Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-24 / 171. szám

Gyógynövényünk, a rózsa. Fogínysorvadás, mandulagyulladás ellen is jó. (7. oldal) Kert-Szőlő-Balkon Kacsafarm a belvárosban. Hajnalban hápogásra ébredni. Olvasószolgálat (9. oldal) Bizonytalan igazolások a MATÁV SE férfi kosarasainál. (12. oldal) f Vb tippvonal Olvasóink a futball-vb kez­dete óta tippelhetnek egy- egy mérkőzésre. Ezúttal a Spanyolország - Bulgária meccs eredményét kell elta­lálniuk a 06/90/330-789-es emelt díjas (88 Ft+áfa/perc) telefonon. A nyertes ötezer forintos ajándékcsomagot kap. Kérjük, hogy nevüket, címüket tagoltan mondják be a hívás végén. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Világtükör Európa fővárosa Ausztriá­ban. Bécs népünnepéllyel kezdi meg soros elnöki munkáját. 2. oldal Hazai Tükör Június 8-án esküt tesz a kormány. Orbán Viktor: a győztes párt teljesíti válasz­tási ígéreteit. 3. oldal Baranyai Tükör Új számlákon fizethető a gáz. Pontosabb lesz, több információt ad. 5. oldal Népszerűbb a gyorsforgalmi út A megye lakosságának többsége nem a Balaton felé, az M7-esre kapcsolódva, hanem a 6-os utat gyorsforgalmivá alakítva sze­retne a későbbiekben a fővárosba autózni. Legalábbis ezt mu­tatja az a felmérés, melyet lapunk megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet készített Baranyában. A Duna menti gyorsfor­galmi utat előnyben részesítők (369 fő) érvei: Gyorsabban lehetne Pestre jutni (35%), a térség fellendü­lését segítené (10%), olcsóbb Baranyai autóút-nyomvonalak-Grál Balaton, Taszár BARANYAI KÖRKÉP A térség gazdasági és közleke­dési elszigeteltségén csak egy Baranyát Budapesttel összekötő autóút segíthet, s bár körvonala­zódik a megoldás, az még nem dőlt el, melyik út lesz a befutó. A Dunántúli Napló ezért felkért egy közvélemény-kutató társa­ságot, hogy vizsgálják meg, mi­ként vélekedik a kérdésről a la­kosság. Az 1200 megkérdezett személyt reprezentatív módon választották ki, figyelembe véve a nemek arányát, az életkort, az iskolai végzettséget és a telepü­léstípust is.- Először azt vizsgáltuk, hogy milyen mértékben ismert a két lehetséges útvonal-változat az itt élők körében - tudtuk meg Ger­ber Gézától (képünkön), a Szo- cio-gráf ügyvezetőjétől. 536 fő válaszolta azt, hogy hallott már róluk - az összes megkérdezett 44,6%-a. De a kép úgy teljes, ha a nemek szerinti megoszlást is közöljük, eszerint a férfiak 55,7%-a, a nőknek viszont csak 34,3%-a tud az alternatívákról. Az életkor alapján a 30 és 60 év közötti válaszadók nagyobb gyakorisággal tudtak a fent említett útépítési tervekről (50% felett), mint a legfiata­labb illetve legidősebb kor­csoport képviselői (kevesebb, mint 40%). Iskolai végzettség tekintetében pedig a magasabb szint együtt jár a jobb infor­máltsággal (itt a két szélső ér­ték: nyolcosztályos végzettsé­gűek 33,0%, felsőfokú vég­zettségűek: 68,8%). Elgondolkodtató ellenben az a tény, hogy a megkérdezet­tek csaknem fele nem tudott válaszolni arra, hogy a két vál­tozat közül melyiket támo­gatná (a teljes minta 46,7%-a, 561 fő). Ugyanakkor a határo­zott voksolók közül sokkal többen szavaztak a Duna menti gyorsforgalmi út meg­építése mel­lett (369 fő, 30,7%), mint a Balaton érintésével kialakítandó autópálya­kapcsolatra (19,7%, 236 fő). Utóbbiak egyébként az alábbi érveket hozták fel leggyakrabban megerősítésként álláspontjuk mellett: A Balaton könnyebb elérhe­tősége, nyaralási szempontok (30,5%), idegenforgalmi, tu­risztikai megfontolások (10%), gyakrabban használná (8,5%), gyorsaság (8,1%), könnyebb Pestre jutni (5%). lenne (6,5%), fontosabb útsza­kasz (6,5%), nem jár a Balaton felé (4,6%), gyakrabban hasz­nálná (4%). Hogy a dél-dunántúli autó­pálya megépítése esetén haj­landó lenne-e díjat fizetni, 108 fő (az összes válaszadó 9%-a, az autópálya-változat mellett voksolók 40,4%-a) válaszolt igennel. A nemleges válaszok száma ennek közel másfélsze­rese (159) volt. A férfi válasz­adók inkább lennének hajlan­dóak autópályadíjat fizetni, mint a nők (43,0% illetve 37,3%). A legfiatalabb korosz­tály mutat leginkább hajlandó­ságot a fizetésre, a legkevésbé a 40-59 év közöttiek (48,4% illetve 31,6%). Érdekes tapasztalat, hogy a legkisebb népességű települé­sek lakói tartoznak legna­gyobb arányban a készséggel fizetők közé (52,3 %). (Folytatás az 5. oldalon) Az első indítvány BUDAPEST - MOHÁCS Baranyai képviselő nyúj­totta be az új parlamenthez az első képviselői indít­ványt. A javaslat azokon a hadiárvákon segít, akik 1945-47 között nem kapták meg a háborúban elhunyt apjuk után