Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-29 / 176. szám

4 Dimántúli Napló Baranyai Tükör 1998. június 29., hétfő Hírcsatorna Szárászon a felújított orvosi rendelőt június 27- én, szombaton avatták fel. Ekkor emlékeztek meg a he­lyi Közművelődési Egyesü­let névadójáról, Domokos Pál Péter néprajztudósról, a csángó magyarok vándor­apostoláról is. (cs) Elszármazottak találko­zója. Szentlászlón rendez­ték vasárnap a kitelepítés ötvenedik évfordulóján a fa­luból elszármazottak talál­kozóját. Az esemény alkal­mából megkoszorúzták a két világháborúban eleset­tek emlékművét, az ünnepi szentmisét Mayer Mihály püspök celebrálta. Egyben felavatták Vanyúr István szigetvári szobrászművész „Anya gyermekével” című szobrát. (gy) Vízállások és vízhőfo­kok a Dunán és a Drá­ván. Mohács 288 cm, apadó, 21.4 fok, Őrtilos 70 cm, áradó, 19,0 fok, Barcs 42 cm„ áradó, 20,9 fok, Dráva- szabolcs 123 cm, áradó, 19.4 fok. LOTTÓSZÁMOK Ötös lottó: Jokerszám: 608536 MŰVÉSZET ÉS GASZTRONÓMIA Dominikánus Ház: „Kerti kalandozások” - a Laterna Magica Egyesület három­napos barangolása a film-fi- lozófia-zene labirintusában. 13.00 Bruce Weber: Let’s Get Lost... 15.30 Claudia Heuermann: Sabbath in Pa­radise. 17.00 Beszélgetés a jazz múltjáról és jelenéről. 19.00 Kiállítás és Post Fes- tum megnyitó. 19.30 A Dél­alföldi Szaxofon Együttes jazz-koncertje. 21.30 Jazz rövidfilmek. 8. Nemzetközi Zenei Fesztivál: 20.00 Pé­csi Zsinagóga: Georg Fried­rich Händel: Saul - orató­rium. Monk Caffé: 19.00 „Fekete dallamok egy fe­kete mellett”. Spirituálék Harmat Katalin és Ancil Anita előadásában. A pécsi volt gettó épületénél évente megemlékeznek az áldozatokról fotó: Müller andrea Elhúzódó kárpótlás az életekért A tavasszal módosított kárpótlási törvény alapján az 1936 és 1945 közötti munkaszolgálat, valamint az élet elvesztése miatt is jár kárpótlás. Az űrlapokat az érintettek, illetve a hozzátar­tozók már réges-rég benyújtották, a kiűzetésekre azonban egyelőre nem sok az esély. Ráadásul a kárpótlási hivatalok egy része megszűnt, így előfordul, hogy baranyaiak ügyeit Békés­csabán intézik. A pécsi, tavasszal még meglévő hivatalba 1600 igény érkezett be. BARANYAI KÖRKÉP A kárrendezési hivatal pusztán azt döntheti el, hogy az elhalt után a hozzátartozóknak a kár­pótlási összegből annak har­mada, fele jár attól függően, hogy a családtagok hányán vannak, mondja Daróczy Má­ria, a békéscsabai kárrendezési iroda vezetője. Ugyanis három csoport kaphat kárpótlást: a szülő, a gyerek és az özvegy, de egyelőre nem tudni, milyen nagyságú összeg felosztása le­hetséges, mert erről még nem határozott az Országgyűlés. A döntés voltaképpen fiktív összeg felosztásáról szól, és törvény rendelkezik majd a pénz mértékén túl a kifizetés módjáról, amely, nem kizárt, hogy több évig elhúzódó fo­lyamat lesz. Ez a 60-80 éves korosztály számára nem éppen reménykeltő: nincs kizárva, hogy három, esetleg öt év alatt, egyenlő részletekben kerül ki­fizetésre. Az sem valószínű, hogy az új parlamentnek ez lesz a legfontosabb dolga. A kifizetéseket tehát nem a kárpótlási hivatalok késleltetik, hiszen sok határozatot kiadtak már, melyek között voltak ter­mészetesen elutasítók is. Hi­szen a kétszázezer kérvény kö­zül akadtak olyanok is, me­lyekben az illető 1945 augusz­tus 1. előtt hunyt el a fronton vagy szovjet fogságban, mely háborús időszaknak