Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-17 / 164. szám

10 Dunántúli Napló Politikai Vitafórum 1998. június 17., szerda A tanévzárás ürügyén Egy országot kétféleképpen lehet elveszíteni - írta Szabó Zoltán 60 éve ellenséges hadakkal táma­dás útján és belső támadókkal nemzeti jellegének, nemzetisé­gének meghamisítása útján. Most is időszerű szavak! A magyar lakosság középge­nerációja már bébitápszerként jó adag történelmi materializmust kapott, s az óvodában is bizo­nyos évfordulókon Lenin és Sztálin bácsit ünnepelte. 40 év­nyi agymosás után ma is loho­lunk idegen kultúrák, hagyo­mányvilágok után. A kommunis­ták évtizedeiben politikai szán­dék szorította háttérbe a nemzeti érzést, ma az „európaiság” jel­szavával ködösítve jelenik meg ugyanez. Miközben egyre szélesebb ré­tegek számára megfizethetetlen a nyomtatott sajtó és könyvkiadás, s az elit szellemi igénytelensége is riasztó, a könnyűdrogot aján­lók, keresztény kurzust sikoltok, amerikanizálódott stílusú elő­adóművészek ízlés- és erkölcs­rombolása között látni kell, hogy a szubkulturális tudatlanság egyre teijedő folyamata már a nemzet anyanyelvének állapo­tára is rányomja bélyegét. Ve­gyük észre az üzletek homlokza­tain és a plakátokon virító, nem­zettudatrontó idegen feliratok erdejét, a reklámfilmek magyar­talanságait, a tv-filmek szinkron szövegének tükörfordításszerű „panel” kifejezéseit, a rádió ifjú­sághoz szóló műsorok vezetői­nek alacsony színvonalú monda­tait. Mind többen aggódnak ami­att, hogy az ifjúság már nem könyvekből szerzi ismere­teit, hanem a televízió és a számítógép előtt ülve vagy Interneten szörfözve mú­latja az időt. Az egyetemi professzor pedig azt tapasztalja, hogy a fiatal diákok nem tudnak beszélni, nem képesek gondola­taikat megfogalmazni sem szó­ban, sem írásban. Mit kell tenni hazánk lesül­lyedt állapotából való kimenekí­tése érdekében? Fénylenek a tör­ténelmi példák. Amikor a német vagy a török várakat rombolt, Pázmány Péter azt tartotta a leg­fontosabbnak, hogy romlott” hazájában iskolákat alapítson. Századunkban pedig, Trianon után, a gazdasági válság és sze­génység idején Klebelsberg 5000 iskolát épített. Nekünk is ezt kell tennünk, nem a szó fizi­kai értelmében, hanem szelle­mében. Ez nem lehet gazdasági kérdés. Nem lehet semmilyen nehézségre vagy pénztelenségre hivatkozni. Nehézsége csak a sok szülőnek van, hogy 15 000 forintot összekuporgasson szep­temberig a gyerek iskolába indí­tásához. Az országnak azonban figyelnie kell a nemzet szeme vi­lágát tágító iskolákra, az esély- egyenlőségre, s a pedagógu­sokra, akik nélkül bármilyen fej­lődés elképzelhetetlen. Ez szem­lélet és politikai akarat kérdése. Az iskolák oktató és nevelőmun­kájának magas szintre emelésé­vel tudunk csak felemelkedni a szellemi lumpenizálódás állapo­tából. Schmidt Pál dr. MDF, Pécs „Elítéljük” A Magyar Szocialista Párt el­ítéli a terrorizmus minden formáját, a robbantásokat, a merényleteket, mert ezek az állampolgárok nyugalmát, a demokráciát és a közéletet veszélyeztetik. A párt alelnöki testületé so­ros ülésén megdöbbenését fe­jezte ki a Fidesz székháznál történt éjszakai robbantás mi­att és azt a leghatározottabban elítéli. Reméli, hogy a rendőr­ség és az illetékes hatóságok képesek lesznek felderíteni a terrorcselekmények elköve­tőit és indítékait. Ugyanakkor aggodalmát fejezi ki, hogy akadnak olyan erők és politi­kusok, akik éppúgy, mint a választások előtti időszakban, most is