Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-13 / 160. szám

1998. június 13.. szombat, kiilönszám EDDIG TÖRTÉNT Napló Nap ’98 Napló-nap: máris hagyomány Az Új Dunántúli Napló által rendezett Napló-nap egy kicsit olyan, mint a karácsony: évente csak egy van belőle, igaz, hogy nyáron. De abban is hasonlít a békés téli ünnephez, hogy együtt vagyunk, és majdnem mindenkinek jut egy kis ajándék. A kezdet mindössze egyetlen éve volt, épp ezért élénken él az emlékezetünkben az 1997. június 14-i szombat, ami­kor a pécsi Tettye különböző szintjein vártuk Kedves Olva­sóinkat és az érdeklődőket. Hogyne lenne így, hiszen a zenés, kulturális programok színvonalasan szórakoztattak gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Megszólaltak körünkben Pécs országgyűlési kép­viselői, Kiss László labdarúgóedző, Belénessy Csaba pedig a nyári meleg segítségével próbálta kicsit megizzasztani Tor- gyán József pártelnököt, aki ha idén is eljött volna, biztosan felemlegetné: ő már tavaly is megmondta! Mindezeket a programokat azonban hosszú percekre fe­ledtette az akkor első ízben átadott Suzuki Swift gépkocsi sorsolása. A romok tövében a számítógép és a közönség se­gítségével zajlott a nyerő előfizetési szám összeállítása, és nemcsak a leendő tulajdonos, hanem mindenki nagy örö­mére szolgált, hogy az autót egy pécsi nyugdíjas, Märcz Já­nos vihette haza. Idén is van egy jó napunk. És a színes műsor mellett tar­togatunk még egy újabb Suzukit is! Ahogy a tévéből isme­rik: maradjanak velünk! Méhes Károly DN-lufiknak is nagy volt a ke­letje, ám jó pár el is libbent belőlük a messzeségbe, még Mitzki Ervin, lapunk volt fő- szerkesztője is egy kislány segítségére sietett. Mivel egy-két belvárosi is­kolában a mindig izgalmas bizonyítványosztás is ma zaj­lott, sokan ünneplőben, fagy­laltot vagy vattacukrot szo­rongatva érkeztek, és a hosz- szúkás, kis lapos könyvecs­két a hónuk alá csapva tapsol­tak. Először a remek előadást nyújtó bábosoknak, majd a Szélkiáltó együttesnek, akik elmaradhatatlan szereplői a rendezvénynek.- Tavaly is nagyon hangu­latos Volt a tettyei fellépés, ami nekem azért emlékeze­tes, mert rengeteg ember volt, jó időt fogtunk ki, és hát ez itt hazai pálya, mindig nagyon hálás a közönség - mondta Keresztény Béla, a négy ze­nész egyike. - Azon kívül jó Napló-nap: a miénk itt a tér dolognak tartom, hogy a helyi újság kilép a szerkesztőség falai közül a nagyközönség elé. Még 1989 előtt sokszor jártunk Nyugat-Európában hasonló rendezvényeken, ahol egy-egy lap egész napos fesztiválján vettünk részt. Akkor hiányoltam is, hogy Magyarországon miért nincs ilyen, és most örülök, hogy hozzánk is elérkezett! Keresztény Béla még szólt arról is, hogy a szél igazából nem zavarja őket, hiszen ma­guk is immár huszonnégy éve „szelet kiáltanak”. De külső segítséggel ám, mert az együttesnek már nagy rutinja van abban, mi­ként lehet bevonni a közön­séget is a mókába. A szín­padra meginvitált két kis le­gényke úgy kiabálta Weöres Sándor Regélő-jének „róka, rege, róká”-ját, hogy csak úgy visszhangzott a városháza és a dzsámi között. Bajor Péter villányi boros­gazdától van, aki megkérdezi: „Jó ez a bor?”. A válasz: „Természetesen, hiszen az én borom”. De vajon miként nyi­latkozik a Napló-napról?