Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-17 / 164. szám
4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. június 17., szerda Hírek röviden Bíróságok egy épületben. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a megyei közgyűlés vezetői tegnap Pécsett aláírták azt a szerződést, mely szerint 1999. január 1-jétől a pécsi ítélőtábla, a fellebviteli ügyészség, a megyei és a munkaügyi bíróság a megyei közgyűlés és közigazgatási hivatal jelenlegi épületébe költözik. (ns) Utaznak a pécsváradiak. Javában folyik a város küldöttsége németországi látogatásának szervezése. Június 25-én delegáció Kakas Sándor polgármester vezetésével a Baden-Würtenberg tartományi testvérvárosba utazik, tovább ápolva az eddig is élő kapcsolatokat. (ns) Sellye! fontos döntések. A héten kezdődik az úgynevezett bevásárlóutca kivitelezői pályázatára jelentkezők vizsgálata. Ma és holnap adnak számot terveikről a jelentős beruházásnak számító, szilárdhulladék-lerakó megépítésére pályázók is. Ugyancsak hamarosan döntenek a képviselők az új háziorvos személyéről, valamint a művelődési, oktatási és sport központ igazgatói székéről is. (ap) Kerékpárút lesz - ha lesz SIKLÓS - MÁRIAGYŰD A Máriagyűdön elterjedt, egy leendő útra vonatkozó felvetések téves elképzelésen alapulnak. Nem felel meg a valóságnak az a siklósi szóbeszéd, miszerint az önkormányzat a várost elkerülő úthoz egy rácsatlakozó utat kíván létesíteni a máriagyűdi Kossuth utca és a harkányi út közötti szakaszon - mondta el a pletykával kapcsolatosan Mayer György (képünkön), a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője. Megtudtuk, a szóbeszédre az adott okot, hogy az említett részre az önkormányzat egy kerékpárutat óhajt építeni, melynek terveit egy tavalyi képviselő-testületi határozat alapján el is készíttette a hivatal. Az üt révén a harkányi turisták könnyebben megközelíthetnék a gyűdi kegytemplomot, ugyanis a két település közötti kerékpárutat mind több külföldi látogató fedezi fel. A kivitelezésre azonban egyelőre nincs pénze a városnak, így a megvalósítás egyelőre a jövő homályába vész. K. J. Százezer forint is lehet a bírság, ha az üzletben kimérik az italt Kocsmák, boltnak öltözve Egyre többször tűnik fel a helybelieknek, hogy - főleg a külső városrészekben - bolt nyílt meg, amiről hamarosan kiderül, valójában álruhás kocsma: kimérik a kannás bort műanyag pohárba, a sört is megisszák a helyiségben, jobb esetben az üzlet előtt. A lakók tehetetlenek, egész éjjel hallgathatják a „bolti” mulatság zajait. Pedig van megoldás. PÉCS A napokban éppen Vasas I. Bányatelepről érkeztek panaszok: a garázssoron a közelmúltban nyílt egy kis üzlet, ám hamar bögrecsárda lett belőle. Mindennapos a hangoskodás, a környéken, aki szereti az italt, az mind megtalálható a kis bolt előtt. A terület nyugalma az „élelmiszerbolt” megnyitása óta megszűnt, sokszor késő estig állandó a zsivaj, a „vásárlók” tárgyiasult nyomaiba léphetnek reggelente a helybeliek. Hasonló helyek a megyeszékhely több pontján is vannak, az Uránvárostól a belváros széléig találhatunk zugkiméréseket. A lakók általában a rendőrséget riasztanák, noha az illegális kimérések vizsgálata nem ezen hatóság dolga. A rendőrség csak abban az esetben küld ki járőrt, ha a bolt környékén bűncselekmény történik. A csendháborítás, illegális italfogyasztás ügyében az önkormányzat járhat el, s szabhat ki szabálysértési bírságot. A városházán az iparkereskedelmi iroda adja ki a működési engedélyeket, esetleges panaszokkal is hozzájuk lehet fordulni. A polgármesteri hivatal dolgozói minden bejelentést kivizsgálnak, hiszen