Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-22 / 169. szám
1998. június 22., hétfő Egészség - Életmód Oldalszerkesztő: Hírcsatorna A Terracinai Orvos Szövetség 12 fős küldöttsége tesz látogatást Pécsett, június 28. és július 3. között. Az olasz orvostársaság a testvérvárosi kapcsolatok erősítésének keretében már korábban együttműködési megállapodást kötött a Pécs-Baranyai Orvosklubbal. A mostani programok során szakmai látogatást tesznek többek között a Megyei Kórház érsebészeti tanszékére, valamint a Harkányi Gyógyfürdő Kórházba. Továbbá egyeztetik a jövő évben Pécsett megtartandó kongresszus témáit. Táplálkozástudomány. A nem inzulinfüggő diabétesz mellitusz komplex kezelése lesz a témája annak a tudományos konferenciának, amelyet a Magyar Táplálkozástudományi Társaság, a POTEII. sz. Belklinikája, a Baranya Megyei Kórház és az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete közösen szervez. A konferencia június 27-én, 10 órakor kezdődik a POTE központi épülete III. sz. tantermében. (Pécs. Szigeti út 12.) Tudományos hétvége. Tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Pécsi Tudományos Hétvége elnevezésű rendezvényt a POTE központi épületében. A június 26-án, 14 órakor kezdődő rendezvény témája a fertőző betegségek és ellátásuk. A Szívműtöttek Egyesülete június 23-án, kedden 16 órakor tartja legközelebbi rendezvényét Pécsett, a Konzum Irodaházban. Meghívott előadó: dr. Vajda Gusztáv haemodinamikus. Az Emlőklub Egyesület tagjai június 26-án Égervölgybe kirándulnak. Találkozás háromnegyed 3-kor Pécsett, az uránvárosi autóbusz végállomáson, a 24-es busz megállójában. Szülésre előkészítés. A meszesi gyermekorvosi rendelőben (Pécs. Dobó I. u. 89.) minden hétfőn és csütörtökön 16—18.30-ig szülésre felkészítő tanfolyamot és terhestomát tartanak. Segített az Aranyág Alapítvány Hárommilliót kapott egy pécsi gyermekorvos munkacsoport A POTE Gyermekklinika Sebészeti Osztálya koordinálja azt a több szakma képviselőjéből álló munkacsoportot, amelyik az ajak és szájpadhasadékkal született gyermekek komplex ellátását biztosítja, Ez a munkacsoport most az Aranyág Alapítványtól 3 millió forintot nyert. Sajnos igen gyakori fejlődési rendellenesség az ajak- és száj- padhasadék. (A népi nyelv nyúlszájnak, illetve farkastoroknak nevezi.) A jelenlegi statisztikák szerint minden 6-700. születésre esik egy ilyen rendellenesség, így még a csökkent születésszám mellett is mintegy 200 ilyen csecsemő születik évente hazánkban. A rendellenesség a terhesség egészen korai szakaszában, az első hetekben alakul ki, amikor a megtermékenyített petesejt osztódik és embrióvá kezd alakulni. Az embrióvá fejlődés folyamatában az arc kialakulásakor vannak ún. záródási vonalak, s ha ezt a fejlődési menetet valami megzavarja, a záródás nem jön létre. Az okát egyelőre nem tudják s azt sem, hogyan lehetne megelőzni. Valószínűnek látszik, hogy közrejátszhat valamilyen fertőzés a terhesség e szakaszában, de oka lehet öröklődés is, Megfigyelték, hogy családon belül ismétlődik. Van, amikor csak az ajak marad nyitott, van amikor a szájpad, s van amikor mindkettő. Ma már a fejlettebb műtéti technikának köszönhetően sokkal jobb eredménnyel tudnak a rendellenességen javítani sebészi úton. Általában 3 hónapos korban kell az ajakhasadékot operálni, míg a szájpadhasadék korrigálását másfél éves korban. Ám a szájpadhasadékos gyermekek a műtét után is hátrányos helyzetben vannak az egészségesen született társaikkal szemben. Bár a