Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-25 / 172. szám

8 Dlinántúli Napló Hitélet 1998. június 25., csütörtök Máriagyűd váija az ifjúságot Jövő pénteken, július 3-án kezdődik az ifjúsági talál­kozó Máriagyűdön. 17 órá­tól folyamatosan érkeznek a fiatalok, eligazítással Az In­formáció szolgál. 19 órakor szentmise lesz, majd este 10 órakor szentségimádás. Szombaton egész napos a program, elmélkedésekkel, kiscsoportos beszélgetések­kel. Este 8 órakor Balás Béla kaposvári püspök ve­zeti a fórumot, majd 10 óra­kor dr. Várszegi Asztrid püspök, pannonhalmi főapát mutatja be á szentmisét. Vasárnap, július 5-én 10 órakor dr. Paskai László bí­boros, prímás, esztergom- budapesti érsek vezetésével az egész magyar püspöki kar és Karl-Josef Räuber pápai nuncius koncelebrálá- sával lesz a jubileumi ün­nepi nagymise. Emlékeztető Bérmálás. Vasárnap, június 28-án fél 11-kor Véménden bérmál Mayer Mihály me­gyés püspök. A község ezen a szentmisén köszön el sok évi szolgálata után nyuga­lomba vonuló plébánosától, Bajtai Zsigmond apáttól. Több mint százezren za­rándokoltak május 23-a óta a máriagyűdi Szűz Máriá­hoz. Legtöbben a pünkösdi búcsú és a horvátok június 7-i találkozója alkalmából. Az izraeli kormány beje­lentette, a Nagy Jubileum al­kalmával a turisták számára ismét megnyitják a Jordán fo­lyó azon partszakaszát, ahol Jézust megkeresztelték. A te­rületet 31 éve - mióta Izrael megszállta a Jordántól keletre eső földeket - lezárták a turis­ták elől, s csak néhány napra, a keresztelési szertartások idejére hagyták szabadon. A Jézus Társaság Magyar rendtartománya tudatja, hogy P. Nagy Zoltán S.J., a pécsi Pius Gimnázium egykori ta­nára életének 88., szerzetesi hivatásának 61., papságának 54. évében május 27-én befe­jezte földi életét. Temetése június 4-én 14 óra 30-kor a Kerepesi temetőben volt. Egyházi ingatlanok A katolikus, a református, az evangélikus, a baptista és a szerb ortodox egyháznak, valamint a zsidó felekeze­teknek a hónap végéig kell benyújtaniuk járadék formá­jában visszakért egykori in­gatlanjaik jegyzékét. A katolikus egyház egy összegben, természetben, il­letve járadék formájában összesen 818 ingatlanra tart igényt. A református egyház mintegy 400 ingatlant kér vissza az államtól járadék formájában, kb. 6,5 milliárd értékben. Az evangélikusok végleges jegyzéke még nem készült le. A baptisták egy ingatlant kérnek vissza jára­dékban, egyet egy összeg­ben, egyet pedig pénzben és járadékban megosztva. Két volt egyházi ingatlanra tart igényt járadék formájában a Budai Szerb Ortodox Egy­házmegye. Együttes értékü­ket mintegy 1,3 milliárd fo­rintra becsülik. A Mazsihisz előreláthatólag mintegy 170 ingatlant igényel vissza. Ezek értéke megközelítőleg 17 milliárd forint. Egyház a társadalomban Nyomdában az egyházmegyei zsinat munkadokumentuma Mint az köztudott, a Pécsi Egyházmegyében egyházi és világi résztvevők dolgoznak az elmúlt év pünkösdje óta az egyház belső életét, illetve az egyház és a társadalom kapcsolatát érintő legaktuálisabb kérdésekkel. A zsinat az előzetes tervek szerint munkáját az idén október végén, Szent Mór ünnepén fejezi be. Ellenőrzés Ez az, amit senki sem szeret. Van benne va­lami ellenséges íz, valami kiszolgáltatottság, bizalmatlanság. Ellenemre