Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-15 / 162. szám

6 Dunántúli Napló Egészség - Életmód 1998. június 15., hétfő Új gyógyszer a glaukóma kezelésére Interjú a feltaláló Bitó László professzorral Oldalszerkesztő: Hírcsatorna A Magyar Fül-Orr-Gége- orvosok Egyesületének Kongresszusát tartják Pé­csett, amelynek házigazdája a POTE Fül-Orr-Gége Kli­nikája. A június 18-án reg­gel 8 órakor a POTE aulájá­ban kezdődő háromnapos rendezvényre több mint négyszázan, sokan külföld­ről jelezték részvételüket. Egyetemi diplomás ápo­lók. A POTE Egészségügyi Főiskolai Kara megkapta az engedélyt arra, hogy egye­temi szintű képzés is bein­dulhasson. Ezzel Pécsett olyan felsőfokú képzésre nyílik lehetőség, amilyen eddig még nem volt Ma­gyarországon. Prevenció 2000 címmel indítanak országos rendez­vénysorozatot, amelynek első programjára Pécsett ke­rül sor. A június 18-án 15 órakor a Művészetek Házá­ban (Pécs, Széchenyi tér 7-8.) kezdődő előadássoro­zat címe: A társadalom és a nők egészsége. Az előadá­sok témái: a nők egészségi állapotának társadalmi vo­natkozásai, valamint a nők és a csontritkulás. Pécsi tudományos hét­vége. Június 26-án 12-ik al­kalommal rendezik meg a pécsi tudományos hétvége előadássorozatot. Minden alkalommal más téma kerül megtárgyalásra. Most a fer­tőző betegségekkel, azok előfordulási gyakoriságával, ellátási módjaival foglal­koznak. Asztmaklub. A pécsi Asztmaklub következő fog­lalkozása 1998. június 18-án 15 órakor kezdődik a Mun­kácsy utcai rendelőintézet tornatermében. A téma az asztma és fizikai aktivitás. Figyelem! A múlt hétfői ol­dalunkon megjelent a Pécsi Sütőipari Rt. nyereményak­ciójáról szóló írás, amely­ben sajnálatos tévedés tör­tént: az akcióban csak a ro­zsos termékek - Fűszeres rozscipó, Baranyai rozsos, Soroksári kenyér, Bakonyi barna - vesznek részt. Több híradás jelent meg arról, hogy egy magyar származású, Amerikában élő kutató, dr. Bitó László feltalált egy olyan új szemcseppet, amely a glau­kóma (zöldhályog) kezelésében minden eddigi gyógyszernél ígéretesebb. A Columbia Egye­tem professzora a közelmúltban Pécsett járt és az Akadémiai székházban előadást tartott. Igaz, hogy már többször nyilat­kozott magyar sajtónak, az is igaz, hogy nemrég Vitrai Ta­más is meghívta az Ötszemközt című műsorába, de ezt az inter­jút kizárólag az Új Dunántúli Napló számára adta és sikerült olyan információhoz is jutni, amelyről eddig nem beszélt.-Professzor úr! Mikor és miért kezdett a glaukó- makutatással foglal­kozni?- Meg kell vallanom, engem először az agy működésének és szer­kezetének kutatása ér­dekelt - kezdte a be­szélgetést a professzor.- De minél jobban be­lemélyedtem, minél jobban próbáltam bizo­nyos összefüggéseket feltárni, annál inkább éreztem, milyen kevés az, amit valaha is meg­értek ebből a fantaszti­kusan komplikált szer­kezetből és működésé­ből. Azt mondják, bo­nyolult és érthetetlen a világmindenség, a kiter­jedése, az égitestek vonzásainak, taszításai­nak törvénye, de ezek, mint fizikai törvények, sokkal egyszerűbbek ahhoz ké­pest, hogy milyen az agy mű­ködése. Akár evolúcióról be­szélünk, akár vallási alapon te­remtésről, az emberi agy a leg­fantasztikusabb alkotás.