politikai hangulatkel­tésre kívánják felhasználni a bárhol vagy bárki ellen elkö­vetett terrorcselekményeket. Fellebben a fátyol a Világbanki kölcsönökről? A Világbank elnöke James Wolfersohn 1996. október 3-i sajtótájé­koztatóján ki­jelentette: „Nagyon sze­retném, ha a civil szerveze­tekkel és a szerkezetátalakítás­ban érintett országokkal együtt nyíltan megvizsgálhatnánk, hogy amit tettünk, az jó volt vagy rossz. Ha nagyon rossz volt, ak­kor felülvizsgáljuk és rendbe hozzuk. Ha jó volt, akkor ren­delkezni fogunk egy független tanulmánnyal.” Ezen kijelentés után jött létre - a Világbank és a Development GAP amerikai ci­vil szervezet irányításával a SAPRI (Structural Adjustment Participatory Review Initiative) elnevezésű program. Hazánk hetedikként csatlako­zott a SAPRI programhoz, ame­lyet országosan - megyénkben is - a különböző civü szervezeteket tömörítő TESZ (Társadalmi Egyesülések Szövetsége) koor­dinál. A programban való rész­vételt vállaló országok közül - 1998. június 6-8-án Esztergom­ban - elsőként hazánk rendezte meg a nemzeti fórumát. A fórum az alábbiakat fogal­mazta meg:-A Világbank 1982 óta van jelen hazánkban, a, tevékenysé­géről a lakosság szinte semmit sem tud.- Első jelentős alkalom e ha­tásvizsgálat arra, hogy a ma­...EGYSZERUBB HASZNÁLNI, MINT KIMONDANI A világ legnépszerűbb TOTÁLIS GYOMIRTÓ SZERE a Roundups (ejtsd: Raundap) méltán érdemelte ki előkelő, vezető helyét. A szőlő és gyümölcsösök egy- és kétszikű gyomállománya ellen olcsó védelmet kínál az eredeti glifozát hatóanyagú Roundup* II használata nem igényel gyomismeretet ■ hatékonysága független a talajtól és kevéssé az időjárástól ■ viszonylag hűvös időben is hatékony ■ 2 óra alatt képes felszívódni a növénybe, ezért hamar esőállóvá válik ■ nem perzselve pusztít, így a hatóanyagnak van ideje a teljes növényben elterjedni ■ a gyommaradvány a talajt takarva védi azt az eróziótól ■ a felhasználóra és a környezetre a Roundup® ártalmatlan Meggyőző hatékonysággal irtja a kiszelektálódott, nehezen leküzdhető gyomokat: ■ mezei ászát ■ tarackbúza ■ csillagpázsit ■ siska nádtippan ■ betyárkóró * pongyola pitypang ■ tyúkhúr ■ árvacsalán K és bármely egyéb gyomnövény Környezetbarát besorolású, szabadforgalmú készítmény. 0,2 -1 - 5 - 20 és 50 literes kiszerelésben kapható. Szaktanácsért és információért hívja területi képviselőnket ingyenes zöldszámunkon: Nyugat-Magyarország - Sélley Tamás Kelet-Magyarország - Krusóczki Tamás 80/620-380 80/620-381 MONSANTO Hl. Food • Health • Hope” A glifozátot a Monsanto laboratóriumában fejlesztették ki 1971-ben. gyarországi civil szervezetek ér­demben működjenek együtt a Világbankkal, a magyar kor­mánnyal és áttekintsék az ország gazdasági folyamatait meghatá­rozó, a lakosság életkörülmé­nyeit befolyásoló döntéseket és intézkedésekét.- A világbanki kölcsönök összege hazánkban 3,6 milliárd US dollár, amiből eddig 2,9 mil­liárd került lehívásra. - Az eddig megvalósított szerződések közül több területen jelentős gazdasági eredmény realizálható. (MO-lás, MATÁV, TVK stb.). Ugyanak­kor a szerződések többsége nincs javító hatással a lakosság életkö­rülményeire.-A mindenkori kormányok titkosították a szerződéseket. Ez inkább ártott mint használt a Vi­lágbank és hazánk kapcsolatá­nak. Az elkövetkezendő nyolc hó­napban a civil szervezetek által az alábbi területek vizsgálatára kerül sor: 1. Az államháztartási reform és hatása a társadalmi szolgálta­tásokra (egészségügyi, oktatás, kutatás stb.) és a létbiztonság alakulása. 