Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-16 / 163. szám
4 Diinántúli Napló Baranyai Tükör 1998. június 16., kedd Terjesztési gondok: a hiba nem nálunk van BARANYAI KÖRKÉP Olvasóink a megye több városából is jelezték szerkesztőségünknek: az elmúlt hetekben sok utcai árusnál már délelőtt sem lehet kapni a Naplót. Bár túlságosan nem megnyugtató, de a hiba nem a mi készülékünkben van. Amint arról lapunk már több ízben is beszámolt, az elmúlt időszakban meglehetősen nagy verseny alakult ki a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft. (KLK) és az eddig gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő Pannonhír Rt. között. A KLK mögött Magyar- ország legnagyobb kiadói, és ezzel együtt legfontosabb lapjai állnak. A cég az elmúlt időszakban kezdett régiónkban is megerősödni, miközben az utcai árushelyek továbbra is a Pannonhír Rt. érdekeltségi körébe tartoznak. Amint azt lapunknak az Axel Springer Magyarország Kft. Baranya Megyei Irodájának vezetője, Molnár György elmondta, a kiadótól a Pannonhír Rt. továbbra is ugyanakkora példányszámot kér le, mint korábban. Ezért valószínű, hogy a terjesztő cég elosztási rendszerével vannak problémák, hiszen - mint megtudtuk - a Dunántúli Napló utcai eladási mutatói az elmúlt időszakban annyit nem javultak, mint azt a szerkesztőségünknek jelzett olvasói panaszok mutatnák. Sokkal inkább elképzelhető, hogy a lap nem oda kerül, ahol a legtöbbet és a legtöbben keresik, az utcai árusok helyett a korábbinál jóval több példány juthat az úgynevezett társadalmi árushelyekhez. Ezért ezúton is arra kérjük kedves olvasóinkat, ameny- nyiben a szokott helyen nem jutnak hozzá lapunkhoz, azt kiadónknak jelezzék, a 06-80- 200-089-es, ingyenesen hívható telefonszámon. Amennyiben nem kapják meg a lapot, kérjük, keressék a KLK legnagyobb partnereinél, mint például a MÓL ben- zinkútjainál vagy a Spar Magyarország Kft. hálózatának üzleteiben. L. D. Nincs gabona a küzdőtéren MOHÁCS A félkész sportcsarnok hasznosítását többször tervbe vette a testület, ám amikor gabona tárolására kibérelték, csak pár hónapra adták meg az engedélyt. Kétszer fogtak hozzá eddig olyan lendülettel a sportcsarnok építéséhez, hogy a terveket megvalósíthatónak vélték a város polgárai. Először 1982-ben, amikor egy csinos kis maketten is láttatták, milyen lesz a fahéjazatta] bontott létesítmény, és téglajegyek árusításával, valamint jelentős értékű társadalmi munkával eljutottak a beton vázszerkezet felállításáig. Aztán pénz hiányában itt megrekedt a kivitelezés. A helyhatósági választáson indulók többségének szerepelt a programjában a csarnok befejezése. 1994-ben a létesítmény áttervezése után kimondta a testület, hogy a volt pártház bevételéből befejezik. De a vevő nem fizette ki a házat.-Több célra is igényelték már a sportcsarnokot - mondta Kuli István (képünkön) polgármester. - Az eredeti funkciója szerint szeretnénk befejezni, és gabona tárolására öt hónapra is kibérelték. Félmilliót kaptunk érte, eddig őrizték, s a vállalkozó most megfelelő állapotban visszaadta. B. M. (A> Kommentár az 1. oldalon) A törvénytervezet bizonyos zónákban engedélyezné az üzletszerű kéjelgést Zöld út a prostitúció előtt? Bár február óta a parlament előtt van a prostitúciót szabályozó törvény tervezete, az előző ciklusban már nem volt elegendő idő a jogszabály megvitatására. A rövid törvénytervezet egyelőre nem ad rá lehetőséget, hogy az üzletszerű kéjelgést egyéni vállalkozásban űzzék. A törvény majdani hatályba lépésével, a Pécsi Közgyűlés is nehéz döntések elé kerülhet. BUDAPEST - PÉCS Hosszas előkészület után állt össze az a tizenkét szakaszból álló törvénytervezet, ami - ha az új parlament elfogadja - alapjaiban változtathatja meg a prostitúció törvényi megítélését Magyarországon. A jogalkotóknak két verzió között kellett dönteniük: az egyik verzió szerint mellőzni kell a prostituáltak nyilvántartását, rendőri és egészségügyi ellenőrzését, ellenben igény szerint az önkormányzatoknak olyan zónákat kell kijelölniük, melyeken belül az üzlet szabadon folyhatna. A törvény minden egyéb területet védetté nyilvánítana, és itt továbbra is büntetné az üzletszerű kéjelgést. A másik verzió szigorúan személyekhez kötné a prostitúciót, és a kizárólag egyénileg gyakorolható szolgáltatást ki-ki egyéni vállalkozóként végezhetné. Ez azonban csak a távoli jövőben valósulhat meg. A jelenlegi tervezet az első variációra épül.