illetményüket. Még a nyári szünet előtt napi­rendre kerül az Országházban a hadiárvákat segítő indítvány - nyilatkozta lapunknak dr. Wekler Ferenc (képünkön), az új parlamentben az első javas­lat beteijesztője. Több száz embert érint az az egyszeri és egyösszegű 50 ezer forintos támogatás a mohácsi körzet­ben, ami azoknak jár, akik 1945 és 1947 között 17. életévü­ket nem töl­tötték be, és a háborúban elvesztették apjukat. Dr. Wekler Ferenc megje­gyezte azt is, hogy a javaslat a felmérések szerint megközelítő­leg egy milliárd forintos fedeze­tet igényel az állami költségve­tésből. Amennyiben a szocialis­ták által is támogatott indítványt a nyári szünet előtt elfogadja az országgyűlés, akkor 30 napon belül megszületik a rendelet, és az érintettek már az ősszel meg­kapják a pénzt. M. B. E. Kitárul a kamarai ablak Egyszerűsödik a vállalkozói regisztráció PÉCS Július 1-jétől a gazdasági kamarák hatáskörébe kerül az egyéni vállalkozók re­gisztrációja, az igazolvá­nyok kiadása. Az eljárást egyszerűsítő egyablakos rendszerről a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Ipar­kamarában tájékoztattak.- A változás azt jelenti, hogy a jövőben a kamara végzi el a vállalkozói igazolványok ki­állításával, módosításával, visszavonásával kapcsolatos teendőket. Az eljárás nem­csak egyszerűsödik, hanem egyszersmind olcsóbb is lesz a vállalkozók számára, ugyanis nem kell mindenhol külön illetéket fizetniük - is­mertette az egységes számí­tógépes rendszerre épülő új­donság lényegét dr. Síkfői Tamás, a gazdasági önkor­mányzat titkára. A kamarai szakember kie­melte, hogy az eljárás vállal­kozói kontrol] mellett zajlik majd, ami biztosíthatja a tör­vényes vállalkozói érdekek megjelenését. A vállalkozói igazolványok kiadását meg­előzően ugyanakkor szigoro­dik az előfeltételek vizsgálata, azok hiányában, köztartozás esetén elutasítják a kérelme­ket. Júliustól, illetve az év má­sodik felében a gazdasági ön- kormányzat több további köz- igazgatási jogkört is átvesz a szaktárcáktól. így kerül a ka­mara hatáskörébe a kereske­delem, a vendéglátás, az ide­genforgalom, a taxizás és más belföldi személyszállítás terü­letének felügyelete, a gázsze­relők nyilvántartása. K. E. Megkezdődtek az átalakítási munkálatok a pécsi 506. sz. Szakképző Iskolában. A szeptembertől már általános is­kolaként működő épületben egy 108 személyes diákotthon is kialakításra kerül. (írásunk az 4. oldalon) fotó: w. t. KOZMA FERENC KOMMENTÁRJA Fekvőbetegen A kórház és a beteg összetar­tozó fogalmak, egyik sem lé­tezne a másik nélkül. Nos, ezt a többszáz éves konstellációt szemügyre véve azt hinné az ember, hogy könnyedén el­dönthető; e kettő közül ki a fontosabb. Az agytekervé- nyekbe beivódott ugyanis, hogy a kórház van a bete­gért és nem fordítva. De korántsem ilyen egy­szerű a dolog. A kórházak csak akkor képesek gyó­gyító feladatukat teljesíteni, ha ki tudják fizetni a villanyvilágí­tást és a vízdíjat, ha futja tiszta lepedőre, gézre, szikére, ágy­tálra, gyógyszerre és sok min­den egyébre is. (Az orvosbére­ket azért hagytam ki a felsoro­lásból, mert már jóideje a bete­gek fizetik az orvosbéreket és az állam adja a hálapénzt.) A fenntartás-fejlesztés forint­jait a betegek után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) számfejti, mégpedig mű­tétek és ellátási napok függvé­nyében. De nem mondja meg előre soha, hogy melyik műté­tért mennyit fizet. Lebegteti az árfolyamot. Olykor többet ér a kórház számára egy kivett epekő, máskor pedig ugyanaz az epekő veszteséget termel. Ezért aztán minden kórház kegyes csalásokkal igyekszik némi többletpénzhez jutni. Megtanulva kalkulálni, epekö­vet beárazni. Nyílt titok, hogy az a jó beteg, amelyik a legtöbb pénzt hozza. A szemölcsös. Mert a költsé­ges, sok vért és gyógyszert kívánó műtétekbe a kórház is belerokkanhat, de sok ki­csi műtétből följavíthatja kondícióit. Ekképpen aztán né­hány napot elfektetve, pátyol- gatva, okosan megindokolható, de nem szükséges kezelésekkel a beteg is sokat tehet a kórhá­zért. Még azt is hiheti, hogy érte van. (*“ 5. oldal) Addig jó, ameddig csak az epekövek bánják Szerdán Baranyában több­ször megnövekszik a felhő­zet, és kisebb eső, záporeső, esetleg zivatar is kialakul­hat. Kissé mérséklődik a légmozgás, de zivatarok esetén megerősödhet, viha­rossá fokozódhat a szél. A legalacsonyabb hajnali 13, 15 fok után a délutáni leg­magasabb hőmérséklet 23, 25 fok körül alakul. Részletes időjárás-jelen­tésünk a 9. oldalon olvas­ható i 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents