Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-04 / 151. szám

\ 1998. június 4., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 9 Szélvíz Fatelepítés. Bolyban a fő­kertész útmutatásával idén csaknem négyszáz facse­mete kerül a földbe. Azok a lakók, akik a portájuk előtt az utcafronton rend­szeresen parkosítanak, ju­tányos áron kaphatnak a fiatal fákból. A munka so­rán tölgyeket és több fé­ny őfajt ültetnek, illetve fá­sítanak a sétányokon és a parkokban is. (cs) Tisztább Mágocs. Sokat javult a település tisztasága azóta, hogy a községgazdál­kodási feladatot is ellátó kht. brigádja rendszeresen sepri az utcákat, gondozza a temetőt, felügyel a játszóte­rek rendjére. (cs) Ároktisztítás. Husztóton megszűnhet a sok ház álla­gát veszélyeztető magas ta­lajvízszint, mert kitisztítják az árokrendszert. Erre a te­lepülés pályázati úton nyert támogatást, csaknem egy­millió forintot. (cs) Évszázados gesztenyék. Megmentik Mágocson az öreg gesztenyefákat a köz­séggazdálkodási kht. mun­kásai. A temető évszázados fáit betegség támadta meg, amely ellen vegyszerezéssel védekeznek. Nincs kizárva, hogy idővel elrendelik a he­lyi védettségüket is. (cs) Vadveszély a városban. A pécsi volt Bajcsy-laktanya magas kőkerítését elbont­ják, ami mögött most sza­baddá válnak a ligetek, a sűrű bokros részek. Innen kijárhatnak a fácánok, ró­kák, s az utakon balesetve­szélyt jelenthetnek. Főleg a Málomi úton és a Táncsics utca folytatásában kell szá­molni vadveszéllyel. (cs) Temetőtakarítás. A sásdi izraelita temetőt a helyi is­kolások rendbe tették. Rég­óta hagyomány a különálló sírkert ápolása, gondozása, amelynek egyik műemléki értékű érdekessége a hála­adó emléktáblákkal bontott minimauzóleum. (cs) Madáretetés. A hörnyé- kiek még móst, nyár elején is rendszeresen etetik a ma­darakat. A S ásdhoz tartozó település lakói közül öten a táplálék árát közösen fede­zik. (cs) Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Hiiűsr Ökológiai mintaterület az orfűi kisrégióban A nullpontnál a jövő Május 1-jétől létezik bejegyzett vállalkozásként az Orfű Pécsi­tó Regionális Fejlesztő és Üzemeltető Közhasznú Társaság. Az alapítók a megyei, a pécsi, az orfűi önkormányzatok, de a kht. nyitott a kisrégió más települései és a vállalkozók előtt is. Az ökológiai mintaterület első lesz az országban. A mű­ködtetését, a fejlesztést a kht. koordinálja. Ehhez is pénz kell, s erre részben az alapítók - az Elsődleges feladat a tavak vízminőségének megóvása a kht. a megyei Területfejlesz­tési Tanácshoz és a KTM-hez beadott pályázatai révén sze­retné biztosítani. Az összesen közel 12 millió forintról júni­usban várható a döntés. A pénz elsősorban a négy tó rendbehozására kell. Az Orfűi- tavon például iszapfogót, a víz- elvezetés megoldását, meder­kotrást terveznek, a Pécsi-tavon újabb strand kialakítását, a vízi­sportok feltételeinek megterem­tését, a Herman Ottó és a ko­vácsszénája! tavak esetében pedig a horgászok szempontjai a döntők. orfűi, a pécsi és a megyei köz­gyűlés - törzsbetétei, illetve a megye által külön is biztosított összeg szolgál. A későbbiekben a kht. veszi át a Pécsi-tó üze­meltetését, ebből eredő bevéte­leket a saját céljaira - azaz a kisrégióra - fordíthatja. A cél természetesen annyi­ban korlátozott, hogy csak bi­zonyos határokig lehet fejlesz­teni, figyelemmel a terület öko­lógiai értékeire, illetve a befo­gadóképességre. Ezzel együtt Pozsonyi István úgy véli, hogy a régió látogatottsága 25 száza­lékkal növelhető. ORFŰ- A cél: ökológiai mintaterület létrehozása. Emögött a tarta­lom: a természeti, épített kör­nyezeti értékek alapján lénye­gesen tágabb lehetőségeket biz­tosítani az idegenforgalomnak- hallottuk Pozsonyi István marketing-közgazdásztól, a kht. ügyvezető igazgatójától. A gondolat másfél éves. A