- A szem recehártyájával azért kezdtem foglalkozni, mert bár egyszerűbb változatban, de az agy része. (A recehártya a szemgolyó hátsó részén lévő' ideghártya, ide vetíti a szemlencse a képet, és innen indul a látóideg az agy látóközpontjához. Szerk.) A re­cehártya szerkezetének és mű­ködésének kutatása közben ta­lálkoztam a glaukómabetegség körüli problémával. (A glau­kóma nevű betegség akkor ala­kul ki, amikor a szemben terme­lődd folyadék - aminek össze­tett és fontos szerepe van - nem tud elfolyni, emiatt megnövek­szik a nyomás a szemben és ez látásromláshoz, súlyosabb esetben a látás elvesztéséhez vezet. Szerk.)- Azt is megmondom, miért kezdtem el vele behatóbban foglalkozni. Glaukómánál a lá­tásromlást a látóideg sorvadása okozza, ez pedig a megnöveke­dett szemnyomás miatt követ­kezik be. Ugyanis a nyomás miatt csökken a látóideg körüli szövetek, így magának az ideg­nek is a vérellátása. A hetvenes „ évek óta az akkoriban felfede­zett ún. béta-blokkolókkal úgy próbálták gyógyítani a betegsé­get, hogy blokkolták a szemfo­lyadék termelődését. Igaz, ez­zel csökkentették a szemnyo­mást, de én amikor alaposabban vizsgáltam a folyamatokat, ret­tentően dühbe jöttem. Ez pont olyan tévedés volt, mintha egy zuhanyozótálca eldugulna, a víz túlfolyna és a szerelő nem a dugulást szüntetné meg, hanem elzárná a vizet, hogy éppen csak csöpögjön.- A szemfolyadéknak rend­kívül fontos szerepe van a szemlencse és szaruhártya mű­ködésében, az egész látási me­chanizmusban. Tehát nem az a megoldás, hogy csökkentsük, hanem, hogy az elfolyását gátló tényezőket szüntessük meg. Kerestük tehát azt, létezik-e ilyen megoldás? Néhány éve terelődött a figyelem a prosz- taglandinok felé. Kiderült ugyanis, hogy ez az anyag a szervezetben mindenütt előfor­dul, így az egészséges szemben is termelődik. A szemfolyadék elfolyásának két útja van. (S a professzor ismét egy érthető hasonlattal élt: mint a fürdőkád fő lefolyója és a biztonsági el­folyó.) Kiderült, a prosztaglan- dinnal a második elfolyási utat tudjuk kedvezően befolyásolni.-Azt akarja mondani, hogy az Ön által feltalált csodaszer nem más, mint a szervezetben termelődő prosztaglandin ?- Csodaszerek nincsenek, nem szeretem ezt a szót hasz­nálni. De valóban a kutatásain­kat ezzel a prosztaglandinnal kezdtük. Sok-sok próbálkozás, az anyag molekulaszerkezeté­nek változtatásaival, állatkísér­letekkel, zsákutcákkal és újabb ötletek megvalósításával jutot­tunk el az első eredményekig.- Mikor próbálták ki először emberen, és milyen eredménye­ket értek el eddig a glaukóma gyógyításában ?- Meg kell mondanom, még a kísérleti fázisban az első pá­ciens én voltam. Ekkor érez­tem, hogy kellemetlen hatású, olyan érzés volt, mintha homok ment volna a szemembe. Ekkor kezdtük el az anyag tulajdonsá­gait, a molekulaszerkezetét biokémiai módszerekkel vál- toztatgatni addig, amíg a meg­felelő eredményt nem kaptuk, s amíg el nem múlt az ember számára a kellemetlen érzés.- Szerencsémre ek­kor találkoztam Ame­rikában a szombathelyi szemészfőorvossal - dr. Rácz Péter, koráb­ban a POTE szemkli­nikáján dolgozott - akitől megtudtam, ná­luk legalább egy hétre kórházba fektetik a glaukómás betegeket, hogy rendszeres idő­közökben mérni tudják a szemnyomást. Mivel Amerikában ez igen drága megoldás lett volna, az első valódi humánkísérleteket Szombathelyen foly­tattuk. (Azóta töhb magyar intézmény, így a pécsi szemészeti kli­nika is bekapcsolódott az új glaukómagyógy- szer tesztelésébe.)