Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-13 / 160. szám
Vitás proletárjai, egyesüljetek! mmm mmmm jm mmm mm m hptíoi Dunántúli napló XXXiV. évfolyam, 210. srám 1977. augusztus 1., Hétlő Áfa: 1.50 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai,] egyesüljetek! vasárnapi Dunántúli napló XLII. évfolyam, 295. szám 1995. októboi 27, vasárnap Ara: Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Milyen lesz? M ilyen lesz? - Ezt kérdezi az olvasó, s ezt kérdezi nem kis szorongással a szerkesztő is, hisz a szakács is csak akkor tudja meg, mit főzött, amikor kész az étel, és megízleli. Azt persze százszor átgondolt receptek írják elő, mit kell a „tálba” tennünk, beszéljünk tehát az „alapanyagokról”, azaz a szerkesztő „gyártási utasításáról”. A HDN mindenekelőtt hírlap lesz - tehát sok és színes anyagot ígér. Rövidebben, élvezetesebben akarunk szólni közös dolgainkról. Az első oldal a legfontosabb kül- és belpolitikai kérdések mellett helyet ad a hétvége legfontosabb sporteseményeinek, s a vasárnap fotójának is. A 2. oldal külpolitikai oldal - rengeteg hírrel, színes eseménnyel. A 3. oldal a területfejlesztés, a regionális gondolkodás ügyének szolgálatában áll. Ezen az oldalon közöljük azokat az első kézből - miniszterektől, miniszterhelyettesektől, főhatósági vezetőktől - kapott interjúkat, melyek egy- egy közérdekű kérdést világítanak meg. Itt kapnak helyet a zalai, somogyi, tolnai és baranyai tudósítók jelentései, valamint azok az írások, melyek a négy megye legjelentősebb vállalatainak és intézményeinek bemutatását célozzák. A 4. oldal a hétköznapi gondok oldala. Szociológiai írások, bűnügyi tudósítások, kommentárok lesznek ezen az oldalon. Itt közöljük a közutak híreit, az időjárás-előrejelzést, a hétvége színes eseményeit. Ötödik oldalunk a kultúráé. Kezdeményezéseket, alkotásokat, alkotói műhelyeket kívánunk bemutatni. Közöljük a heti színházi, tv- és moziműsor legfigyelemreméltóbb eseményeit, s bemutatjuk azokat a művészeket, akiket a hét valamely eseménye, vagy rendezvénye a közvélemény előterébe állított. A 6-os oldalon egyebek mellett humoros írást vagy karikatúrát, illetve sportjellegű kommentárokat, jegyzeteket közlünk. A 7. és a 8. oldal a hétvége sportjáé. Elsőkézből kapott nyilatkozatokat, a szemtanúk tudósításait olvashatják a sportszerető tízezrek hétfőről hétfőre a Dunántúli Napló hétfői kiadásában, mely holnap, azaz MÁRCIUS 5-én INDUL. (1973. március 4.) A Vasárnapi Újság Új lapot bocsájtunk ma útjára, a Vasárnapi Dunántúli Naplót. Egy új lappal megnyerni az olvasók érdeklődését és támogatását nem könnyű feladat a főszerkesztő és munkatársai számára. Sok közös gondolkodás, tervezés, vita előzte meg a mai első megjelenésünket, szerkesztési elveinek kialakítása során igyekeztünk figyelembe venni mindazokat az olvasói igényeket, melyeket az elmúlt évek újságíró-olvasó találkozóin, lapunk fórumain mondtak el nekünk. Új lapot bocsájtunk útjára, de nem hagyományok és sajtótörténeti múlt nélkül. Érdemes ezeket feleleveníteni, mert, hogy vasárnapi újságunk jó, színvonalas legyen, van mit tanulni múltunkból. A sajtó története megemlékezik arról, hogy az első magyar „néplap”, a Vasárnapi Újság Kolozsváron jelent meg 1834-ben. A „szegényebb sorsú és kevésbé művelt nép” felvilágosítását tűzte céljául, olyan formában, mint a nyugati filléres újságok. Tizenegy év után szűnt meg ez a lap. Háromszor, új szerkesztési elvekkel és különböző tartalmakkal, követték ezt Magyarországon a vasárnapi újságok. Mi volt a közös bennük? Igyekeztek a hét, a hétvége krónikáját megadni, érdekességekről tájékoztatni az olvasókat, könnyed szórakoztató írásokat közöltek, időnként a pihenést, kikapcsolódást könnyítve. Egyetértéssel fogadtuk az országos sajtóirányítás állásfoglalását, amikor a lapmegjelenés új rendszerében a politikai napilapoknál a vasárnapi megjelenést, hétfőre cserélték fel. Az utóbbi években egyre kevésbé tudták megőrizni ezek a vasárnapi megjelenések