Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-15 / 162. szám

1998. június 15., hétfő Gazdasági Tükör Dünántúli Napló 9 A bányászsztrájk már a múlté? archív fotó: Müller andrea A munkabékét kell megteremteni A munkavállalóknak kellene felismerniük, hogy csak összefo­gással érnek el eredményeket - ez lehetne a legjobb tanács, amit a dolgozói érdekvédelem kapcsán adni lehet. Ha pedig van szakszervezet, akkor jó kollektív szerződést kell kötni, s azt be is kell tartatni a szervezetnek. Röviden Kereskedelem. Polarizá­ció a belkereskedelemben címmel, a bevásárlóközpon­tok működése és a kis üzle­tek túlélési esélyei témában szervez szakmai fórumot június 30-án 9 órakor a Pé­csi Kereskedelmi Központ­ban a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamara, (k) Termelés. A KSH jelentése szerint az ipari termelés 8,1%-kal nőtt idén a negye­dik hónapban tavaly április­hoz viszonyítva. Ugyanak­kor a márciusihoz hason­lítva 1,9%-kal csökkent a teljesítmény. Az év első négy hónapjában a termelés volumene 12,5%-kal volt nagyobb, mint 1997. azonos időszakában. (k) Indiai kapcsolat. Indiai gazdasági együttműködési lehetőségekről tájékoztat június 19-én 10 órakor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában Dallos And­rás nagykövet. (k) A minőségügy perspektívái Magyarországon még jóné- hány évig az ISO 9000 szab­ványok alkalmazása lesz a mérföldkő a vállalkozások számára ahhoz, hogy megfe­leljenek az Európai Unió mi­nőségi előírásainak. A minő­ségbiztosítási rendszert egyre több kis- és középvál­lalkozás ki kívánja építeni, ám ez cégenként 2—4 millió forintot is felemészt. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium a költségek 50%-áig pályázati rendszerben tá­mogatja a törekvéseket. A támogatásra tavaly 1,2 mil­liárd forintot ítéltek oda, eb­ből összesen 342 millió fo­rintot fizettek ki. A környezetközpontú irányítási rendszerek ISO 14001 szabvány szerinti ki­építése is megkezdődött mintegy 50 hazai cégnél, s néhány hónapon belül az így tanúsított vállalkozások száma eléri a húszat. K. E. A szekszárdi húsiparosok még a fővárosba is elmentek, hogy tiltakozásukkal adjanak hangot érdeksérelmüknek. Si­került is elérniük, hogy a fel­számolásra ítélt üzemből ki­penderített dolgozók legalább az utolsó havi fizetésüket, va­lamint a végkielégítésüket megkapják. Mert a szakszerve­zet munkahelyet nem tud bizto­sítani - mondja a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége megyei el­nöke, Medvetzky Antal (kis ké­pünkön). Azt is csak érvényes kollektív szerződéssel. Keveset teszünk a szakszer­vezetek megalakításáért, pedig az érdekvédelem nagyon fontos területe a munkahelyi béke megteremtésének. Amikor baj van, legtöbbször csak akkor ér­zik a dolgozók, milyen jó lett volna érdekeik szószólójaként valamilyen szervezetnek fel­lépnie. Kétségtelen tény, a me­gyében a munkavállalóknak csak 25-30 százaléka tagja va­lamilyen szakszervezeti tömö­rülésnek, a többi eddig nem érezte, hogy szükség lenne az érdekvédelemre. Minden olyan munkahelyen, ahol tíz főnél többen dolgoznak, alakítható érdekvédelmi tömörülés, s an­nak nem is kell a munkahelyen működnie, a szövetségek szék­házai minden esetben biztosít­ják az alapszervezetek műkö­dési lehetőségét. A törvények értelmében a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysé­güket csak abban az esetben tud­ják érvényesí­teni, ha a szervezet lé­tezik, s mű­ködik is. A kollektív szerződés a Munka Törvénykönyvének he­lyi viszonyokra történő alkal­mazása, nem véletlen, hogy a szerződés minden esetben nagy vitát vált ki a munkaadók és a munkavállalók képviselői kö­zött. A jó kollektív szerződésbe mindent bele lehet „gyömö­szölni”, ami más törvényeket nem sért, a szakszervezeteknek utána már csak azon kell őr­ködnie, hogy a szabályokat be­tartsák. Medvetzky Antal a leg­utóbbi béralkukat említi, mint