-Ma már ugyan lehet ered­ményekről beszámolni, de való­jában öt-hat év múlva kapunk csak egyértelmű választ: hatá- sos-e a gyógyszer és hogy alakul hosszú távon a betegek látása. Nem csodaszer, a nagyon előre­haladott glaukómás betegeknél például nem várunk eredményt. Egy valamit mondanék. Az én nevemet emlegetik ezzel kapcsolatban, s igaz, hogy az alapötlet az enyém volt, de ren­geteg ember dolgozott ennek a sikeréért, akik ugyanúgy meg­érdemlik az elismerést. Például csak a magyar Chinoin gyár te­hetséges kémikusainak sikerült nagy tételben és ugyanolyan minőségben előállítani a szem­cseppet. Korábban egy svéd céggel folytattuk a kísérleteket, de ők csak mikromennyiséget tudtak készíteni. Elismerés il­leti azokat a magyar orvosokat is, akik vállalták a kísérletben való részvételt.- Ma már az időm felét Ma­gyarországon töltöm, felhagy­tam a kutatással, filozófiai és bibliai témájú könyveket írok. Az első páciens maga a feltaláló volt Az „egészségbusz” Pécsett járt Táplálkozási tanács, koleszterinmérés Jó tanácsokkal láttak el minden érdeklődőt A szervezők részéről jó ötlet volt, hogy a szombati Napló Nap-ot választották, hogy Pécsre jöjjenek az országot járó egészségbusszal. Az or­szágos ANTSZ ugyanis Táp­lálkozási Fórum elnevezéssel országos akciót indított útjára. Egy erre a célra kialakított au­tóbusszal az ország megye- székhelyeit járva próbálják a lakosság táplálkozási, élet­módbeli egészségtelen szoká­sait befolyásolni. A táplálkozástudományi szakemberek ugyanis az egyes országok táplálkozási szokásait, valamint megbete­gedési és halálozási statiszti­káit értékelve arra a következ­tetésre jutottak, hogy ahol magas az állati eredetű, fő­ként a magas zsírtartalmú éte­lek fogyasztása, ott magasabb a vér koleszterinszintjének az értéke. Ennek következtében - mivel a koleszterin lera­kodva az érfalra, érelmesze­sedést okoz - az ilyen táplál­kozásé embereknél gyakoribb a szívkoszorúér-meszesedés, az infarktus. Dr. Baranyi Irén, a fővá­rosi ANTSZ tisztiorvosa, aki a Pécsre érkezett buszban az orvosi tanácsadási feladatot látta el, elmondta, a program célja felvilágosítás, hogy mi­nél több embernek elmond­ják, hogyan védhetik meg egészségüket helyes táplálko­zással. Hiszen a bajt jobb megelőzni, mint a már kiala­kult betegséget gyógyítani. Ezért az autóbuszban az ér­deklődőknél koleszterin­szintmérést végeznek, meg­mérik a vérnyomást. Ha vala­kit túlsúlyosnak találnak, vagy magas a vérkoleszterin, vagy a vérnyomásuk, az autó­busz orvosai táplálkozási ta­nácsokkal látják el. Valószínű az Új Dunántúli Napló egész napos Széchenyi téri rendezvényének is kö­szönhetően az egészségbusz nagy forgalmat bonyolított, hosszú sorok álltak, hogy be­kerülhessenek a vizsgálatra. Allergológiai rendelés a bőrgyógyászati klinikán Napjainkban egyre nő az al­lergiás betegek száma. Egyre több ember érzékeny a fák, füvek - különösen a parlagfű - a virágok, vagy különböző penészgombák levegőbe ke­rülő pollenjeire, spóráira, s szenvednek az ezek okozta al­lergiás tünetektől: szemköny- nyezés, torokkaparás, orruk bedugul, vagy vízszerűen fo­lyik. Az allergiának bőrtüne­tei is jelentkezhetnek. A POTE Bőrgyógyászati Klinikája június 22-én és 29- én, 8 és 10 óra között allergi­avizsgálatot tart. A vizsgálat vérvételből áll és speciális módszerrel készítenek diag­nózist