a magyar sajtó jó hagyományait. Sok oka volt ennek, kár ezt most részletezni. Mi magunk is inkább azt ismertük fel, erre biztattak olvasóink is, hogy hétfőn is jelenjünk meg, egy olyan utcai árusítású lappal, mely az információban, a lapigényben egy hiányt tud pótolni. Sikeres vállalkozás volt, hiszen a Dél-Dunántűlon közel nyolcvanezret vásároltak belőle hetente. Ma útjára bocsájtott lapunkkal a régi Vasárnapi Újságok hagyományait kívánjuk felfrissíteni, új tartalommal megtölteni, ugyanakkor tovább vigyázni mindarra, ami sikeres újsággá tette tizenhárom éven keresztül a Hétfői Dunántúli Naplót. Reméljük, megőrizzük a régi olvasói érdeklődést, vasárnapi lapunknak sok új támogatója lesz itt a Dél-Dunántúlon. Bízunk abban, hogy mai első megjelenésünk tartalmában világossá teszi olvasóink előtt elképzeléseinket, hétről hétre kezükbe veszik majd a Vasárnapi Dunántúli Naplót, melyet a jövőben is jogos igényeik messzemenő figyelembevételével kívánunk szerkeszteni! Mitzki Ervin (1985. január 6.) Milyen lesz Liz Taylor hetvenéves korában?-Sohasem hittem, hogy szép vagyok, még nagyon fiatal koromban sem, amikor a férfiak tucatszám hevertek a lábam előtt - jelentette ki Elizabeth Taylor a Ladies, Home Journal című amerikai folyóirat munkatársának.- Tulajdonképpen véleménye szerint ki a szép nő? - tette fel a kérdést az újságíró.- Ava Gardner, Audrey Hep- bum, Sofia Loren, Brigitte Bar- dot, Raquel Welsh - válaszolt Liz Taylor gondolkodás nélkül.-Mi a véleménye saját magáról, milyen lesz öregkorában ?- Két lehetőség áll előttem. Vagy bájos, ősz hajú, törékeny hetven éves nő leszek, aki után a férfiak megfordulnak az utcán, vagy pedig olyan kövér leszek, mint egy darab szalonnal és lógó tokám lesz. Az emberek azonban ebben az esetben is megnéznek majd. (1973. március 19) Érdekesség 1975-ből: szovjet könyvekből rendeztek kiállítást Pécsett, a POTE-aulában fotó: űdn archIv/erb János Sokkolt a modern hangjáték Amerika pánikban „Sose csüggtem ilyen figyelemmel a rádiómon, mint múlt éjjel. Amikor azok a szörnyetegek átkeltek a Hudson folyón és jöttek New York-ba, fel akartam rohanni a tetőre, hogy lássam milyenek, de nem tudtam elszakadni a rádiótól.” így vall az egyik pánikba esett amerikai, aki jóval sokkolóbb formában vált részesévé annak az élménynek, melynek most szombaton este a televízió jóvoltából mi is. Igen, az „Amerika pánikban” című filmről van szó, amely valós történetet beszél el. Orson Welles, az amerikai művészvilág különös fenegyereke rendezte ezt az első modern értelemben vett hangjátékot, H. G. Wells „Világok harca” című fantasztikus regényének dramatizált változatát. A CBS rádiótársaság korifeusai és a rendező Welles nem tudták, mekkora pánikot okoznak. Ők csak egy izgalmas, hatásos játékot akartak hallgatóik kedvére és az adás alatt, majd utána már késő volt minden mosakodás. A rendőrség kérésére az adás folyamán az összes amerikai rádióállomás négy ízben adott közleményt arról, hogy ez csak játék - ezt azonban vagy nem hallották, vagy nem vették komolyan a hallgatók. A rádiójáték szövegét, az adást követő vizsgálatot 1970-ben magyarul is közreadta az MRT Tömegkommunikációs Kutató Központja, elolvasható. így már csak egy érdekel bennünket: ki is ez az Orson Welles? 1915-ben született az USA-ban, mérnöki diplomáját kamatoztatta, először festőművész, később újságíró lett, filmszínészként, rendezőként folytatta. A rádiójáték sikerét követően Hollywood is befogadta, itt rendezte az Aranypolgár című filmjét, melyet Brüsszelben a kritikusok a világ tíz legjobb filmje közé szavaztak. Az Aranypolgár európai diadalútja folytán a rendező többszörös milliomos lett. Hátat fordított Hollywoodnak, előbb egy New York-i néger színházat vezetett, később bűvészként dolgozott, majd Európába költözött, ahol színészként és rendezőként számos sikert aratott. Mi a Dél csillagában, a Falstaff-ban, a Neretvai csatában és az Egy ember az örökkévalóságnak című filmekben láthattuk az