Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-17 / 164. szám

DUnántúli Napló 7 1998. június 17., szerda Gazdahírek Borbarátság. A szőlész- borász szakma hagyomá­nyainak ápolására, a két nép barátságának elmélyítésére rendezi meg a pécsi Ma­gyar-Román Baráti Társa­ság az I. magyar-román borversenyt és szőlésztalál­kozót. A borbírálatot június 24-én 9 órakor vegyes zsűri tartja a Művészetek Házá­ban, az eredményhirdetés másnap lesz. A hagyomány­teremtő rendezvény kapcsán 1999-ben Romániában ren­dezik meg a II. román-ma­gyar borversenyt. (k) Zöldségek a földeken. A melegigényes zöldségfélék 70-80 százalékát már kipa- lántázták a gazdák - állapítja meg a Földművelésügyi Mi­nisztérium legfrissebb ösz- szegzése. A csapadékos idő­járás miatt május végéig a paprika, a paradicsom és az uborkapalánták kiültetése lassan haladt. Az eredési arány viszont kitűnő. A nap­sütés és a meleg hiánya miatt a kiültetett palánták és a mag­ról vetett növények fejlődése is vontatott volt. A gyomoso- dás az átlagosnál nagyobb, mert a csapadékos időjárás miatt a gyomirtást nem tud­ták elvégezni. (k) Növényvédelem. Az almá­sokban megjelent a varaso- dás, és a lisztharmat. A tűz- elhalás ellen a növény­egészségügyi és talajvé­delmi állomások sok ültet­vényen vegyszeres védeke­zést rendeltek el. Ennek el­lenére almából és körtéből előreláthatólag jó-közepes termés várható. A monília főleg a kiskertekben erősen károsítja a meggyfákat is. Várhatóan a meggy termés gyenge lesz. (k) FŰNYÍRÓVÁSÁR! Elektromos, benzinmotoros, önjáró Fűnyírók, fűnyíró traktorok, motoros kaszák, szegélynyírók, kapálógépek nagykeréron! Permetezők és egyéb kerti gépek teljes választéka a legalacsonyabb áron! Pécs, Szigeti út 94. Tel: 72/312-891 Kert - Szőlő - Balkon Mivel permetezzünk a szőlőben? Az olvasó kérdez, a szakember válaszol Az utóbbi években új szőlőbetegségek jelentkeztek, megszapo­rodott a növényvédő szerek száma is. Nehéz kiigazodni közöt­tük, minek mi az összetétele és a hatása, melyik melyikkel ke­verhető össze? Olvasónk több társa nevében erre kér szakmai tanácsot, ha lehetséges, akkor táblázat formájában. Az utóbbi néhány évben a kis­kereskedelmi forgalomban kapható készítmények száma valóban megsokszorozódott. Ezt a több száz növényvédő szert táblázat formájában ösz- szefoglalni szinte lehetetlen, részben a terjedelme, részben a felhasználási terület széles ská­lája miatt. Egy táblázatos for­mában megjelenő ismertetőt is legfeljebb egy-egy növényfeno- lógiai állapothoz lehetne illesz­teni, de ebben az esetben is fennáll, hogy részrehajlónak, propagandistának tekintsék azt a szakembert, aki ilyet közöl. Számtalan tényező Megalapozatlan továbbá azért is, mert a növényvédő szerek alkalmazásánál több té­nyezőt kell figyelembe venni. Ezek közül csak a leglényege­sebbeket említeném: figye­lembe kell venni a károsító helyzetet az adott területen, a károsító fejlődési stádiumát, il­letve fertőzési veszélyét, az idő­járási tényezők alakulását, a növényállomány mikroklímá­ját, a növény fejlettségi állapo­tát, fenológiáját, tápanyag ellá­tottságát. További mérlegelendő té­nyezők: a korábbi időszakban alkalmazott növényvédő sze­rek, a faj- és fajtaérzékenység a károsítóra és a növényvédő szerre, a köztes