Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-25 / 172. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1998. június 25., csütörtök Frakcióvezetőként a pártkapcsolatok útján segíti hazánk érdekeit Kovács László Külpolitikai céljaink teljesültek A most leköszönő kormány gyakorlatilag végrehajtotta 1994- ben megfogalmazott külpolitikai programját - nyilatkozta Kovács László ügyvezető külügyminiszter. - A tárca ennek tudatában adhatja át az országot az új vezetésnek.- Három pontban fogalmaz­hatjuk meg a legfontosabb cé­lokat, amelyekben gyakorlati­lag 1990 óta hatpárti konszen­zus alakult ki - hangsúlyozta Kovács László. - Sikerült ki­alakítanunk a lehető legjobb feltételeket az euro-atlanti in­tegráció kiteljesedéséhez; lét­rejöttek a biztonságunkat szol­gáló garanciák; mindent meg­tettünk azért, hogy a határon túli magyarok sorsa az európai normák szerint alakuljon. Hazánk mindkét integrációs szervezethez az első körben csatlakozhat. Az Európai Uni­óban jelenleg az ország átvilá­gítása folyik; Brüsszelé a dön­tés joga, hazánknak most az a szerepe, hogy érettségünket bizonyítsuk. A külügyminisz­ter szavai szerint a jelenlegi időszak „nem a nemzeti érde­kek harcos érvényesítésének szakasza”. A legkorábban ősz­szel elkezdődő érdemi tárgya­lások alkalmával azonban meg lehet találni a módját annak, hogyan lehet a lehető legkeve­sebb derogációt és átmeneti korlátozást kérni, hogyan érhe­tők el a számunkra legkedve­zőbb mezőgazdasági kvóták.- A távozó kormány kiemel­ten kezelte a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerző­dés megkötését, amelyet nem célnak, hanem eszköznek te­kintett - folytatta a miniszter. - Tudtuk, hogy az alapszerző­dés nem „csodafegyver”, de megfelelő hivatkozási alap­ként szolgál. A szomszédsági viszonyok alakítása még ked­vezőbbé tette nemzetközi meg­ítélésünket. Kiemelt feladatként kezelte a külügyminisztérium az együttműködés formálását, to­vábbépítését, esetenként újra- felvételét a távolabbi térsé­gekkel. Ennek nyomán több országgal a kereskedelmi for­galom megkétszereződött.-Tekintettel arra, hogy az Európai Unió tagországainak zömében szocialista vagy szo­ciáldemokrata kormányzás van, a jövőben frakcióvezető­ként igyekszem pártkapcsola­tainkat az ország külpolitikai érdekeinek szolgálatába állí­tani - mondta végezetül Ko­vács László külügyminiszter. Gyulay Zoltán NATO-nem Koszovó függetlenségére Védelmet sürgetett szerdán a további koszovói mészárlások megelőzésére Ibrahim Rugóvá koszovói albán vezető. A NATO brüsszeli központjában megerősítette a tartomány függetlenségének igényét, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy Koszovó egy nemrégiben feloszlatott állam része volt. Rugóvá találkozott Javier Solanával fotó: feb/reuters Ibrahim Rugóvá Brüsszelben Javier Solana NATO-főtitkár- ral találkozott, és a megbeszé­lést követően rövid nyilatkoza­tot tett. Kijelentette, hogy az albán többségű tartomány számára a függetlenség és a semlegesség elérése volna a legjobb megoldás, megfelelő védelmet biztosítva a szerb ki­sebbségnek. Az önálló állam­hoz vezető átmenetként Ru­góvá szívesen látna nemzet­közi polgári protektorátust. A NATO mindeddig elle­nezte Koszovó teljes függet­lenségét, miközben a jugo­szláv határokon belüli lehető legszélesebb önállóságot köve­telte a tartomány számára. Ru­góvá most azzal érvelt, hogy Koszovó a független álla­mokra feloszlott