őriznek, velem szemben, mintha én nem az őrzésre, hanem a tékozlásra igyekeznék, vagy nem értenék a dolgomhoz. Sokszor persze jogos, és védőér­tékű a dolog, de mikor? Olvasom, hogy gya­korlatilag bárki, bármikor ellenőrizhető a mai műholdas rendszerrel. Akár az is, hogy nyá­ron ki milyen újságot olvas a kertjében. Nos, a dolog nem új, csupán az indíték nem mindegy. „Isten szeme mindent lát, ne lopd el a lineát!” (tudniillik, a vonalzót - vagy inkább a mondat alanyát kellene magyaráznom!?) így hangzott a régi iskolákban a versike, vagy a tantörténet a fiát tanító apáról, hogy milyen gondosan kell körülnézni dinnyelo­pás közben, ám a fia rászól: „édesapám, felfele nem nézett!” Tudom, az isteni ellenőrzésnél sokkal hatékonyabbnak tart­ják ma sokan a csodatechnika adta lehetőségeket. De nem ép­pen azért van rá szükség, mert nem él az emberben ez a belső felső ellenőrzés? Jelent-e valamit is Isten figyelő „szeme”, mindent halló „fiié”? Majd az utolsó ítéletnél kiderül? Én azt hiszem, naponta vizsgázunk, ha akarjuk, ha nem. Minden napunk vetés és aratás is egyben. S az aratás a vetés vizsgája, ha tetszik, ha nem. A Biblia tud az „aratás Uráról", tehát nem egyszerű és személytelen világtörvények hamak. Ez azt jelenti, hogy minden embernek van naponkénti esélye, mivel a legnagyobb jóakarat látja és segíti az értékeket felismerni, őrizni és ápolni. Mert így „ellenőriz”, hogy értünk őriz és ve­lünk őriz a Mindenlátó. Szénási János A templomokért - együtt Megszépült a gerényesi temető Ágon és Gerényesen, a két hegyháti faluban hajdan népes evangélikus közösség műkö­dött. Napjainkban már alig él­nek evangélikus németek, alig maradtak templomba járók, így a templomok állaga az el­múlt évtizedek során veszélybe került. Gerényesen annyira, hogy meg is kezdték a lebontá­sát. Arra volt csak erejük, hogy a dombóvári hitközséggel együttműködve megszépítsék a régi német temetőt, annak ha­lottasházát. Csikóstöttösön és Tékesen viszont az evangéli­kus templomot összefogással megmentették. Hasonló ak­cióra készülnek Ágon is, ahol a katolikus többség is a lebontás ellen van, a németországi hí­vők pedig pénzbeli támogatást ígértek. Megerősítik az öreg templomot, ahová mindkét fe­lekezet tagjai járhatnak majd imádkozni. Ismerni, érteni Mind erről dr. Goják János teo­lógiai tanár és a zsinati munkák koordinátora (képünkön) tájé­koztatta a lapunkat, hozzátéve: a rendkívül széles körű, sok­sok ember véleményét sum­mázó, közel százoldalas anyag - a munkadokumentum - már a nyomdában van, s rövidesen kiadják minden érintettnek utómunkálatokra, véleménye­zésre. A zsinati munka összességé­ben 18 témakört ölel fel, me­lyek könnyen elhatárolhatók. A vitatandó kérdések egy része az egyház belső életével kapcsola­tos, a misékkel, a különféle szertartásokkal és hitéleti té­mákkal. Ide tartozó az egyház szervezeti élete, a plébániák, egyházközségek és az egyház­megye. Ä másik nagyobb kör az „egyház a társadalomban” címmel jelölve mindazokra a kérdésekre szeretne választ adni, melyet a rendszerváltást követő időszak szült. Arról, hogy vajon az elmúlt több mint 40 évi kirekesztettség után mi­képpen térhet vissza a köz­életbe, miképpen viszonyuljon árpolitikához, '-----------------beli