Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-18 / 165. szám
1998. június 18., csütörtök Oldalszerkesztő: Szélvíz Dráva menti központ. Barcs lesz a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti központja. Az igazgatóság erre a célra 50 millió forintot szán, előteremtéséhez azonban pályázati pénzekre is szükség lesz. Ä tervek szerint még ebben az évben elkezdheti itt működését egy oktató- és kutatóbázis. Az sem kizárt, hogy a Pannon Agrártudományi Egyetemnek természetvédelmi tagozata létesül a városban. A Szigetköz növényvilágát tanulmányozza dr. Kevey Balázs pécsi botanikus. A Duna-elterelés hatására az utóbbi években végleg eltűnt a havasi ikravirág egy és a keserű kakukktorma nyolc élőhelye. (cs) Verőfény és alkonyat. Videcz Ferenc hidasi tanár természetismertető könyvet írt Verőfény és alkonyat címmel, melyet a Nimród Alapítvány szerkesztett és jelentetett meg. A szerző főként vadon élő állatokat mutat be, de érzékelteti a völgységi táj természeti szépségeit is. (cs) Elemgyűjtés. Harmadik alkalommal hirdette meg idén a pécsi oktatási intézményeknek a város Környezetvédelmi Alapítványa az elemgyűjtési versenyt, amelyre 32 óvoda és 26 iskola jelentkezett. A tanév során összesen 2358 kilogramm használt elem gyűlt össze. Az első helyezett a Sétatér utcai óvoda, illetve a Hársfa utcai iskola lettek. Pécs kosborai. A Lőtér- dombnál már csak a bíborszínű kosbor nyílik. Korábban pompázott itt május végén a majom- és a hússzínű kosbor is. A ritka orchideaféléket azonban nem csak letépik, hanem a hobbiker- tészkedők is áttelepítik kertjeikbe, vagy cserépbe ültetik. (cs) Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Környezet- Es Természetvédelem Termőföldek, védelem alatt Az öt ellenőrzött körzet hasznosítási adatai Baranya termőterülete összesen 382 ezer hektár ] ellenőrzött terület Q) hasznositatian (ha) 8800 16 000 4800 Mohácsi Komlói körzet körzet 13 000 © Pécsi Siklósi Szigetvári körzet körzet körzet A termőföldek művelési ágának megváltoztatását gyakorta felejtik el jelezni a földhivatalnak a tulajdonosok. Természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetében a Duna-Dráva Nemzeti Park engedélyéhez kötött. A földhivatalok szakemberei azt ellenőrzik, hogy a különböző tulajdonban lévő mező- gazdasági területeket hasznosítják-e tulajdonosaik. BARANYAI KÖRKÉP Lényeges mindjárt az elején tisztázni, hogy a szankciók szempontjából tulajdonos és tulajdonos között különbséget kell tenni, bár a két kategóriának van közös nevezője: a földterület művelése saját hibájukból maradt el. Ezzel együtt is vannak olyanok, akikkel szemben a földhivatal földvédelmi bírságot szab ki, s vannak olyaszerű határidőn belül fogja művelés alá a területet. Hogy ilyen esetben mi az ésszerű, az adott területre meg lehet határozni. Bizonyos szempontok - például a művelési ág - adnak támpontot. Tény azonban, hogy az eredménytelen felszólítást már a szankcionálás követi, bár az elsődleges cél a művelés „kikényszerítése”. A baranyai tapasztalatok jók. Bár az országos adatokat még csak most összesítik, a felmérés zonyosan jobb, mint az országos átlag. Azzal együtt is, hogy a két hétig tartó felmérés során a szakemberek elsősorban a jobb minőségű földeket vették szemügyre, ezeket pedig gazdáik is szívesebben hasznosítják. Az előírások szerint a határszemléknek háromévenként el kell jutniuk a megye minden pontjára. Kivételt az erdőterületek képeznek, ezek figyelemmel kísérése nem a földhivatalok feladata. (Baranyának egyébként a 86,15 százaléka termőterület, ebből erdő 108 ezer hektár.) A jó minőségben gondozott földek mellett is vannak hiányosságok. Például a tulajdonosok elmulasztják bejelenteni a művelési ág megváltozását. Kötelező, nem jár illetékfizetési teherrel. Előzetes engedélyhez kötött viszont a más célra hasznosítás. Baranyában a felmérések szerint kevés a műveletlen terület nők - a földhöz kárpótlási árverés révén jutottak akik mulasztása esetén az 1991-ben elfogadott kárpótlási törvény szerint a terület állami tulajdonba vétele lehet a következmény. A földtörvény értelmében - hallottuk dr. Papp Ivántól (kis képünkön), a Baranya Megyei Földhivatal helyettes vezetőjétől - a hivatalok kötelesek ellenőrizni a földek hasznosítását, művelését. Célja egyértelmű: az arra alkalmas föld „termelő- eszköz”, hasznosítása nem csak magán-, de társadalmi érdek is. Ha ilyen területek hosszú időn át parlagon is maradtak, ennek ellenére az áldatlan állapotnak lehet gyümölcse. Jelesül: ismét a hozamot eredményező termő- területek közé kerülhetnek. A földhivatalok azonban nem azonnal nyúlnak az utolsó eszközhöz. Rendelkezésükre áll egy közbenső lépcső is: a tulajdonos felszólítása, hogy