termesztésnél a várakozási idők betarthatósága, az esetlegesen alkalmazott szerrotáció, a kijuttathatóság, egyenletes szerborítottság, a növényvédő szerek hatásme­chanizmusa stb. Azt hiszem, a fentiekből ki­tűnik, hogy milyen problémák vetődnek fel a növényvédő sze­rek használatánál, kiválasztá­sánál. Felelősséggel, látatlan­ban történő tapogatózással konkrét nö­vényvédelmi problémát megoldani le­hetetlen. Gyakran fordulnak hozzám tele­fonon, hogy a levelek sár­gulnak, a gyümölcs nem nö­vekszik, foltok láthatók a levé­len, milyen növényvédő szert használjon? Erre természetesen nem lehet választ adni. Nem egyértelműsíthető két-három fonnyadozó levél vizsgálatra beküldésével sem, mert gya­kori, hogy nem azt a legjelleg­zetesebb levelet szedi le a ter­melő, amelyik az egész terü­letre jellemző. Ezért tartom cél­szerűbbnek, hogy egy-egy ke­vésbé ismert károsító megjele­nésére hívjuk fel - az Új Du­nántúli Napló hasábjain is - a gazdák figyelmét és ne egy adott, programszerű védekezést javasoljunk, részben a környe­zeti terhelés, részben a termelés gazdaságossága, valamint az egészségügyi várakozási idők miatt. Területarányosul Néhány alapszabály a nö­vényvédő szerek felhasználá­sához, kiválasztásához, kever- hetőségéhez: réztartalmú sze­reket (például: a Rézoxiklorid, a Bordói lé, a Miltox Speciál, a Cuprosan SD, a Champion 50 WP, a Cuproxat FW és más szerek) ne keverjük levéltrá­gyákkal! Ne használjuk a ké­szítményeket zöldségnövé­nyeknél (kivétel: az uborka, a dinnye és a tök), és szőlőnél a virágzás előtt! Ne keverjük ezeket a szereket olajos készít­ményekkel! A növényvédő szereket lehe­tőleg területarányosan juttassuk ki. Ne keressük a csomagoló anyagon a százalékos tömény­séget! A permetezés lényege, hogy a növény felületén egyen­letesen, megfolyásmentesen egy bizonyos hatóanyag meny- nyiséget kell kijuttatni, ez száz négyzetméternyi felületre lehet három-öt liter, vagy akár tíz li­ter permedé is. Százalékos arányban történő permetezésnél ha csak három liter vizet jutta­tunk ki, akkor az egységnyi te­rületre kijuttatott szer mennyi­sége nem éri el azt a minimális szintet, mely megfelelő védel­met nyújtana. Nagy vízmennyi­ség kijuttatásakor a permedé a levélen megfolyik, a levélszé­leken perzselést okozva. Az ilyen ,meszelésszerű” perme­tezés legtöbbször hatástalan a károsítókra. Por a porral keverhető A növényvédő szerek kever- hetőségénél alkalmazható sza­bályok: por alakú szer por ala­kúval általában keverhető. A DG (vízoldható granulátum) formulációjú szereket minden esetben külön kis vízmennyi­séggel, keverés nélkül fel kell oldani. Három szeméi többet lehetőleg ne keveijünk össze. A lombtrágyákat célirányosan, egy-egy fenológiai állapothoz, vagy hiánybetegséghez kötve alkalmazzunk. Általános lomb­trágya használatával a meglévő hiánytüneteket fokozhatjuk. Ezek megszüntetésére speciá­lis, egy elemet tartalmazó lombtrágyát válasszunk! Czigány Csaba málnabogár lárvája Támad a A csapadék és a szokatlanul meleg idő kedvező táptalajául szolgál a gombás megbetege­déseknek és a rovarkártevők tömeges szaporodásának. Kü­lönösen a bogyós termésű nö­vényekre kell most odafigyelni. A málnát például a málnabogár lárvája támadja meg gyümölcs­érés kezdetén. A fertőzés a málnaszemek