Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-21 / 168. szám
Feszült figyelem kísért minden produkciót kicsik és nagyok részéről egyaránt fotó: wéber t. Szekszárdi törvénytelen? Tolna Megye Közgyűlése ez év elején hibát követett el, amikor a megyei kórház főigazgatói székére pályázó két személy közül dr. Sülyi Józsefet, az addigi megbízott igazgatót (két eredménytelen szavazás után) harmadszori szavazással választották meg. A harmadik szavazás eredményes lett. Egyetlen bökkenő volt: a közgyűlés törvénye azt mondja ki, hogy ismételt eredménytelen szavazás esetén újabb szavazást elrendelni nem lehet. Az ügyet megvizsgálta dr. Bőszné dr. Wéber Aranka, a Közigazgatási Hivatal vezetője. A vizsgálatról Scheidlemé dr. Szöllősi Mária főosztályvezető tájékoztatta lapunkat, amely szerint a Tolna Megyei Közgyűlés 9/1998/II. 26 határozata ellentétes a Szervezeti és Működési Szabályzattal. Ez alapján a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője felhívta Bach Józsefnek, a Tolna Megyei Közgyűlés elnökének a figyelmét a törvénysértés megszüntetésére, melynek határideje június 30-a. A főjegyző, dr. Farkas László azonban más megvilágításba helyezi az ügyet: azt mondja, hogy a második szavazás után az Egészségügyi Bizottság a szünetben megtárgyalta a dolgot és így újra (harmadszor is) lehetett szavazni. A közgyűlés elnöke ezt közölte is a testülettel. A gond csak annyi, hogy ennek a bizottsági összejövetelnek a jegyzőkönyve még nem készült el. A szakemberek szerint a főigazgató ennek ellenére legitim. Hazafi József Csökkenő szappanfogyasztás Az eladott szappanok meny- nyisége 1995-ben 5580 tonnát tett ki Magyarországon, 1996-ban 7 százalékos csökkenés következett, majd tavaly az 1 százalékos növekedés után 5221 tonna fogyott, derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet vizsgálataiból. Az ország különböző régióiban eltérő a tendencia, hiszen amíg Budapestre jut az eladott szappanok közel egynegyede egyértelműen növekvő tendenciával, és növekedés tapasztalható Észak- Nyugat Magyarországon is, addig a Dél-Dunántúlon az elmúlt három esztendőben egyenletes csökkenés tapasztalható. Figyelemre méltó, hogy amíg a szappaneladás csökken, addig a folyékony szappan népszerűsége növekszik, az 1995-ös 7,6 százalék után tavaly már 16,7 százalék volt az eladási arány. Cs. L. Alacsony korátlag a nézőtéren, magas színvonal a manézsban Nem maradt üres szék tegnap délután a Magyar Nemzeti Cirkusz hatalmas sátrában. A Dunántúli Napló jótékony célú előadásán a múlt szombati Napló Napon kiosztott 1000 ingyenjegy tulajdonosa mellett a (szintén lapunk által meghívott) gyermekotthonok kis lakói is kíváncsiak voltak a produkciókra. A nagy hírű társulatnak ma is lesz előadása a FEMA-parkolónál. Valószínűleg ritkán ily’ alacsony a korátlag a nézőtéren, hiszen közel ezer kisgyerek jött el, bár a cirkusz a felnőtteket is mindig vonzotta, s tegnap is volt jó néhány nagymama és nagypapa a nézőtéren. Jól tudták ezt a fellépő művészek, élükön Richter József direktorral (kis képünkön), aki lapunk főszerkesztőjével, Pauska Zsolttal közösen köszöntötte az előadás publikumát. A porond művészei pompás érzékkel röpítik a nézőket mindjárt a műsor elején a Constantin- csoport révén a felszabadult- ság hangulatába. Szóval Constantinék hangoltak - hogy azután dermedt csend figyelje a halálkerék két művészét, akik csak a legveszélyesebb mozgáskombinációnál használtak védőkötelet, egyébként fittyet hányva a mélységnek ritkán látható produkcióval léptek fel. A Magyar Nemzeti Cirkusz ifjú társulat - három éve kezdte ezzel a névvel működését -, a Richter-dinasztia viszont hovatovább évszázadok óta vonzza a nézőket előadásaira. És ha tudja is minden (felnőtt) néző, hogy a ma- nézs varázslatai mögött veríték és munka, harc és konok kitartás, veszély és egyéni bánat is meghúzódhat, ebből mit sem lehet észrevenni. A 8 mázsás, 3 méter magas jegesmedvék tekintélyesen jópofák, a zebrák játékosan okosak, az