egykori Jugo­szlávia része volt. Ä független Koszovó a térség biztonságát és szilárdságát erősítő állam lehetne - tette hozzá. A NATO főtitkára felszólí­totta a koszovói albánok veze­tőjét, hogy feltételek nélkül ül­jön tárgyalóasztalhoz a belg­rádi vezetéssel. Javier Solana egyúttal elutasította Koszovó teljes függetlenségét. A főtit­kár nem beszélt a szövetség katonai terveiről, ellenben a diplomáciai erőfeszítések fo­kozását sürgette. Közben Ri­chard Holbrooke, az Egyesült Államok ENSZ-nagy követe Belgrádban találkozott Szlo- bodan Milosevics elnökkel. Hírek röviden Amerikai-ír megbeszélések Bili Clinton amerikai elnök biztosította ír kollégáját, Mary McAleese asszonyt, hogy az Egyesült Államok továbbra is te­vékenyen részt kíván vállalni az észak-ír­országi rendezési folyamat végigvitelé- ben. Az ígéret azon a megbeszélésen hangzott el, amelyet a két államfő kedden folytatott egymással a Fehér Házban. Ez volt az első hivatalos találkozó közöttük azóta, hogy Mary McAleese tavaly átvette az ír elnöki tisztséget. Václav Klaus nemet mondott Václav Klaus volt kormányfő, a Polgári Demokratikus Párt elnöke Milos Zeman- nal, a kormányalakítással megbízott szo­ciáldemokrata pártelnökkel folytatott megbeszélései után szerdán megerősítette, hogy pártja semmi szín alatt nem lép koa­lícióra a választásokon győztes Cseh Szo­ciáldemokrata Párttal, s a szociáldemokra­ták kormányát nem fogja támogatni. Olasz ratifikálás Egyhetes bizonytalanság és heves belpoli­tikai csatározások után jóváhagyta az olasz parlament alsóháza a NATO-bővíté- sét. A szenátus után a képviselőház 310 szavazattal 79 ellenében 169 tartózkodás mellett ratifikálta a három tagjelölt - ha­zánk, valamint Cseh- és Lengyelország - felvételét az észak-atlanti szövetségbe. A csatlakozási jegyzőkönyvet már csak Bel­giumnak, Hollandiának, Nagy-Britanniá- nak és Törökországnak kell jóváhagynia. Új palesztin kormány alakul Jasszer Arafat palesztin elnök elfogadta kormánya lemondását, és két hetet kért a palesztin törvényhozó tanácstól az új ka­binet létrehozására. Az 1994 óta működő palesztin autonómia alatt Arafat 1996-ban egyszer már átalakította kormányát. Elnöki vétó Irán mellett Vétójogával élt az amerikai elnök, és nem írta alá azt a törvényt, amely büntetéssel sújtaná az Iránnak rakétatechnológiát el­adó amerikai és külföldi cégeket. Clinton szerint a jogszabály ártana az Egyesült Ál­lamok érdekeinek, mert merev, és nem szolgálja a nyitást Irán felé. Lezuhant egy mexikói repülő Fedélzetén több mint 70 személlyel a me­xikói Chihuahua állam hegyvidékes ré­szén kedd este lezuhant egy utasszállító repülőgép. A katasztrófa áldozatainak száma 75 és 80 közé tehető. Hírháttér Vörös szőnyeg Clintonnak Pekingtől Sanghajig, az ősi császárvárostól, Hsziantól Hongkon­gig vezet majd az amerikai elnök ma kezdődő, nyolcnapos kínai lá­togatása. Clinton útja jelképes jelentőségű: 1989 júniusa, a Tie- nanmen téri vérengzés óta nem járt ugyanis a Fehér Ház egyik la­kója sem a „mennyei birodalomban”. Szakértők szerint a mostani vizit formálisan is véget vet a Pekinggel szembeni, az évek során amúgy is egyre oszladozó diplomáciai neheztelésnek, a rég tova­tűnt szankcióknak. Éppen ezért az elemzőket különösen az foglal­koztatja, hogy mely témákat söpör majd a két fél a fogadások dí­szes, vörös szőnyege alá. Aligha várható, hogy Clinton ki akarná élezni a vitát az emberi jogok, netán