Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-11 / 158. szám

12 tflinántúli Napló Hitélet 1998. június 11., csütörtök Emlékeztető Pécsett a Bazilika előtt vasárnap este a 6 órakor kezdődő szentmisén tartják meg az úmapi körmenetet, amelyet Mayer Mihály me­gyés püspök vezet. Német nyelvű szentmise vezeti be vasárnap délután 3 órakor Ófaluban a búcsút. Ekkor áldják meg a Hősök emlékkönyvét mindazok életrajzával, akik a II. világ­háborúban életüket vesztet­ték. Az eseményre minden volt ófalusit hazavámak. Ugyancsak várják egykori falubelijeiket a hásságyiak is a vasárnapi búcsúra. A 11 órakor kezdődő szentmisét P. Illés Albert SJ mutatja be. Poncius Pilátus palo­tája. Az izraeli régészeti hi­vatal vezetője, Amir Drori bejelentette: a tengerparti Caesarea városában Poncius Pilátus helytartó kormány­zói palotáját 2000-ig szeret­nék a látogatók számára hozzáférhetővé tenni. A pa­lota Krisztus idejében a jú- deai tartomány római hely­tartójának hivatali székhe­lye volt. Egy ideig itt tartot­ták fogva Szent Pált is. A Szentatya jövő január 22-24. között Mexikóba látogat - immár negyedszer. Az egyik legfontosabb fel­adat annak a helyszínnek a kiválasztása, ahol a pápa szabadtéri szentmisét mutat be. A szertartásra 5 millió hívő érkezését várják. Öregdiákok szentmisén. Az 1943-ban végzett Ma­gyar Királyi Állami Felső­ipari Iskola diákjai 12-én este 6 órakor a pécsi Ágos­ton téri templomban szent­misén vesznek részt, az el­múlt 55 évre emlékezve. Eperjes Károly a pécsi Zárda-templomban. A nép­szerű színész 16-án 19 órai kezdettel a Tűz-közösség szervezésében lesz vendég, és nyilvános tanúságtételt tesz. Idősek a Bazilikában. Nagyon jól sikerült az el­múlt hét szombatján az im­már hagyományos idősek miséje és az azt követő agapé, melyet a székesegy­házi plébánia „Családért” csoportja szervezett. Az agapét sokan segítették, köztük a Prohászka Otthon, a Máltai Szeretetszolgálat és az Élővíz Közösség. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Petrás Mária kiállítása a Kocsis László teremben A Madonna csángó népviseletben A pécsi Bazilika plébánia Ko­csis-terme immár nyolc éve tölti be az egyház és a társada­lom közti híd szerepét. Vasár­naponként klub és hírlapolva­sóként, könyvkölcsönzőként működik, helyet ad a Szent Anna klub díszítő és iparművé­szeti vásárainak, feladatának tudja költők, írók művei mellett festők, iparművészek alkotá­sainak bemutatását. Május 23-án Petrás Mária csángó iparművész kiállítására hívta a közönséget. A hagyományos Kocsis László-vers elhangzása után Werner Imre kanonok arról szólt, hogy az ember, amikor a kezdet kezdetén megalkotta első használati tárgyait, azt dí­szítő elemekkel is ellátva a hasznos mellett a szépet is meg­jelenítette. Mert nyomot akart hagyni maga után arról, amit csak ő tudott, ami csak rá jel­lemző. A népviseletbe öltözött mű­vésznő Szent István királyhoz könyörgő csángó énekmondás­sal előadott fohászával folyta­tódott a műsor, majd Horváth Eszter, Krajcsovics Csaba, Zol­tán Csaba széki és mezőségi hangvételű muzsikálásával. A művésznőt dr. Imre Mária muzeulógus köszöntötte. A nyolcgyermekes családból, Di- oszén községből származó mű­vész tizenéves korától rajzol, fest, alkot kerámiát. Őstehet­ség. Első munkája a dévai Fe­rences kolostor oltárának meg­feszített Krisztusa, amelyet a budapesti Iparművészeti