elefánt hátára minden gyerek fel szeretne ülni. Az előadás végén pedig mindenki azt mondja: voltam cirkuszban! Ma és a jövőben is: élmény marad. M. A. Feketevágás és minősítés A feketevágások következtében Magyarországon a becslések szerint az eladott tőkehús 30 százaléka Illegális körülmények között Jut el a fogyasztókhoz. Ennek megakadályozása érdekében olyan földművelés- ügyi miniszteri rendelet jelent meg, amely csak vágás utáni minősítésre alkalmas vágóhidakat jogosít fel a sertések leölésére, így lehetővé válik minden disznó nyomon követése a húsboltokig. A minősítés feltételeit azonban a hazai vágóhidaknak csak 10 százaléka teljesítette, mert az ellenőrzés elmaradt. Az elmúlt év augusztusa óta minősít sertést egy mohácsi kft., mondja az ügyvezető. A minősítésnek pedig tárgyi és személyi feltételei vannak, a rendszer kiépítése több millió forintba kerül, beleszámítva a képzés költségeit is. Gazdasági kényszer előbb- utóbb rákényszeríti a vágóhidakat a minősítésre, hiszen az intervenciós alap létrehozása arra nyújt lehetőséget, hogy nyomott disznóáraknál a termelő, magas disznóáraknál pedig a feldolgozó igényeljen vissza az alapból. A nem minősített vágóhidak pedig nem igényelhetnek vissza, tehát versenyképtelenné válhatnak. Cs. L. HÍRCSOKOR Négymillió ECU-t szán a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium PHARE-irodája a Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyét átfogó dél-dunántúli régió területfejlesztési kísérleti programjára, jelentették be a 4. Dombó-Expo Szakkiállítás és Vásár nyitóeseményének számító tanácskozáson. A PHARE-iroda által kidolgozás alatt álló országprogram ’97-ben Baranyát jelölte ki a fejlesztés fókuszául, de a jelenlegi koncepció célterülete az Ormánság és a Zselic- Hegyhát fejlesztése, (d) Lovasparádé Somogy- sárdon. A Magyar Köztársaság Rendőrsége V. Országos Lovasbajnokságának, valamint a Rendőrség-Határőrség VII: Hagyományőrző Lovasversenyének záróünnepélyére kerül ma 10 órakor sor a Kaposvár közelében fekvő Somogysárdon. Lesz lovas karusszel, huszárbemutató, puszta tizes, ügető és csikósjáték, ejtőernyős parádé. (d) Batsányi emléktábla Keszthelyen. Batsányi János költő emléktábláját avatják fel a Keszthelyi panteonban június 22-én 17 órakor. Avatóbeszédet mond Németh István Péter költő, irodalomtörténész. (d) Mit ígér a siófoki rendőrkapitány? Hétfőtől harminc, júliustól hatvan rendőrnyi erősítés érkezik Siófokra az Országos Rendőrkapitányság állományából, érkeznek sokféléi civil ruhás nyomozók, lesz bermudás strandrendőrség (erős fiúk) és természetesen a környéken teljesítenek nyári gyakorlatot a rendőrtiszti főiskolások is. Nyelveket beszélő fiatalok segítenek a külföldieknek és a rendőröknek. Ennyit mondott dr. Frank- berger Ferenc (képünkön), akitől kézenfekvő volt, hogy megkérdezzük:- Mit ígérhet az idei nyárra Siófok rendőrkapitánya?- Több területen szeretnénk a korábbi éveknél keményebben fellépni a nyaralók, a turisták érdekében. Hiszen maga a 25 ezres város negyedmillióssá válik júliusban, augusztusban, s a bűnözők száma is legalább megtízszereződik. A sorban tehát határozottan fellépünk az utcai prostitúció, a drog, a villákra szakosodott betörők, besurranó tolvajok és a „zimmer frei” nepperek ellen.- A prostitúciót első helyen említette.- Igen, mert furcsamód az egyéb bűncselekmények melegágya is. El kell mondanom, hogy sok esetben a prostituált csak színleg űzi ezt az ősi mesterséget. A háttérben dolgozó társaival az áldozatának kirablására is szakosodik.- A drog ellen mit tudnak tenni?- Az idén több drogkereső kutyát vetünk be, olyanokat, melyek a lezárt autót is kiszúrják, ha megérzik a kábítószer szagát. Innen már könnyebb az azonosítás.-A külföldiek a legkiszolgáltatottabbak általában.- Tudjuk ezt. Most készítettünk német, angol és francia nyelven szórólapokat, amelyben felajánljuk segítségünket és megírjuk, hogy általában mire vigyázzanak. Másrészt nyáron alkalmazunk idegen nyelveket beszélő egyetemistákat, akik a közlekedési helyszínelőket segítik.