nyilvánvalóan nem mindegy, hogy ha valaki kocsmát nyitott, bár élelmiszerüzletre szólt az engedélye. Lapunk értesülései szerint éppen a közelmúltban tartottak egy próbavásárlást, és ki is derült a turpisság, a piciny üzletben minden különösebb gond nélkül el lehet fogyasztani a megvett sört. A polgármesteri hivatal munkatársai szabálysértési bírsággal sújtották a lefülelt boltvezetőt. A fogyasztóvédelem szintén foglalkozik az ilyesfajta panaszokkal. Dr. Bodnár József, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség igazgatója (kis képünkön) elmondta: az, ha a boltban szeszesital is fogyasztható, egyértelműen jogosulatlan tevékenységnek számít. Ha a cselekmény beigazolódik, az első körben szabálysértési bírságot szabnak ki, amely 20 ezer forint is lehet. Ezzel együtt kötelezési államigazgatási határozatot is kiadnak, amelyben megtiltják az eddigi gyakorlat, azaz az illegális kocsma működtetésének folytatását. Persze, akadnak olyan „megátalkodottak”, akik ezután is kiadnak jó néhány nagyfröccsöt a kannás borból, vagy a sört továbbra is le lehet gurítani, a szalámis pultra támaszkodva. A fogyasztóvédelem ilyenkor keményebb eszközökhöz nyúl, végrehajtási bírságot szab ki, amely elérheti akár a 100 ezer forintot is. Meg kell azonban említeni, hogy az ellenőrzéseknek van olyan tapasztalata is, hogy csak néhány „jó szándékú” szomszéd jelentgeti fel rendszeresen az általa nem kedvelt üzletet. Természetesen nem ez az általános, de megesett, hogy a hatósági emberek rajtaütésszerű ellenőrzése semmi olyan szabálytalanságot sem talált, amelyről a feljelentésben szó volt; az italok a zárt üvegekben pihentek. Nyaka Szabolcs Folyékony kenyeret is mérnek illusztráció: Müller andrea Csaknem félmilliárd fejlesztésre Idén másodszor döntött a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács (BMTT) a területi kiegyenlítésre és a területfejlesztési célelőirányzatra beadott pályázatokról. A testület összesen több mint 450 millió forint elosztásáról határozott. BARANYAI KÖRKÉP Az önkormányzatok, gazdálkodó szervek előtt ebben az évben számos lehetőség kínálkozott. A pályázati gyakorlatnak vannak újdonságai is. Az egyik legfontosabb - kaptuk a tájékoztatást tegnap dr. Tóth Sándortól, a BMTT elnökétől -, hogy a projekteket folyamatosan lehet benyújtani. Miután a mostani pénzosztást követően is maradt pénz mindkét keretben, továbbra is várja a Tanács a pályázatokat. Ez vonatkozik azokra is, akiknek kéréseit valamilyen okból az előző fordulókban a BMTT nem tudta teljesíteni - ezeket is meg lehet ismételni. A területi kiegyenlítést szolgáló pályázatok az önkormányzatok számára adnak lehetőséget a felzárkózásra. A tanács most csaknem 300 millió forintot osztott szét ez évi keretéből. A döntésre bevitt pályázatok (52) közül 43 kapott támogatást, mindössze négy volt az elutasítottak száma. A célok között egyaránt szerepel a termelői infrastruktúra kiépítése, felújítása, ipari területek előkészítése, turizmus, természetvédelem, szociális fejlesztések. A Tanács az első két kategóriát támogatta a legnagyobb összegekkel. Erre a célra további 80 millió forint osztható fel, még ebben az évben. A célelőirányzat elsősorban a munkahelyteremtést segíti. 