelte be a Kremlbe. A találkozóról, leg­alábbis annak kezdetéről a tele­vízió is beszámolt. így azután ország-világ szeme láttára hordta le a tekintélyes urakat: „Ha azt akarjuk, hogy a kül­földi beruházók idehozzák a pénzüket, önök is csak azt taná­csolhatják saját, orosz partne­reiknek, hogy ne vonuljanak ki a tőzsdéről.” Az államfő szerint az orosz nagybefektetők alá­ásták a külföldiek bizalmát az­zal, hogy a tőzsde első rezdülé­sére menekülésszerűen árusí­tani kezdték részvényeiket. Az orosz tőzsdeválság „csak” látványos jele a súlyos pénzügyi-gazdasági krachnak. Miközben a tőzsdeindex 44 százalékot esett, olvadnak a keményvaluta-tartalékok: egyetlen hónap alatt 24 milli- árdról 14,6 milliárd dollárra. A rubelt az elértéktelenedés réme fenyegeti. Gazdasági elemzők szerint mindennek magyarázata az orosz költségvetés össze­omlása. Az adóknak csupán a töredé­két sikerült begyűjteni, s a költ­ségvetés bevételi oldalának számottevő hiánya mellett megugrottak a kiadások. FEB Új és használt Suzukik akár 60 havi részletfizetéssel. Fantasztikus hitellehetőségek jövedelemigazolás és kezes nélkül. Használt autót értékmegegyezéssel beszámítunk. Közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek további jelentős kedvezmények. Látogasson el márkakereskedésünkbe! Szombaton és vasárnap is várjuk. SUZUKI, jól jár vele. Szabolcs Kft. Pécs, Komlói út 79. Tel.: 72/240-393 Hírcsatorna Gyalogoshíd a IVeretva fe­lett. Mosztarban szerdán átad­ták azt a gyalogoshidat, ame­lyet a volt Jugoszlávia térsé­gébe vezényelt magyar SFOR- alakulat katonái építettek a Ne- retva folyón az öt évvel ezelőtt szétlőtt Régi híd (Stari most) közelében. Iraknak mégis vannak fegyverei. Richard Butler, az iraki leszerelést ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) vezetője szerdán dokumentu­mokat mutatott be a Biztonsági Tanács tagjainak, amelyek azt bizonyítják, hogy Irak továbbra is fegyvereket rejteget. Butler fényképeket és térképeket tárt a tagok elé. Bill Richardson ame­rikai ENSZ-nagykövet szerint dokumentumaival az UNS­COM porig rombolta Irak sza­vahihetőségét. Idegenek a siralomházban / Alapvető' emberi jogokat sért meg az Egyesült Államok Hiába kért számára kegyelmet még II. János Pál pápa is, egy 38 éves férfit, aki már 21 esztendeje ült a siralomházban, méreginjekcióval végül is kivégeztek. Tegnap a 47 éves Do­uglas Edward Gretzleren hajtottak végre halálos ítéletet. A férfit az Arizona államban elkövetett 17 rendbeli gyilkossá­gért 22 év elteltével adták hóhérkézre. Az Egyesült Államokban úgy­szólván „divatba jött” a kivég­zés. Texas államban, amelyet az ifjabbik George Bush kor­mányoz, nemrégiben kivégez­tek egy nőt is. Mondhatnánk: mindez az amerikaiak bel- ügye, bár ellenkezik az euró­pai, az emberi méltóságot, az élethez való alapvető jogot tiszteletben tartó gyakorlattal. Csakhogy a tengerentúlon 22 ország több mint hatvan ál­lampolgára - köztük öt német- is várja az ítélet-végre­hajtást. Az elmúlt öt esztendőben hét - Mexikóból, a Dominikai Köztársaságból, Kubából, Pa- raguayból és Hondurasból ér­kezett - külföldi állampolgár jutott hóhérkézre. Legutóbb Madeleine Albright külügy­miniszter is igyekezett jobb belátásra bírni a Texas szövet­ségi államban 1 élet és halál urának számító kormányzót - hasztalan. A nemzetközi emberjogi szervezetek azt vetik az ame­rikaiak szemére, hogy miköz­ben az Egyesült Államok szinte foggal-körömmel küzd külföldön őrizetbe vett min­den egyes állampolgárának a jogaiért, addig fordítva ez a legkevésbé sem igaz. Mert bár Amerika 1969-ben aláírta a konzuli kapcsolatok­ról szóló Bécsi Konvenciót, amelynek 36. szakasza kötele­zővé teszi elfogás esetén az őrizetbe vett országa külkép­viseletének értesítését, ennek a legritkább esetben tesznek eleget az USA hatóságai. A bí­rósági tárgyalásokon csorbát szenvednek a külföldi vádlot­tak jogai is. Gy. Z. I t

Next

/
Thumbnails
Contents