Főis­kolán szerzett diploma és szá­mos szakrális keramikus alko­tás követett. Témái plasztikus, figurális komponálásban, az et­nikum jegyeit hangsúlyozva hozzák elénk a lélek mélysé­geiből sajátos egyéniségét. Jól mutatja ezt megannyi Madonna ábrázolása, ahol az örök édes­anyát állítja elénk mindig csángó népviseletben, a csángó hitvilág gazdag motívumával. Érdekes színfoltja művészeté­nek a Muranóban végzett tech­nikai tanulmányok után az üvegkeramikus kompozícióban történő megjelenítése. Rozsnyói György Evangéliumi kölyökvonal „Halló Junior” néven 1986-ban indították el elsőként Svájcban a telefonos evangéliumi gyer­mekprogramot. Gondolván: elég egy tárcsázás, és néhány perces történetekben olyan ér­tékeket adnak a fiataloknak, amelyek a mindennapi élet helyzeteiből mentik a témákat. Olyan értékeket állítva a fiata­lok elé, mint a szeretet, megbo­csátás, család, hit. A fogadtatás óriási volt. Ugyanis egyre több az unat­kozó, egyedül lévő gyermek. A programot egy alapít­ványra építették föl, amely fe­lekezeti hovatartozás nélkül szerkeszti a programot, ez alapdíjon hívható. A program Evangéliumi kölyökvonal né­ven e hónap elején Budapesten két telefonszámmal kezdte meg működését, s a napokban már Pécsett is lett hívószáma. (E számok egyébként az ország minden pontjáról hívhatók, de nyilván a távolsági hívás növeli a számla összegét.) A történetek üzenetjátszóval felszerelt telefonkészülékről hangzanak el modem technoló­giával, stúdióban rögzített hangfelvételről. A „kölyökvo­nal” 7-14 éves fiúknak és lá­nyoknak szól és klubtagságot is kínál. A gyerekek hírlevelet is kapnak, s részt vehet­nek a műso­rok szerkesz­tésében és formálásában is. A nonprofit vállalkozás főleg a nyári szünidőben reménykedik. A szerkesztők levelezési címe: 1752, Budapest, Pf. 45. A pécsi telefonszám: 72/335-452. Június Ha májusban a Szűzanyáról írtam, júniusban Jézus Szívéről kell vennünk néhány gondolatot, mert a katolikus világ Jézus Szívét júniusban ünnepli. Mikor Isten választott népe a hosszú babi­loni fogságból hazatért, Ezdrás és Nehemiás vezérek alatt elkezdték építeni az azóta rommá lett szent várost: Jeruzsálemet. Mikor sok nehézség és akadály után felépült orszá­guk szíve, a főváros, és újra állt a szentély, Júda megmaradt fejedelmei, a papság, az énekesek, a zenészek, utánuk pedig az egész nép felment a várost körülvevő falakra, és ott egymástól jobbra-balra térve körmenetben mentek végig a falakon, míg az ellenkező oldalon összetalálkoz­tak. így megszentelték a várost és Isten áldását kérték az újjáé­pült városra és országra. (Neh.2.12.) Évtizedekkel ezelőtt, vérzivataros időkben Magyarországot is felajánlottuk a szent Szívnek, mert azt szerettük volna, hogy or­szágunkat, annak lakóit, értékeit, szándékait, családjait, veze­tőit Isten különös oltalmába ajánljuk. Szeretnénk, ha Jézus az ő Szívébe beleírná és onnan kitörölni sose engedné országunkban élő és a világon szétszóródott magyarok nevét. De mit is mond Jézus szánakozó Szíve Jeruzsálemről? A vá­rosnak, mint közösségnek veti szemére, hogy megöli a prófétá­kat, hogy megkövezi azokat, akiket Isten hozzájuk küld, és nem akarja, hogy a Megváltó szeretete összegyűjtse fiait, mint a tyúk összegyűjti csibéit, hogy nem ismerte föl látogatásának idejét, nem vállalta azt, ami békességére szolgálhatott volna. És ki­mondja