2. Az ipari szektor privatizá­lása és annak hatása az ipari szektorra, a foglalkoztatásra, a jövedelemelosztásra. 3. Az import- és árliberalizá­lás hatása a termelésre, a kisvál­lalkozókra, a fogyasztókra és egyes társadalmi csoportokra. 4. A közszolgáltató szektor re­formja és annak hatása a környe­zetre, a fogyasztókra és az al­kalmazottakra. A nemzeti fórumon a kor­mány képviselői ígéretet tettek arra, hogy feloldják a szerződé­sek titkosítását. A civil szerveze­tek nyugodtan betekinthetnek a kulisszák mögé és mindent nyil­vánosságra hozhatnak. Perényi József, a Pécsi Egyházmegyei Justitia et Pax Bizottság elnöke PÁRTHÍREK Dr. Szili Katalin, a 2. sz. vk. országgyűlési képviselője érte­síti a tisztelt állampolgárokat, hogy Pécsett, a Városházán (Széchenyi tér 1. II. em. 84. sz.) megnyitotta fogadóirodáját. A Magyar Út Mozgalom Pé­csi Köre értesíti tagjait és az ér­deklődőket, hogy a szerdánkénti politikai vitafórum június 15-étől augusztus 2-áig szünetel. A Magyar Igazság és Élet Pártja Pécsi-baranyai Szerve­zetének irodája (Pécs, Széche­nyi tér 16. II. em. tel.: 72/326- 994) munkanapokon 16-18 óráig tart nyitva. A harangoknak értük is kell szólniuk A megbékélés kápolnája Pünkösd vasárnapján Bere- menden a térségben élő népek megbékélését hirdető kápolna felszentelésére gyűltek össze a magyar-horvát határ két olda­lán élők és a háború után kite­lepített németek képviselői. Az eseményt kis híján kellemetlen, oda nem illő esemény zavarta meg: Csurka István, a külön­böző népcsoportok megbéké­lését éppenséggel nem szolgáló szélsőjobboldali MIÉP elnöke pártja parlamenti frakciójának zömével és más híveivel együtt megjelent az ünnepségen, ahol beszédet kívánt mondani az egybegyűlteknek. Erre Heindl József polgármester határozott ellenállása miatt nem került sor, a MIEP-esek jelenléte azonban így is némi árnyékot vetett a jeles eseményre. A kápolnaszentelést meg­előzően az építkezés költségei­nek összegyűjtésére létrehozott alapítvány kuratóriuma döntést hozott arról, hogy az ünnep­ségre a „pártsemlegesség biz­tosítása érdekében” nem hív­nak meg vezető politikusokat, közéleti személyiségeket. A döntésről Csete György, a ká­polna egyik tervezője is tudott, sőt maga is szorgalmazta azt. így nem került sor Göncz Ár­pád köztársasági elnök meghí­vására sem, aki pedig a pol­gármester szerint nagy való­színűséggel eleget tett volna egy ilyen meghívásnak. Csurka és képviselőtársai Csete György kíséretében az ünnepség megkezdése előtt a kápolna előtti lépcsőre vonul­tak fel, s így az egész szertar­tást mint valami díszvendégek, az ünnepelni egybegyűlt tö­meggel szemben állták végig. Eszmetársai közül előlépve Csete György, mint a kápolna tervezője mondott beszédet az ünnepségen. Felszólalásában (a rendezvény szónokai közül egyedüliként) nem mulasztotta el köszönteni Csurka Istvánt, mint az ünnepi esemény il­lusztris résztvevőjét. A beszéd vége felé felhívta az egybe­gyűlteket: egy év múlva ismét találkozzanak a kápolnánál. E felhívását azzal vezette be: „mi jö­vőre is itt le­szünk.” Az ember ereiben e szavak halla­tán megfagyott a vér. Ki az a „mi”?! Csak nem akarja Csete a szélsőjobb zarándoldielyévé tenni a beremendi Megbékélés kápolnát? Az építész egyéb­ként - eltérően a diakovári püspök általános megbékélést hirdető szentbeszédével - kife­jezetten csak a magyar, horvát és német nép egymásra találá­sának szimbólumaként