- Szerencsére nagy az ér­deklődés, és ezt az is bizo­nyítja, hogy volt, aki érdeklő­dött, vajon minden hétvégén van-e ez a mulatság, kiállítás? Lehet, hogy ezt is elbírná ez a város! Talán az a jópofa, vörös szőrű vizsla is így gondolja, amelyik már reggel óta ku­tyagol fel alá az emberek és a sátrak között: nem bír elsza­kadni az események helyszí­nétől. Méhes Károly Az ÚJ Dunántúli Napló szerkesztősége idén másodízben hívta a lap régi és leendő előfize­tőit, olvasóit és az ér­deklődőket, hogy tölt­senek velünk egy vidám, emlékezetes napot. Ke­véssel félidő előtt azt Jelenthetjük: szeleburdi délelőtt áll mögöttünk. A majorettlányok szoknyáját egyre csak felfújta a szél, ami a kora délelőtti órákban ugyancsak járt-kelt a pécsi Széchenyi téren. De szeren­csére azért a közönség is erre­felé igyekezett. Legelőször is a cirkuszjegyek végett, így aztán nem volt mit csodál­kozni, hogy Erős Antónia, a nap háziasszonya hamarosan jelentette: az ezer darab be­lépő el is kelt. Vigasságokból viszont még bőven maradt, a színpadon egymást váltották az együtte­sek. A Trixi Kreatív Mozgás­stúdió lányai után elsősorban a gyerekek gyűltek a pulpitus köré: következett a Márku- Színház bábjátéka. A magyarlukafai Kaptár Egyesület népművészeti sát­raiban kiállító Lovas Kata pontosan fogalmazott, mikor kifejtette:-A tér sokkal ideálisabb helyszín, mint volt tavaly a Tettye, mert szombat délelőtt lévén ide még az is benéz, aki valami más miatt jár a belvá­rosban. Úgy érzem, ez egy nagyon jó kezdeményezés, és adja Isten, hogy hosszú éve­kig tartó sorozat legyen be­lőle. Azt tapasztaltuk a ma­gyarlukafai Vendel-napi bú­csú kapcsán is, hogy kellett néhány év, mire az emberek igazán hozzászoktak, és most már hiányolnák, ha nem lenne. Ezt kívánom a Napló­napnak is! Miközben javában zajlott a báb-produkció morgásokkal, sikításokkal és élénk gyerek­hangokkal kísérve, egy méltó kommentátorba, Kós Lajos bábművészbe botlottunk.- Pilári Gáborék szenzációs népi játékot adnak elő me­gint, persze, ők még bírják hanggal, hogy végigkiabálja­nak egy előadást, nem úgy mint én. Egyébként ez a nap tényleg mindenkinek él­mény, még tán az újságírók­nak is: egy napra ott hagyhat­ják a füstös irodákat. Igaz, márciusi öltözékben, de egyre többen jöttek-men- tek, a látnivalók mellett nem ritkán az égre kémlelve: ér­kezik-e épp az a csúnya fe­kete felhő, vagy már megy? Az óriásira fújt kék és fehér Politika: reváns ősszel Meglehetősen hiányzott az ÚJ Kormánypárti képvi­selő asszony, dr. Mikes Éva azon a politikai talk- shown, melyen a pécsi országgyűlési képviselők replikáztak a Napló-nap ’98 délutáni rendezvényén Lendvai Dávid és Nimmerfroh Ferenc kollégáink kérdéseire. Nem volt, ki ellent mondjon. Természetesen azért jól érezhették magukat mind­azok, akik a gyermek-divat­bemutató után sem hagyták el a pódium környékét. Hi­szen a nap is kisütött né­hány percre. Másrészt ér­dekes volt, hogy miképpen értékelte a választásokat dr. Szili Katalin államtitkár asz- szony és dr. Toller László, frakcióvezető helyettes, akik mindketten a Szocia­lista Párt színeiben nyertek a pécsi egyéni választókör­zetekben. Nos, szerintük a válasz­tók nem váltották le a balol­dali kormánykoalíciót, a ve­reség oka inkább az ellen­zéki összefogásban kere­sendő. Hiszen, mint azt Tol­ler László hangsúlyozta, az MSZP jobb eredményt ért el most, mint négy évvel ko­rábban, s a közel kétmillió- nyi begyűjtött voks azt je­lenti, hogy az ország elége­dett volt a Horn-kabinet ténykedésével. Megértették a megszorító intézkedések lényegét, az államháztartás rendbe tételének szüksé­gességét. Szili Katalin ha­sonlóképpen vélekedett, sajnálva, hogy pártja nem tudja a céljait megvalósí­tani, bár hozzátette: az új kormány mozgástere is meglehetősen szűk, több­nyire azokat az intézkedé­seket kell végig vinniük, amit az MSZP-SZDSZ kor­mányzat megkezdett. Persze van idő és lehető­ség a csorba kiküszöbölé­sére: a reváns az őszi helyha­tósági választásokon. K. F. A „hetedik” Napló 25 éves jubileuma és a Napló-nap alkalmából || szerkesztőségünk és kiadónk fogadást tartott délután a Hotel Pa­latínusban FOTÓK: MÜLLER - WÉBER

Next

/
Thumbnails
Contents