az ítéletet: Rád jönnek a napok... és nem marad itt kő kövön, amit le nem rombolnának. (Mt.23,37.) S ezek a szavak annál súlyosabbak, mert mindezt könnyezve mondja. Nekünk magyaroknak, a mostani nehéz időkben meg kell éreznünk „látogatásunk” idejét. Félelmek, nélkülözések, aggo­dalmak között élünk. Itt az ideje felismernünk mindazt, ami bé­kességünkre szolgál. Báthory László apátplébános Vedd és olvasd! Egyház és rasszizmus A Balkán, Algéria, a Baszk­föld és Közép-Afrika - sorol­juk tovább? - tragédiájának láttán soha jobbkor - vagy sajnos, évszázadok óta min­dig jókor - egy 70 oldalas kis könyvecskét jelentetett meg a napokban a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia Justi­tia et Pax Bizottsága. Címe: Egyház és rasszizmus. Egy testvériesebb világért. A könyv 33 pontban fog­lalja össze a rasszizmus meg­nyilvánulásait a történelem folyamán - az indiánokkal szemben tanúsított magatar­tástól a nácizmusig. Elemzi annak mai formáit: az ősla­kosság helyzete, a más kultú­rákat megvető etnocentriz- mus, a bevándorlókkal szem­beni bizalmatlanság, a nincs­teleneket sújtó szociális rasz- szizmus. „A nem faji indíttatású fel­sőbbrendűség tudata - úgy is fogalmazhatunk, hogy az ana­lóg értelemben vett rassziz­mus - a modem kapitalista gazdasági rendszerben is tet­ten érhető, - úja előszavában Mayer Mihály megyés püs­pök, a Magyar Justitia et Pax Bizottság elnöke. - Hiszen a gyakorlatban elismeri az erő­sebbek, a hatalmasabbak, a pénz urainak jogát a szegé­nyekkel, a kiszolgáltatottak­kal szemben. Ami nem egy­szer gátlástalan kizsákmányo­lásba torkollik.” A keresztény látásmód minden faj méltóságára és az emberi nem egységére épül. Ezen az alapon egyértelmű és határozott az útmutatás: a ke­resztények hozzájárulása má­sokkal együtt a fajok közötti testvériség előmozdításához. Kiemelkedően fontos az is­kola, a keresztény közössé­gek, a törvényhozók és a nemzetközi szervezetek sze­repe. A könyvet francia erede­tiből Goják János, a Pécsi Hittudományi Főiskola pro­fesszora fordította. Kapható az Egyházmegyei Könyvel- látóljan (Pécs, Hunyadi út 11.). Ismerni, érteni Milyen legyen a türelmem? Bátran neveljük magunkat arra a bibliai tanácsra: ha megdobnak kővel, dobd vissza kaláccsal! A súlyos betegség az élet ne­hézségei közé tartozik. Aki be­teg, nagyon nehéz helyzetben van. Önmagát és a világot is másképpen szemléli. Érzi, hogy fogytán van életképessége és ereje. Ezért kiszolgáltatott helyzetbe kerül és másoktól függ. Ez azt a veszélyt is magá­ban rejtheti, hogy a beteg em­ber bezárkózik, és mint a gyer­mek, egocentrikussá válik. Ha ez nem is történik meg, a beteg ember mindenképpen se­gítségre szorul. Jézus részvétet érez irántuk, és a Betegek Ke­netének Szentségében kiá­rasztja kegyelmét a súlyosan beteg keresztényre. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szentség nem a könnyű be­tegségben szenvedők szent­sége, sem pedig a haldoklók szentsége. Ázoknak szolgáltat­ják ki, akiknek betegsége sú­lyos és életveszélyt sejtet, vagy pedig a nagyon idős emberek­nek, akik egészségesek ugyan, de gyengeségük komoly ve­szélyt rejt magában. Kiszolgál­tatják a szentséget a nagy műtét előtt állóknak és a súlyos be­tegségben szenvedő gyerme­keknek, azzal a feltétellel, ha értik a szentség jelentését. Kéz- rátétellel és a betegek olajjal való megkenésével