az érdekérvényesítés egyik fon­tos elemét. Kemény csatákat vívtak a szervezetek képviselői a húsiparban, a Zsolnayban, a Hunorban, Beremenden a bér- fejlesztés mértékének megálla­pításában, végül is mindenütt megállapodás született. Nem szabad azonban az érdekvé­dőknek a mértéktelenség hibá­jába esni - folytatja az elnök -, hiszen a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyvalami­ben közös az érdekük: a mun­kahelyek fenntartásában. Már­pedig a bérek inflációt jóval meghaladó emelése már veszé­lyeztetheti a vállalkozás ered­ményes működését, s ez a csődhöz is vezethet. A tapasztalatok szerint a nagyvállalkozásoknál nincs is baj az érdekvédelemmel, az 50 fő alatti munkavállalót foglal­koztató üzemek túlnyomó többségében azonban nem mű­ködik szakszervezet. Azt nem lehet elvárni a munkaadótól, hogy ösztönözze a szervezetek megalakítását, hiszen az nem áll érdekében. Ezt a dolgozók­nak kell kezdeményezni, hiszen egyéni érdeksérelmeket is csak abban az esetben tudnak ke­zelni, ha rendezett az illető szakszervezeti tagsága. A kü­lönféle szakszervezeti tömörü­lések általában rendelkeznek jogi szakértővel, aki ingyen ad tanácsokat munkajogi vitákban és képviseli a szakszervezeti tagot a munkaügyi bíróságon is. Amíg tárgyalni lehet, addig a megegyezésre kell törekedni - mondja az elnök, utalva a kol­lektív szerződések vitáira. A sztrájk csak a végső megoldás lehet, amikor már más megol­dás nem képzelhető el. B. G. A nyár slágere a Cherry A nyár örömei. Napsütés, kikapcsolódás, szabadság. Fagylalthegyek és tengernyi gyümölcs A Suzuki legfrissebb gyümölcse a bordó Cherry. A Cherry az egyébként is keresett 1.0 GL és 1.3 GC modellek egyedi színű változata, színre fújt alsó-felső lökhárítóval és egyedi kárpitozással, bámulatosan jó áron. Kellemes, nyári ráadás a rádiómagnó és az a kiváltság, hogy ebből a gyümölcsből csak valamivel több mint nyolcszáz darab terem. Kellemes nyaralást, jóízű szemezgetést! A Cherryvel és a Cherryből. Swift Cherry 1.3 GC SUZUKI. Ezt megnézheti! Határidők cégvezetőknek Június 15.- Köteles példányok szolgálta­tása;- a hegyközségi tagok adatszol­gáltatása a szőlőterületükről;- elszámolás a jövedéki termé­kekről;- a termékmérleg bemutatása a vámhivatalnak;- az idegenforgalmi adó befize­tése;- a fogyasztási adó befizetése;- a fogyasztói árkiegészítés igénylése;-a környezetvédelmi termékdíj befizetése;- mezőgazdaság a közteherjegy­értékesítésről;- átképzési támogatás igénylése. Június 20.- Az áfa befizetése;- elszámolás az adójegyekkel;- havi bevallás az adókról, tá­mogatásokról;- bevallás az adókülönbözetről;- az összesített termékmérleg benyújtása a vámhivatalhoz;- a jövedéki adó befizetése;- a játékadó befizetése;- a tenyésztési hozzájárulás ren­dezése;- a munkaadói, illetve a munka- vállalói járulék befizetése. Június 21.- A számítógéppel vezetett vámáru-nyilvántartás hitelesítte­tése a vámhivatallal. Mezőőrök és hegyőrök Az 1997. évi CLIX. törvény ér­telmében június elsejétől kezdő­dően a települési önkormányza­tok a közigazgatási területükhöz tartozó termőföldek (kivéve az erdőt, a halastavat, a védett ter­mészeti területet és értéket) őr­zéséről mezei őrszolgálattal gondoskodhatnak. Több önkor­mányzat közös mezei őrszolgá­latot is létrehozhat. A mezei őrszolgálat létreho­zását be kell jelenteni az illeté­kes megyei földművelésügyi hi­vatalnak, amely nyilvántartásba veszi. A megalakítási, fenntar­tási és működési költségek felét a központi költségvetés hozzájá­rulásként biztosítja. Az őrszolgá­lat a megalakulást követő har­minc napon belül kérheti meg­alakítási költségeinek felét, ezt követően pedig negyedévenként a fenntartási és működési költ­ségek felét. Az igénylés alap­bizonylatai a költségként kimu­tatott és pénzügyileg rendezett kiadások. Adójegy és jövedéki adó A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 