napokban azonban már együtt ült mindenki - szakhatóságtól a vállalkozóig, polgármestertől a tudományos kutatóig -, akik az időközben elkészült alapvizsgá­lat — a „nullpont” — eredmé­nyeit hallgatva a következő lé­péseken törhetik a fejüket. A döntő tényező: a tólánc vízminőségének, környezeté­nek megóvása. Ebben mindenki egyetért. Abban azonban, hogy a kü­lönböző támogatások, pénzügyi források, pályázatok révén megszerezhető anyagi erő mi­ként kerüljön felhaszná­lásra, már ne­hezebb lesz egyetértésre jutni. Ezzel együtt: a program első fecskéje egy, az EU Phare- alapjából is támogatandó kez­deményezéseknek . A Phare-támogatás a kulcs. Megszerzésének feltétele vi­szont a saját erő biztosítása. Ezt A trófeabírálók mindig a következő agancsban reménykednek őzek, jobb formában Vége az őzvadászat főszezonjának. Az elmúlt években akadtak érmes trófeák is, de idén az arány sokat javult. Részben az idő­járás következtében viszont kevesebb bak került terítékre. BARANYAI KÖRKÉP Gondos Gyula megyei vadász- mester, a trófeabíráló bizottság tagja máris kész statisztikákkal rendelkezik. Július végén, au­gusztus elején ugyan lesz még őzbakvadászat, de a kialakult helyzeten az már nem változtat sokat. A múlt évi május 1.-jú­nius 1. közötti időszak összterí- tékéhez képest idén százzal ke­vesebb őzbakot ejtettek el a külföldi vendégvadászok, ösz- szesen 375-öt Baranya megyé­ben. Javult viszont az érmes tró­feák aránya. Arany 1997-ben egy volt, most 6, ezüst 2, illetve 14, bronz 9, illetve 22. Ez azt jelenti, hogy a terítékre hozott bakok 13 százaléka volt érmes. A bírálat szigorát jelzi, hogy több lett a mínuszpontos is. Márpedig ez érzékenyen érinti a vadásztatót, mert egy mínusz 2 pontos trófea esetében a ba­kért járó pénz jelentős részét elvonják, ami adott esetben több százezer forint is lehet, hi­szen egy 600-700 grammos agancs 700 ezret ér. Mínusz 3 pontnál már a teljes összeget elvonják. A megye vadásztársaságai az őzbakszezon hiányosságai után a több bevételt a szarvasbikák­tól remélik. Kora őszi vadásza­tukra máris sok külföldi jelezte érkezését, s idén is van remény kapitális bikák elejtésére. Mészáros Attila jegyzete A remélt holnapok napja Több mint negyedszázada már, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete június 5-ét Környezetvédelmi Világnap­nak nyilvánította. Lassan harminc éve lesz, hogy ennek szükségessége, a veszélybe került földi élet megmentése globális gondként fogalma­zódott meg. Fehér Könyv, Vörös Könyv. A teljesen Fekete, amely immár visszafordítha­tatlan fejezeteként az élet tör­ténetének a kipusztult fajok sokaságát tartalmazná, még nem készült el. Nem is ké­szülhetett. A kéziratot egysze­rűen nem lehetne naprakész állapotban leadni. Mire a szerzők a lektorhoz érnek, mire az elolvasná, a nyom­dába továbbítaná, különösen mire kötni kezdenék és a bol­tokba kerülne, további több tucat faj hiányozna belőle. Nem lehet tudni, milyen alapon pusztítja környezetét - ezen keresztül saját magát és leszármazottai jövőjét - az ember. Tehetetlenség? Amikor so­kadszor halljuk, hogy a freon rombolja az ózonréteget, a Föld védpajzsán lyukak ke­letkeznek emiatt, amelyeken át káros sugárzások veszé­lyeztetik az életet, csak le­gyintünk. Jeles országok is arra a felhívásra, hogy hagy­janak fel a freontartalmú ké­szítmények gyártásával, for­galmazásával. Mohóság? Hihetetlen mé­retű tájsebek maradnak a bá­nyászok után. Az Egyesült Államokban egy ilyen okból keletkezett „gödör” mellett jó sebességgel két órán át lehet autózni. Rezet termeltek ki. Az alaszkai „aranyhorda” nyomait Klondike-nál majd’ évszázad múltán sem tudta még eltüntetni a természet. Nálunk friss a hír, hogy me­gint lehet csónakázni a Ta­polcai tavasbarlangban - hála annak, hogy a bauxit utáni pi­aci vágy csökkent. Ha nem kellett volna pénzügyi okok miatt korlátozni a bányásza­tát, ma sem lenne karsztvíz egyik legszebb természeti tü­neményünkben. Ostobaság? Friss erdőtu­lajdonosok védett ártéri erdő­ket törve-zúzva borotváltak kopaszra, majd azt mondták: hiszen csak fa . . . A Környezetvédelmi Vi­lágkonferencia szerint az em­bernek alapvető joga van a méltó és egészséges életet biztosító környezetre. Kérdé­ses ezek után: méltók va­gyunk-e a természethez? 