teendők­rő l, különféle technikák megvá­lasztásáról van szó, hiszen az egyház azt állítja, hogy minden ember felé van küldetése. Külön tétel a zsinati prog­rampontok között a család, mint a társadalom legkisebb egysége. Természetes ugyanis, hogy a hitéletre való nevelés, a hit felé fordulás, a tradíciók to­vábbadása a családon belül tör­ténik, s e képpen ha az egyház az ifjúság felé fordul, elsősor­ban a családokon keresztül te­heti meg. Másrészt fontos az iskolai nevelés - az iskolai hit­oktatás kérdése. Ma még az alapfokú oktatási intézetek nagy részében a hittan nem egyenrangú a többi tantárggyal, működnek a régi beidegződé­sek. A zsinati témák sokaságából végezetül kiemelhetjük a ki­sebbségekkel foglalkozó téma­kört vagy a világi munkatársak bevonásának szükségességét, végül a többi egyházzal való kapcsolat, az ökumenizmus kérdéskörét. Mindezekre nagy hangsúlyt szeretne helyezni a Pécsi Egyházmegye, s ezért természetesen megfelelő hang­súllyal jelentek meg a zsinati párbeszédek során. Goják János szerint manap­ság a történelmi egyházak a vi­lágon mindenhol azt keresik, hogy a kereszténység alaptézi­seivel miképpen tudnának meg­jelenni a közéletben, miképpen teljesedhet ki a hitélet. De amíg a nyugati országok­ban az állandó jelenlét örömét élvezhette a katolikus egyház, addig keleten az elhallgatás és a háttérben való munka jutott. Ezért nem csak a pécsi egy­házmegyei zsinat számára van föltéve a nagy kérdés, jelesül, hogy miképpen térhet vissza az egyház a társadalomba, a szó szerinti közéletbe. Hogyan le­het, milyen feltételek közepette és módszerrel teljesíteni az evangélium elvárásait? Azt, hogy hogyan szólítsa meg és miképpen közölje az egyház az emberekkel - és ne csak azokkal, akik a templo­mokba járnak - céljait, észrevé­teleit, a napi életünket érintő kérdésekre adott válaszait. Kozma Ferenc A nagypostavölgyi búcsú Az 1981-ben Szent László napján felszentelt pécsi nagypostavölgyi templom­ban a névadó ünnepét, vagyis a templombúcsút június 28-án vasárnap, a 17 órakor kezdődő szentmisén tartják meg, amikor is az ünnepi szentmisét Botfai Levente pálos atya celeb­rálja és emlékezik meg a nagy magyar királyról és szent férfiúról. Sajnálatos, hogy az évekkel ezelőtt még a Pé­csi Egyházmegye büszke­ségének emlegetett temp­lom - befoltozott ablakai­val, elnémult harangjaival, törött és veszélyes üveg­tábláival, megrongált hom­lokzati vörösrézfedéseivel és abszurd közúti megkö­zelíthetőségével - már-már elveszíti ezen rangját és méltatlanná válik névadó­jához, amiért is sürgős se­gítségre szorul. Id. dr. Kapitány István, a templom orgonistája A házasság az emberi termé­szetben gyökerezik. A két nem kölcsönösen kiegészíti egy­mást, erős vonzalmat éreznek egymás iránt, így párt alkotnak. A házasság természetes va­lóságát Krisztus szentségi szintre emelte. Ez azt jelenti, hogy a házasság szentség, amelyben a házastársak része­sülnek a kölcsönös szeretet tö­kéletesítésének és a szülői köte­lesség teljesítésének kegyelmé­ben. Tulajdonképpen e kettő a házasság célja is: a szerelem ál­tali tökéletesedés és a gyer­mekáldás. A kölcsönös szere­lem nagy kincs a házasságban. A legfőbb gazdagság ennek tisztasága és intenzitása. Ezért minden házasság feladata en­nek ápolása. De ugyanakkor a házasságnak és a hitvesi szere­lemnek az is a rendeltetése, hogy gyermekeknek adjon éle­tet és azokat felnevelje. Két­ségkívül a gyermek a házasság legszebb ajándéka és a szülők számára a legnagyobb kincs. A házasság legfőbb jellem­zői az egység és a felbonthatat- lanság. Vagyis egyetlen egy ember szövetségét jelenti egyetlen egy emberrel. Ellen­kező esetben veszélyeztetve van az egység és a házastársak közötti meghittség. A felbont- hatatlanság azt jelenti, hogy a házastársak nem válhatnak el egymástól, nem is élhetnek kü­lön. Vannak esetek, amikor az együttélés lehetetlenné válik. Ilyenkor az Egyház lehetővé te­szi a különélést, de új házasság nélkül. A végső célja ennek a szent­ségnek: eljuttatni a házastársa­kat az igaz szerelem megta­pasztalásáig, felülkerekedni az önzésen és meg tudni bocsá­tani. Rozs Szilvia Megújult a kétszázéves templom - A két évig tartó teljes külső felújítás végeztével hálaadó misét tartottak tegnap a mecsekjánosi római katolikus templom védőszentjének, Ke­resztelő Szent Jánosnak napján. fotó: tóth László plébános A miseruhát varró Rostás Jenő Baranyaszentgyörgyön él, saját faluján kívül még öt környező település tartozik hozzá. Igyekezetben és odaadás­ban nincs hiány, hiszen még miseruháit is maga szabja-varrja a nagy ínségben. Mikor idő és pénz szétszalad - ahogy mondja. A Vázsnokon született atya min­dig pap akart lenni, de a sors úgy hozta, hogy érettségi után előbb letöltötte katonaidejét, ezután egy családi tragédia tartotta ott­hon. Vargán tanított, majd a komlói Tüzépen volt rakodó. A szemináriumban 1978-ben vég­zett, Cserháti József püspök szentelte pappá. Mostani falujá­ban tizenhat éve él.- A testvérem szabónak ta­nult, és bár sosem mutatta nekem a szakma fortélyait, lestem, mit s hogyan csinál. Megtetszett, megpróbáltam, és az első mi­sémre már én varrtam a ruhát a két dalmatikával (a szerpapok ruhája) együtt. Mikor aztán ide­kerültem, szomorúan láttam, mennyire rongyos, szegényes a ruhatár. Nekiláttam, és hosszú, téli estéken mindent megvarrtam magamnak. Az évek során ké­szült két zöld, két fehér, egy arany (kicsit orthodoxos), egy lila, egy rózsaszín miseruha, me­lyet csak kétszer használunk egy évben. Van egy régi-régi Singer varrógépem, azon dolgozom. Ez az újfajta Borromei-fazon, de előre nem nagyon tervezek, az anyag adja magát, a díszítőele­mekkel lehet variálni. Természe­tesen minden ruhához tartozik egy stóla és kehelytakaró is. A hívek először nagyot néz­tek, mikor kiderült, hogy a pap­juk ,maszek szabó”, de örültek. Sőt idővel másoktól is befutottak rendelések. Mayer Mihály püs­pöknek is jutott egy darab a Ros­tás-kollekcióból.- Persze, nem akarok én ebből ipart csinálni a világért sem. Hat falu lelkipásztoraként időm sem lenne rá. A miseruhák egyike- másika folyton velem van a bő­röndben, hiszen szinte álló nap úton vagyok. A hát községben összesen 2600 ember él, más vi­dékeken egy falura is kevesen lennének, dehát ez Baranya. Van hat templomom, két iskolám és nyolc temetőm! Két egyházme­gyétől kapom a jövedelmem, de szinte az egészet a benzinkút vi­szi el. Sokszor úgy érzem, pénz és idő szétszalad. M. K. Rostás atya az egyik remekbe szabott ruhával i

Next

/
Thumbnails
Contents