történik a kiszolgáltatás. A Betegek Kenetének Szent­sége célja, hogy jól tudjuk megélni betegségünket és hely­reálljon a lelki egyensúlyunk. Egy türelemmel viselt beteg­ségben Krisztushoz válunk ha­sonlóvá. S ha arra kerül sor, Vele együtt halunk meg, hogy Vele együtt feltámadjunk. Rozs Szilvia „Fides et ratio” (Hit és értelem) a címe II. János Pál pápa közel­jövőben megjelenő encikliká- jának. A Szentatya 13. encikli- kája alapvetően filozófiai hangvételű. Az előzetes jelen­tések szerint a következő té­mákkal foglalkozik: a keresz­ténység és a filozófiák közötti kapcsolatok, az ezredvég nagy szellemi áramlatai. Bencés diáktalálkozó Pécsváradon Évi hálaadását tartja a Ben­cés Diákszövetség szomba­ton 10.30-kor Pécsváradon, a varban. Az egykori bencés monostor X. századi kápol­nájában misét mond Bíró László Kalocsa-kecskeméti segédpüspök, a budapesti Központi Szeminárium rek­tora, maga is egykori győri bencés diák. Vele együtt miséznek azok a paptestvé­rek, akik szintén a bencé­seknél tanultak. A Bencés Diákszövetség ebben az évben azért válasz­totta Pécsváradot, mivel idén emlékezik meg az egy­ház egyik első Szent Bene­dek rendi monostorunk megalapításának 1000 éves évfordulójáról. A központi megemlékezés augusztus 15-én, Nagyboldogasszo'ny napján lesz a pécsváradi várban. Van-e mércéje, lemérhetősége annak, mit kell eltűrnöm má­soktól és mit tűrjenek el tőlem embertársaim? Magától értető­dik, egyfajta sorrendet kell fel­állítani. Családom, hozzátarto­zóim várjanak el tőlem több tü­relmet, mint munkatársaim, ba­rátaim, vagy az utca embere? Kik azok, akikre rázúdítha­tom felgyülemlett feszültsége­met? Vagy megfordítva: kinek tűrjek el én többet, kinek keve­sebbet vagy éppen semmit? Nehéznek tartom a választ egyszerűen azért, mert azt sem tudom, meddig szabad próbára tenni a türelmünket, hogy az hosszabb távon az egészségre ne legyen káros. Mikor mond­hatom nyugodt lelkiismerettel: Nekem ebből elég volt. A ke­resztény erkölcs alapján vizsgá­lódva a türelem a pillanatnyi felinduláson túlmenően a józan ész fölé emelkedik. Jézus Krisztus tanítása szerint „ha megütik az egyik arcodat, tartsd oda a másikat”. „Megdobnak kővel, dobj vissza kaláccsal.” Lehetséges, hogy ez a ke­resztény magatartás olyan nagy teljesítmény - ha a sport hason­latánál maradok -, mint egy olimpiai aranyérem megszer­zése. De mit tehetek, ha nem nagy jelentőségű versenyen, hanem az élet szürke hétköz­napjain kell eredményt elér­nem? Ha munkatársam egyszer- kétszer arcul ütött, nem adtam vissza, de harmadszor vissza­ütöttem úgy, hogy az előzőek is benne voltak? Ha csendre vágyva kime­gyek a természetbe, s ott az er­dőben a madárcsicsergést, éne­ket másik embertársam megza­varja azzal, hogy bömbölteti a rádióját? Ha látom, hogy a fiatalok könyvbe vagy újságba bur­kolózva fe­ledkeznek meg arról, hogy az idő­sebbnek át kellene adni az ülőhelyet? Ezek a fel­sorolt esetek csak töredékei azoknak a példáknak amelyek­hez szükségünk van a türe­lemre! Gyakran halljuk manapság, hogy kicsi a tűrőképességünk. A végső következtetésem mégis az: kell legyen bennünk türelem. Bátran neveljük ma­gunkat arra: „Ha megdobnak kővel, dobd vissza kaláccsal”. Jézus Krisztus tanítása azért le­het követendő a számomra, mert Ő is végtelen türelemmel viseltetik irántam. M. Kapisztrána n. I I i 4

Next

/
Thumbnails
Contents