- Végezetül a jó tanács: mire vigyázzunk nagyon nyaralás közben?-A nyaralót lehetőleg ne hagyjuk nyitva: a szúnyogvédő háló nem véd. Másrészt mivel a város a zsebtolvajok fellegvára lesz, különösen a gépkocsiba hagyott értékekre, a táskákra, vállon lógó szatyrokra ügyeljünk. Hiszen elég egy pillanat, s a nyaralásra szánt pénz az utolsó fillérig elvész. Kozma F. Rádió mellett Legyintéses fenyítés Kisfiúk, kislányok elmondják a riporternek, hogy a tanító bácsi elverte őket, nem egyszer, hanem - ha nem is sűrűn -, de éppen elégszer. így büntet. Ez valahol az Alföldön történt, de hasonló módszerről számolt be a tévé Baranya egyik községi iskolájából is. Az előbbi intézmény igazgatója - kitől azt várta volna az ember, hogy a gyerek védelmére kel - azt magyarázta, hogy „egy-egy jól elhelyezett pofon a gyerek javát szolgálja”. Ez nem mai keletű fegyelmezési módszer, mert - saját szemmel láttam - vagy huszonva- lahány esztendővel ezelőtt az újme- csekaljai buszra egy sereg alsótagozatos kisiskolás szállt fel tavaszi kirándulásra indulva. Megrohamozták az üléseket, egy-egy székre hárman is igényt tartottak. Az ifjú tanárnő egyik gyereket hajánál fogva cibálta fel, úgy, hogy a könnyei is kijöttek, jelezve, hogy a fenyítés fájdalmat okozott neki. A sokak által „szociálisan érzékeny” Horthy-korszakban engedélyezve volt a testi fenyítés, nádpálcázták a gyerekeket falusi, városi iskolákban, de még középiskolákban is, a mester pedig azzal és akkor verte az inast, amikor csak akarta. Ez utóbbiban részem volt -, ellenkezőjét senki se próbálja bizonygatni. Egy inastársamnak - számoltuk a műhelyben - harminchat pofont adott az inasfelügyelő, bizonyos Lóránt úr, a győri vagongyár inasainak teljhatalmú szadista főnöke. A műhely segédei szedték ki kezei közül a gyereket, akinek az arca már véres volt. Negyvenöt után - nem sokkal - megszületett a szigorú törvény, amely megtiltott hazánkban mindennemű testi fenyítést. Ezt a törvényt azóta sem vonták vissza. Érthető. Csak az nem érthető, hogy néhány - szerencsére nem sok - tanár vagy tanító miért üti a diákot. És miért vallják ma is néhányan azt az ósdi, buta nézetet, miszerint a testi fenyítés a gyerek javát szolgálja? „Csak meglegyintettem”, védekezett a pedagógus, nevelési módszerének súlyosságát enyhítendő. Pedig talán el kéne köszönnie a pályáról, ha már egyszer el nem tanácsolják. Nem szeretek külföldi demokráciákra hivatkozni, de . .. csak próbálna csak egyszer is kezet emelni egy tanár a gyerekre, mondjuk, az Egyesült Államokban vagy Angliában. De mi itt élünk. És demokráciában. A mi kisgyermekeink is olyanok, mint a világ valamennyi kisgyermeke: megalázni őket - embertelenség. A kisdiákok nem féltek az elmarasztaló következményektől: ártatlan őszinteséggel panaszkodtak. Ám az egyik alföldi városka önkormányzatának dolgozói már a névtelenséget kérték a riportertől -, már amelyik, persze, mert többen megtagadták a nyilatkozatot. Érthető: féltették az amúgy is silányul fizetett munkakörüket. De azért a riportemő kiderítette, hogy a városka jegyzőnője szigorúan megtiltotta a miniszoknya viselését a hivatalban. Valami igazsága talán van a jegyzőnőnek, csak abban nem, hogy egy tollvonással megtilt valamit, ahelyett, hogy türelemmel és rábeszélő készséggel adna magyarázatot óhajáról. Megint a múltba nyúlok példáért. Még a hatvanas évek elején - a délutáni gyors- és gépírótanfolyam hölgyhallgatóinak tiltotta meg az iskola igazgatója a nadrágviselést. Akkor még nem dívott a farmernadrág, hanem egyszerű, divatos sötétkék nadrágot parancsolt le a hölgyekről. Pedig már asszonykorban voltak, némelyik akár családanyaként. Hosszas tortúra után lehetett csak lebeszélni a bigott igazgatót eme oktalan és álszemérmes rendelkezés érvényesítéséről. A nappali tagozatos diáklányok természetesen nem viselhették a sötétkék hosszú nadrágot. A személyi jogokról akkoriban csak álmodozni lehetett.