jelölte meg a kápolnát. Csete megfeledkezett arról a tényről, hogy a környéken más, korábban fenyegetett, lakóhe­lyükről elmenekült, elüldözött, vagy éppen elpusztított nép­csoportok is élnek, illetve él­tek. Tény, hogy a térségben ma még nem minden népcsoport békéit meg egymással. Ezért évről évre valóban össze kell gyűlniük a kápolnánál azok­nak, akik valamennyi itt élő nép megbékítésére és a béke megőrzésére törekszenek. Az azonban biztos, hogy az együtt, egymás mellett élő népcsoportok kapcsolatának rendezése nem történhet ab­ban a szellemben, amelyet a kápolnaszentelésen megje­lent szélsőjobboldaliak kép­viselnek. A beremendi Meg­békélés kápolna szép épülete egyaránt kell hogy szolgálja a horvát-magyar határ két oldalán kényszerű eltávozá­sukig egykor élt, vagy ma is ott élő szerbek, horvátok, magyarok, németek és cigá­nyok megbékélését, megbé­kítését. Es soha nem feled­kezhetünk meg a térség tele­püléseiről a második világ­háború alatt elszállított, majd halálba küldött zsidókról sem. A kápolna harangjai ér­tük is kell hogy szóljanak. Heindl Péter A Kisgazdák erkölcsi sajnálata Mi, baranyai kisgazdák ve­gyes érzel­mekkel tekin­tünk vissza a választásokra. Miközben az Országos Ve­zetőség a képviselője­löltjeinkre vonatkozóan köve­telményeket fogalmazott meg párthűségről, Isten, haza, család eszmeiségnek megfelelő élet­vezetésről, rendezett családi életről hatalmi szóval olyan je­löltet tett a listánk élére, aki 9 éven belül a 4. politikai szerve­zet tagja, aki a Megyei Közgyű­lésben a kisgazdafrakció tekin­télyét a nullával tette egyen­lővé. Megvolt az Országos Nagy­választmány és Nagygyűlés. A csak részben azonos küldöttek­ből álló két fórum egy időben és egy helyszínre történő összehí­vásával Torgyán József nagyon jól tudott most is manipulálni. A nagyválasztmányi küldöttek egy részét kijelölték s nem választot­ták. Felrúgva az alulról építkező, demokratikus működés logiká­ját, hogy is választhatták volna, mikor a megyei választmányok, ahol az országosra az új küldöt­teket meg kellett volna válasz­tani, még csak ezután fognak összeülni. A nagygyűlésre sok alapszer­vezet nem kapott meghívót, má­sok aránytalanul többet. Olyan személyek is kaptak küldött­meghívót, akik nem is tagjai a pártnak, s sokakat szabályos meghívóval sem engedtek be. A Torgyán-féle alternatív gazdasági program a logikai elemzés próbáját sem állja ki. Ami az egyik oldalon feltétele­zés, az a következőn már állítás. Igen leleményes viszont Tor­gyán József a személyes hatal­mát biztosítandó ügyekben. A szervezési trükkökön túl ebben jogi, ügyvédi ravaszságát is használta. Miközben pártalkot­mányi előírás, hogy a választá­sokat követő 60 napon belül kell nagyválasztmányt tartani, hatá­rozattá vált, hogy a választást követő 60 napon belül az orszá­gos elnököt leváltani nem lehet. Ügyes, nem?! Ez azonban már nem csak politikailag elfogadha­tatlan, hanem egyszerűen ízlés­telen, s azokra nézve is, akik ezt bólogatva tudomásul veszik. Egy másik, ma is érvényes be­jegyzésű párt elnöke is ott ült a pulpituson. Torgyánné Cseh Mária, a „Torgyáni Magyar Jövő Párt” elnökasszonya. A negyedik párt, a csendestárs a Fidesz koalíciós kormányában. A Kisgazdapárt legértékesebb demokratikus hagyományait, morális tisztaságát csúfolják meg. E nemes eszmeiségű párt eredményei ezért maradtak el a lehetőségeitől. Dr. Sütő László, a Független Kisgazdapárt Baranya megyei elnöke /

Next

/
Thumbnails
Contents