400 ezer ECU a program támogatására A megfigyelt természet A légszennyezést mérő, a víz és a talaj minőségét megfi­gyelő állomásokhoz hason­lóan hazánkban hamarosan kiépül egy figyelőrendszer, amely tükrözi a hazai élővi­lág sokszínűségét. Részletes felmérés készül mintegy 300 hazai növény- és ugyanennyi állatfajról, vala­mint növénytársulásokról és állatközösségekről. 2500 úgynevezett virágos növény­fajból és 45 ezer állatfajból választották ki azokat, ame­lyeket érdemes bevonni a megfigyelésbe. Ä rendszer hosszú éveken át követi a növény- és állatfa­jok életét, majd a vizsgálódá­sok eredményei bekerülnek egy országos adatbázisba. Ennek központja valószínűleg a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi informá­ciós irodája lesz. A KTM által még 1994- ben elindított program a Ma­gyar Tudományos Akadémia elgondolásaira épült, miután hazánk is csatlakozott az 1992-es Riói Egyezményhez. Ennek célja a világ növény- és állatvilága egészségének megőrzése. A program az idén újabb lendületet vesz, most kapcsol­ják be az iskolákat, a termé­szetvédelmi egyesületeket a megfigyelő munkálatokba. A nemzeti parkok mentén és közvetlen befolyásuk alatt lét­rejövő rendszernek több mint száz mintaterülete lesz. Az Európai Unió Phare- programja csaknem 400 ezer ECU támogatást nyújtott a program beindításához. A munkálatok irányítására hamarosan létrejön az Orszá­gos Biodiverzitás Monitor­szolgálat. Cs. J. A környezetvédelem az EU-csatlakozás előtt „Magyarországgal az Európa Unió egy olyan országot fogad be, amely a közösségi átlagnál kevésbé terhelt környezetet és különösen gazdag biodiverzitást visz az Unióba. A cél ezen adottságok megőrzése, a hátrányok minimalizálása.” BUDAPEST A mondatot őri Istvántól, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztériumban ez év április 1-jétől működő In­tegrációs Főosztály vezetőjétől idéztük. A „hátrányok minima­lizálása” sürgős feladat, még akkor is, ha a csatlakozási tár­gyalások egyik - a környezet­védelmet is érintő - stratégiai célja: bizonyos területeken tü­relmi időt kérni. A Nemzeti Környezetvé­delmi Program a kívánt cél el­érése érdekében a közvetlen környezetvédelmi kiadások esetében a GDP 1966. évi 1 százalékáról 2002-re 1,7-re, a közvetett ráfordításoknál 1,1 százalékról 2,2 százalékra tör­ténő emelkedését irányozza elő. Ez hatalmas összegeket takar, s döntő részük három te­rület rendbetételét szolgálja: levegőtisztaság, hulladék-elhe­lyezés, szennyvízkezelés. Az államháztartás környezetvé­delmi célú finanszírozása e hat év alatt reálértékben szinten marad, a növekményt a háztar­tásoknak és az üzleti szférának kell viselnie, vagyis a terheket „szétosztják”. A KTM is válaszolt az EU- csatlakozásra való felkészülést szolgáló kérdőívre. Az EU Bi­zottság véleménye - az Agenda 2000 - hazánk kör­nyezeti állapotáról is szól. Ki­emeli: a térséghez képest Ma­gyarország környezeti problé­mái kevésbé súlyosak. Ezzel együtt bár hatályban van a környezetvédelmi törvény, ez csupán keretszabályozás, a végrehajtási rendszer nem felel meg a korszerű követelmé­nyeknek. A szabályozási rendszer megteremtése nagy kihívás, különösen a vízvédelem, a le­vegőminőség és a hulladék- gazdálkodás területein. FOTÓ: WÉBER TAMÁS A hulladék-elhelyezés fejlesztése is a program fontos része I f i t

Next

/
Thumbnails
Contents