- A jogszabály értelmezi a prostitúció, illetve a védett terület fogalmát, és megjelenik benne az eddig nem használt kliens fogalma is - tájékoztatta lapunkat dr. Borai Ákos, a Belügyminisztérium rendészeti főosztályának helyettes vezetője, aki jelentős szerepet játszott a törvény előkészítésében. Az új szabályozás büntetné azokat a nyilvános helyeket, melyek védett területen eltűrik a prostitúciót, valamint felelőssé tenné a szexhirdetéseket közlő újságokat is. A lányok futtatása (kerítés, illetve üzletszerű kéjelgés elősegítése) természetesen továbbra is bűncselekménynek minősül. Dr. Kovács László alezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője szerint az új szabályozás megszüntethetné a jelenlegi kilátástalan helyzetet. Hiába tiltja ugyanis a törvény Nem könnyű a prostitúciót bizonyítani illusztráció: laufer l. minden eszközzel a prostitúciót, ha annak bizonyítása szinte lehetetlen.- Véleményem szerint az illegális bordélyházak teljes megszűnését semmilyen törvény nem garantálhatja, de a szemléletváltozás vélhetően növelné a rendőrség esélyeit is - mondta az alezredes. S. G. Biztató jelek: nő a megtartó erő A hosszú ideje tartó negatív népességi, népmozgalmi folyamatok közepette bizakodásra ad okot az idén tapasztalható jelenség: nem csökkent tovább a születések száma. Lassan talán ismét növekedhet megyénk lakosságmegtartó ereje is. BARANYAI KÖRKÉP A legfrissebb népmozgalmi adatokról Molnár Györgyné, a KSH Baranya Megyei Igazgatóságának munkatársa tájékoztatta lapunkat. Megyénkben az élve születések számának hosz- szabb ideje tartó jelentős csökkenése 1998 első negyedévében megállt. Ez év márciusának végéig összesen 922 csecsemő született, mindössze öttel (0,5%-kal) kevesebb, mint tavaly ugyanezen időszak alatt. Ez az országosnál kedvezőbb jelenség, hiszen hazánkban az idei esztendő első három hónapjában az egy évvel korábbinál 4%-kal kevesebb gyermek jött világra. Egyidejűleg folytatódott a halandóságnak - a kilencvenes évek közepe táján kezdődött - mérséklődése. Az első negyedévben 1438-an hunytak el, számuk az 1997. január-márciusihoz képest mintegy 3%-kal (országosan 8%-kal) csökkent. Ugyancsak pozitív jelenség, hogy a régiós gazdaság lassú fejlődésének köszönhetően egyre kevesebben hagyják el a megyét. Ezen belül nemcsak az elköltözők száma csökken, hanem valamelyest erősödött az ideáramlás folyamata is. A közeljövő nagy munkahelyteremtő beruházásai jótékony hatást gyakorolva tovább erősíthetik a térség lakosságmegtartó képességét. Kaszás E. Hírcsatorna Aranyosgadányi gyerekek nyaralhatnak. A Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesület támogatásával 27 hátrányos helyzetű, rászorult aranyosgadányi diák utazhatott a Balatonra, ötnapos üdülésre. (gz) Révfalusi búcsú. Június 19-én, pénteken rendezik meg a hagyományos révfalusi búcsút. Az eseményre benépesül a falu, hiszen több száz környékbeli hívőt várnak a 11 órai szentmisére. (gz) Siketek és nagyothallók taggyűlése Pécsett. A siketek és nagyothallók pécsi székházukban taggyűlést tartanak június 18-án, délután fél hatkor. A rendezvényen részt vesz a megyei munkaügyi központ képviselője is. (nf) A pécsi igazságügyi szervek elhelyezésének 110 éves kálváriája A mai napon kerül aláírásra a Baranya Megyei Ön- kormányzat és a Baranya Megyei Bíróság között az az adásvételi szerződés, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy 1999. január 1-jével a Pécsi ítélőtábla, a Pécsi Fellebviteli Ügyészség, a Baranya Megyei Bíróság és a Pécsi Munkaügyi Bíróság a végleges helyére, a Baranya Megyei Közgyűlés, Pécs, Rákóczi út 34. számú épületébe kerüljön elhelyezésre. Ezzel az ünnepélyes aktussal egy 110 éve tartó folyamat, küzdelem is véget ér. A Pécsi Napló 1888. már cius 25-én adott tudósítást arról, hogy az irgalmasrend a magyar királyi kincstárral kötött megállapodása alapján 80 ezer forintért a mai Munkácsy Mihály utca 2. szám (ma Fül, Orr, Gége Klinika) alatt felépítendő épületében 25 évre szóló bérleményként elhelyezi a királyi törvényszéket és járásbíróságot, mintegy 32 helyiségben. Az 1888. június 11-i alapkő- letételt követően az átadásra, a kivitelezést végző