rendellenességet anatómiailag tökéletesen lehet korrigálni, fennmaradnak olyan funkcionális zavarok, amelyek miatt gyakoriak a fülgyulladások, ennek pedig halláscsökkenés lehet a következménye. Mivel a szájüreg az orrüreg felé nyitott, ez beszédképzési zavart okoz. A gyerekekben gátlás, kisebbségi érzés alakulhat ki, s bár szellemileg egészségesek, a kirekesztettség miatt előbb utóbb e téren is elmaradhatnak társaiktól. A korábbi években is foglalkoztak ezzel a gyermekcsoporttal a különböző orvosi ágazatok, ám elkülönítetten. A Gyermekklinika sebészeti osztályának kezdeményezésére három éve alakult meg az a munkacsoport, amelynek a gyermeksebészek mellett szájsebész, fogszabályozással foglalkozó gyermekfogász, fül-orr- gégész, audiológus és logopédus a tagja. így ezek a gyerekek komplex, egymásra épülő ellátást kapnak, éveken át rendszeresen ellenőrzik az állapotukat és figyelemmel kísérik a fejlődésüket. Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy az összehangolt csoportmunkával sokkal jobb eredményt lehet elérni. Az Aranyág Alapítványtól kapott pénzt ezeknek a gyermekeknek az ellátására (speciális műszerekre, jobb sebgyógyulást adó varróanyagokra, fejlődésüket biztosító segédanyagokra) fordítják. A rendellenesség sebészeti beavatkozással korrigálható Új módszerek a ful-orr-gégészetben Szombaton ért véget a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesületének négynapos pécsi kongresszusa. Házigazdája a POTE Fül-Orr-Gé- geklinikája volt. Dr. Pytel József (képünkön) professzortól, a klinika igazgatójától kapott információ szerint: mivel különböző okok miatt hét éve nem tartott a társaság ilyen nemzeti kongresszust, igen nagy volt az érdeklődés az ország minden területéről. Épp ezért az elhangzott előadások a fül-orr-gégészethez tartozó valamennyi területet érintették. A felső légúti - légcső, gége - szűkületeinek műtéti megoldásaival, az eddigi eredményekkel foglalkozott az egyik szekció. E téma összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy egyre több a súlyos balesetet szenvedett beteg, olyanok, akik hosszabb ideig kómában fekszenek. Ilyenkor a mesterséges lélegeztetés a légcsőbe levezetett tubuson át történik. Ennek viszont az lehet a következménye, hogy a légcső ellágyul, beszűkül, fulladást okozhat. Korábban az ilyen esetekben gégemetszés kellett végezni. A pécsi klinika számolt be olyan, általuk kidolgozott műtéti megoldással, amellyel elkerülhető ez a kellemetlen beavatkozás és biztosítani lehet a szabad lélegzést. Az orrgaratrák sajnálatos módon emelkedő tendenciát mutat. A kongresszuson több előadás is szólt e tendenciáról. Míg a gégerákok jól operálhatok és a jól gyógyuló betegségekhez tartoznak, addig a garattáji daganatok nehezen operálhatok, s a gyógyulási esélyei is rosszabbak. A pécsi klinika ezen daganatok kezelésében is élen járt, elsőkként vezették be ezek rekonstrukciós műtéti megoldásait. A gégerákok kezelésében a technika fejlődése nyújt újat. A kongresszuson beszámoltak a lézeres műtéti és terápiás megoldásokról. A pécsi klinika a jelenleg legmodernebbnek számító lézerkészülékkel rendelkezik. A középfül sebészetével foglalkozó előadásoknak két napot szántak. E téren nemcsak országos, de világhírnévre tett szert dr. Bauer Miklós, a klinika korábbi igazgatója, az egyetem több cikluson át volt rektora, ő volt az első, aki a sérült hallócsontokat saját testből vett anyagbeültetéssel pótolta. Az endoszkópos (kis nyílásokon át bevezethető, száloptikás rendszerek) műtéti