Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)
1998-06-11 / 158. szám
8 DUnántuli Napló Jogszabály-ismertetés 1998. június 11., csütörtök Oldalszerkesztő: Dunai Imre Jog-forrás Államigazgatási eljárás és szabálysértés. A Magyar Közlöny különszáma- ként megjelent Az Államigazgatási eljárás és szabálysértés című, 96 oldal teijedelmű kiadvány. Hatálytalanított kamat- támogatás. A Kormány 111/1998. (VI. 3.) Korm rendelete hatályon kívül helyezi a kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez nyújtott kamattámogatásról szóló 23/1997. (11.13.) Korm. rendeletet. A hatálytalanító rendelet július 3-án lép hatályba. Ügyvédi munkadíj határ. Az igazságügy-miniszter 12/1998. (VI. 3.) IM rendelete a bíróság által megállapítható ügyvédi költségekről szóló korábbi rendeletet módosítja. Az új szabályozás szerint az első fokú bírósági eljárásban a bíróság a meg nem becsülhető perértékű polgári peres ügyekben legfeljebb 7500 forint ügyvédi munkadíjat állapíthat meg. Járványügyi szabályok. A népjóléti miniszter 18/1998. (VI.3.)NM. rendelete a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedéseket szabályozza. A rendelet július 30- án lép hatályba. Mellékletekkel együtt több, mint 90 oldal a Magyar Közlönyben. A betegségtüneteket is felsoroló melléklete hipochon- dereknek nem ajánlott olvasmány. Természetgyógyászat. A Kormány 110/1998. (VI. 3.) Korm. rendelet a természet- gyógyászati tevékenységről szóló 40/1997. (III. 5.) Korm rendeletet módosítva kimondja, hogy a természetgyógyászati és a nemkonvencionális gyógyító eljárások a konvencionális gyógyítási módszereket egészítik ki, illetve meghatározott esetekben helyettesítik. Az ilyen tevékenységet folytatók számára magyar nyelven letett vizsgát ír elő a módosító rendelet, amely 1998. július 1-jén lép hatályba. Környezetszennyezésért börtön A közfigyelmet napokig megragadta az a május végi eset, amikor Tétény térségében rovarirtó vegyszer került a Dunába, és nagy halpusztulást okozott. Joggal merül fel a kérdés, hogy a kártérítésen túl lehetnek-e súlyosabb jogi következményei is az ilyen jellegű szennyezéseknek? Elvileg a hosszú börtönbüntetés sem kizárt. A veszélyes anyagokkal dolgozók gondatlanságukkal személyes szabadságukat is kockáztatják. A környezet- és természetvédelem vonatkozásban igencsak megszigorodott az utóbbi időben Büntető Törvénykönyvünk. A törvényhozó nem fukarkodott annak megszabásakor, hogy ezen bűncselekmények elkövetői mennyit tölthetnek el a hűvösön. A bűncselekmény űj meghatározása külön szigorítás, hiszen a Btk. szerint korábban csak a bekövetkezett eredményt büntették, a veszélyeztetést pedig abszolút nem. Sokan az által bújtak ki a felelősségre vonás alól, mert nehéz volt bizonyítani, hogy bekövetkezett-e a környezet szennyezése. Ráadásul a környezetvédelmi hatóságnak a kármentesítést azonnal végre kell hajtania, s ez a körülmény gyakran lehetetlenné tette a bizonyítást. Nézzük tehát, hogy mivel és mennyiért lehet elkövetni ilyen A vizek szennyezése is súlyos büntetést vonhat maga után bűncselekményt. Érdemes rögzíteni, hogy a gondatlan elkövetőket is börtön fenyegeti! Aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja (vagy jelentős mértékben szennyezi), illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét károsítsa, (vagy jelentős mértékben szennyezze), bűncselekményt követ el és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Öt évig terjedhet a szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős mértékű károsodást okoz, illetve alkalmas arra, hogy ilyet eredményezzen. A büntetés 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a károsítás oly mértékű, amely amiatt a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre. Csakhogy nem igazán meghatározott, hogy mi a „jelentős mérték”. A törvény indoklása visszautal a Környezetvédelmi törvény 4. §-a f., g. és h. pontjára. Am ezek kizárólag a környezetterhelés, a környezetszennyezés és a környezetkárosítás fogalmát definiálják, ámbár szabatosságuk jelentős mértékű. Például: „Környezetkárosodás: az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be.” Nem csoda, hogy a Btk. ezen paragrafusa alkalmazásában valójában nem alakulhatott ki bírósági gyakorlat. A szigor fenyegető Damoklész-kardként függ a levegőben, hogy egyszer talán a példamutatás kedvéért valakire lesújtson. Vállalkozói igazolvány: új forma A Kormány 80/1998. (IV. 29.) Korm. rendelete az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos nyilvántartás és iratátadás rendjéről szól, valamint meghatározza a vállalkozói igazolvány új formai követelményeit. A rendelet 1998. július 1-jén lép hatályba. Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXXXVII. törvény 9. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány elrendelte, hogy a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban: jegyző) az 1998. június 30-ei állapotnak megfelelő valamennyi érvényes vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozó adatait és a hozzá tartozó iratokat tartalmazó nyilvántartást 1998. július 31-éig megküldi az illetékes területi gazdasági kamarának. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos adatok közlésére, az adatok egyeztetésére irányuló kamarai megkeresésnek a jegyző, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékes megyei (fővárosi) pénztárai, kirendeltségei, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság illetékes megyei (fővárosi) igazgatósága, a Központi Statisztikai Hivatal illetékes megyei igazgatósága, továbbá a területileg illetékes állami és önkormányzati adóhatóságok soron kívül, teljes körűen, ingyenesen kötelesek eleget tenni. A Vállalkozói igazolvány egyedi sorszámmal ellátott, szigorú elszámolás alá eső közokirat, amely csak a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. A vállalkozói igazolvány az új előírás szerint téglalap alakú, 114x162 mm méretű, biztonsági papír alapú nyomtatvány. Az igazolvány száma 11 számjegyből áll, melynek első tagja a kiállító gazdasági kamara fajtájának, következő két számjegye az illetékes megyének, a további hét számjegye a vállalkozásnak az azonosítására szolgál. A tizenegyedik számjegy a szükség esetén kiadott másodlatok számát jelöli. A vállalkozói igazolvány kiadása, pótlása, módosítása iránti kérelmet a szabályosan kitöltött, aláírt, személyi azonosító adatokat tartalmazó törzslapon kell benyújtani. Az engedélyt kockáztató pénznyerő játékautomaták Csak engedéllyel működtethetők Módosult az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló kormányrendelet június 22-től. Az új szabályozás pénznyerő játékautomatákra is új feltételeket szab. Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására műsoros előadás, zene, tánc rendezhető, továbbá a szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék (teke, biliárd, kártyajáték, játékautomata stb.) folytatható, valamint külön jogszabály szerint szórakoztató játékautomata és pénznyerő automata működtethető. Az ilyen szolgáltatásokat a kereskedőnek be kell jelentenie a jegyzőnek és az illetékes rendőrhatóságnak. Kártyajátékban és pénznyerő automata használatában csak 18. éven, játékautomata használatában 16. éven, egyéb szórakoztató játékban 14. éven felüli személy vehet részt. Az is előírás, hogy a korhatárokról az üzletben a vendégeket tájékoztatni kell. A jegyző megtiltja a műsoros előadás, zene, tánc rendezését, a szórakoztató játék folytatását, ha az jogszabály- sértő, vagy a közízlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, vagy ha azt nem jelentették be. Jogegység a személyi jövedelemadóról A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a Közigazgatási Kollégium vezetőjének indítványára meghozta a következő jogegységi határozatot. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1994. évi LXXXII. törvénnyel módosított 1991. évi XC. törvény 38/A. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján a megállapított adóból levonható a szövetkezet tagja által 1995. december 31-éig a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százaléka akkor is, ha a szövetkezeti üzletrészt a szövetkezet tagja kárpótlási jegy vagy más értékpapír ellenében szerzi meg. Ebből következően a szövetkezeti üzletrész megszerzésére fordított összeget a szövetkezeti tag nemcsak készpénz nyújtásával, hanem kárpótlási jegy vagy más értékpapír formájában is befizetheti, és az így befizetett összeg után is élhet adólevonási jogával. Július 20-ától augusztus 23-áig ítélkezési szünet lesz A Baranya Megyei Bíróság elnökétől kapott tájékoztatás szerint a Baranya megye területén működő bíróságokon - a korábbi évekhez hasonlóan - a nyári időszakban ítélkezési szünet lesz. A szünet ideje alatt - július 20-ától augusztus 23-áig - a bíróságok a soron kívüli ügyeket folyamatosan intézik, tárgyalásokat azonban nem tartanak. Felvilágosítás munkanapokon 9 és 11 óra között lesz. (b) Vásári és piaci korlátozások A kormányrendelet módosítása értelmében vásáron és piacon nem hozható forgalomba a fűszerpaprika-őrlemény, valamint jövedéki termék, kivéve, ha forgalmazását működési engedéllyel rendelkező kereskedő üzletben végzi. Hasonlóképpen gázüzemű készülék, elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék és ezek elekt- ha a forgalmazást működési romos árammal kapcsolatba engedéllyel rendelkező ke- hozható alkatrészei, kivéve, reskedő üzletben végzi. • Somodi I. levélírónk pár év múlva nyugdíjba megy. Jelenleg 34 évi munkaviszonya van és közalkalmazottként dolgozik. Kérdése: kaphat-e 40 éves jubileumi jutalmat, és ha igen, akkor mikor? Az 1992. évi XXXIII. törvény 78. paragrafusa szerint a huszonöt, harminc, illetve negyven évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottaknak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom: a. ) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, b. ) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, c. ) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg. A közalkalmazottnak nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat nyugdíjazásakor kell kifizetni. Jogi tanácsadó Abban az esetben, ha a köz- alkalmazott legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat a. ) a nyugdíjazás évében, b. ) közalkalmazotti jogviszonyának elhalálozása miatt történt megszűnése esetén az örökösnek kell kifizetni. Az ismertetett jogszabályi előírásból kitűnik, hogy levélírónk csak akkor kaphat jubileumi jutalmat, ha 40 évet közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött, vagy ha nyugdíjazzák és ebben az időben - nyugdíjazásakor - 35 évi közalkalmazotti jogviszonya van. Abban az esetben, ha közalkalmazotti jogviszonya az előbb ismertetett feltételek hiányában szűnik meg, akkor nem lesz jogosult jubileumi jutalomra. • K.T. kérdezi: van e mód a házastárs haszonélvezeti jogának korlátozására? Lehetséges-e annak megváltása, és ki kérelmezhet ilyet? Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Házasságkötéssel a haszonélvezeti jog megszűnik. A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszár- mazók kérhetik. A korlátozásnak bármikor helye van, de az csak olyan mértékű lehet, hogy a haszon- élvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, a saját vagyonát és a munkájának eredményét is. Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén az ági vagyon egyhar- mada illeti meg. A haszonélvezet megváltását a hagyatéki eljárás során, ha pedig ilyen nincs, akkor az öröklés megnyíltától számított 1 éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. S. Á.