Schlauch Imrének köszönhetően, 1889. április 24-én került sor. A Pécsi ítélőtáblát és a Királyi Főügyészséget Pécs város Közgyűlése az 1890. januárjában kelt határozatával ingyenesen, a tulajdonában lévő Széchenyi tér 14. szám (akkori néven Oertzen-ház) alatti épületben helyezte el azzal, hogy az ítélőtábla működésének megkezdését követő 10 éven belül a végleges elhelyezést megoldja. Az épület érdekessége, hogy helyén állt a mecsethez tartozó török fürdő, amelyet a város a XVII-XVIII. században többször is városi börtönként kívánt volna működtetni, sorsa 1786- tól rendeződött a Pehovszkyak tulajdonába kerülésével. Az ítélőtáblái épületté átalakítást ugyancsak Schlauch Imre végezte, Piacsek Gyula tervei alapján, átadására 1891. március 28-án került sor. T ehát sem az ítélőtábla, sem a törvényszék és járásbíróság nem nyert végleges elhelyezést, a későbbi körülményeket illetően álljon itt a Pécsi Ügyvédi Kamara e tárgykörben 1937-ben írt jelentésének egy részlete: „A népesebb büntető főtárgyalások alkalmával a tanúk, felek, ügyvédek, polgárok a szűk folyosókon valósággal össze vannak préselve a kuítúrember részére elviselhetetlen bűzben és piszokban, amely egy délelőtti tartózkodásuk alkalmával elkerülhetetlenül felhalmozódik.” A probléma megoldása érdekében a kincstár 1913-ban az Irányi Dániel téren 2897 négyszögöl nagyságú telket vásárolt, amely alkalmas lett volna az ítélőtáblán és a főügyészségen kívül valamennyi igazságügyi hatóság, még a törvényszéki fogház elhelyezésére is, mivel az előbbi szervek végleges elhelyezését a város vállalta. A közbejött világháború és az ország nehéz gazdasági helyzete miatt e szerződés hatálytalanításra került. A következő fordulat 1927- ben következett be, ekkor már valamennyi igazságügyi hatóság elhelyezésére a város ismét felajánlotta az Irányi Dániel téri telket, de az építkezési költségek megosztásában a felek nem tudtak megegyezni. Időközben az Irányi Dániel tér lassan beépült, s bár a tárgyalások újra indultak, a város 1935-ben már csak az eredeti telek felét volt hajlandó felajánlani. Az elhelyezési nehézségek további romlása miatt a város 1940-ben már három újabb területet ajánlott fel: a Rákóczi út - Légszeszgyár utca kereszteződésében a volt Littke kaszárnya telkét, a Szabadság téren (ma Köztársaság tér) egy ingatlant, illetve egy újonnan építendő utcában a főpályaudvar közelében. Az egyeztető tárgyalások ismét nem vezettek eredményre. A megoldáshoz, a megvalósításhoz a legközelebb 1943-ban kerültek, amikor dr. Esztergár Lajos, Pécs szabad királyi város polgármestere és Jaeger Gyula, a Pécsi ítélőtábla elnöke olyan ingatlanberuházási szerződést készített elő, amely az akkori Majláth utcában (ma itt áll a közgyűlés Rákóczi út 34. szám alatti épülete) biztosított volna területet az igazságügyi palotának, de a szerződés a háborús körülmények miatt már nem került aláírásra. 1950-ben a bírósági szervezet és fórumrendszer átalakításával a felsőbíróságok megszűntek, a Széchenyi téri épületbe került a megyei és a járás- bíróság, a Munkácsy Mihály utcai ingatlant az orvostudományi egyetem kapta meg. Az új igazságügyi épület felépítésének gondolata az 1960- as években újra felmerült, de megvalósításra csak az ügyészségi székház került 1968-ban, illetve itt helyezték el a Pécsi Járásbíróság polgári ügyszakát is 1993-ig, a Széchenyi téri épület zsúfoltságán enyhítendő. 1990-ben a megyei bíróság bérlőként a József Attila út 10. szám alatti volt pártházba költözött. 1992-1993 között megtörtént a Széchenyi téri épület felújítása, amely adottságainál fogva csak a Pécsi Városi Bíróság elhelyezésére alkalmas. Az 1997 őszén megkezdődött előkészítés eredményeképpen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1998. március 4-én úgy döntött, hogy a realitásokból kiindulva (ma egy új épület több mint 2 milliárd forintba kerülne) a Baranya Megyei Önkormányzat, a volt megyei tanács épületét vásárolja meg. Végül itt kell megköszönni a Baranya megyei és a pécsi városi önkormányzat képviselő- testületének, munkatársainak a hozzáállását, a tenniakarásukat, az anyagi áldozatvállalásukat, mellyel talán azt is kifejezésre juttatták, hogy létezik még jó értelemben vett lokálpatriotizmus. Dr. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnöke I i