arról, hogy az illetőnek mennyire súlyos az allergiája, s a kezelést is ennek függvé­nyében javasolják. A fenti időpontokban a be­tegek beutaló nélkül jelent­kezhetnek a klinika ambulan­ciáján. Akik elfoglaltságuk miatt ebben az időben nem érnek rá, azok a klinika szo­kásos allergológiai rendelését kereshetik fel (beutalóval): hétfőn, kedden és szerdán 12-13 óra között, csütörtökön pedig 12 és 14 óra között. A napozás és a rák összefüggése A napimádók fellélegezhet­nek. Ha igaz, mégsem kell félniük, hogy az ibolyántúli sugarak következményeként fokozottan fenyegeti őket a bőrrák veszélye. Most leg­alábbis két brit orvos kijelen­tette, annak a feltevésnek, hogy a túl sok napsugártól rosszindulatú melanómát lehet kapni, nincs megbízható tu­dományos alapja. Ezt mondja Sam Shuster, a Newcastle Egyetem dermato- lógus professzora és kollégája, prof. Jonathan Rees. A két bőrgyógyász darázs­fészekre tapintott, mivel sok orvos az ibolyántúli sugarak és a halálos kimenetelű mela­noma közötti okozati össze­függésről beszél. A napvédő­krémek gyártói szintén nem fogják elfogadni, hogy üzleti sikerüket veszélyeztessék. A két brit bőrgyógyász a kutatást beható ellenőrzésnek vetette alá. Ennek során kide­rült például, hogy gyakran a test védett helyein lép fel a melanoma, míg a napsugarak­nak kitett részek megkímélőd- nek. Vannak jelei annak, hogy a melanoma iránti hajlam örö­kölhető. Bőrrák van Japánban is, ahol a napozás gyakorlati­lag ismeretlen. Amerikai tudósok még a brit kollégáiknál is mesz- szebbre mentek: szerintük azok a nők, akik napos és me­leg régióban élnek és gyakran éri őket a napsugár, ritkábban kapnak mellrákot. Dr. Esther John, a vizsgálat vezetője sze­rint a tumor kockázata 40 szá­zalékkal kisebb ezeknél a nőknél. A tudós úgy véli, hogy ez a jótékony hatás a D-vitaminnal függ össze. Vérünkben a D-vi- tamin tartalékok 90 százalékát a szervezetünk termeli, amit a napsugárzás serkent. Ferenczy Europress * (Ez ellentmondani látszik az eddigi bizonyítékoknak. Való­színű az az igaz, hogy akik olyan festékes anyajegyekkel rendelkeznek, amelyek könnyen válhatnak valamilyen beha­tásra — ütés, horzsolás, erős napsugárzás, leégés — rosszin­dulatúvá, azoknak valóban ká­ros a túlzott napozás. Ám az biztos, senkinek nem tesz jót, ha a bőrét pecsenyére süti, ha nem is lesz rákos beteg tőle.) Fogászdoktorok avatása. A POTE rektora, dr. Bellyei Árpád tizenkét végzős fogászhallgatót avatott doktorrá szom­baton délelőtt az egyetem aulájában megtartott orvosavató ünnepségen. Közülük egy fő - Krajczár Károly - elnyerte a dr. Fodor Erzsébet Alapítvány díját. Képünkön a felavatott ifjú fogorvosok egyike. fotó: müller andrea Hagyd abba és nyersz! A „Hagyd abba és nyersz!” elnevezésű országos do­hányzásleszoktató akcióhoz kapcsolódóan Baranya me­gyében meghirdették a 14-18 év közötti korosztály számára is az akciót. A sike­res résztvevők között az el­múlt hét végén sorsolták ki a díjakat, amelyet a Regio­nális Mentálhigiénés prog­ramiroda ajánlott fel. A pécsi nyertes: Franko- vics Dániel, a Leőwey Gim­názium tanulója lett. A me­gye többi városaiból jelent­kezettek közül a mohácsi Benedics Zsanettnek kedve­zett a szerencse. A nyere­ményt - 15 ezer forintos ajándék - dr. Bleyer Erzsé­bet, a Mentálhigiénés Prog­ramiroda igazgatója adta át. ( \

Next

/
Thumbnails
Contents