immár 150 kilós, 62 éves, örökifjú fenegyereket. Szántó Péter (1977. november 28.) Czeizel Endre a sziámi ikrekről A pécsiek hasonlítanak a tehetséges Szőnyi-nóvérekhez Magyarországon 1970 és 1977 között 14 sziámi ikerpár született - olvashatjuk dr. Métneki Júlia, dr. Czeizel Endre és dr. Keller István közös cikkében, amely Az összenőtt ikrek gyakorisága, epidemiológiája és kóreredete címmel jelent meg idén az orvosi Hetilap 15. számában. A pécsi szomorú szenzáció főszereplői a medencecsontjuknál nőttek össze, és császármetszéssel jöttek a világra. Dr. Czeizel Endrét, az említett cikk egyik szerzőjét kérdeztük, valóban olyan ritka-e a sziámi ikrek születése.-Sajnos, korántsem, hét év alatt 14 ilyen szerencsétlen emberpár születését regisztráltuk Magyarországon: az adott időszak minden százezredik szülésére jutott egy összenőtt ikerpár. Eddig úgy tudtuk, hogy ennél gyakoribb: 1:60 000-es arányt emlegetett a szakiroda- lom, de jelentős eltérések vannak országonként és kontinensenként. A WHO 24 ország születéseit feldolgozó anyagában 421 781 terhességnél mindösz- sze két összenőtt ikerpár volt. Angliai és wales-i összesített adat szerint 5 116 000 szülésre ötven sziámi ikerpár jutott, azaz az arány 1:102 300. Afrikában viszont minden húszezredik szülésnél lát napvilágot sziámi ikerpár. A cikk szerint a Magyarországon 7 év alatt született 14 összenőtt ikerpárból 8-8 volt a fiú és 6-6 a lány. Kilenc pár halva született. Születési átlagsúlyuk 3286 gramm volt. Egy pár a fejénél, egy a faránál, nyolc az elülső, egy a hátulsó testfelszínénél, kettő pár pedig az oldalsó testfelületénél nőtt össze - szimmetrikusan. A tizennegyedik pár aszimmetrikusan nőtt, illetve nem vált szét, ugyanis:-Jelenlegi tudásunk szerint - mondta Czeizel Endre - a terhesség 16. napjáig dől el a magzat sorsa: egyedül nevelkedik-e az anyaméhben, vagy a megtermékenyült petesejt két részre szakadásával ikerpár jön-e létre. Ha a zigota, a megtermékenyült petesejt az 1-14. napban kezd külön válni, akkor be is fejeződik a kettéválás és kialakul az ikerpár. Ha azonban a különválás a 14-15-16. napon kezdődik meg, akkor sajnos nincs idő a teljes szétválásra, és a sziámi-iker-állapot alakul ki. Ebből következően a sziámi ikrek csak egyneműek lehetnek, hiszen ők is egypetéjű ikrek. A cikkben arra is találtunk adatot, hogy hol születtek a magyarországi sziámi ikrek: Pápán, Várpalotán, Szombathelyen 1-1, Miskolcon és Zalaegerszegen 2-2, a többi pedig Budapesten. 1977 óta is évente 2-3 sziámi iker születik Magyarországon. Az adatok szerint nem jellemző, hogy a szülőknél vagy a rokonságban előzetesen voltak-e ikerszületések. A sziámi ikrek szüleinek átlagos életkora sem tér el a többi szülőtől, ami anyák esetében 25,4, az apáknál pedig 26,9 év.-Mi az oka a sziámi ikrek születésének? - kérdeztük a neves orvos-genetikust.- A valódi okot nem tudjuk - mondta dr. Czeizel Endre. - Valószínűleg nem vezethető vissza a károsodás genetikai okokra, azaz nem a szülők génjeiben van a hiba. Az esetek tanulmányozása alapján az tűnik valószínűnek, hogy a terhesség 14-16. napjában érhette a várandós mamákat külső, alattomos hatás. De ilyenkor még nem is tudják, csak sejthetik, hogy terhesek, hiszen ekkor, a 15. nap környékén marad el először a menses a teherbe esés után. A sziámi elnevezés Csang és Eng nevű ikerpárról lett általánossá, ők 1811-ben láttak napvilágot a sziámi Maklongban, s hatvanhárom évesen haltak meg. Felnőtt korukban, különféle hányadtatások után feleségül vettek két nővért, akiktől 18 gyermekük született - egyikük sem lett iker.- 1701-ben Szőnyben született ugyanilyen ikerpár, mint most Pécsett - mondta Czeizel Endre. - őket Juditnak és Ilonkának nevezték el, szintén a medencéjüknél nőttek össze, felnőttek, több nyelven beszéltek és nagyon tehetségesen énekeltek. 22 évesen, fertőzésben haltak meg. ők a világon is ismertek, Szőnyi-ikrek néven, egyikőjük a három nevezetes „sziámi” ikerpárnak. B. L. (1983. október 17.)