megoldások lehetőségeit külön szekció tárgyalta. E módszernek az arc és orrmelléküregek operációjánál van nagy jelentősége. A társadalom és a nők egészsége A gyakorló feleségek, anyák, háziasszonyok eddig is tudták, hogy bizony ők azok, akik a nehezedő körülmények között is próbálják a családot összetartani, a mindennapi gondokat megoldani. Többnyire ma is a nőktől várják el az otthoni teendők egyedüli elvégzését, emellett a munkahelyeken a férfiakéval azonos, vagy megközelítően azonos intenzitású munkát végeznek. A nők ezt jól tudják, bőrükön érezik. Ám, ha már a tudomány is foglalkozik e ténnyel, ha szociológiai, valamint a nők egészségi állapota felméréseinek eredményei arra késztetnek szervezeteket, orvosokat, hogy felemeljék a szavukat, hogy figyelmeztessenek, akkor már valóban nagy a baj. A figyelmeztető jel: a nők egészségi állapotáról készült felmérések évről évre romló eredményeket mutatnak. Igaz, hogy a statisztikák szerint a férfiak halandóbbak, de a nők a betegebbek. Épp ezért a Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek titkársága a Magyar Orvosnők Szövetségével együtt új kezdeményezést indított útjára: felhívni minden érdekelt figyelmét erre a jelenségre. Az elmúlt héten Pécsett tartottak erről előadást. Tehát végre hivatalosan is foglalkoznak azzal a ténnyel, hogy a nők azok, akik a negatív társadalmi és gazdasági változásokból adódó többlet terhek jó részét a vállukra veszik. Mivel több a férfi munkanélküli, az lett volna a logikus és várható, hogy a féljek legalább az otthoni terhek, munkák egy részét átvállalják. Nem így történt. Sőt a család megromlott anyagi viszonyai miatt még több teher rakódott a nők vállára. A nők olyan munkát, és jövedelmet is hajlandóak elvállalni, amit a férfiak nem. Az anyagi biztonság érdekében a munkahelyeken a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokat is felvállalják. Az eredmény: ezek a nők túlterheltté, s előbb-utóbb betegekké válnak. Ezért az országos kezdeményezés azt célozta, hogy egyrészt mindenkit figyelmeztessen a jelenségre, másrészt a nőknek segítséget nyújtani, hogy legalább a megelőzhető betegségeket kerüljék el. Az első pécsi előadás például a csontritkulás betegség megelőzésének, illetve kezelésének lehetőségeiről szólt. Ez a betegség ugyanis jobban sújtja a nőket mint a férfiakat. Fotó: M. A. Háromnapnyi öröm Aranyos napok a Gyermekekért címmel immár hetedik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Pécsi Irodája a teljesen ingyenes szórakoztató programját. Elsősorban a hátrányos helyzetű, nehéz sorsú gyermekeknek kívánnak ily módon feledhetetlen pillanatokat szerezni. Minden évben több száz gyermeket látnak vendégül és rengeteg kedves ajándékot adnak. Az idei esemény első napján, június 26-án a Széchenyi téri rajzversennyel kezdődik a program, majd a Városháza dísztermében folytatódik, ahol a patronálók segítségét köszönik meg. Délután 5 órakor Ali bohóccal és a bohóciskola tanulóival találkozhatnak a téren gyermekek, utána pedig baba-mama szépség- verseny kezdődik. Táncverseny és utcabál zárja a napot. Szombaton a Búza tér lesz a helyszín, ahol 10 órától játszóház, majd „DADA” (drog, alkohol, dohányzás, AIDS-el- lenes) ismertető lesz játékos formában. Két órától este tízig könnyűzene és fergeteg- parti záija a napot. Vasárnap Orfűn, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatjátszóterén és a strandon szórakozhatnak a gyermekek. Fáj a térde? Napozzon! Újabb és újabb információkkal bombáznak