Tibet ügyében, noha odahaza sok politikus keményebb fellépést sürgetne Pekinggel szemben. Nem látszanak a megegye­zés körvonalai sem Kína kereskedelmi világszervezetbeli tagságá­val, sem a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény tartós megadásá­val kapcsolatban. A vizit persze bizonyíthatja a két ország gyors ütemben szélesedő együttműködését is. Kína kész fokozatos piac­nyitásra - különösen, hogy tetemes többlete származik az USA-val folytatott kereskedelemből. Akadnak közös érdekek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásában is, bár amerikai gyanú szerint Peking a pakisztáni és az iráni atomprogramot is se­gítette. S a nagy kérdőjel: Tajvan. Clinton aligha akar felsorakozni egy túlzottan Tajpej-ellenes egységfronthoz. Szondy Gábor A szlovákiai magyar koalíció bocsánatot kért a sziovaK pariament narom magyar pártjából létrejött Magyar Koalíció Pártja ne­vében Csáky Pál, a párt ke- resztény-konzervatív-népi platformjának elnöke nyilvá­nosan kért elnézést az elmúlt hetekben elkövetett hibákért.- Most, amikor a viták lezárul­tak, és megszületett a Magyar Koalíció Pártja; amikor már minden erőnket a választásokra való felkészülésre összponto­síthatjuk, úgy érezzük, hogy a múltat csak azzal zárhatjuk le, ha tisztességgel elmondjuk: sajnos, az elmúlt hetekben kö­vettünk el hibákat, kivált akkor, amikor a sajtót nem igazán jól tájékoztattuk a szövetségi párt létrejöttét kísérő körülmények­ről - ismerte el Csáky Pál. Bizalmat vár a közös párt A politikus reményét fejezte ki, hogy a választók a jövőben megtapasztalhatják: a Magyar Koalíció Pártja demokratikus, rokonszenves politikai erő, amelynek semmi titkolnivalója nem lesz. A bocsánatkérést a többi között az indokolta, hogy a pártegyesítő közgyűlésről az újságírókat kizárták, és a kora esti órákig, a közgyűlés befeje­zéséig semmilyen megbízható információval nem szolgáltak, ami erős visszatetszéssel és té­ves hírek közlésével járt. A szövetségi párt bemutat­kozóján a pártvezetők még nem tudtak határozott választ adni arra a kérdésre, vajon hogyan képzelik el a jövőben az MKP két platformjában megjelenő három korábbi párt és a sajtó kapcsolatát. Orbánt és Tőkést támadják Vélemény egy meg nem történt találkozóról A bukaresti Adevarul azt ja­vasolta Emil Constantinescu elnöknek: július közepén ese­dékes amerikai látogatásán kérje, hogy Washington is­mét hatékonyan avatkozzék közbe a román-magyar vi­szony alakításába, ahogyan azt az 1996. júniusi „ma­gyar-magyar csúcs” után tette. A legnagyobb példányszámú román napilap az általa felröp­pentett, és azóta az érdekeltek által cáfolt, állítólagos titkos Orbán-Tőkés megállapodásról írt vezércikket. A lap főszerkesztő-helyet­tese szerint Orbán Viktor és Tőkés László megegyezett a román-magyar alapszerződés felülvizsgálatában, az etnikai alapú területi autonómia érde­kében való fellépés erősítésé­ben, s abban, hogy kettős ál­lampolgárságot szorgalmaznak a romániai, a szlovákiai és a szerbiai magyaroknak. Állító­lag megállapodtak az oktatási törvény módosításában és a ko­lozsvári magyar egyetem létre­hozásának sürgetésében is. A szerző szerint Orbán Vik­tor „a budapesti és az erdélyi szélsőségesek közé szorulva egyetlen olyan jelentős nyilat­kozatot sem tudott tenni, amely reményt adna a megbékélési fo­lyamat továbbvitelére”. Az Aranypolgár és Spielberg Minden idők legjobb filmjei és rendezői Az amerikai film az idén ün­nepli századik születésnapját. A centenárium alkalmából meghirdették a minden idők legjobb filmjeinek és filme­seinek versenyét is. Az 1500 tagból álló zsűri - amely Bili Clintont választotta elnökéül - a Los Angeles-i Filmakadémia által kiválasztott 400 amerikai alkotásról mon­dott véleményt. A zsűri döntése szerint min­den idők legjobb filmje Orson Welles klasszikusa, az*1941- ben született Aranypolgár. A második helyre sokak ked­vence, a Casablanca került. Dobogós lett a Keresztapa /., majd az Elfújta a szél és az Arábiái Lawrence következik. Az első tízben szerepel az Óz, a csodák csodája, a Diploma előtt, a Schindler listája és az Ének az esőben is. Ezeket a si­kerfilmeket a maguk idejében Magyarországon is telt ház előtt játszották. A rendezők közül Steven Spielberg viszi el a pálmát, mi­vel minden idők 100 legjobb filmje közül ötöt jegyez: a Schindler listáján kívül az E. T.- t, a Cápát, Az elveszett frigy­ládafosztogatóit és a Harmadik típusú találkozásokat. Négy-négy alkotással van je­len Alfred Hitchcock és Billy Wilder. A száz alkotás közül a legrégibb az 1915-ben forgatott Egy nemzet születése című né­mafilm, a legfrissebb pedig az 1996-ban készült Fargo. FEB Ma megismételt számítógépes világpremiert tart a Microsoft ősszel magyarul is jön a Windows ’98 Az Egyesült Államokban nemrégiben az ellenszurkolók meg­lehetősen nagy tábora próbálta megakadályozni a számító­gépprogramjai révén világhatalommá vált Microsoft legfris­sebb rendszerének, a Windows ’98-nak a megjelenését. Rá­adásul az egész világ szeme előtt még a technika is megtré­fálta a világhírű komputervezért. Bill Gates ugyanis - akiről új­ból kiderült, hogy ő a földke­rekség leggazdagabb üzletem­bere - néhány hete saját kezű­leg akarta bemutatni az új cso­daprogramot a Comdexen, a szakma legrangosabb vásárán. Ám a Windows ’98 megmaka­csolta magát és lefagyott. Csütörtök ide, csütörtök oda, készítői szerint a mai újabb világpremieren már nem fog csütörtököt mondani a korszerű személyi számítógé­pekre komponált program, amelynek magyar változata az őszre várható. A Windows ’98 csaknem önműködően települ, és a számítógépnek jóformán az összes tartozékát fölismeri. Fölajánlja a működésükhöz szükséges segédprogramokat, azaz meghajtókat. Operációsrendszer-váltás­kor két lehetőség kínálkozik: az előző felülíratása vagy a tel­jes csere. A teljes telepítés - még ha a többi programot is újra kell installálni - inkább megéri, mert a gép gyorsab­ban, biztosabban dolgozik. A Windows ’98 mintegy 300 megabájtnyi állományá­nak a „felrakása” körülbelül egy órát vesz igénybe. Újrain­dításkor szép, elegáns, megif- jodott kezdőlap tárul elénk. A Windows ’98 már ma­gába integrálta az Explorert, az Internet-böngészőt. Ennek kö­szönhetően a komputer hasz­nálója úgy érzi, mintha mindig a világhálón volna. Bármennyire korszerű ope­rációs rendszerről van is szó, megfontolandó az átállás ak­kor, ha például az eddigi prog­ram megbízhatóan vezérli a berendezést. Ám új gépre mindenképpen ajánlott Win­dows ’98-at telepíteni. A benn­Tfie Road to Launch femes számítógép-használók biztosan kivárják a Microsoft NT operációs rendszerének 5.0-ás változatát, amely egye­síti a Windows ’98 és az NT előnyeit. Az ezredfordulóra, 2000-re pedig - ha akarják a Microsoft ellenfelei, ha nem - még tökéletesebb Windows je­lenik meg. Kulcsár László

Next

/
Thumbnails
Contents