számít - erre nem jár kárpótlás. Folyamatban vannak a szük­séges adatkiegészítések, s re­mélhető, hogy az Országgyűlés hamarosan meghozza a döntést, mondja Zoltai Gusztáv, a Ma­gyarországi Zsidó Hitközössé­gek Szövetsége ügyvezető igazgatója. A késlekedés abból is származik, hogy az eredeti törvény, mint ahogyan azt az Alkotmánybíróság is megálla­pította, alkotmánysértő volt, Ugyanis az nem vonatkozott az 1936 és 1945 között életüket vesztettekre vagy munkaszol­gálatot teljesítőkre, csupán azokra, akik az 1945 és 1989 közötti időszakban szenvedtek el sérelmeket vagy veszítették el életüket: ők egymillió forin­tot kaptak. Komoly gondot okoz az is, hogy amíg ez a réteg viszonylag szűk volt, néhány ezer, addig a ’36 és ’45 közöt­tiek hatalmas tömeget képvi­selnek. Az ország pedig nincs abban a gazdasági helyzetben, hogy ilyen nagy számú igény­lőnek kifizessen egy-egymillió forintot. A legnagyobb prob­léma az, vélekedik Zoltai Gusz­táv, hogy igen nagy a halálozási arány ebben a korosztályban, tehát ha sokáig vár a magyar parlament ennek a törvénynek a meghozásában, nem lesz kinek fizetni. Cseri László Pusztuló gombaterületek Lefutóban a nyári gombaszezon. Az idén az időjárásnak kö­szönhetően több termett, mint az elmúlt évben, ám a káros su­gárzások miatt jelentősen csökkent a gombák termőterülete. Eddig szerencsére nem találkoztak a kosarakban gyilkos galó­cával a gombaszakértők. BARANYAI KÖRKÉP Annyi bizonyos, az árusok az idei szezonban jóval több gombát raktak ki a pultokra, mint egy évvel ezelőtt, de ez többnyire csak a páradús leve­gőnek volt köszönhető - mondja Völgyi István (képün­kön), a Piac- és Vásárigazga­tóság gombaszakértője. Mind­emellett az alkalmi gombasze­dők az idén jóval keve­sebben van­nak az ingye­nes gomba- vizsgálato­kon, mint egy évvel ezelőtt. Akkor vasár­nap délutá­nonként tele volt a csarnok ki­rándulókkal, most meg csak egy-két gombász rakja ki „zsákmányát” a pultra. A kör­nyezeti ártalmak, s az erdőirtás hatására ma már a tavalyinál is kisebb területen terem meg az ízletes, s igen jó piaci értékek­kel bíró gomba. Az viszont örvendetes, ma­gyarázza a szakértő, hogy mostanáig nem találkoztak gyilkos galócával. Ez arra en­ged következtetni, hogy a sze­dők a többszöri figyelmeztetés hatására már nem veszik fel az ismeretlen gombákat. Jó jel, mondja Völgyi Ist­ván, mert az első fél évet talán megússzuk gombamérgezés nélkül. Békéssy G. Nem fizet vissza a távfűtő PÉCS A fűtési szezonban a szoká­sosnál kevesebben panasz­kodtak a Pétávnál. A társa­ság azt viszont nem tudja, miként segít a nemrég lét­rehozott közalapítvánnyal. A Pétáv állítja: a télen a kert­városi lakásoknál 10-15 szá­zalékkal csökkent a hibabeje­lentések száma. A 3500 körüli észrevétel egytizede bizo­nyult a szolgáltató hibájának, melyből a Kertvárosi Üzem vezetőhelyettese, Vadon Gyula szerint a a nagyobb hi­bák nem érték el a féltucatot. A belvárosban rosszabb a helyzet. A panaszok arányá­ban 20-22 százalék a távfűtő céghibáinak száma. Az itteni üzem vezetője, Polyányi Já­nos elmondta: a rendszer itt öregebb és apróbb részekre tagozódik. A télen komolyabb fennakadás csak a Komját Aladár utcában volt, a meghi­básodás miatt öt napig nem volt fűtés, a lakóknak ezért hat napot utólag jóváírtak. Az enyhe tél miatt jó pár átalánydíj-fizető visszatérítést követelt, ám a Pétáv ezt nem teljesíti. A megtakarítás ösz- szegével a nemrég létrehozott közalapítvány alaptőkéjét emelik. A távfűtő képviselői az alapítvány további tevé­kenységéről nem tudtak felvi­lágosítást adni, mert még ma­guk sem tudják, milyen for­mában segít majd a társaság a fogyasztóknak. Müller P. A Gyermekmentő Szolgálat aranyos napjai Jókedvből nem volt hiány FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ PÉCS-ORFŰ A hét végén tartotta a Nem­zetközi Gyermekmentő Szol­gálat Pécs-baranyai Csoportja immár hagyományos prog­ramját dr. Dely Viktória szer­vezésében, ezúttal .Aranyos napok” címmel. A pénteki nyitónap egy ki­csit a ceremóniának is áldo­zott a pécsi városházán tartott polgármesteri köszöntővel és a szervezet ünnepi ülésével. De már ekkor is volt rajzver­seny, baba-mama bájverseny, ajándékosztás és díszebéd a rászoruló gyermekeknek, este pedig utcabált tartottak. A szombati rendezvények köz­pontja a Búza tér volt bohóc show-val, rádiós fesztivállal, játszóházzal. Évről évre hagyomány már, hogy a rendezvénysoro­zat egyik napja Orfűn zajlik, ahol a gyermekmentő szolgá­latnak játszóparkja van. Most a vasárnapi zárónap prog­ramja került ki a tavakhoz. A község önkormányzata ün­nepi ebéddel fogadta a nagy- családosokat, akiknek egyéb­ként a buszos kirándulás és a teljes program ingyenes volt a szponzorok jóvoltából. Délután a résztvevők meg­nézhették Orfű környékének nevezetességeit: a Malom múzeumot, a Vízfőforrást, a Sárkány kutat. D. I. Az előadások nagyobb részét kivitték az utcára FOTÓ: MÜLLER ANDREA Fesztiválok városa voltunk a nyár elején Sikeres bemutatkozások PÉCS Az utóbbi napokban a bőség jellemezte a város kulturális ajánlatát. Tegnap ért véget a Nemzetközi Felnőtt Bábfesz­tivál és a IV. Weidinger Imre Nemzetközi Fagottverseny. A nagy hagyományú bábos se­regszemléről Sramó Gábor, a Bóbita Bábszínház vezetője elmondta: nagyon jó ötletnek bizonyult, hogy az előadások nagyobb részét kivitték az ut­cára, a terekre. Persze, szeren­cse is kellett, hiszen az időjárás ugyancsak kegyeibe fogadta a 25 fellépő társulatot, akik a ho­niakon kívül hét országból ér­keztek, Angliától Tajvanig. A sok stílusú és formai megoldá­sokat felvonultató harminc elő­adás telt házak, illetve népes nézősereg előtt zajlott, úgyhogy a 2001-ben esedékes következő randevú bizonyára folytatja majd az utcai bábozás most fel­elevenített gyakorlatát. A zsűri UNIMA (Nemzet­közi Bábművész Szövetség) nagy diplomáját ítélte meg a pécsi Szabó Zsuzsának a Hol van a világ vége produkciójá­ért. A három különdíjas között is található pécsi darab: a Bó­bita Bábszínház Japán mesék című előadása. A fagottosoknak kicsit ked­vét szegte, hogy miközben zsű­rielnöknek sikerült megnyerni Milan Turkovic világhírű fa­gottművészt, a 35 jelentkezőből csak 13-an jelentek meg Pé­csett, a külföldiek közül csupán a románok és a szlovákok. Zseni Nándor mégis úgy nyilat­kozott, sikeres és hasznos volt az együtt töltött négy nap. A mezőnyben 22-26 éves, illetve 22 év alatti kategóriában mu­tatkoztak be az ifjú művészek. Tudásszintjük természetesen heterogén volt, hiszen ebben ez életkorban még fél év is sokat számít. Ám ez nem kisebbíti a magyarok jó szereplését. Az if- jabbaknál Jankó Attila, az idő­sebbek között Horváth Vilmos végzett az élen. A pécsi sikert Rajnai Klára III. helye jelen­tette. Méhes K. S' I *

Next

/
Thumbnails
Contents