1997. évi CIII. törvényben meg­határozott adójegy igénylését, visszavételét és alkalmazását a 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet szabályozza. Az adójegy-fel­használó - vagyis az adóraktár engedélyese, valamint a do­hánygyártmány importálója - a következő évre várható adójegy­igényét a rendelet mellékletében szereplő formanyomtatványon (negyedéves bontásban, adó­jegyfajtánként) a tárgyév októ­ber 1-jéig köteles bejelenteni a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál. Az adórak­tári adójegy-felhasználó minden hónap 10-éig köteles bejelenteni az országos parancsnokságnak az adott hónapra vonatkozó elő­zetes adójegyigényét és megadni az átvétel kért ütemezését is. A megrendelést a 3 példányos „adójegy-megrendelés” elneve­zésű formanyomtatvány máso­dik és harmadik példányának megküldésével kell teljesíteni. Az adójegyek ellenértékének megfizetésére fizetési halasztást lehet kérni. Fizetni átutalással kell, az országos parancsnokság által külön e célra megnyitott adójegy-elszámolási számlára. Az adóraktári adójegy-fel­használónak fajtánként és kiske­reskedelmi eladási áranként nyilvántartást kell vezetnie az adójegyekről, s ennek adatai alapján minden hónap 20-áig el kell számolnia az előző hónap­ban felhasznált adójegyeivel. Gyógynövények Baksáról A MELIUS teakeverékek nem csak üdítenek! Az ország minden részéből érkeznek Baksára a külön­féle gyógy- és fűszernövé­nyek, amelyekből gondos „kezelés” - szárítás, vá­gás, keverés, csomagolás - után mintegy 1500 tonna gyógyszernek nem minő­sülő, gyógyhatású készít­ményt állítanak elő. A bak- sai SCHMIDT and CO. Gyógy- és Fűszernövény Forgalmazó Kft. ennek a mennyiségnek a 90 száza­lékát exportálja, s csak a többi marad itthon. Miért ilyen elenyésző az érdek­lődés hazánkban a gyógy­növények iránt? Ahogy Schmidt József, a társaság ügyvezetője fogalmazott, elsősorban azért, mert mostanság nálunk a kémiai terápiáknak - a gyógysze­res kezeléseknek - nagy a divatja, holott az Egyesült Államokban és Nyugat-Eu- rópában egyre inkább a gyógynövények felé for­dulnak a megbetegedett emberek. A SCHMIDT and CO. Kft. baksai üzemét - amely a nagyon szigorú nemzet­közi előírásoknak is megfe­lel - az a Schmidt József hozta létre, aki már az 1980-as évek második fe­lében megalakította vállal­kozását, üzletet látva a gyógynövényekben. A nyelveket beszélő agro- nómus miután hazatért Al­gériából, ahol éveket töltött el mint mezőgazdasági szakértő, a kezdetekben csak felvásárlással és el­adással foglalkozott, majd később termeltetéssel, fel­dolgozással és csomago­lással bővítette tevékeny­ségét. Jelenleg az ország­ban több helyen 23 féle gyógynövényt termeltet - a vetőmagon kívül a mód­szert biztosítja, s garantálja a „füvek, fák” megvételét -, 190 félét pedig az alkalmi gyűjtőktől vásárol fel. A korszerű, speciális beren­dezésekkel felszerelt üzem 17 dolgozónak nyújt meg­élhetést, akik olyan termé­keket állítanak elő, ame­lyeket szívesen vásárolnak a hozzáértők. Ezek közé tartoznak az esztétikus csomagolású MELIUS gyógyhatású teakeverékek - Melius Juhász Péter volt a középkorban az első magyar ember, aki leírta a hazánkban fellelhető gyógynövényeket, s azt, hogy melyik milyen beteg­ségre hoz gyógyírt -, va­lamint a különféle, úgyne­vezett monoteák. A ME­LIUS teákat, így például a méregtelenítő keveréket, a jobb gyógynövényüzletek­ben, drogériákban, vala­mint patikákban lehet megvásárolni, jóval ol­csóbban, mint a hasonló hatású, külföldről érkezett készítményeket. Schmidt József el­mondta, a társaság célja, hogy tovább növelje az ex­portot, s hogy még ebben az esztendőben filteres teákat is készítsen, ame­lyek nem csupán üdítenek, de gyógyhatásúk is jelen­tős. Ami pedig a jövőt illeti: a tervek között szerepel lepárlóüzem kialakítása, amelyben illóolajakat állí­tanak elő. (Hirdetés)

Next

/
Thumbnails
Contents