észeredménye a megyei földhivatal szakembereit is meglepte: az ellenőrzött több mint 56 ezerből mindössze 231 hektár, azaz 0,4 százalék volt hasznosítás nélküli. Ez pedig csaknem biAranykoronánként 1000 forint || A termőföld más célra hasznosítása engedélyhez kötött. I A védett területek művelési ágának megváltoztatását a természetvédelmi hatóság engedélyezheti. Engedély nélküli változtatás esetén az eredeti állapot helyreállítására szól a kötelezés. Minden földtulajdonos előtt adott a lehetőség: akadályoztatása esetén haszonbérbe adja a területet. A haszonbérlő is köteles a föld megműveléséről gondoskodni. ii A földvédelmi bírság összege aranykoronánként 1000 forint. A használt gumi energiaforrást jelent A gumigond megoldódhat BEREMEND A Központi Környezetvédelmi Alap támogatásával idén megkezdődhet a Duna-Dráva Cement és Mészművekben (DDCM Kft.) a használt gumiabroncsok égetése. A beremendi gyár környezetében lévő 11 általános iskola diákjai pályáztak a környezetvédelmi világnap alkalmából meghirdetett versenyben: milyen előnyei vannak annak, ha a használt gumiabroncsokat elégetik? A nagyharsányi kisdiákok nyertek, a DDCM különdíját pedig az oldi gyerekek vehették át. Magyarországon évente több mint 40 ezer tonna gumiabroncs-hulladék keletkezik, a felhalmozódott mennyiség pedig megközelíti a 300 ezer tonnát. A DDCM beremendi gyára az utóbbi évtizedben mintegy 5 milliárd forintot fordított a környezet kímélését szolgáló beruházásokra. Ennek eredményeként ma már a gumi égetésére is alkalmas a technológiája. Teljesen automatizált, zárt rendszerben évente közel 19 ezer tonna gumiabroncsot semmisíthet meg oly módon, hogy energiaforrásként hasznosítja a hulladékot. A folyamatos égetés ebben az évben kezdődik, szigorúan ellenőrzött körülmények mellett. A mérések azt bizonyítják, hogy a cementgyári klin- kerkemencék különösen' alkalmasak a gumiégetésre, megfelelő technológia mellett környezetkímélő a folyamat. Szemetes számok A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szerint a hulladékgazdálkodás területén az utóbbi években nem következett be látványos javulás. A számok meghökkentőek. Évente 114 millió tonna hulladékot „termelünk”, ebből mintegy 90 millió származik az ipari, mezőgazdasági és egyéb gazdasági tevékenységből. A településeken is 20 millió tonnányi keletkezik a folyékony és 4 millió a szilárd hulladékból. Ez utóbbi köbméterben megközelíti a 21 milliót, ám ennek csak 4/5-ét gyűjtik össze rendszeresen. Adott esetben nincs is hova tenni, mert az ország 3700 településének csak 2700 szemétlerakója van. Ez a kapacitás is azonban már csak legfeljebb öt évre elég. A csatornázatlan lakóterületeken a becslések szerint 100 millió köbméter folyékony hulladékkal kell számolni. Ennek 90 százaléka elszikkad - a tározók helytelen kialakítása miatt. Ne feledjük: amit szippantanak, az is gyakorta közvetlenül a természetbe kerül... Szerencsére csökken az ipari hulladék mennyisége - ugyanakkor 14—15 millió köbméter hígtrágya várja tá- rolőtavakban, hogy a kezelését végre megoldják. A múlt építészetének jövője Magyarország négymillió épületéből több mint tízezer védett, közülük 275 állami tulajdonból ki nem adható nemzeti kincs. Megóvásuk egyaránt feladata az önkormányzati, gazdasági szférának, társadalmi szervezeteknek, egyházaknak és állampolgároknak. PÉCS A történeti városok előtt álló legújabb kihívás: műemlékeik megóvásába hogyan vonják be a magánszférát. Alapkérdése volt ez a napokban Pécsett rendezett közép-európai nemzetközi konferenciának is. A házigazdával együtt tizenkét ország önkormányzati és építész szakemberei előtt a hazai műemlékvédelemért felelős Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium államtitkára, dr. Szili Katalin (képünkön) azt hangsúlyozta: a műemlékvédelem kutatási, fenntartási, helyreállítási és hasznosítási funkciói közül napjainkban az utóbbi a leg- hangsúlyo- ' sabb és ez követeli meg leginkább a gazdaság szereplőinek hatékony bevonását. Az új műemlékvédelmi törvény az épített környezet megóvását a terület- és település- fejlesztéssel, a természet- és tájvédelemmel összhangban tárgyalja. A jogszabály rögzíti a tulajdonosok feladatait, rendelkezik a szükséges pénzeszközökről. A műemlékvédelmet az állam is támogatja. A feladat megoldása azonban költségigényes és ez veti fel a gazdasági szféra közreműködésének szükségességét. A Nemzeti Környezetvédelmi Program azonban figyelmeztet: „Az új típusú piacgazdasági elvárások a funkcionális hasznosítást helyezik majd előtérbe, s ez problémák forrása lehet.” Másként: a magánérdek meghatározóan dönthet a műemlékek jövőjéről. A pécsi Barbakán a turisták körében is népszerű FOTÓ: WÉBER T. * 1 1 I