torzulásáról is­merhető fel. Ugyanis a lárva a növőfélben levő termésekkel táplálkozik. A bogyó megduz­zad, megnyúlik, elgörbül, majd fekete foltok jelentkeznek a termésen. A fehér, már kifejlett kukacok a talajra vetik magu­kat, és ott bebábozódnak. Mit tegyünk ellenük? Kapá­lással forgassuk ki a bábokat, hogy a madarak számára hoz­záférhetővé váljanak. Nyugod­tan kiengedhetjük a málnásba a gyöngytyúkokat. Ezek a szár­nyasok a növényekben nem tesznek kárt, viszont a bogara­kat, kukacokat nagy előszere­tettel fogyasztják. A még be nem éred, bimbós állapotban lévő málnát szükség (különö­sen nagy fertőzés) esetén piret- rinnel (rovarporvirág-kivonat- tal) permetezhetjük. Ugyanez a kártevő megtá­madhatja a szedret, a málna és a szeder kereszteződésével létre­hozott, illetve a nemesíted, tüs­kementes málnaszedret. Szin­tén a málnát károsítja a vessző­foltosságként jelentkező gom­babetegség. Fehér bimbós álla­potban kell permetezni rézgá- liccal. A levéldarazsak álher- nyóilárvái néhány óra alad akár tarrá rághatják a bogyósokat. Ezek ellen szintén piretrinnel védekezzünk. A ribiszke-gubacsatka külö­nösen a fekete színű bogyók rügyeit szívogatja, melyek ettől megduzzadnak (gubacsosod- nak). Tulajdonképpen id vírus- fertőzésről van szó, ugyanis az atkák a vírushordozók. A fertő­zöd rügyeket idejekorán le kell vágni és el kell égetni. K. L. A lestyán szárítva és frissen szedve is fogyasztható Fűszernövények a kertben Korábban olvashattunk az ab­lakban is nevelhető fűszernö­vényekről. Kertben, szabad­földben sokkal szélesebb a választék, hiszen nem mind­egyik, nálunk termeszthető fűszernövényt tarthatjuk a la­kásban is. Már akkor utaltam arra, hogy egyes növények­nek - borsmenta, citromfű, metélőhagyma, metélőpetre­zselyem - ősszel a kertből ki­emelt tövét ültetjük cserépbe, és télen a lakásban meghaj­tatva szedjük róluk a leveket. Szabadföldi termesztésből a fűszernövények egy részét télire kamrában, vagy verme­lőben tároljuk: vöröshagyma, fokhagyma, petrezselyem, zeller. Vannak, amelyeknek levelét, hajtását nyáron meg­szárítjuk, úgy tároljuk - borsfű, kakukkfű, lestyán, majoránna stb. -, de tavasztól őszig frissen szedve is fo­gyaszthatjuk. Vannak olyan fűszernövényeink, amelyek csak frissen szedve fogyaszt- hatók, esetleg mélyhűtve tá­rolhatók, de ez esetben szá­molnunk kell aromájuk csök­kenésével - édeskömény, les­tyán, tárkony, zsálya. A fűszernövényeket a ker­tészetekben is beszerezhetjük, de a vetőmagboltok is for­galmaznak fűszernövény ma­gokat. Kertben termesztjük a borsfüvet, az édesköményt, a kakukkfüvet, a lestyánt, a ma­joránnát, a rozmaringot, a szurokfüvet, a tárkonyt, a zsá­lyát. Kétrészes írásunkban sorra vesszük ezeket a növé­nyeket. A borsß egyéves, lágy szárú, kissé fásodó, alacsony, bokros, illatos, aromás, csípős ízű növény. Apró magját na­pos helyre sekélyen vessük tavasszal, nyár elején, sorba, vagy szegélynek. Szárazság­tűrő. Zsenge leveles szárát bab-, lencse-, káposzta- és burgonyaételekhez, sülthú- sokhoz, salátákhoz, mártá­sokhoz és savanyúságok elte- véséhez használjuk. Az édeskömény kétéves, lágy szárú, magas, ánizsos il­latú és ízű növény. A kapor­hoz hasonló magját tavasszal védett, meleg, napos helyre, fészekbe vessük (fészkenként három-öt szem magot), egy­mástól ötven-hatvan centimé­ter távolságra. Fagyérzékeny, télire takarást igényel. Levelét bab- és borsóételekhez, salá­tákhoz, tojás- és halételekhez, magját savanyúságok eltevé- sénél, gyümölcslevesbe, sü­teményhez használjuk. (Foly­tatjuk) Búzás László Nyitva: h-p. 7-17, szó.: 7-12 óráig PURINA TAKARMÁNYOK festékáru, cement, mészhidrát, növényvédőszer, vetőmag, kerti szerszám, villamossági cikkek, Shell gázcseretelep Gyógynövényünk: a kakukkfű Társnevei: mezei kakukkfű, vadka­kukkfű, démutka. Szárazabb helyeken, földutak partoldalá­ban, füves helyeken keressük. Vadon is több változata lelhető fel, bármelyik típusa alkalmas gyógynö­vénynek. A fűszerként is előszeretettel hasz­nált kakukkfű jellegze­tesen kellemes illatú, kámforosan aromás ízű. Száruk tíz-harminc centiméter magas, kú­szó és felemelkedő, alul kissé elfásodó, fe­lül nem. Levélkéi fél­től két centiméter hosszúak, tojásdadok, de hosszúkásán; ko­paszok, ép szélűek, keresztben átellene­sen állók. Kedves kis virágzatuk szaggatott füzér, aprók, színük rózsaszín, bíborszín, ritkán fehéres. Má­jusban és júniusban nyilának. Virágzásban kell gyűjteni a leveles haj­tásokat, az alul elfá- sodott rész nélkül. Három kilogramm nyersből várhatunk egy kilogramm száraz árut. Teáját étvágyta­lanság, szélbántalom, görcsök, köhögés el­len fogyasztják. Buzássy L. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A zab vala­mikor a pará­déslovak és a csikók nélkü­lözhetetlen abraktakarmánya volt. Manapság is igen értékes élelme a különféle háziállatok­nak, különösen a növendék jó­szágoknak. Újabban azonban egyre in­kább helyet kap az emberi táp­lálkozásban is. Értékes fehérje­tartalma, könnyen emészthető rostjai miatt nem csupán a zab- pehely, de a különféle módon elkészített, zabtartalmú ételek fogyasztása is terjedőben van. Országszerte szép szőlőter­més ígérkezik. A jó minőségű, sok cukrot, savat, íz- és illat­anyagokat tartalmazó fürtök beérését nagymértékben előse­gíti a nyári zöldmunkák gondos végrehajtása. Ezek közé tarto­zik a kötözés, a hajtások rögzí­tése, hogy szeles időben a für­tök növekvő súlya alatt ne tör­jenek le. Fontos a meddő hajtá­sok eltávolítása, a hónaljhajtá­sok kitördelése, mert ezek elsű- rűsítik a szőlőtőke koronáját és megakadályozzák, hogy az érő­félben levő fürtök elegendő napfényhez jussanak. A hosszúra nőtt hajtások visszavágását halasszuk július közepére, mert a korai csonká­zás hatására még gyorsabban nőnek a hónaljhajtások. A zöldborsó betakarítása után szabadon maradt ágyásba vessünk csemegekukoricát, céklát vagy ültessünk káposzta- féléket. Ezek még teljes termést adhatnak az őszi hónapokban. A csapadékos, meleg idő ha­tására a levéltetvek tömegesen lepik el a rózsabokrok friss haj­tásait. Előszeretettel élősköd- nek a bimbók alatti szárrésze­ken, ellepik a leveleket. A tet­ves rózsabokrokat mielőbb meg kell permetezni Primőr, Decis, Chinetrin vagy Chinmix nevű rovarölő szerrel. Gyorsan érik a szamóca. A gyümölcsöt egycentis kocsány- nyal szedjük le. Ne érjünk hozzá és hagyjuk sértetlenül a zöld kehelyleveleket is, így hosszabb ideig lehet tárolni és szállítani. A leszedett gyümöl­csöt hűvös helyen kell tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents