Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-27 / 174. szám
1998. június 27., szombat Európai Unió - Melléklet Dünántúli Napló 3 ÚTUNK EURÓPÁBA Eu-Röviden Nőtt az ipari termelés Az Európai Unió tagországaiban 1,4 százalékkal nőtt az ipari termelés 1998 első negyedében az előző negyedévhez képest az EU statisztikai hivatala becslése szerint. Az ágazat termelése a leggyorsabban Finnországban nőtt, 2,2 százalékkal, Németországban 1,9 százalékos, Görögországban 1,5 százalékos volt az ipari termelés növekedése. Dánia, Franciaország és Spanyolország az EU-átlagát érte el. Liberálisabb szabályozást A régióban Magyarországon a legnagyobb, 1,4 milliárd dollárnyi a befektetési alapokba invesztált tőke - jelentette ki Lőrincz Benedek, a CA IB Befektetési Alapkezelő Rt. igazgatója. Ha a nyugat-európai általános szabályozási gyakorlatot nézzük, akkor Magyarországon a helyzet éppen fordított: az itthoni szabályok inkább a nyílt végű alapok működését könnyítik a zárt végűekkel szemben, ami indokolatlan. Liberálisabb szabályozásra lenne szükség a zárt végű alapok esetében, mivel ezek biztonságosabbak - mondta a szakember. Hangsúly az Európa-politikán PÉCS, JPTE Az egyetemen 1996-ban alakult meg az Európa Központ, egy elnyert Tem- pus-projekt keretében. Idén ősszel a központ szervezésében várhatóan újabb képzések indulnak, amelyre állami ösztöndíjat is nyerhetnek a hallgatók. A kormány áprilisban alapított egy ösztöndíjat, amit a nappali tagozatos, európai uniós gazdasági, jogi, politológiai képzésben résztvevő hallgatók kaphatnak meg. Az őszi szemesztertől pécsi diákok is megpályázhatják ezt a támogatást, hiszen újabb EU- képzések indulnak az egyetemen. A Közgazdaságtudományi Karon már működik Francia és osztrák segítséggel A szentlőrinci mezőgazdasági szakiskola EU-támogatásra pályázhat, francia és osztrák segítséggel. A Leonardo- és a Socra- tes-programokra, melyekből minden évben nagyobb összegeket osztanak szét az iskolai oktatás színvonalának javítására, csak európai unióbeli iskolák adhatnának be pályázatot, ám a baranyai intézmény felvette a kapcsolatot egy francia és egy osztrák szakiskolával, így a közös projektekre már kapható akár jelentősebb pénz is. A tours-i mezőgazdasági szakintézménnyel már régóta ápolják a baranyaiak a kapcsolatot. A nyáron szentlőrinci tanárok utaznak Franciaországba, ahol elsősorban az Európai Unió mezőgazdasági oktatásának kérdéseivel, aktuális információival ismerkednek meg. Nyaka Sz. EU-s specializáció, regionális gazdaságtan néven. Az Európa Központban, dr. Andrássy György egyetemi docens (képünkön) vezetésével 1998-ban elindul egy újabb kétéves specializáció, mely különös hangsúlyt fektet az Európa-politikára. A későbbiekben tervezik egy új fokozatot adó, négy szemeszteres szakirányú továbbképzés elindítását is. Mindkét program tudományágak közötti, s elvégzésükkel jó lehetőség nyílhat az Európai Unióval kapcsolatos gazdasági, jogi és politikai állások betöltésére. Ny. Sz. A jövő a nagyrégióké Magyarország EU-csatlakozásának, illetve a Strukturális alapokból történő támogatások igénybevételének előfeltétele a nagyrégiók létrehozása. Az állam a túlzott decentralizációtól tart, a megyék pedig attól, hogy elvesztik önállóságukat. A nagyrégiók hívei szerint egyszerűen a modernizáció a tét. moly, professzionális apparátusra lenne szükség, mely képes egy régió fejlesztési koncepcióját menedzselni. A Strukturális alapból érkező pénzeket a kormány osztja majd el, éppen Professzionális apparátusra lenne szükség, mely képes egy régió fejlesztési koncepcióját menedzselni fotó: müller andrea PÉCS Nem azért kell nagyrégiókban gondolkodni, mert az Európai Unió ezt elválja, vagy megköveteli, hanem mert a decentralizáció európai tendencia - állítja dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja pécsi főigazgatója. Magyarországon már megvan az ilyen irányú változásokat lehetővé tevő jogszabályi háttér, az ország térszerkezetének modernizációja - mely elképzelhetetlen a regionális összefüggések feltárása nélkül - mégsem indult be. Az átszervezéssel és az Eu- csatlakozással a mostaninál nagyságrendekkel több pénz jutna a Dél-Dunántúlra. Az ország felosztására vonatkozó elképzelések különböznek egymástól. A Pécsett fogant elmélet szerint a Dunántúlon kettő, összesen pedig hat nagyrégiót lenne szükséges létrehozni. Baranya Somoggyal, Tolnával és Zalával lenne „egy kalapban”. Sem az állam, sem a megyék nem örülnek a közigazgatás átszervezésének; előbbi túlzott hatalmi decentralizációtól, az utóbbi pedig attól tart, hogy elveszti önállóságát. Horváth Gyula szerint több érv is szól amellett, hogy a nagyrégiókat ki kell alakítani. A hatékony gazdaságfejlesztés például csak ilyen méretekben képzelhető el, a versenyképesség erősítését elősegítő terület- fejlesztési hajtóerők, az innovációs centrumok - mint mondjuk egy egyetem - is regionális alapon működnek a legjobban. A főigazgató úgy véli, a területi érdekeket is jobban lehetne érvényesíteni. Persze ehhez koezért tanácsos létrehozni egy kompromisszumokon alapuló regionális fejlesztési programot. Horváth Gyula ugyanakkor kifejtette, a modernizáció feltételei még nem adottak, az egymással versengő megyék, térségek közti konszenzust nehéz lesz megteremteni. Nimmerfroh F. Olvasóink ezentúl havonta találkozhatnak az Európa- melléklettel, amelyben elsősorban régiónk európai integrációs törekvéseiről, lehetőségeiről adunk tájékoztatást. Az új évezred Európája a régiók Európája lesz. Olyan régióké, amelyek nem csupán egy-egy országon belül, tradicionális alapokon jönnek létre, de olyanoké is, amelyek már felülemelkednek az országhatárokon. Baranya szerepvállalása ebben a folyamatban igen jelentős, hiszen a Dél-Du- nántúl már sok tekintetben egységes régióként funkcionál, ugyanakkor aktív és eredményes a külhoni kapcsolatok építésében is. Magyarországon ma már szinte minden média foglalkozik az EU-val. Mellékletünk a csatlakozást elsősorban gyakorlati oldaláról kíséreli meg ismertetni. Felvillantani a lehetőségeket, amelyeket olvasóink is kihasználhatnak, akár a működő vagy tervezett baranyai EU-intézmények bemutatása, akár jogszabályok értelmezése révén. Reméljük, hogy már a csatlakozási tárgyalások során, de később, a XXI. század Európájának részeként is haszonnal böngészhetik át mellékletünket. Azokat az oldalakat, amelyek szerkesztéséhez az Önök észrevételeit, javaslatait is várjuk. Győrffy Zoltán Az Unió tisztasági csomagja Annyi már bizonyosnak látszik: a környezetvédelem területe lesz az, ahol az EU- csatlakozás menetrendjében a legnagyobb késéssel kell számolni. Sokszor és sok helyen hangoztatják a magyar szakemberek: elsősorban itt kell majd türelmet, a határidőket és határértékeket nézve némi haladékot, engedményt kémünk. Amiből persze nem az következik, hogy az EU-normák túlzottan szigorúak, hanem az is, hogy nálunk nagyjából sikerült felmérni: óriási a lemaradás, elképesztő - a mértékét és területét nézve is - az a környezeti terheltség, amivel számolnunk kell. Sok mindent ráfoghatunk objektív körülményekre is. Ebbe talán még annak a komák a szemüvege is beletartozik, amikor egyáltalában nem volt elvárás az előrelátás. Senki sem figyelt a ma szennyezésének jövőbeni következményeire. Beletartozhatnak a „nálunk állomásozók” laktanyái, objektumai is: ők se igen törődtek azzal, hogy a gázolaj, a kerozin környezetszennyező, s bár arra nem gondoltak, hogy egyszer majd hazamennek, de - vélhették - nem az ő földjüket szennyezték. Itt. Mindezzel nekünk kell számolnunk, s ráébrednünk arra, hogy a környezetrombolással szembeni félelem ma már globális, a károk felszámolása is általános - ez esetben európai közösségi - igény. Az EU segít - de nincs annyi pénz, ami adott határidőre 100 százalékos eredményt hozna. Lehet, ez tüske lesz a közösség szemében, de már a saját kertben termett. Igaz, a kertbe mi szeretnénk bejutni; egyelőre inkább türelemre, mint rózsára számítva. Mészáros A. A környezetvédelem rózsája tüskét teremthet a türelem határán így néz kl - A belga Luc Luycx nyerte a közös pénz, az euro tervezésére kiírt pályázatot Akit a Közösség atyjának tekintenek Ez évben van a 40. évfordulója az Európa Parlament megalakulásának, és 35 éve hunyt el első elnöke, Robert Schuman, akit a Közös Európa atyjának tekintenek 1950. május 9. óta. Robert Schuman francia politikus még a múlt században, 1886-ban született Luxembourgban, a negyvenes évek közepétől kiemelkedő funkciókat töltött be: pénzügyminiszter (1946-1947), miniszterelnök (1947-1948), külügyminiszter (1948-1952) igazságügy-miniszter (1955-1956). Külügyminiszterként 1950 május 9-én kormánynyilatkozatban indítványozta a két „ősi ellenség”, Franciaország és Németország összebékítését és Európa gazdasági egyesítését. Schuman elképzelése az volt, hogy a hémet és a francia szén- és acéltermelés közös igazgatás alá helyezésével tehető meg az első hatékony lépés a két népnek az egy egységes Európán belüli kibékülése felé. Schuman lotaringiai családból származott, és német állampolgárként a német hadseregben harcolt az első világháborúban. Bárki másnál alkalmasabb volt arra, hogy a két nép közötti évszázados ellenségeskedésnek véget vessen. Indítványai kedvező visszhangra találtak nemcsak a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban, hanem Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban is. A hat szerződő fél képviselői 1951-ben, Párizsban írták alá az Európai Szén- és Acélközösség (Montanunió) megalapításáról szóló szerződést, amely utat nyitott a későbbi Közös Piacnak. Olyan közös vámrendszert irányzott elő, amelyben a belső vámok megszűnnek, kifelé pedig a tagországok kiegyenlítik vámjaikat. A bánya- és kohóipar versenyéből kiküszöbölte a kölcsönös korlátozásokat és támogatásokat. A Főhatóság, mint a Montanunió legfontosabb szerve, Európában először kapott nemzetek fölötti felségjogokat a szerződés 1952. július 25-i hatályba lépésével. Robert Schuman érdemeit még életében elismerték. Azzal is, hogy 1958-ban az Európai Parlament első elnöke lett. D. I. k I t