49 pályázat érkezett, 31 kapott támogatást, hatot kellett elutasítani, de viszonylag sok olyan volt (10), amelynek benyújtóit hiánypótlásra kellett felszólítani. A Tanács közel 130 millió forintról rendelkezett, ezzel együtt még maradt ebben a kosárban 123 millió, ami jelzi, hogy vagy nem éltek elegen a pályázati lehetőséggel, vagy nem olyan projektet adtak be, amelyet a bírálók fogadni tudtak volna. M. A. Pályázat és bírálat • A kiírást alaposan el kell olvasni • A megalapozott igények sikeresebbek • A saját erőt dokumentálni kell • A fejlesztési célt pontosan meg kell határozni • A Területfejlesztési Tanács bármikor segítséget ad • A finanszírozhatóságot a Kincstár megvizsgálja • A gazdálkodók pályázatait a kamarák, az önkormányzati pályázatokat a TAKISZ is véleményezi • A Tanács a vélemények alapján, konzultatív alapon dönt A tévé marad a régiben KOMLÓ A Komló és Térsége Televízió és az önkormányzat közötti, főleg pénzügyi huzavona folytatódik, a tévé nem fogadta el a város által ajánlott együttműködést. A helyi televízió helyzete hosszú ideje téma a városban. A tévé azt szerette volna, ha az önkormányzat elismeri a közszolgálati tevékenységét, és rendszeres anyagi támogatásban részesíti. A képviselők két hete elfogadtak egy határozatot, amelyben leszögezik az együttműködés feltételeit, ez azonban a tévének nem felel meg.- Ez az egyezség anyagilag és erkölcsileg is lejáratná a televíziót - mondta el Magyar Ferenc, a tévé vezetője. - Az évi egymilliós támogatásért az önkormányzat évi 720 percet kért, ami nevetségesen alacsony percdíj, ráadásul nem kötötte ki, hogy választási célokra nem fordíthatják az „önkormányzati perceket”. Dr. Rácz Sándor alpolgármester szerint ez utóbbiról szó sincs, hiszen éppen a pártsemlegesség a céljuk. Az anyagi támogatás mértékével kapcsolatban pedig úgy véli, a város szerény lehetőségei ennyit engednek meg, és ezért csak objektív tájékoztatást szeretnének cserébe. A megállapodás viszont egyezség nélkül továbbra is csupán terv marad. A televízió változatlanul működik to-, vább, tudtuk meg, csak így a technikai fejlesztésekre nem jut elegendő pénz. Gy. Z. Virágkölteményekből, fonott bútorokból és dísztárgyakból nyílik ma kiállítás Pécsett, a Megye utcában, ahol kézműves szakból vizsgázó diákok mutatkoznak be. Iparkodik egy új múzeum A térség ipartörténeti fejlődését bemutató múzeum épül az Angster-házban. A gyűjtemény nagy része már összeállt, a skanzenjellegű létesítmény megnyitóját egy év múlva tervezik. PÉCS- A megye nagyobb cégei 30-40 millió forintot ígértek a múzeum létrehozásához eddigi érdeklődésünkre - mondta dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. A kamara lesz az egyik, a megyei és a városi közgyűlés pedig a másik két alapítója annak az alapítványnak - az alapszabály tervezetét még a nyári szünet előtt megvitatják a képviselők -, mely a munkákhoz a pénzt gyűjti a térség kis-, közép- és nagyvállalkozásaitól.-Nem kizárt, hogy néhány cég eleinte ódzkodik a múzeum támogatásától, bizonyos közüzemi díjakat sokallva - válaszolt kérdésünkre dr. Újvári Jenő (képünkön), Pécs alpolgármestere. Az előzetes jelzések szerint a pécsi vízdíj mértéke riaszt több vállalkozást attól, hogy a város bármely közcélú intézményének pénzt adjon. Nos, a díjak és a képviselő- testületek idővel változnak - vélekedett dr. Újvári, de az ipartörténeti múzeum évtizedekig őrzi a jó hírét a létrehozó cégeknek. A tervek szerint még az őszszel megkezdik az Anna utcai Angster-ház felújítását. A több szintes műemléképületbe várhatóan egy év múlva beköltöztetik a bőrés a kesztyűgyártás gyűjteményét. Az udvaron mindenféle ipari masinák kapnak helyet, de nem különülnek el a gyárak kiállításai, hanem időbeli sorrendben a régió ipartörténeti fejlődését mutatják be, és az Angster család munkásságának is önálló tárlat ad helyet. A boltívek alá kézművesek, iparművészek költöznek majd, helyben készült kesztyűket, bőr- és egyéb portékákat árusítva. Mészáros B. E. (t'-j Kommentár az 1. oldalon)