bennünket a napozást illetően. Most ismét olyan tanácsokat hallgathatunk meg e témában, ami azt igazolja, a napozás (mértékkel!) jótékony hatású is lehet. Kiderült, a vitaminkészítmények mellett a napsugár is segít a térdízületi gyulladáson, e fájdalmas kopási jelenségen, amelyben minden tizedik 60 éven felüli ember szenved. A bostoni egyetem kutatói felfedezték, hogy D-vitamin hiányos emberek négyszer gyakrabban szenvednek a fájdalmas térdízületi kopásoktól, mint mások. Timothy McAl- indon professzor 516 beteget figyelt meg, akiket először 1983-ban röntgeneztek meg a térdkopás megállapítása céljából, majd tíz évvel később újból megvizsgálták őket. Vért vettek tőlük a D-vitamin szint ellenőrzésére, valamint azt firtatták, mennyit tartózkodtak évente átlagban a napon. (Szervezetünkben a D- vitamin képződését a napsugarak idézik elő.) A napfürdő jótékony hatása úgy igazolódott be, hogy azok a kísérleti személyek, akik a táplálkozás révén kevés D vitaminhoz jutottak, de szívesen napoztak, csak fele olyan gyakran szenvedtek a betegségben mint azok, akik sem a táplálékukkal nem vittek be elég D vitamint a szervezetükbe, sem a napon nem tartózkodtak eleget. Ferenczy Europress Amerikai vélemény a pécsi orvosokról A közelmúltban Pécs vendége volt a Miami Egyetem ortopédiai profesz- szora: Augusto Sarmiento (képünkön). A professzor szakmai körökben a hírnevét azzal szerezte, hogy új módszert vezetett be a törött végtagok kezelésében. Az újítás lényege, hogy bizonyos esetekben a műtét helyett könnyű, külső rögzítőt alkalmaz. A módszer olcsóbb, a betegnek kényelmesebb, alatta a tisztálkodás megoldott és ugyanolyan rögzítést biztosít, mint a gipsz. Ezek a speciális rögzítők már elterjedtek a világban, Magyarországon is alkalmaz- »zák. Sajnos nem minden töréstípust lehet ezzel kezelni. A professzor Pécsett továbbképző előadást tartott részben a csontrögzítésekről, részben a csípőprotézis beültetés módszereiről. (A POTE Ortopédiai Klinikájának meghívására érkezett Pécsre. A klinika adjunktusa, dr. Lovász György korábban két évet töltött a professzor intézetében ösztöndíjas tanulmányúton.) Lapunknak elmondta, a csípőprotézisek beültetésével kapcsolatos új tendencia, hogy míg évtizedekkel ezelőtt szinte csak az idősebbeket érintette, ma világjelenség, hogy egyre fiatalabb korosztály szorul csípő- protézisre. Ez azért aggasztó, mert a jelenleg használatos csípőprotéziseket arra tervezték, hogy idősebb emberekbe építsék be, akiknek a mozgása nem olyan intenzitású, mint a fiataloké. A fiatalok esetében az a probléma, hogy ha több évtizeden át él valaki ezzel a mű csípőízülettel, előbb-utóbb kikopik, kilazul, s második, esetleg harmadik műtétre is szorul. A megismételt műtétek pedig súlyosabbak, sokkal nagyobb a kockázat. Folynak ugyan kísérletek olyan protézisek előállítására, amelyek a több évtizedes viselést is kibírják, de eddig még ez nem sikerült. Jelenleg az egyetlen, amit tenni tudnak, hogy a fiatalon megoperált pácienseket figyelmeztetik, le kell mondaniuk a megerőltető sportokról, életmódot kell váltaniuk. A professzor megjegyezte, bízik benne, hogy rövidesen sikerül megtalálni azt a megoldást, ami ezt a jelenlegi problémát áthidalja. Sarmiento professzor elmondta, a pécsi klinikán végignézett műtéteket, megvizsgált operált betegeket és azt tapasztalta, hogy a beültetett protézis minősége, valamint az orvosok tudása magas színvonalú. E téren nincs különbség az amerikai és a magyar betegellátás ellátás között.
